2017. augusztus 17., csütörtök

Ismét Mesterségek Ünnepe a budai Várban

Amíg könyvtárunk zárva tart, ebben a három hétben igyekszünk programajánlókkal segíteni a kellemes időtöltést. Először a Mesterségek Ünnepére hívjuk fel a figyelmet, amely augusztus 17-20. között kerül megrendezésre a budai Várban.
Az idei évben a kiemelt téma a hímzés lesz: „A Mesterségek Ünnepe hímző műhelyeiben tájegységenként mutatják be azt a sokszínűséget, amit a népi és úri hímzésben alapanyag, motívumkincs és öltéstechnika tekintetében tapasztalhatunk. Hímzésekkel az átlagnál ünnepélyesebb darabokat látták el, éppen ezért nagy szerepe volt elsősorban is a népviselet különböző darabjain, párnavégeken, kendőkön, takarókon, abroszokon, de hímezték az egyházi szertartások kellékeit is. Program helyszíne: Savoyai Terasz; hímzőpont.” A programokat a honlapon részletesen is megtekinthetik.

A díszvendég Mongólia az Oroszlános Udvarban mutatkozik be a látogatóknak. Ahogy a szervezők írják: „Az idén olyan kézművesek látogatnak hazánkba, akik magas szinten művelik e mesterségeket legyen szó nemezelésről, textilről, ruhákról, vagy akár  fémművességről. Ellátogatnak hozzánk mongol íjkészítők is, akik ma is hagyományos eljárással készítik e korábban a nomád harcmodor jelképének tekinthető fegyvereket. Ezek mai felhasználása már jóval békésebb célokat szolgál, az íjak megrendelői a nagy mongol nemzeti ünnepen a Nádomon induló íjászok, ritkábban olyanok, akik egy ilyen mongol íj birtoklásával akarnak adózni nemzeti hagyományaiknak. A mongol íjkészítés technológiája nem sokat változott az évszázadok során, de az íjak formája, a felhasznált anyagok területenként eltérhetnek. A Mesterségek Ünnepén láthatunk majd urjanhaj, burját és mongol íjakat is. Készítőjük bemutatja a technológiát, az íjkészítés egyes fázisait, a felhasznált anyagokat.”



A kézműves vásáron kívül gyermekprogramok, kipróbálható játékok színesítik a Mesterségek Ünnepén eltöltött időt, illetve különböző színpadi produkciók is várják a belépőket. Érdemes akár (majdnem) egész napra tervezni a látogatást, ugyanis a karszalaggal ingyenesen lehet meglátogatni a Budapesti Történeti Múzeumot, illetve kombinált jegy megvásárlásával a Magyar Nemzeti Galéria állandó és időszaki kiállításai is megtekinthetőek.

Szeptember 4-étől pedig várjuk Önöket ismét könyvtárunkban, hogy akár Mongóliával, akár különböző hímzésekkel kapcsolatban keressenek nálunk könyveket.



– brie –

Fotók forrása: 2013 - brie

2017. augusztus 16., szerda

1884. augusztus 16-án adták át a Keleti pályaudvart az utazóközönségnek

A Keleti pályaudvar Budapest legforgalmasabb személypályaudvara. Nevét nemcsak a földrajzi fekvéséről kapta, hanem a keleten fekvő Erdéllyel és a Balkánnal fenntartott kapcsolatra utalva, és a Nyugati pályaudvar, akkor még a Bécs-Párizs irányt kiszolgáló nevétől való megkülönböztetésképpen is. A fejpályaudvar Pesten a Rákóczi út tengelyében a Thököly út és a Kerepesi út által közrezárt területen épült fel. Az eredetileg Központi Indóház néven ismert pályaudvart 1892-ben nevezték át Keleti pályaudvarrá.

Baross tér, Keleti pályaudvar. A felvétel 1884-ben készült.Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.060
A pályaudvar előtt Baross Gábor szobrát – a róla elnevezett tér közepén – 1898-ban állították fel. A szobrot a Baross tér 1968-as átépítésekor áthelyezték a csarnok északi oldalára. 2013 decemberében újra az eredeti helyén állították fel a tér átépítésének részeként. A Keleti pályaudvar funkcióit 1884–2005 között a MÁV korábbi főpályaudvara, a Józsefvárosi pályaudvar egészítette ki.

1933. Baross tér, Baross Gábor szobra
A kiegyezés után, a mai Budapest területén, öt nagy vasúti állomás volt. A személyforgalom növekedése miatt 1883-ban egy új személypályaudvar építése vált szükségessé. Ezt a pályaudvart a Kerepesi úti vámnál, a mai Baross térnél építették meg. A főváros a közigazgatási bejárás alkalmával kikötötte, hogy az új pályaudvar homlokzatának a középvonala a Rákóczi út tengelyébe essen. E kikötés folytán a pályaudvari csarnok és a felvételi épület a Baross tér Thököly úti oldala felé tolódott el, az így rendelkezésre álló szűkös terület a vasút számára megnehezítette a vasútüzemi feladatok optimális lebonyolítását.

1903. Baross tér, a Keleti-pályaudvar a Rákóczi (Kerepesi) út felől nézve.
A Keleti pályaudvart az évtizedek során több ízben bővítették, átalakították. A vágányok szaporításán kívül egy második mozdonyszín épült, fordítókoronggal, kocsijavító műhellyel és postateleppel. Az első világháború alatt elsősorban a hadiszükséglet kielégítése volt a vasút feladata, ezért a budapesti pályaudvarok megkezdett bővítési munkái megakadtak. A Keleti pályaudvarnak 1926-ban csak napi 72 vonatpárja volt, a vonatpárok számának takarékosságból való csökkenése miatt, a szerelvényeket több kocsiból állították össze. 

1947. Keleti-pályaudvar, Alberg Orient Expressz, Fortepan.
A második világháború idején, Budapest bombázásakor a pályaudvar súlyos sérüléseket szenvedett. Az épület előtti téren 1945-ben fürdőmedence működött, melyet egy évvel korábban eredetileg légoltalmi célra, tűzivíz-tárolónak építettek. 1968-ban, a 2-es metró építésével alakították át a teret, a metró és a pályaudvar között aluljárórendszert építettek. Az aluljáró szintjére kerültek a pénztárak és az információk, az aluljáróból széles lépcsőn lehet feljutni a peronokhoz.

Az épületet 1881–1884 között a Magyar Királyi Államvasutak építette eklektikus stílusban. Építésekor az egyik legkorszerűbbnek számított Európában. Az épület építésze Rochlitz Gyula, a csarnok acélszerkezetének tervezője Feketeházy János volt. A csarnokban eredetileg 5 vágány volt, az 1980-as évekbeli tervszerűsítésnél 4 vágány maradt, amelyet kiegészít 5 vágány az északi oldalon illetve 1 rövid csonkavágány és 3 vágány a déli oldalon. A 2008-ra felújított fényűző díszítésű pénztárterem freskóit Lotz Károly és Than Mór készítette. Ezek mellett az elektromos világítás és a központi irányítású váltórendszer technikai újdonságnak számított. A csarnok eredeti festését Schickedanz Albert tervezte.


1951. Rákóczi út a nagykörúti kereszteződésből a Keleti-pályaudvar felé nézve. Fortepan.

Forrás:
Wikipedia

Könyvajánló a KSH Könyvtár állományában lévő, magyar vasúttörténettel foglalkozó irodalomból:
•    Buskó András: Budapest, Keleti pályaudvar. Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület, Budapest 1996. p. 16.
•    Király Kálmán: A százéves magyar vasút. Budapest Irodalmi Intézet, [Budapest] 1946. 15 p.
1971. Keleti pályaudvar, az Utasellátó mozgó elárusítója, Fortepan

•    Majdán János: A közlekedés története Magyarországon, 1700-2000. Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, [Pécs], 2014. 240 p.
•    Mezei István (szerk.): A magyar vasút krónikája a XX. században. Magyar Államvasutak Zrt., [Budapest] 2006. 420 p.
•    Mezei István (szerk.): A 150 éves magyar vasút, 1846-1996. Magyar Államvasutak Rt.. Budapest [1996]. 479 p.
•    Vörös Tibor: Vasúti építészet. Magyar Államvasutak Zrt., Budapest 2009. 192 p.
•    Wittenbarth Győző: Budapest nagyvasúti pályaudvarainak végleges elhelyezése. Budapest Székesfőváros Házinyomda, [Budapest] 1933. 56 p.

Lent: a 4-es metró, Keleti-pályaudvar megállója készülés közben és átadás után.











2017. augusztus 14., hétfő

Perjés Géza (1917. augusztus 14. – 2003. szeptember 18.)

100 évvel ezelőtt született (augusztus 14.) Perjés Géza, hadtörténész, könyvtáros. Hadtörténeti munkáiban jól érzékelhető volt az a hadtörténetben bekövetkezett szemléletváltás, amelynek nyomán az események leírása helyett a háború társadalmi, politikai és gazdasági összetevőire fókuszáltak. Ennek szellemében látott 1963-ban napvilágot a Mezőgazdasági termelés, népesség, hadsereg-élelmezés és stratégia a 17. század második felében (1650–1715) című munkája. Az 1960-as, 1970-es évek fordulóján részt vett több nemzetközi hadtörténeti kongresszuson, az azokon zajlott hozzászólások terén is igen aktív volt, továbbá bekapcsolódott a nemzettudatról, a történeti ismeretterjesztésről, illetve a szépirodalom és a történettudomány közötti viszonyról szóló vitákba is.

Történeti munkásságában kiemelt figyelmet szentelt a statisztikának. Véleményét – amelyet erősen meghatározott katonai múltja – arra alapozta, hogy a hadászati kérdések és megoldások minden korszakban erősen függtek az adott lehetőségektől (a hadianyag mennyiségétől, a hadra foghatók számától és összetételétől, a hadseregek-seregrészek menetteljesítményétől, az ellátástól). A statisztika felhasználását illetően pedig nézetei szerint a fő szempont az volt, hogy milyen minőségű, mennyire kiterjedt gyűjtésen alapuló és milyen rendszerességgel keletkező adatokat lehetett hasznosítani. Statisztikával kapcsolatos nézetei nemcsak elméleti, hanem gyakorlati munkáiban is teret kaptak. 1983-ban és 1988-ban monográfiája jelent meg a hadászati szakértőről, Clausewitzről. Legfőbb érdeklődési területének mindvégig megmaradt a költő és hadvezér, Zrínyi Miklós és kora. Másik nagy témája pedig a mohácsi csata és az a köré szerveződő kérdéskör volt; Mohácsról írt könyve nemcsak angolul, hanem törökül is megjelent. 

1962-től a KSH könyvtárában a történeti statisztikai kutatócsoportban dolgozott. Munkahelyén matematikai statisztikai tanfolyamot végzett. Egészen 1982-es nyugdíjazásáig a könyvtár kötelékében maradt

Forrás: Kovács Csaba: Perjés Géza. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 570–572. p.   

2017. augusztus 13., vasárnap

Alfred Hitchcock (1899. augusztus 13. – 1980. április 29.)

A '20-as évek elején
1899. augusztus 13-án született az angliai Leytonstone-ban, Essex megyében Sir Alfred Joseph Hitchcock filmrendező, forgatókönyvíró és producer. A némafilm korszakában tanulta a szakmát, de tehetségét igazán a hangosfilm korában kamatoztatta. Pályáját Európában kezdte, de Amerikában lett világhírű.  Életművét ugyanúgy sorolják a szerzői filmhez, mint ahogy a kommersz alkotások közé.

A William Hitchcock jómódú fűszeres és Emma Whelam harmadik gyermekeként római katolikus neveltetést kapott, jezsuita iskolába járó fiú már kiskorában is furcsa hobbinak élt: a sportot kifejezetten utálta, de a vonatokat megszállottan szerette, olyannyira, hogy még a menetrendet is kívülről fújta. Szülei szigorúan fogták. Sokak szerint, a filmjeiben érezhető rendőr-ellenesség Hitchcock korai éveibe nyúlik vissza: ha a kis Alfred nem viselkedett mintafiú módjára, édesapja leküldte a helyi rendőrőrsre, ahol szembesülnie kellett, hogy hova kerülnek a rosszfiúk. Később elkerült egy jezsuita kollégiumba, ahol az iskola szigorúsága újabb komplexusok forrásává volt. Átlagos tanuló volt, 15 évesen azonban, édesapja halála után, munkába kellett állnia. Édesanyjával a viszonya ellentmondásos volt. Az asszony képtelen volt kimutatni érzelmeit, mivel nem a kis Alfred volt a kedvenc gyermeke. Egy ízben Hitchcock még azon is rajtakapta édesanyját, hogy a karácsonyi ajándékát elcseréli a testvéréjével. Később, a Psychoban köszön vissza édesanyja jelleme, Norman Bates akarnok anyjának karakterében. (Forrás)

Alfred Hitchcock a Metro-Goldwyn-Mayer vállalat oroszlánját instruálja (a sztoriról többet lásd itt)

Pályáját műszaki rajzolóként kezdte, majd 1920-tól angol némafilmek inzertjeit (feliratait) rajzolta a Famous Players-Lasky amerikai cég londoni irodájában/stúdiójában, később fordította és írta is őket. Hamarosan rendezőasszisztens lett, ami akkoriban voltaképp az egész stúdiómunkában való részvételt jelentette, a forgatókönyvírástól a vágásig. Az amerikai cég kivonult a városból, megüresedett stúdiójukat egy fiatal angol producer, Michael Balcon vette meg. Hitchcock legnagyobb korai támogatója Balcon volt, akiről mindig is hálával beszélt.

Alfred Hitchcock és felesége, Alma Reville
1922-ben elkezdte forgatni első filmjét a Tizenhármas szám címen, de sohasem fejezte be. Ezt követően egy másik rendező helyett fejezte be az Always Tell Your Wife című munkát, amit az első filmjének tekinthetünk. A forgatáson ismerkedett meg Alma Reville-lel, akit 1926. december 2-án feleségül vett, 1928-ban megszületett egyetlen gyermekük, Patricia.


Amikor 1927-ben a hangosfilm megszületésével a filmezés gyökeresen megújult, a színészek és rendezők világa felbolydult. Sokan nem tudták a hangosfilmben kamatoztatni képességeiket, és nyomtalanul eltűntek a süllyesztőben. Eközben Hitchcock folyamatosan alkotott, gyakorolt és tanult. Díszleteket tervezett, asszisztenskedett, forgatókönyveket írt, vagy ha kellett, filmet vágott. Még a némafilm korában megtanulta, hogyan közvetítsen hangulatot, hogyan érjen el hatást pusztán képek segítségével. Így Hitchcock filmjei később, a hangosfilm terjedésével sem vesztettek semmit a némafilm nemzetköziségéből. Már első filmje, a melodramatikus Gyönyörök kertje is tartalmazta későbbi stílusjegyeit: gyilkosság, szerelmi háromszög, a helyszínek közül pedig a lépcső motívuma. A forgatókönyvei még kívánni valót hagytak maguk után, ám művészi és esztétikai szempontból magasan az átlag fölé emelkedtek.
 
