2018. november 20., kedd

Tóth Tamás Boldizsár (ford.): Harry Potter. Utazás a mágia történetében

Tóth Tamás Boldizsár (ford.): Harry Potter – Utazás a mágia történetében
Animus Kiadó, Budapest, 2017. 143 p.
Raktári jelzet: E 011013

Tudták, hogy a Harry Potter eredeti kéziratában Dudley még Didsbury néven szerepelt? Mi több, Voldemort is egy vörös szemű törpe volt! Ezek és sok minden más is kiderül a Harry Potter – Utazás a mágia történetében című könyvből.
A kötet a 20 éves évforduló tiszteletére készült kiállítás anyagát dolgozza fel, amelyet a British Library szervezett 2017-ben Harry Potter – A mágia története címmel. A könyvben ezen kívül megcsodálhatjuk Jim Kay gyönyörű illusztrációit és az írónő eredeti rajzait is. Azonban ezzel még nincs vége. Hála a brit könyvtár munkatársainak több érdekességgel is megörvendeztetik a rajongókat, melyekből kiderül, hogy némelyik varázstárgy nem is a képzelet szüleménye.
Szívből ajánlom mindenkinek, aki szeretne visszatérni ebbe a varázslatos világba. Csak a végén senki se felejtsen el visszahoppanálni a való világba!

P.G.

A könyvtárban itt található.

2018. november 19., hétfő

Boda László (közrem.): Fürdők és fürdőhelyek Budapesten és környékén, Észak-Magyarországon

Boda László (közrem.): Fürdők és fürdőhelyek Budapesten és környékén, Észak-Magyarországon
B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2017. 181 p
Raktári jelzet: E007514

Az emberes hónapokkal megérkezik a hűvösebb idő is. Ilyenkor az ember egy kis melegségre, feltöltődésre vágyik. A Hazai úti célok új turisztikai sorozat második kötete Fürdők és fürdőhelyek Budapesten és környékén, Észak-Magyarországon címmel a térség gyógy-, termál- és wellness fürdőibe invitálja az olvasókat. A kötetben a neves fürdők mellett olyan termálvizes helyszínek is szerepelnek, amelyeket kevésbé ismerünk, gondolván itt például az észak-magyarországi régió mátraderecskei széndioxid gyógygázfürdőjére. A Mátra északi lábánál található fürdőben igénybe vehető szén-dioxid-kezelés többek között értágító hatású, segíti a szervezet méregtelenítését, javítja a csontritkulást és optimalizálja a vérnyomást. A könyvben egy rövid településtörténeti bevezető után megismerhetjük a fürdőhelyekkel kapcsolatos alapvető információkat, a legfontosabb látnivalókat, a környékbeli érdekességeket. Az útikönyv hátoldalán található QR-kód segítségével pedig egy kattintással telepíthetjük a kiadványt valamelyik okoseszközünkre.

PA

A könyvtárban itt található.

2018. november 17., szombat

Sauer Ignác (1801. október 2. – 1863. november 17.)

255 éve ezen a napon (november 17.) hunyt el Sauer Ignác orvos, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja

1818-tól a Királyi Magyar Tudományegyetemen tanult három évig bölcsészetet, majd újabb három évig orvoslástant. 1823-tól a bécsi egyetemen és közkórházakban folytatta orvosi tanulmányait. 1826-ban a gyógyászat doktorává, majd 1827-ben szülészmesterré avatták.
1831-ben az Udvari Haditanács először Galíciába rendelte az akkor kitört kolera miatt, majd amikor Bécsben is kitört a járvány, visszarendelték, és a józsefvárosi kolerakórház főorvosává nevezték ki. A következő évben Csehországban küzdött a betegség ellen.
A kolera felszámolása után, 1833-tól négy évig járásorvosként dolgozott Grossenzendorfban.
1837-ben visszatért Bécsbe a törvényszéki kórház főorvosi posztjára. 1843-ban a Királyi Magyar Tudományegyetemre került, ahol a gyakorlati orvostan rendes tanárának nevezték ki.
Jelentős szerepet töltött be az 1848–49-es szabadságharc alatt. Az első felelős magyar minisztérium 1848. május 1-jén a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium egészségügyi osztályán tanácsossá és országos főorvossá nevezte ki. 1848. szeptember 20-án Batthyány Lajos az Országos Nemzetőrségi Haditanács igazgató főorvosává nevezte ki a honvédorvosok feletti felügyeleti jogkörrel, alezredesi rendfokozattal. 1848. november 8-ától, Stáhly Ignác utódaként, ideiglenes jelleggel vezette a polgári egészségügyi osztályt, amely tisztségben 1848. december 5-én véglegesítették. 1849-ben Pesten maradt, és munkáját az ideiglenes polgári közigazgatás egészségügyi osztályán folytatta. A szabadságharc leverése után egy évre felfüggesztették tanszékének vezetése alól.
1861-ben másodszorra is kinevezték országos főorvosnak, majd 1862-ben a Királyi Magyar Tudományegyetem rektori tisztségét is elnyerte. Munkássága elismeréseként 1859-ben az MTA levelező tagjává, a bécsi császári és királyi orvosegylet, a Budapesti Királyi Orvosegylet, valamint a Királyi Magyar Természettudományi Társulat pedig rendes tagjává választotta. Praxisa során sikerrel küzdött a kolera, a tífusz, valamint más légzőszervi megbetegedések és szövődményeik ellen. Elsősorban a szív- és bőrbetegségek diagnosztizálása érdekelte, de foglalkoztatták népesedési, demográfiai kérdések is.

Forrás: Derzsy Márk: Sauer Ignác. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 610 – 611. p.

Kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Sauer_Ign%C3%A1c

2018. november 16., péntek

Megjelent a Nemzetközi Statisztikai Figyelő új száma

Tájékoztatjuk Önt, hogy megjelent negyedéves elektronikus demográfiai, társadalmi és gazdasági szemléző folyóiratunk, a Nemzetközi Statisztikai Figyelő 2018. 2. száma, amely erről a linkről szabadon letölthető.

Kérdéseiket, hozzászólásaikat örömmel fogadjuk az angelika.pasztor@ksh.hu e-mail-címen.

Tartalmas böngészést kívánunk!

Fabian Lenk: 1000 veszély a piramisnál

Fabian Lenk: 1000 veszély a piramisnál (1000 veszély könyvek sorozat)
Ford.: Bán Zoltán András
Scolar Kiadó, Budapest 2017. 116 p.
Raktári jelzet: 647688

Interaktív kaland- és szerepjáték könyvformában, de tábla és dobókockák nélkül. Biztos furcsán néztek rám, amíg olvastam: mint az őrült, ide-oda lapozgatva, egyik történetszálról a másikra ugrálva. Egy végkifejletet pár perc alatt végigvihetünk, de a sok kanyar és döntés miatt több történetet kapunk, így olyan, mintha novellákra tagolt könyvet forgatnánk; akkor fejezhetjük be az olvasását, amikor kedvünk tartja.
Engem mindig valamelyik illusztráció vonzott vissza, és addig küzdöttem, amíg meg nem találtam azt az ajtót, amelyen át eljutok hozzá.

CsT.

A könyvtárban itt található.

2018. november 15., csütörtök

Kaba Eszter (szerk.): Háborús mindennapok – mindennapok háborúja. Magyarország és a Nagy Háború – ahogy a sajtó látta (1914–1918)

Kaba Eszter (szerk.): Háborús mindennapok – mindennapok háborúja. Magyarország és a Nagy Háború – ahogy a sajtó látta (1914–1918)
Politikatörténeti Intézet – Napvilág Kiadó, 2017. Budapest. 427. p.
Raktári jelzet: E 009434

1918. november 11-én 11 órakor hivatalosan véget ért az első világháború. A 100. évfordulóra nem a fronttal vagy a háborúval magával, hanem a magyar hátország mindennapi háborús életét és nehézségeit bemutató munkával emlékezünk.
A kötet előzményeként 2014-ben, a Politikatörténeti Intézet által indított projekt a magyarországi sajtó szemszögéből nézve igyekezett bemutatni a lakosság és a háború viszonyát. Az adatgyűjtés hét folyóiratra (Az Est, Budapesti Hírlap, Magyarország, Népszava, Pesti Hírlap, Pesti Napló, Világ) terjedt ki, és eredményeképpen a szerkesztők jelentős mennyiségű anyagot gyűjtöttek össze, amelyet egy honlap formájában közzé is tettek. A nagy érdeklődésre való tekintettel ezek az anyagok – kibővítve – a bemutatott kötetben kerültek közlésre.
A mű hat nagy kérdéskört dolgoz fel, és olvasmányos formában mutatja be többek között a háború időszaka alatti sajtó, cenzúra és propaganda működését, a háború, valamint a kultúra és az oktatás összefonódását, a nők részvételét a hadigazdaságban és a termelésben, végül a már a háború elején felmerülő, majd mindinkább állandósuló élelmiszerhiány okozta problémákat. A kötetet az egyes fejezetekhez tartozó válogatott dokumentumok és korabeli fotók teszik teljessé.

HB

A könyvtárban itt található.

2018. november 13., kedd

Mihályi Balázs – Tóth Gábor – Tulok Péter:  A várnegyed ostroma – Buda 1944–45

Mihályi Balázs – Tóth Gábor – Tulok Péter:  A várnegyed ostroma – Buda 194445
Budapest, 2018.
Terjedelem: 507 pp.
Raktári jelzet: E 010983

Kiváló tanulmánykötet jelent meg idén Buda várának huszadik századi ostromáról. A történeti áttekintés mellett helyet kaptak személyes visszaemlékezések is, amelyek megidézik ezeket a súlyos téli hónapokat.

Érdekes esettanulmány egy épület, az Úri utca 19. ostrom alatti sorsának végigkísérése (Buzinkay Géza: Egy vári ház lakóinak sorsa az ostrom alatt: az Úri utca 19.).

Ugyancsak rendkívül érdekes a ma is működő, híres-neves cukrászda háború alatti történetének felfejtése (Kulich Júlia: Egy csodálatos túlélő: a Ruswurm). A tanulmányo-kon keresztül szépen követhető az események íve: a mindennapi élet bemutatása (Deáky Zita: Élet a várban az ostrom idején), a Sziklakórház története (Kalakán László: A Sziklakórház története a megépítésétől Budapest ostromáig), a halál (Tóth Gábor: "Nem lehet, hogy csak úgy, mint egy tárgyat, emberhez méltatlan módon helyezzük el a testet a gödörbe." Halál, temetés, gyász az ostromlott budai belvárosban) és a menekülés (Rohánszky Mihály: Menekülés az Ördög-árok csatornában) mind-mind megjelenik a kötet lapjain. Rendkívül érdekes tanulmány továbbá a követségeken dolgozók sajátos helyzetének vizsgálata (Tulok Péter: Követségek a vérzivatarban – Diplomaták az ostromlott Budapesten).

A szerkesztői szándék, a sorsdöntő hetek bemutatása az ott élő emberek szemszögéből, azokéból, akik nem a történelmi események alkotói, hanem azok elszenvedői voltak, maradéktalanul sikerrel járt.

X.

A könyvtárban itt található.