2016. május 30., hétfő

Fáy András (1786. május 30. – 1864. július 6.)

230 évvel ezelőtt (május 30.) született Fáy András, politikus, író, hivatalnok, az MTA helyettes elnöke. Neve összekapcsolódott az első magyar takarékpénztár, a Pesti Első Hazai Takarékpénztár létrejöttével. Fáynak az alapításban végzett hathatós közreműködése nyomán, 1840-ben a takarékpénztár megkezdte működését. Az intézményben 1848-ig Fáy töltötte be a segédigazgatói posztot. A Takarékpénztár pár év alatt jelentős fejlődésen ment át, a forradalom és szabadságharc kirobbanásáig több mint harminc fiókja lett. Üzleti tevékenységi köre sem bizonyult elegendőnek, így 1847-ben Fáy indítványozta, hogy hozzanak létre az intézményen belül egy olyan részleget, amely életbiztosítással foglalkozik, ez azonban ekkor még nem valósult meg. Napjainkban az OTP a jogelődjének tartja az intézményt.
   Fáy András igen jelentős publikációs tevékenységet is folytatott, írásai jó néhány műfajt érintenek. Írt hosszabb-rövidebb politikai, közéleti, közgazdasági, közegészségügyi és statisztikai jellegű munkát, mellettük azonban szépirodalmi tevékenysége is jelentős. 1802-től jelentek meg szépirodalmi művei, azok között versek, dalok, színdarabok, filozófiai jellegű tanmesék, aforizmák, regények stb. egyaránt találhatók. Mindezek közül a legnagyobb ismertségre a mesék és aforizmák tettek szert.

   Önálló statisztika munkával 1819-ben állt elő, amelyben számok helyett szavakkal igyekezett Parádfürdő jellegzetességeit és hasznosságát körbejárni. A kezdeti kitérő után Fáy hamarosan a számszerűséget szem előtt tartó statisztika felé fordult. Legjelentősebb statisztikai munkája a Pesti Első Hazai Takarékpénztárhoz kapcsolódik, pontosabban a tevékenységi kör már említett bővítéséhez, az életbiztosítási szolgáltatás bevezetéséhez. Fáy, hogy a biztosítási intézet felállítása előtt megfelelő halálozási statisztikához jusson, adatgyűjtést is szándékozott végezni. Ennél fogva 1847-ben hétszáz különböző hitfelekezetű lelkésznek és jegyzőnek küldött ki kérdő-ívet, amelyben az elmúlt tíz év halálozási adataira kérdezett rá. Mindez azért tekinthető úttörő kezdeményezésnek a statisztika terén, mert a jóformán hiánytalanul visszaérkezett kérdőívekből Fáy elkészítette az első magyar halandósági táblát; a munka később nyomtatásban is megjelent (Adatok Magyarország bővebb ismertetésére).

Forrás: Kovács Csaba: Fáy András. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 194–195. p.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése