2018. július 18., szerda

Könyvtárunk nyári nyitvatartás

Júniustól július 27-ig a könyvtár a szokásos nyitvatartási rend szerint üzemel. Augusztus első két hetében csökkentett nyitvatartási idővel, de folyamatos raktári kiszolgálással várjuk látogatóinkat.

    2018. július 30. – augusztus 2. (hétfő–csütörtök): 9 és 17 óra között
    2018. augusztus 3. (péntek): 8 és 16 óra között
    2018. augusztus 6–9. (hétfő–csütörtök): 9 és 17 óra között
    2018. augusztus 10. (péntek): 8 és 16 óra között

Könyvtárunk 2018. augusztus 13-a és augusztus 31-e között zárva tart. Szeptember 3-ától (hétfőtől) a szokásos nyitvatartási rend szerint várjuk olvasóinkat.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a kölcsönzési idő e-mailen, telefonon vagy az online katalóguson keresztül történő meghosszabbítása a zárás ideje alatt is lehetséges.

KSH Könyvtár

Kis-Benedek József: Katonai biztonság Marokkótól Iránig

Kis-Benedek József: Katonai biztonság Marokkótól Iránig
Zrínyi Kiadó, Budapest 2018. 417 p.
Raktári jelzet: E 009983

Kis-Benedek József: Katonai biztonság Marokkótól Iránig című könyvét a szerző mutatta be a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely és az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság Tudományos Szakkönyvtára szervezésében május 30-án, szerdán, a Honvédelmi Minisztériumban.

Az esemény házigazdája, Szabóné Szabó Andrea alezredes, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely osztályvezető-helyettese elmondta: a kutatóhely számára különösen fontos a kötet megjelenése, hiszen egyfelől a szerző munkatársuk, másfelől a könyv több tekintetben is hiánypótló munkának tekinthető. Prof. dr. Padányi József vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese a kötet megjelenéséhez írt köszöntőjében hasonlóan vélekedik: „A könyv nem hitegeti az olvasót azzal, hogy közel a megoldás. Azt sem hallgatja el a szerző, hogy a kívülről történt beavatkozások sem oldották meg a felhalmozódott problémákat, sőt számos országban - tudatlanságból, a helyzet hibás felméréséből, belpolitikai okokból - hozzájárultak a stabilitás gyengüléséhez. Ezért is állítom meggyőződéssel, hogy a szerző munkája hiánypótló. Minél többen elolvassák, minél több döntési helyzetben lévő vezető mélyül el az elemzésekben, annál megalapozottabb döntések születhetnek. Nyugtalanító megállapítások vannak a műben, de ez a lehetőség adhat némi reményt a jövőre nézve.”
https://honvedelem.hu/110602_ujabb_konyvbemutato_a_honvedelmi_miniszteriumban

Amikor a kezembe került a kötet, azonnal felkeltette az érdeklődésemet, és nemcsak aktualitása miatt, hanem, mert egyébként is egy rendkívül izgalmas téma. A kötet elején a szerző értelmezi a biztonság fogalmát, geopolitikai összefüggésekre mutat rá; majd a Közel-Kelet és Észak-Afrika biztonsági kérdéseit veszi górcső alá. Ezekkel összefüggésben pedig bemutatja az Amerikai Egyesült Államok szerepét és katonai erejét ezekben a térségekben. Kis-Benedek József a kötet utolsó harmadában a terrorizmus Európára gyakorolt hatását is ismerteti

– brie –

A könyvtárban itt található.

2018. július 17., kedd

Dávid Zoltán (1923. július 17. –1996. augusztus 10.)


95 éve ezen a napon (július 17.) született Dávid Zoltán történeti demográfus, levéltáros, a KSH Levéltárának igazgatója.

A PPTE-n szerzett jogi diplomát. Első munkahelyéről, az Országgyűlési Könyvtárból politikai okok miatt kellett távoznia. 1950. november 15-én – hét és fél hónap munkanélküliség után – került a MOL-ba, ahol előbb filmellenőr lett, majd a térkép- és tervgyűjtemény referensévé nevezték ki. Alapos és széles körű forrásismeretre tett szert a XVI–XVIII. századi népesség- és gazdaságtörténet témakörében. 1956-ban a levéltár forradalmi bizottságának egyik vezetője lett. Nagy szerepet vállalt abban, hogy senkinek sem esett bántódása a forradalom leverése után. Szerette a levéltárat, ezért nehéz szívvel hagyta ott, amikor Kovacsics József állást ajánlott számára a KSH könyvtárában.
Itt 1958-ban első feladata a statisztikai jellegű kiadványok szerkesztése lett. A Történeti Statisztikai Közlemények (később évkönyv) szerkesztőbizottságának titkárává választották. 1964-től részt vett a történeti statisztikai kutatócsoport munkájában.
Az 1960-as években az MTA történeti demográfiai munkabizottságának titkára lett, és az MKT Statisztikai Szakosztálya is tagjává választotta. Előadóként oktatott az ELTE Történeti Segédtudományok Tanszékén. 1972-ben a könyvtár újonnan létrejött levéltári osztályának vezetője, 1975-ben az önállósodott közgyűjtemény igazgatója lett. Ő vetette meg az új levéltár alapjait, alakította ki gyűjtőkörét, készítette el munkatársaival szervezeti és működési szabályzatát. A hivatal korábbi működésének idejéből több mint háromezer folyóméternyi iratanyagot gyűjtött be és rendszerezett. Elkezdte a pótolhatatlan anyagok mikrofilmezését is. Ezen kívül megteremtette egy központi statisztikai levéltár alapjait is azzal, hogy az ország levéltárainak statisztikai iratait a hivatal levéltárába összpontosította. 1983-ban kérte nyugdíjazását. Szinte teljes visszavonultságát a rendszerváltás törte meg. Alkotókedve visszatért, szinte havonta fejezett be egy-egy újabb tanulmányt, előadásokat tartott. Utolsó nagy, termékeny alkotói periódusa 1992 vége és 1996 júliusa közé esett. Ekkor huszonnégy munkája látott napvilágot a Hitel, a Magyar Szemle és a Valóság oldalain.

1992-ben Fényes Elek-emlékérmet kapott. Kutatásainak középpontjában a magyarság múltjának és jelenének számszerűen mérhető adatai álltak. A XVI–XIX. századi Magyarország gazdasági és társadalmi viszonyainak megismeréséhez szükséges levéltári fondok közül sokat dolgozott fel és ismertetett. A II. József által elrendelt első magyarországi népszámlálás megyei összeírásainak anyagát 1960-ban állította össze Dányi Dezsővel. Statisztikai adatgyűjtés Magyarországon a XVIII–XIX. században című pályaművét a KSH és az MKT statisztikai szakosztályának pályázatára küldte be, második díjat elérve vele. Ez a pályamű a Statisztikai Szemle 43. évfolyamában jelent meg két részben.
Kutatásai alapján jóval magasabbra értékelte a XVIII. századi városi lakosság arányát (14– 15%), ezzel új szemléletet érvényesítve a magyar városfejlődés tanulmányozásában. Feldolgozta az 1738–1743. évi pestisjárvány Bihar megyei és országos adatait, valamint az 1831-es kolerajárvány országos adatait. Foglalkozott a XVIII. századi veszprémi püspökségben élő családok nagyságával és összetételével, feldolgozta az egyházmegye 1747–1748-as egyházlátogatási jegyzőkönyvét.
Jelentős az a munkája is, amelyben a magyarság törökkori veszteségeit becsülte meg – korrigálva a köztudatba addig mélyen beépült, sokszor túlzó adatokat. 1994-ben adták ki az 1850-es erdélyi népszámlálás forrásanyagát feldolgozó munkáját. Munkásságának másik területe a Kárpát-medence nemzetiségi összetételének vizsgálata volt. 1973-ban terjedelmes anyagot állított össze a szomszédos országokban élő magyarságról, illetve előrejelzéseket készített a szomszédos országokban élő magyarság számának 2000-ig várható alakulásáról.

Forrás: Cseh Gabriella: Dávid Zoltán. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 162–163. p.

Letenyei László – Tamáska Máté (szerk.): Szociográfia: Kárpát-medencei körkép

Letenyei László – Tamáska Máté (szerk.): Szociográfia: Kárpát-medencei körkép
Gondolat Kiadó, Budapest 2018. 132 p., XXXVIII p.
Raktári jelzet: E 009909

A Gondolat Kiadónál a Magyarország felfedezése sorozatban idén megjelent tanulmánykötet a 2017. március 3–4-én Budapesten megrendezett konferencia előadásaiból került összeállításra, és méltán tarthat számot a téma iránt fogékony olvasóink érdeklődésére.
A tanulmányok foglalkoznak a Felvidékkel, Kárpátaljával, Erdéllyel és a Vajdasággal is, míg az első – Őrszigethy Erzsébet nevével fémjelzett – tanulmányban általában a magyar szociográfiáról olvashatunk.

Ami még értékesebbé teszi a tanulmánykötetet, az a könyv második felében elhelyezett kiállítási melléklet, amely a konferencia alkalmából rendezett kiállítás anyagát mutatja be Táj – ember – társadalom, 1937–2017.: Nyolc évtized szociográfia címmel.

– brie –

A könyvtárban itt található.

Mijazaki Josifumi: Sinrin-joku

Mijazaki Josifumi: Sinrin-joku
Budapest, HVG Kiadó Zrt., 2018. 191 p.
Raktári jelzet: E 009786

A közelmúltban az orvosok, tudósok is komolyabban elkezdtek foglalkozni a természetjárás egészségre gyakorolt hatásával. Ennek eredményeképpen született meg Japánban a sinrin-joku, vagyis az erdőfürdőzés. Még mindig Japán a módszer kutatásának, kialakításának a fellegvára, mindemellett több országban is folytatnak már kutatást a témában.
Mijazaki Josifumi az erdőfürdőzés egyik jelentős kutatója. A könyvében az eddig elért kutatási eredményeken kívül bemutatja, hogy otthon, vagy munkahelyi környezetben hogyan tudjuk csökkenteni a sinrin-joku-val a stressz-szintünket. Minden korosztálynak csak ajánlani tudom a könyvet és a módszert is.

P.A.

A könyvtárban itt található.

2018. július 16., hétfő

Eric Weiner: A zsenialitás földrajza. A világ legkreatívabb helyeinek nyomában az ókori Athéntól a Szilícium-völgyig

Eric Weiner: A zsenialitás földrajza. A világ legkreatívabb helyeinek nyomában az ókori Athéntól a Szilícium-völgyig
HVG Könyvek, Budapest 2018. 376 p.
Raktári jelzet: E009872

Eric Weiner filozófus–utazó–külföldi tudósító, A boldog zarándok. Egy mogorva alak elindul, hogy felfedezze a világ legboldogabb helyeit című New York Times bestseller írója, jelen könyvében a zsenik nyomába ered, és megpróbálja megmagyarázni azokat az egyedülálló körülményeket, amelyek a legkreatívabb ötletek születéséhez vezettek, és feltárni a kettő közötti összefüggést.
A szerzővel tartva zsenialitást kutató történeti (idő)utazása során megfordulhatunk az ókori Athéntől, Bécsen és Skócián át, Firenzében, Kalkuttában és a Szilícium-völgyben is. Mindenhol, ahol megfordul, a szerző eltölt néhány hetet, beszélget a helyiekkel, történeti szövegeket kutat, pszichológiai kutatásokat végez, és górcső alá veszi helyi hírességek – legyen az Leonardo da Vinci, Mozart vagy éppen Freud – életét.
A sok humorral fűszerezett mű szórakoztató, informatív és igen eredeti alkotás, egyesek szerint a szerző eddigi legjobb írása.

B.M.

A könyvtárban itt található.

2018. július 14., szombat

Nguyen Du: Kju regénye avagy a meggyötört lélek sóhaja

Nguyen Du: Kju regénye avagy a meggyötört lélek sóhaja
Magánkiadás, Budapest 1994. 103 p.
Raktári jelzet: 517860

Ez a verses regény a vietnami irodalom máig legnagyobb klasszikus alkotása és egyben az ázsiai irodalmak páratlan remekműve, amelyben a Rómeó és Júliára emlékeztető szerelmi szenvedély a klasszikus kínai regények társadalomábrázolásával párosul – olvashatjuk a fülszövegben.
Magyarul Kiều története címmel is megjelent 1984-ben. Nguyen Du könyve gyönyörű, remélem, többen kedvet éreznek majd a megismeréséhez.

Ez a kiadás egy teljesen egyszerű, puha borítós, sárga kis könyv, ha ránéz az ember, nem gondolja, mekkora kincset tart a kezében. Nem tudom, hogy a másik fordítás milyen, de nekem Simor András munkája nagyon tetszett. Hihetetlenül gördülékenyen olvastam a történetet, konkrétan „repültek” a sorok. Annyira zenei, lírai volt az egész; a történet pedig izgalmas és érdekes. Ha valaki érez kis érdeklődést az ázsiai irodalom iránt, és nem zavarja egy 19. század első felében íródott alkotás, vegye kezébe bátran ezt a könyvecskét.

Ami még külön tetszett, hogy van egy négyoldalas előszó a regény előtt, és egy rövid utószó a végén, illetve két oldalon a fordító megjegyzéseit is elolvashatjuk. Ezek pedig sokat hozzáadnak a mű élvezetéhez.

– brie –

A könyvtárba itt található.