2016. március 16., szerda

Jenny Colgan: Találkozzunk a Cupcake Kávézóban


Óvatosan kezdtem a barátkozást a könyvvel. Három lépés távolságból szemléltem, és aggódtam, talán olyan mennyiségű és összetételű romantika lesz benne, amelyet nem bírok majd elviselni. Pozitívan csalódtam, örülök. A regény olvasás közben Marian Keyes jutott eszembe. Emberi problémák, nehéz sorsok, megoldási kísérletek; mint Keyesnél.
    Megszerettem Louist, a tündéri kisbabát, Issy nagyapjáért a szereplőkkel együtt aggódtam.
Nagyon átéreztem, amikor Issy elvesztette az állását, hiszen én is voltam már hasonló helyzetben, Jó volt látni, ahogyan kemény munkával, óriási kitartással talpra állt – szembe szállva mindenkivel, aki nem hitt benne.
Igazi emberi tulajdonságokat írt le Colgan, még Graeme jellemét is úgy sikerült megformáznia, hogy igazán nem is haragudtam a férfire azokért a disznóságokért, amiket tett.
    A befejezés azért tetszett, mert nem volt sziruposan csöpögős, és nyitva hagyta a lehetőséget a folytatásra. Már tudom, hogy elkészült a következő kötet, és bízom benne, hogy hamarosan lesz időm elovasni.


A könyvtárban itt található. 

brie

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése