2017. április 28., péntek

Pom Pom, a megunhatatlan



Csukás István: Pom Pom meséi – Lesbőltámadó Ruhaszárítókötél

Hmmm… Vigyázzunk a ruhaszárítóköteleinkre, mert ha nem szeretjük, elhanyagoljuk őket, nem gondoskodunk róluk rendesen, bizony elvadulhatnak, márpedig ők nem akarnak vadak lenni, csak azt szeretnék, hogy valaki figyeljen rájuk, gondoskodjon róluk, meghallgassa őket. A ruhaszárítóköteleknek ez nagyon fontos. És ha több ruhaszárítókötelünk van, mindegyikkel törődnünk kell.

Kedves mese volt ez a Pom Pom meséi epizód, bár én Picur helyében nem biztos, hogy belebújtam volna egy kukába, még akkor sem, ha üres, de nem vagyunk egyformák. :-) Nem irigylem Picur padtársát…
Az illusztrációk természetesen itt is fantasztikusak voltak, Sajdik Ferenccel sosem lehet mellélőni.
-brie-

2017. április 27., csütörtök

Ramóczy Valerián (1807. április 27. – 1864. június 20.)

Forrás:.kozpontiantikvarium.hu
210 évvel ezelőtt született Ramóczy Valerián, katolikus pap, bencés szerzetes, tanár. Egész pályáján tanárként működött. Irodalmi munkássága kezdetben a magyar nyelv fejlesztésére és ápolására irányult. A statisztikával csak akkor került kapcsolatba, amikor tanártársának betegsége majd halála miatt kénytelen volt annak oktatását átvenni a győri jogakadémián. Oktatói tevékenysége alapján írta meg az Álladalomtan című, háromkötetes művét. Ennek első kötetét a statisztika elméletének és Európa, majd a Habsburg-birodalom általános statisztikájának szentelte, a második kötetben Magyarország és Erdély, a harmadik kötetben pedig az egyes európai államok statisztikáját közli. A statisztikát az állam állapotának, erkölcsi és anyagi viszonyainak leírásaként határozta meg, és három részre bontotta: a föld, a népesség és az alkotmány leírására. Bár könyve összességében elavult koncepción alapult, a legújabb adatok alapján dolgozott – Magyarország vonatkozásában például Fényes Elek, Erdélyi János és a Hetilap írásaira támaszkodott – és a gazdasági élet vonatkozásában a számszerűségek leírását is szem előtt tartotta. Munkájában több modern vonás is fellelhető, így a városok népesség szerinti felsorolása, a népességmozgalomra vonatkozó adatok közlése.

Forrás: Mészáros Balázs: Ramóczy Valerián. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 593. p.     

2017. április 26., szerda

Slawomir Mrozek: Abszurd történetek - Hangoskönyv





Hogy ez milyen fantasztikus  volt! :-) Ez volt az első mondat, ami kibukott belőle, miután véget ért a második lemez. Ezekben az aprócska szösszenetekben Mrozek talán jobb volt, mint amennyire Hrabal tetszett a regényeiben. Más munkáit eddig nem ismerem, de ez alapján ötcsillagos szerző lett nálam, Hrabalhoz hasonlóan. Majd' mindegyik történet tetszett, talán csak néhány volt olyan, ami kevésbé fogott meg.  Annyi kedvencem lett, nem is tudom felsorolni. Mindegyikről írtam pár szót, miközben hallgattam a lemezt, de attól félek, túlságosan is lelőném a poént, így nem írom le. 
Kiváló, szórakoztató, elgondolkodtató, szatirikus történetek.
A hangoskönyv A túlvilág titkai és más történetek, A perverz és más történetek, Európa Kiadó, 2002. alapján készült. 
-brie-

2017. április 25., kedd

Marék Veronika: Kippkopp a hóban




A gesztenyegyerek, aki arra ébredt, hogy a hóesés mindent fehérbe öltöztetett, igazi kalandokat élt át ebben a mesében. Volt itt minden: kirándulás, életmentés – és nagy öröm a végén, hiszen minden jó, ha jó a vége.
Marék Veronika szövege és rajzai gyerekkorom óta kedvenceim, mindig sajnáltam kicsi gyerekként, hogy nem volt saját Kippkopp mesekönyvem. Barátságos, kedves, tiszta rajzai vannak – mert ezeknek a meséknek az illusztrációit mindig tisztának, ártatlannak éreztem. Melegség sugárzik belőlük.
Ezt a mesét ötvenévesen is ugyanolyan örömmel lehet olvasni, mint ahogyan óvodásként hallgattuk szüleink tolmácsolásában, a rajzokat nézegetve.
-brie-

2017. április 24., hétfő

Edvi Illés Aladár (1858. január 6. – 1927. április 24.)

Forrás: antikvarium.hu
90 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Edvi Illés Aladár, gépészmérnök, oktatásszervező, egyetemi tanár. Figyelemmel kísérte az ipar egészére vonatkozó magyar és külföldi szakirodalmat. A technológián túl a vasipar történetét is tanulmányozta, ezzel korának egyik legjelentősebb kohászattörténeti szakértőjévé vált. Tanári tevékenysége alatt kiváló kohászati szakemberré képezte magát. Az iparoktatás egyik úttörője volt, aki munkásságával megteremtette a magyarországi ipari oktatás alapjait. Szakíróként is jelentős életművet hagyott maga után. Vizsgálódásainak spektruma igen széles volt: témái között szerepelt a gyártástechnológia, a kohászat, a gyártörténet és a hazai vasipar története. Munkáinak forrását személyes tapasztalatok, levéltári kutatások és statisztikai adatsorok képezték, amelyek feldolgozását példás szorgalommal és pontossággal végezte. 

Forrás: Derzsy Márk: Edvi Illés Aladár. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 176-177. p.  

Szent György napja






Szent György (271 körül – 303. április 23.), római kori katona és keresztény mártír. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri; egyike a leghíresebb katonai szenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek.

A vértanú halált halt Georgianus, a római hadsereg magas rangú katonatisztjeként anyja hatására lett keresztény. 303 körül szenvedett mártíromságot Szíriában, és története hamar egybekapcsolódhatott a helyi mítoszokkal: ilyen volt Sabazios, a frígek ég-atyja története, Perszeusz Medusa-küzdelme vagy Bellerophon harca a kimérával. Szent György fokozatosan kialakuló legendájának végső formáját nagyjából a hatodik századra érte el, de ekkor még nem vált közismertté: Györgynek Rómában már az 5. századtól volt saját temploma, Itália többi részén viszont körülbelül csak egy évszázaddal későbbi tiszteletét lehet igazolni. Ünnepét Rómában 683 óta ülik április 23-án.

Április 24-e történeti hagyománya a múlt ködébe vész: a napot Európa nagy részén a tavasz kezdeteként tartották számon. A rómaiak e napon ünnepelték a Paliliát, amikor a pásztorok kiseperték az istállókat.
Sárkányölő Szent György története végleg kanonizált formájában csak a 12. század folyamán vált közismertté - a legenda szerint egy líbiai várost szabadított meg a sárkánytól, amely hosszú ideje zsarolta azt. A középkorban a sárkány lefejezése a gonosz felett aratott győzelem szimbóluma lett, s egyben a fény ősi szimbolikájával is összekapcsolódott.
Szent György Anglia legkedveltebb szentjévé vált: György volt Oroszlánszívű Richárd személyes védőszentje is, és III. Henrik idejében az 1222. évi oxfordi nemzeti zsinaton az angol királyság oltalmazójává nyilvánították. III. Edwardtól ered az angol hadsereg csatakiáltása: "Szent Györggyel Angliáért!" Ő alapította a Szent György- vagy térdszalag-rendet (1348) is.
A szent lovag tisztelete V. Henrik idejében érte el a csúcspontját, amikor a canterburyi érsek rendelkezése szerint Szent György ünnepe ugyanazt a liturgiai rangot kapta, mint a karácsony. A reformáció ellenére az anglikán egyház is megőrizte György iránti szeretetét. E tényt szemlélve nem jelentéktelen dolog, hogy a 20. század elején XIV. Benedek pápa Szent Györgyöt újból Anglia védőszentjének nyilvánította.
 
Szent György története pedig a maga teljességében

Élt egy tóban, Líbia Silena nevű városának kapui előtt egy rettenetes sárkány. Ha éhes volt, egészen a városfalig hatolt, és mérgező leheletével úgy megrontotta a levegőt, hogy sokan belehaltak. A lakók úgy döntöttek, hogy minden nap két bárányt tesznek a tó mellé, hogy e csapást megszüntessék. Amikor alig volt már bárány a környéken, azon tanakodtak, hogyan lakassák jól a szörnyeteget. Végül megegyeztek abban, hogy minden nap egy bárányt és egy embert áldoznak föl. Sorsot húzva döntik majd el, hogy férfi vagy nő, szegény vagy gazdag legyen-e az áldozat. Egyik nap a király lányára került a sor. A király keservében kegyelemért esedezett a népéhez. Aranyat, ezüstöt, fele királyságát ígérte, ha megkímélik lányát. Erre mérgesen így szólt a nép a királyhoz: „Oly sok gyermekeinket veszítettük el, te pedig megtartanád lányodat?” Még azzal is fenyegetőztek, hogy megostromolják a várat, és erőszakkal viszik el a királylányt. Amikor a király észrevette, hogy népe komolyan beszél, nyolc nap haladékot kért, hogy lányától búcsút vehessen. Ez a kívánsága teljesülhetett.
A nyolcadik nap reggelén összegyűltek a városlakók, és a lány átadását követelték. A királylány sírva elköszönt szüleitől, és királyi öltözetben, egyedül ment el a tóhoz. Ott leült egy kőre, sírva, keseregve várta a sárkány érkezését. Éppen arra lovagolt Szent György, és meghallotta a kesergést, leszállt a lóról, odament a lányhoz és megkérdezte, miért búslakodik. A lány így felelt: „Nemes lovag, menekülj erről az átkozott helyről, különben velem halsz, mert mindjárt jön a sárkány, hogy megegyen!” Azonban György így válaszolt: „Bízzál bennem, és én Isten nevében megsegítelek.”
Miközben még egymással beszélgettek, sziszegve előkúszott a sárkány a vízből. György ekkor fölpattant a lovára, keresztet vetett, és bátran vágtatott a szörnyeteg felé. Lándzsájával úgy megsebesítette a sárkányt, hogy az földre hullott. A királylányhoz pedig így szólt: „Vesd le övedet és kösd az állat nyakára. Szelíd kutya módjára fog követni téged.” Amikor a város lakói meglátták a szüzet és a sárkányt, rémületükben felkiáltottak és menekülni akartak. Azonban György ezt mondta:
„Ne féljetek, mert Jézus Krisztus küldött engem hozzátok, hogy megszabadítsalak titeket a sárkánytól. Ezért higgyetek Istenben és keresztelkedjetek meg, akkor megölöm a szörnyeteget.” Erre megkeresztelkedett a király, a lánya és az egész népe. Négy pár ökör kellett a sárkány tetemének elvontatásához. A király pedig arannyal és ezüsttel halmozta el Györgyöt, aki azonban mindent szétosztott a szegények között. Még egy ideig a városban maradt, prédikált, megkeresztelte az embereket és jótetteket hajtott végre. Végül a lakók minden kérésének ellenére tovább akart lovagolni. De előtte még átölelte királyt, sok jó tanáccsal látta el, és továbbállt, hogy segíthessen a szegényeken, az elnyomottakon, és hogy hirdesse a kereszténységet.

Emlékezete
·         Mind a keleti, mind a nyugati egyház vértanúját tiszteli benne.
·         A világon számos földrajzi hely (sziget, hegy stb.) viseli nevét (pl. Szent György-hegy a Balatonnál).
·         Magyarországon számos helység van róla elnevezve (pl. Dunaszentgyörgy, Szentgyörgyvölgy, Borsodszentgyörgy, Jászalsószentgyörgy, Iszkaszentgyörgy stb.) és számos templom védőszentje. Egy székesfehérvári kórház patrónusa is, mely a Dunántúl legnagyobb kórháza.
·         Erdélyben is számos község viseli nevét, és számos régi templom patrónusa Szent György (pl. a ma már református, de a középkorban katolikus Szent György-templom Sepsiszentgyörgyön).
·         Ö a védőszentje többek között Angliának, Portugáliának, Katalóniának, Litvániának, Szerbiának, Görögországnak, Grúziának és Etiópiának, csakúgy, mint Barcelona, Moszkva, London, Freiburg im Breisgau, Ljubljana, Genova, Ferrara, Reggio Calabria, Isztambul és Bejrút városainak.
·         Számos lovagi rend, valamint a cserkészek, parasztok, lovak és háziállatok védőszentje is. A művészek, pintérek, puskaművesek, lovaglók, nyergesek, katonák és fegyverkovácsok is mint segítőjüket tisztelik Szent Györgyöt.
 
Szent Györgyöt általában lóval, piros kereszttel egy fehér zászlón, pajzzsal és lándzsával, a sárkányt ölve ábrázolják. A bajban segítő 14 szentek közé tartozik, átkok, nehéz helyzetek, lelki vívódások, háborús veszélyek és szerencsétlenségek esetén könyörögnek hozzá. A parasztok gazdag hagyományokkal rendelkeznek Szent György ünnepével kapcsolatban: Szent György-lovaglás és a lovak megáldása.
A leghíresebb Szent György-szobor, a Kolozsvári testvérek alkotása 1373-ból Prágában van. Másolata Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt áll. Egyik későbbi, köztéren felállított példánya a Halászbástya lépcsőjénél, egy harmadik pedig az Epreskertben látható. Negyedik másolata Szegeden áll, a Béke téren. Megtalálható kiállított példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is.
Tbilisziben az ortodox egyház tanításai és előírásai ellenére is szobrot emeltek neki.

Irodalom:

Könyvajánló a KSH Könyvtárban megtalálható kiadványokból:
·         Horváth Henrik: A budai Szent György-relief. Budapest, Budapest Székesfőváros Háziny. 1934.
·         D. Mezey Alice: Ják, Szent György-templom. Budapest, Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület. 2001.
·         Móser Zoltán: Névviseletek. Március, április: böjtmás hava, Szent György hava. Csíkszereda, Pro-Print Kvk. 2010.
·         Weöres Sándor: Octopus, avagy Szent György és a sárkány históriája. Budapest, Balassi Kiadó, 2002.
·         Magyar Zoltán: Szent György a magyar kultúrtörténetben. A Kárpát-medence Szent György-hagyományainak néprajzi és művelődéstörténeti rétege. Budapest, Kairosz Kiadó, 2006.
·         Rosa Giorgi: Szentek. Napról napra művészet és vallás között. Budapest, Korona Kiadó, 2006.
·         Anselm Grün: Szentek a szükség idején. Budapest, Jel Kiadó, 2009.
·         Diós István (a magyar kiadást szerk.): A szentek élete. Budapest, Szent István Társulat. 1984.
·         Schütz Antal (szerk.): Szentek élete. Az év minden napjára. Budapest, Pantheon Kiadó, 1995.
·         Joseph Weisbender (szerk.): Szentek élete 1-2. kötet. Budapest, Szent István Társulat. 2001-2002.
·         Kristin E. White: Szentek kislexikona. Budapest, Maecenas Könyvkiadó, 1999.
·         Révay József (régi és új legendás könyvekből ford. és összeáll.): Szentek legendái. Hasonmás kiadás. Budapest, Helikon Kiadó, 2007.
·         Otto Wimmer: Szentek szimbólumai. Attribútumaik és ábrázolásuk. Budapest, Jel Kiadó, 2008.
·         Lukács András (összeáll.): Szentekről röviden. A szentek képeivel. [Érsekvadkert], magánkiadás, 2008.
-brie-