2016. március 28., hétfő

Karin Alvtegen: Árnyak


Ugyanazt a fájdalmat, tehetetlen ürességet érzem, mint Szabó Magda Az ajtó c. regényének olvasása után. Ez a könyv őrületes. Őrületesen jó. Őrületesen megrázó. És őrületesen megdöbbentő. Alvtegentől ez a második regény, amit olvastam, és szívem szerint néhány éven belül – ha rajtam múlik – jelölném irodalmi Nobel-díjra.
Napokig e körül a könyv körül forog majd minden gondolatom, ebben biztos vagyok, akár olvasok majd valami mást, akár nem. Annyi mindent tudnék írni, de nem tehetem, mert akkor a könyv elvesztené az erejét (azoknak, akik még nem olvasták): a hirtelen fordulatok okozta döbbenetet, a csavarokat, amiket az írónő belevitt.
A könyv egyharmadánál volt egy hirtelen és ijesztő felismerésem a végkifejletet illetően, de amit kaptam, sokkolóbb volt bármilyen korábbi elképzelésemnél.

Sokat gondolkodtam, gyűlölöm vagy szánom a főbb szereplőket. Még mindig nem tudom eldönteni, azt gondolom, idővel fog csak bennem letisztulni, megnyugodni a regény. Egyelőre percenként változnak az érzéseim.

A könyvtárban itt található.

– brie –

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése