2017. június 24., szombat

Tamásy József (1919. szeptember 1. – 1987. június 24.)

30 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Tamásy József, statisztikus, család- és háztartásdemográfus. Bár hivatali működésének első területei az iparstatisztika, majd a kulturális statisztika voltak, igazán kiemelkedő és maradandó teljesítményt a népszámlálásnál és a népességkutatónál ért el. Részt vett az 1960. és 1970. évi népszámlálás, valamint az 1963. és 1968. évi mikrocenzus előkészítő, felvételi, feldolgozási, elemzési és adatközlési munkáiban. Fő kutatási területe a család- és háztartásdemográfia lett, elsőként foglalkozott a hazai népesség családösszetétel szerinti vizsgálatával, valamint a családok és háztartások demográfiai, társadalmi-foglalkozási összetételével. Jelentős kezdeményezése volt a családok és háztartások előreszámítására vonatkozó módszerek kidolgozása, majd a számítások elvégzése. Hivatali pályája minden szakaszában és témakörében publikált, elsőként a hazai villamosenergia-ipar helyzetéről, majd a kultúra, oktatás és sport, leghosszabb ideig és legintenzívebben pedig a demográfia különféle területeiről. Tagja volt a Bevezetés a demográfiába című tankönyv szerzői munkaközösségének. Közreműködött az Új magyar lexikon statisztikai tárgyú szócikkeinek elkészítésében, és szerkesztője volt a Statisztikai évkönyv angol kiadásának. Fordítási és több kiadónál lektorálási tevékenységet is végzett.

Forrás: Rózsa Gábor: Tamásy József. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 680–681. p.

2017. június 21., szerda

Melly József (1893. november 19. – 1962. június 21.)

Forrás: baratikor.semmelweis.hu
55 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Melly József, orvos, egyetemi tanár. Publikációinak nagy része – amelyek gyakorlati és elméleti kérdésekkel egyaránt foglalkoztak – a közegészségügy, ezen belül az egészségügyi igazgatás témaköreiben jelent meg, írásainak jellege a tudományostól az ismeretterjesztőig terjedt. Magyarországon először számolt be társadalom- egészségtani kutatásokról, amelyeket a budapesti agglomeráció társadalmi környezetében végzett. Tanulmányozta néhány fertőző (például a skarlát), illetve nem fertőző betegség adatainak változását, a budapesti csecsemőhalandóságot, a rák, a cukorbaj, a tuberkulózis halandóságának alakulását, a nemi betegségek viselkedését, a balesetek előfordulását, következményeit és megoszlását, illetve az öngyilkosságok társadalmi és egészséggel összefüggő kérdéseit. Műveiben ajánlásokat tett a megelőzésre, a gondozásra és a terápiára, továbbá foglalkozott a főváros közegészségügyi, település-, környezet-egészségügyi, járványügyi helyzetének elemzésével is. Munkája során szerzett tapasztalatait, valamint elemzéseit statisztikai adatsorokkal támasztotta alá. Egészségtan címmel tankönyvet is írt, Párdányi Emillel társszerzőségben. A középiskolák számára készített tananyag elsősorban a környezet-egészségtan, a testkultúra ismereteit tartalmazta, de a betegségek kialakulásának okait is tárgyalta.

Forrás: Kovács Csaba – Nádudvari Zoltán: Melly József. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 491–492. p.

2017. június 18., vasárnap

Fügedi Erik (1916. szeptember 22. – 1992. június 18.)

25 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Fügedi Erik, történész, levéltáros, könyvtáros, egyetemi tanár. Pályája kezdetén a településtörténet érdekelte, majd a középkori magyar várostörténetben mélyedt el, munkásságának utolsó évtizedeit pedig a középkori magyar gazdaság- és társadalomtörténeti – népi kultúrával, vallásossággal, mentalitástörténettel kapcsolatos –, illetve a középkori elitre vonatkozó kutatások jellemezték. Hazai és nemzetközi elismertségét jelzi, hogy amikor 1968-ban Budapesten magyar–francia történészkonferenciát tartottak, Fügedi foglalta össze a középkori Magyarországra vonatkozó addigi történeti demográfiai eredményeit. Húsz évvel később szintén ő vállalkozott erre, a francia történetírói iskola, az Annales-iskola módszereire támaszkodva, interdiszciplináris, a történettudomány, a demográfia, az archeológia és az antropológia eredményeit is figyelembe vevő képet adva a témáról; a társadalomtörténet iránt 1969-ben, egy hosszabb párizsi ösztöndíj alatt kezdett el érdeklődni. Ő alkalmazta először a szociológia és a kulturális antropológia módszereit a magyar történettudományban. Ennek egyik példája Az Elefánthyak című munkája, amely az Elefánthy család történetét viszi végig a kezdetektől Mátyás haláláig. A kötet az egykori nádor, Werbőczy Hármaskönyvére és a családi oklevelekre támaszkodik, így az olvasó egy család történetén keresztül betekintést nyerhet a középkori magyar nemesség életét átszövő és meghatározó jogi, társadalmi és egyéb keretekbe. A könyv kiadását Fügedi már nem érte meg, így az posztumusz jelent meg 1992-ben. Az 1970-es években tudománynépszerűsítő írásai is megjelentek. Ezeket a munkáit nemcsak a nagyközönség fogadta jól, hanem a szakma is elismeréssel szólt róluk.
   1965-től 1980-ig, a KSH könyvtárának történeti statisztikai kutatócsoportjában dolgozott. Kezdetben tudományos munkatársként, 1969-től tudományos főmunkatársként, 1972 és 1980 között a kutatócsoport vezetőjeként működött. 1981-ben nyugdíjba vonult. KSH-s évei alatt a Statisztikai Szemle szerkesztőbizottsági tagja volt.

Forrás: Cseh Gabriella – Kovács Csaba: Fügedi Erik. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 227–229. p.


Ehrlich Éva (1932. június 18. – 2009. március 24.)

Forrás: old.mtva.hu
85 évvel ezelőtt született (június 18.) Ehrlich Éva, közgazdász, egyetemi tanár. Kutatási eredményei hozzájárultak a kormányok és nemzetközi gazdasági szervezetek elemző vizsgálataihoz. A megfigyelt országok fontosabb adatsorainak összehasonlítása alapján következtetett a gazdasági növekedést segítő és akadályozó gazdasági és társadalmi tényezők hatásaira és összefüggéseikre, különös tekintettel a közép-kelet-európai térségre. Az 1990-es évektől a megfelelő modellt keresve foglalkozott az infrastruktúra, a tudásalapú társadalom és a mély gazdasági átalakulás útjának hazai kérdéseivel. Felhívta a döntéshozók figyelmét a megváltozott társadalmi-gazdasági rendszer működése nyomán bekövetkezett strukturális elmozdulások kritikus következményeire. Több külföldi kutatóműhely publikációjának volt szerzője, társzerzője. Az 1970-es évek elején az Oxfordi Egyetem felkérésére részt vett a Kelet-Európa gazdaságtörténetét összegző kutatásban, valamint Göttingenben az ipari termelékenység nemzetközi összehasonlító vizsgálataiban. Az EU, az International Center for Economic Growth és más szervezetek pályázatai révén számos kutatási program vezetője is volt. A világ több országának egyetemein tartott előadásokat, így Japánban, az Egyesült Államokban, Izraelben, Egyiptomban, Kenyában és Portugáliában is

Forrás: Derzsy Márk – Nádudvari Zoltán: Ehrlich Éva. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 178–179. p.

2017. június 13., kedd

Danyi Pál: Ártörténeti szakportál


2017. június 14-én, szerdán 17 órától a KSH Könyvtár és az MST Statisztikatörténeti Szakosztályának közös rendezvényén tartja előadását Danyi Pál, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar egyetemi docense Ártörténeti szakportál (artortenet.hu): egy új informatikai megközelítés a gazdaságstatisztika történeti forrásainak rendszerezésére címmel. Helyszín: Thirring Lajos-terem.

2017. június 11., vasárnap

Mojszesz Frigyes (1931. január 15. – 1987. június 11.)

30 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Mojszesz Frigyes, sporttörténész, sportstatisztikus. Az érettségi után Kőhalomban banktisztviselő lett. A labdarúgás iránti érdeklődése és szeretete arra késztette, hogy gyűjtse a világ futballtörténetének elérhető adatait. Román nyelven két kötetet adtak ki a feldolgozott adatokkal. 1969-ben jelent meg az olimpiai labdarúgótornák történetéről írt sporttörténeti műve, amelyben illusztrációként sportkarikatúráit is közzétették. Az 1974-ben megjelent második kötet a labdarúgó-világbajnokságok történetét ismerteti. Az európai és a nemzeti labdarúgó-szövetségekkel létesített kapcsolatok mellett a nemzetközi labdarúgó-szövetség vezetői is szolgáltattak műveihez információkat. Sportstatisztikai tárgyú cikkeit a romániai és a magyarországi sajtó közölte. Csaknem harminc szakkönyvet írt. Hátrahagyott kéziratai között szerepel többek között egy hétnyelvű futballszakszótár is

Forrás: Rettich Béla: Mojszesz Frigyes. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 502. p.

2017. június 10., szombat

Kóczián Zoltán (1924. február 18. – 1982. június 10.)

35 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Kóczián Zoltán, statisztikus, közgazdász, a KSH Bács-Kiskun megyei igazgatója A II. világháború lezárása után, az ország újjáépítése idején a mezőtúri téglagyárban kapott munkát, ahol hamarosan a tervosztály vezetője lett. 1956-ban került a KSH Szolnok Megyei Igazgatóságára. 1961-ben ipari csoportvezetőként hagyta el Szolnokot, amikor Kecskemétre nevezték ki igazgatónak. Ezt a feladatot több mint húsz évig, hirtelen bekövetkezett haláláig ellátta. Fontos szerepet játszott a magyar területi statisztika megalapozásában. Elhivatott művelője volt a statisztika elméleti és gyakorlati kérdéseinek. Fejlesztését nemcsak önmaga számára tartotta fontosnak, de munkatársait is ebben a szellemben irányította. Jelentős elemzőmunkát végzett.

Forrás: Kárpáti József: Kóczián Zoltán. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 393. p.