A Tévedés áldozata című film egy képkockájáról készített mozaik a londoni Leytonstone metróállomáson lévő sorozat egy eleme (a többi képet lásd itt)
1925-ben fejezte be első önállóan jegyzett filmjét a Gyönyörök kertjét, melyet részben Olaszországban forgattak. 1926-ban készült második filmje, a Hegyi sas, elveszett. Első remekműve az 1927-es A titokzatos lakó, melyben későbbi thrillerjeinek legtöbb jellegzetessége fellelhető. Ő maga ezt a filmet tekintette az első valódi Hitchcock-filmnek. Első hangosfilmjét, az 1929-es Zsarolás-t eredetileg némafilmnek szánták, de végül utószinkronizáltatta a néma részeket, illetve hangos részeket vett fel utólag a kész anyaghoz – ez lett egyben az első brit hangosfilm is. 1934-ben Az ember, aki túl sokat tudott sikere a tengerentúlra is eljutott. 1935-ös filmje, a 39 lépcsőfok az első azon Hitchcock-thrillerek sorában, amelyek főhőse egy tévesen meggyanúsított személy, aki egyszerre menekül a törvény és a bűnözők elől, miközben megpróbálja kideríteni a valódi tettes kilétét és bizonyítani ártatlanságát. 1938-ban elkészítette legnagyobb angliai sikerét a Londoni randevút. 25 filmet rendezett Angliában a 30-as évek végéig, ezt követően David O. Selznick producer hívására Hollywoodba települt át.

Az egyik kedvenc színésznője Grace Kelly volt, a tipikus "Hitchcock-szőke" megtestesítője.
Grace Kelly a Cartier Fifth Avenue-i épülete előtt New York-ban
Szintén jellegzetes az, hogy a rendező szinte minden filmjében egy-egy kisebb szerepben, úgynevezett cameo-ban is megjelenik - amit azóta számos rendező követ.
Alfred Hitchcock Sealyham terriereivel cameo szerepében A madarakban; balján Tippi Hedren színésznő, 1963.
Az USA-ban készíti legnagyobb mesterműveit. Selznick Hitchcock-ra bízta a A Manderley-ház asszonya rendezését, melyet Oscar-díjjal jutalmaztak. Az 1940-es évektől kezdve Hitchcock visszatért kedvenc műfajához, a kémtörténethez, illetve a thrillerhez. Saját maga az 1943-as A gyanú árnyékában című művét tekintette legjobb filmjének, melyben egy kisvárosban elrejtőzni próbáló gyilkos (Joseph Cotten) történetét vitte vászonra. Újabb és újabb sikerfilmeket forgatott; többek között a Hátsó ablak (1954), a Szédülés (1958), Észak-északnyugat (1959), Psycho (1960), Madarak (1963) klasszikus filmekké váltak.
Alfred Hitchcock és Alma Reville, aki a munkában is társa volt
1979-ben az angol királynő lovaggá ütötte, és márciusban megkapta az Amerikai Filmintézet díját is. 1980. április 18-án, 80 évesen hunyt el veseelégtelenségben.

Forrás:
Hitchcock.hu oldal
https://hu.wikipedia.org/wiki/Alfred_Hitchcock
Magyar nyelvű Wikipedia oldal
Angol nyelvű Wikipedia oldal
Port.hu
Men.hu
kritikustomeg.org
http://www.mafab.hu/article/alfred-hitchcock-10-legjobb-filmje-7632

Hitchcock és Sarah újságot olvasnak, 1974.
Könyvajánló a KSH Könyvtár állományában megtalálható könyvekből:

•    Chandler, Charlotte: Ez csak egy film...: Hitchcock életrajza. Jokerex Kiadó, Budapest 2005. 343 p.
•    Nemes Károly: Alfred Hitchcock. Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest 1984. 87 p.
•    Rebello, Stephen: Alfred Hitchcock: így készült a Psycho. I.P.C. Könyvek Kft., Budapest cop. 2013. 403 p.
•    Rohmer, Éric – Chabrol, Claude: Hitchcock. Alexander Verlag, Berlin – Köln 2013. 287 p.
•    Truffaut, Francois – Scott, Helen: Hitchcock. Magyar Filmintézet, Budapest 1996. 248 p.

1972-ben


Kollégáink olvassák - Vol.3.

A KSH Könyvtár dolgozói által ajánlott háromrészes könyvválogatásunkkal kedveskedünk Önöknek, kérjük fogadják szeretettel a péntek, szombat, vasárnap megjelenő összeállítást.

Vercors: Tropi-komédia. Novella Kiadó, Budapest 1995. 198 p.
címazonosító: 236498
A könyvtárban itt található.


Robert Merle: Francia história-kötetek:

- I. Francia história
- II. Csikóéveink
- III. Jó városunk, Párizs
- IV. Íme, a király
- V. Szenvedélyes szeretet
- VI. A pirkadat
- VII. Libben a szoknya
- VIII. A gyermekkirály
- IX. Az élet rózsái
- X. Liliom és Bíbor
- XI. Veszedelem és dicsőség
- XII. Ármány és cselszövés
- XIII. Pallos és szerelem

A sorozat első kötete:
Robert Merle: Francia história. Európa Kiadó, Budapest 2000. 398 p.
A könyvtárban itt található.


Kollégánk ajánlja M.C. Beaton könyvet, amelyek közül az Agatha Raisin-sorozat első kötete:
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a spenótos halálpite. Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest 2011. 342 p.
A könyvtárban itt található. 


On Sai: Calderon, avagy hullajelölt kerestetik. Könyvmolyképző Kiadó, Szeged 2012. 285 p.
A könyvtárban itt található.



On Sai: Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál. Könyvmolyképző Kiadó, Szeged 2013. 506 p.
A könyvtárban itt található.



Kollégánk szívesen olvassa Terry Brooks Shannara-sorozatát.
A Shannara-sorozat nulladik kötete:
Terry Brooks: Az első király. Európa Kiadó, Budapest 2000. 505 p.
A könyvtárban itt található.


Csernus Imre – Kígyós Éva – Popper Péter: Titok, elhallgatás, őszinteség. Saxum Könyvkiadó – InfoMed Kft., Budapest 2004. 200 p.
A könyvtárban itt található.



Szücs Judith: Táncolsz velem?: fiatalságom titkai. Magánkiadás, Budapest 2005. 193 p.
A könyvtárban itt található.


Berg Judit: Lengemesék
A sorozat első kötete:
Berg Judit: Tavasz a Nádtengeren. Sanoma Budapest Zrt., Budapest 2014. 78 p.
A könyvtárban itt található.


Gergely Ágnes: Őrizetlenek. Balassi Kiadó, Budapest 2000. 154 p.
A könyvtárban itt található.
 

Tóth Krisztina: Porhó. Magvető Könyvkiadó, Budapest 2015. 102 p.
A könyvtárban itt található.


Gabriel García Márquez: Utazás Kelet-Európában
A könyvtárban itt található.


Brunella Gasperini: Ő és mi
Folytatódik a milánói família mulatságos története, ezúttal a feleség a krónikás. Gasperini ellenállhatatlan humorral, szellemesen megírt történetfüzérében sok az önéletrajzi elem.
A könyvtárban itt található.

2017. augusztus 12., szombat

Kollégáink olvassák - Vol.2.

A KSH Könyvtár dolgozói által ajánlott háromrészes könyvválogatásunkkal kedveskedünk Önöknek, kérjük fogadják szeretettel a péntek, szombat, vasárnap megjelenő összeállítást.

Kondor Vilmos: Szélhámos Budapest. Libri Kiadó, Budapest 2016. 606 p.
A könyvtárban itt található:


Tóth Krisztina: Akvárium. Magvető Könyvkiadó, Budapest 2015. 322 p.
A könyvtárban itt található.

Sarah Dunant: A Borgiák bosszúja. Athenaeum Kiadó, Budapest 2013. 655 p.
A könyvtárban itt található.

Sarah Lark: A tűzhegy legendája. General Press Kiadó, Budapest 2017. 632 p.
A könyvtárban itt található.


Salman Rushdie: Szégyen. Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest 2007. 399 p.
A könyvtárban itt található.


Salman Rushdie: Az éjfél gyermekei. Helikon Kiadó, Budapest 2014. 647 p.
A könyvtárban itt található.


Vámos Miklós: Márkez meg én. Ab Ovo Kiadó, Budapest 2004. 191 p.
A könyvtárban itt található.


Vámos Miklós: Anya csak egy van. Európa Kiadó, Budapest 2012. 315 p.
A könyvtárban itt található.


Georges Simenon: A vonat. Agave Könyvek, Budapest 2017. 150 p.
A könyvtárban itt található.


Ma is tanultam valamit: [a 130 legjobb téma, soha nem látott új cikkekkel]. Index.hu Zrt., Budapest 2015. 189 p.
A könyvtárban itt található.


Ma is tanultam valamit 2 : [újabb 150 válogatott téma, soha nem látott új cikkekkel]. Index.hu Zrt., Budapest 2016. 237 p.
A könyvtárban itt található.


Otto Carius: Tigrisek a sárban. B.H.N. Kft., Sopron 2015. 184 p.
A könyvtárban itt található.


Vercors: A tenger csendje. Európa Kiadó, Budapest 1980. 356 p.
A könyvtárban itt található.

2017. augusztus 11., péntek

Kollégáink olvassák - Vol.1.

A KSH Könyvtár dolgozói által ajánlott háromrészes könyvválogatásunkkal kedveskedünk Önöknek, kérjük fogadják szeretettel a péntek, szombat, vasárnap megjelenő összeállítást.

Joanne Fluke : Egzotikus csók és gyilkosság. Illia & Co. Kiadó, Budapest 2006. 303 p. A könyvtárban itt található.


Nicolas Barreau: A világ végén megtalálsz. Park Könyvkiadó, Budapest 2015. 223 p.
A könyvtárban itt található.


Moldova György: A beszélő disznó. Urbis Könyvkiadó, Szentendre 2013. 153 p.
A könyvtárban itt található. 


David Baldacci: A nulladik nap. Európa Kiadó, Budapest 2015. 541 p.
A könyvtárban itt található. 


George Orwell: 1984. Európa Kiadó, Budapest 2016. 418 p.
A könyvtárban itt található.


Andrzej Sapkowski: Az utolsó kívánság. PlayON Magyarország, [Budapest] 2011. 287 p.
A könyvtárban itt található.


Vigh Bori: Hogyan menjünk világgá: [az álmodozástól az indulásig]. Európa Kiadó, Budapest 2016. 261 p.
A könyvtárban itt található.



Tarjányi Péter – Dosek Rita: A pápa emberei – [II. János Pál titkos háborúja]. Libri Kiadó, Budapest 2012. 459 p.
A könyvtárban itt található.
 


Saskia Sarginson: Ikrek. Alexandra Kiadó, Pécs 2014. 343 p.
A könyvtárban itt található.


Ken Follett: Vadmacskák. GABO Kiadó, Budapest 2009. 461 p.
A könyvtárban itt található.



Moskát Anita: Horgonyhely. GABO Kiadó, Budapest 2015. 439 p.
A könyvtárban itt található.


Blake Crouch: Sötét anyag. Agave Könyvek, [Budapest] 2016. 355 p.
A könyvtárban itt található.


China Miéville: Kraken. Agave Könyvek, [Budapest] 2013. 656 p.
A könyvtárban itt található.