2016. július 29., péntek

Oláh János (1942–2016)



Életének 74. évében, hosszas betegség után, hétfő hajnalban elhunyt Oláh János József Attila-díjas költő, író és szerkesztő. A Hársak alja című vers néhány sorával emlékezünk és búcsúzunk az írótól. A könyvtár folyosóján található vitrinben válogatás látható a fontosabb műveiből.





Égettbor ízű hársak
szélhangon zsolozsmáznak.
Hallgatom, s minden elhagy,
mondják, talán nem is vagy.
Ittlétem fáj a voltban,
a semmiig hajoltam.
S e szótlan szédületben
méhraj köröz fölöttem.
Bódult botladozásban
csuklik össze a lábam.
Hanyatt dőlök a parton,
és pók szövi be arcom,
mint akit leütöttek,
és nem emlékszik többet.
Kihűlt káprázat fénye
miért siklottál félre?
Olyan más most már minden,
amiben egykor hittem,
semmivé lett azóta,
parázna magyar nóta,
de nyakamon örökre
fojt a tegnap nyakörve:
lelkem gyöklényű vétke,
testem láz-kelevénye
minden titkot kimondat.
Halál előtti mondat.

2016. július 28., csütörtök

Rendhagyó nyitvatartás

2016. július 29-én (pénteken) a könyvtár 10:00-tól tart nyitva.

Megértésüket előre is köszönjük!

Ha a helyedben volnék… A regényolvasás valóban segít megérteni mások véleményét

Gyakran hallható álláspont, hogy az olvasás tágítja az emberek látókörét. Kutatók most bebizonyították, hogy a regényolvasás valóban segít megértenünk mások álláspontját.
Úgy tűnik, hogy a mesemondás évezredes hagyományának fontos szerepe van az empátiakészség kialakulásában. Keith Oatley, a Torontói Egyetem professzor emeritusa kísérleteivel a regényolvasás hatásait vizsgálta, eredményeit és a vonatkozó szakirodalom áttekintését a Trends in Cognitive Sciences című szakfolyóiratban publikálta.
Az egyik kísérletben a résztvevőknek harminchat fotót mutattak, amelyeken csak az emberek szeme látszott. A résztvevőknek ki kellett találni, hogy az adott képen látható személy mire gondolhat, vagy mit érezhet éppen.
Minden kísérletben résztvevő kapott valami olvasnivalót. Jelentősen jobb eredményt értek el a teszten azok, akik a kísérlet előtt valamilyen regényt, elbeszélést olvastak, mint azok, akik nem fiktív történeteket kaptak.
Hasonló empátianövelő hatás volt kimutatható a The West Wing című televíziós dráma sorozat nézői, illetve a Gone Home videojátékot játszók között is.
Oatley professzor szerint, ami valóban különleges az emberben, hogy úgy alakít ki szociális kapcsolatokat másokkal (barátok, szerelmek, gyerekek), hogy ehhez nincs ösztönszintű programja. A fikció gyarapítani tudja ezeket az élményeket, és segít megérteni saját szociális tapasztalatainkat.
A professzor felhívta a figyelmet azokra a tanulmányokra, amelyek alátámasztják, hogy az elbeszélések segítik az empátia kialakulását a miénktől eltérő nép vagy kultúra iránt is.
„Csaknem minden emberi kultúrának része a történetmesélés, amelyet eddig egyszerűen csak szórakoztatásnak neveztünk. Véleményem szerint azonban, itt valami sokkal jelentősebb dologról van szó.”
„Mi is valójában egy színdarab vagy regény, film vagy sorozat? Egy darab átadható tudat.” „Amikor olvas vagy színpadon lát az ember egy darabot, ezt a kis tudatot kapja meg, amely beépül a sajátjába. Ez egy rendkívül izgalmas dolog.” Oatley professzor hozzátette, ahogy olvasás közben átéli az ember a kitalált karakterek belső vívódásait, úgy tud belehelyezkedni az őt körülvevők helyzetébe is.”
A pszichológia és az irodalom ilyen jellegű összefüggését csupán néhány éve kutatják. A professzor megjegyezte, igen nagy lelkesedés övezi a témát. Egyrészt, mert a kutatók felfedezték, hogy van valami rendkívül fontos a képzelőerőben. És az ilyen irányú agyi képalkotó kutatások eredményei is arra ösztönzik a tudományos élet szereplőit, hogy részletesebben foglalkozzanak a témával.
Az egyik idézett tanulmány egy kísérletről számol be, amely során MRI vizsgálat alatt azt kérték a résztvevőktől, hogy képzeljenek el olyan dolgokat, mint sötétkék szőnyeg vagy narancs csíkos ceruza. Mindössze három ilyen kifejezés elég volt a hippokampusz nagyfokú aktivizálódásához. Ez az az agyi terület, amely a tanulásért és a memóriáért felelős.
Mindez az olvasói elme erejére tereli a figyelmet: nem szükséges részletekbe menő leírásokkal munkára bírni az olvasók képzelőerejét – bőven elég nagyvonalakban felvázolni a képeket, a többit érdemes rábízni az olvasó elmére.

Fordította: Sz. R.

2016. július 27., szerda

Luis Sepulveda: A sirályfióka esete a macskával, aki megtanította repülni

Bájos történet a gondoskodásról, a szeretetről, a törődésről és a másság elfogadásáról.
„Érezzük, hogy viszonzod a szeretetünket, hogy a barátaidnak, a családodnak tekintesz bennünket, és jó, ha tudod, hogy melletted megtanultunk valamit, ami mindannyiunkat büszkeséggel tölt el: megtanultunk egy másfajta élőlényt értékelni, tisztelni és szeretni. Nagyon könnyű ám a hozzánk hasonlót elfogadni és szeretni; azzal viszont, aki különbözik tőlünk, mindez igen nehéz, és te ebben segítettél.”

A könyvtárban itt található.

– brie –

2016. július 26., kedd

Brooke Davis: Az elveszett és meglett dolgok könyve

Egy elveszített kislány útra kel, hogy megtalálja anyukáját, vagy őt találják meg. Mellésodródik (bár nem szívesen) a megözvegyült Agatha, aki tán sosem élt, de vezeti az öregedés naplóját, és mindenkihez van egy „jó” szava. Karl a gépíró, aki képes ujjaival az összes érzését lekopogni, ám nem tudja, mit kezdjen felesége nélküli életével; no meg egy nagyon is élő próbababa. Útjuk Ausztrália különös tájain furcsa-hétköznapi embereken át vezet. Tartsunk velük és megtudhatjuk, az elképesztő, megrázó, szívmelengető vagy éppen mulatságos kalandok után rálelnek-e hiányzó felükre; és igazak-e Temetés Kapitány szavai: Semmi baj.

A könyvtárban itt található.

dian

2016. július 25., hétfő

Új könyveink, 2016. június - szépirodalom

A linkre kattintva megtekinthetőek a KSH Könyvtár Bibó-termébe június során beválogatott szépirodalmi kötetek.


2016. július 24., vasárnap

Ercsei Dániel (1781. július 24. – 1836. február 23.)

235 évvel ezelőtt született (július 24.) Ercsei Dániel, filozófus, író, tanár, az MTA levelező tagja. Munkássága során sokat tett a magyar, azon belül is főként a bölcseleti nyelv fejlesztése érdekében. Debreceni működése idején részt vett az oktatás megújítását előirányzó munkákban (arra főként az oktatás kiszélesítése és a magyar nyelv mind szélesebb körű elterjedése miatt volt szükség), ennek keretén belül 1837–1838-ban Kerekes Ferenccel együttműködve új tantervet készített, amelynek egyik legfőbb része a középiskolai tagozat tanítóinak képzését szolgáló filológiai szeminárium, vagyis egy tanítóképző megszervezése volt. Az empirizmuson alapuló lélektani kutatások egyik meghonosítója volt az országban.Írásai több területet érintettek. Filozófiai jellegű írásainak központi témája Kant és Hume munkássága és a filozófiatörténet volt. Rövidebb közleményeit a Tudományos Gyűjtemény jelentette meg.
Sokan Ercsei Statistica. Első darab. Közönséges statistica és Magyarország statisticája című munkáját az első magyar nyelvű statisztikai műnek tulajdonítják, ez a feltevés azonban nem helytálló. A többkötetesre tervezett statisztikai munkájának csak az első kötete jelent meg. Az a debreceni kollégium hallgatói számára statisztikai tankönyvnek íródott, tartalmazta a legfontosabb hazai statisztikai ismereteket (bár új adatok, új megközelítések nemigen jelentek meg benne), valamint bemutatta az angol klasszikus közgazdaságtan új elméleti felvetéseit. A Statistica népszerűsítő szándékkal íródott, így a statisztika iránti igényeket nem volt képes hosszú távon és maradéktalanul kielégíteni, azonban így is jelentős mérföldkőnek tekinthető a magyar leíró statisztika történetében.

Forrás: Kovács CsabaRettich Béla: Ercsei Dániel. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 185186. p.

2016. július 23., szombat

Magda Pál (1770. június 29. – 1841. július 23.)

175 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Magda Pál, statisztikus, földrajztudós, pedagógus, az MTA tagja. Magyarországról készített monográfiájában (Magyar Országnak és a határ őrző katonaság vidékeinek legújabb statistikai és geográphiai leírása) a leíró statisztika módszereit alkalmazva a természetföldrajzi adottságok, a társadalmi, vallási, nemzetiségi, közigazgatási és jogi viszonyok, a mezőgazdaság, az ipar, a bányászat, a kereskedelem és az egyes megyék rajzát adta. Sürgette a „gond- és bérterhezett” parasztság jogegyenlőségének kimondását, az igazságtalan tulajdonviszonyok felszámolását, a Magyarország számára kedvezőtlen vámpolitika megszüntetését és az egy birodalomba zárt népek összefogását. Szorgalmazta a képzett pedagógusok létszámának és fizetésének emelését, a magyar nyelvű oktatás előtérbe helyezését a latinnal, a gondolkodásra nevelés előtérbe helyezését a magoltatással szemben.
Művének „szabad gondolatai”, a társadalmi-gazdasági rendet bíráló kitételei miatt Magdát számos támadás érte, többek között karlócai állásától is emiatt fosztották meg. 1833-as traktátusában – a fiziokratákra hivatkozva – a mezőgazdaságról mint a gazdaság fundamentumáról értekezett. A nyugat-európai példák alapján arra a következtetésre jutott, hogy a parasztok személyes szabadsága és földtulajdona növeli a termelékenységet. A gazdasági erők között említette az időt, amelynek megtakarítása a modernizálás elsőrendű feltétele

Forrás: Rózsa Dávid: Magda Pál. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 468–469. p. 

Fényes Elek (1807. július 7. – 1876. július 23.)

140 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Fényes Elek, közgazdász, statisztikai és földrajzi író, az MTA rendes tagja. 1835-ben kezdte el megjelentetni Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és georaphiai tekintetben címet viselő művét, amely 1836 és 1840 között, hat kötetben jelent meg. Hatkötetes nagy műve folytatásának tekinthető a Magyarország statistikája, amely 1841 és 1843 között látott napvilágot. Ez amellett, hogy a korábbi kötetek összesített adatait tette közzé, Európán belüli összehasonlító elemzéseket, illetve okfejtéseket is tartalmazott.
Az 1840-es évek elejétől aktívan politizált, tagja lett több közéleti, gazdasági szervezetnek is. 1847-ben – amikor politikai okokból otthagyta az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet – újabb fontos munkával, a kétkötetes Magyarország leírásával állt elő. Ez két korábbi műve kivonatát és az ezekhez készült kiegészítéseket tartalmazta. Ugyanebben az évben elkészítette az ország első magyar nyelvű gazdatiszti név- és címtárát is.
A magyar statisztikai szolgálat első intézményét, az 1848 tavaszán felállt Országos Statisztikai Hivatalt a Belügyminisztérium főtanácsosaként Fényes Elek irányította. Úgy vélte, az Országos Statisztikai Hivatal létrejöttével megvalósítható egy régóta dédelgetett elképzelése, a rendszeres, évenkénti összeírások megszervezése és elindítása. Fényes felállíttatta a hivatal könyvtárát és térképtárát, valamint igyekezett megszerezni a korábbi adatfelvételeket, ugyanakkor a közelgő képviselőválasztások névjegyzékét is begyűjtötte. Mindezek mellett egy gazdasági statisztikai anyaggyűjtés megszervezésén dolgozott. A tervezett munkát meghiúsította a hadi helyzet, s a hivatal a kormány Debrecenbe menekülésekor, 1848 végén feloszlott. Fényes is Debrecenbe távozott, ahol 1849 elején újabb tisztséget töltött be, a Vésztörvényszék elnöke volt. A szerepvállalásért a fegyverletétel után bujdosásra kényszerült. Egy idő után azonban kézre került, s az Új épület börtönében tartották fogva. Vizsgálatot folytattak le ellene, de végül szabadon engedték.
Szabadulása után újra statisztikai kérdésekkel kezdett foglalkozni; belemerült a munkába, aminek eredményeképpen 1851-ben kiadta négykötetes geográfiai szótárát (Magyarország geographiai szótára). A megélhetés érdekében 1855 és 1857 között több mindennel is foglalkozott, szerkesztője volt egy gazdasági lapnak, útleírást publikált, valamint különböző újságok (a Pesti Napló, a Budapesti Hírlap, a Falusi Gazda, a Nemzeti Képes Naptár és a Magyar Sajtó) számára írt.
A kiegyezést követően nem tudott újra részt venni a közéletben, amihez erősen hozzájárult, hogy 1861 és 1865 között szerkesztője volt a kormány hivatalos lapjának. Az MTA-n belül 1860-ban létrejött Statisztikai Bizottság, az 1867-ben a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium berkein belül felállított Statisztikai Osztály, az 1871-ben önállóvá vált Statisztikai Hivatal és az 1869-ben megszervezett Pestvárosi Statisztikai Hivatal életébe sem tudott igazán bekapcsolódni. Mindössze a KSH által készítendő helységnévtár elkészítésében kapott némi szerepet. Munkái számának csökkenésével és családi, baráti társaságával való rossz viszonya miatt szegényen élt. Testvére és unokatestvére, illetve barátai és az írói segélyegylet támogatta ugyan, azonban egészségi állapota így is romlásnak indult. Szegényen és magányosan halt meg, végtisztességéről a Keleti Károly által vezetett hivatal gondoskodott.

Forrás: Kovács Csaba: Fényes Elek. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 202204. p. 

2016. július 22., péntek

Új könyveink, 2016. június - vegyes irodalom

A linkre kattintva megtekinthetőek a KSH Könyvtár Bibó-termébe június során beválogatott vegyes témájú könyvek. Ebben a hónapban az alábbi témakörökben találtunk érdekes könyveket: család, egészség, életmód, idegen nyelvű, hobbi, szabadidő, interjú, életrajz, képregény, kultúrtörténet, politika, társadalom, pszichológia, sport, szakácskönyv, természettudomány.



2016. július 21., csütörtök

Georges Simenon: Az özvegy

Simenon nem csak krimiírásban kiváló, de a feszült lélektani regényeknek is mestere. Egyetlen oldalon sem szűnt meg az a nyomasztó érzés, amit keltettek bennem az egymás után leírt, önmagukban egyáltalán nem nyomasztó mondatok. Jó lenne egyszer látni a regényből készült filmet is, biztos vagyok benne, ugyanolyan zseniális, mint a könyv. 

A könyvtárban itt található.

  – brie –

2016. július 20., szerda

Könnyű Mária – Niksz Gyula: Kreatív nyár: dekorációs ötletek és finomságok

48 oldalon rengeteg kedves, remek ötletet tartalmaz a könyv. Tetszett benne, hogy a különböző ötletek elkészítésének folyamatát lépésről lépésre mutatja be, így a hozzám hasonló kevésbé ügyes kezű, de annál lelkesebb emberek is örömüket lelik az elkészítésükben.

A könyvtárban itt található.

– brie –

2016. július 19., kedd

Ferenczi Izsó (1881. július 19. – 1958. január 19.)

135 évvel ezelőtt született (július 19.) Ferenczi Izsó, statisztikus, iparpolitikus, a KSH könyvtárának vezetője. Szakirodalmi munkái a magyar külkereskedelem és vámpolitika kérdéseit járják körül. Ő írta az ország 1912 és 1914 közötti külkereskedelmi forgalmáról kiadott hivatalos közlemények bevezető értekezését. Előadott az Magyar Közgazdasági Társaság 1922-es, az új autonóm vámtarifának szentelt és 1927-es, Kereskedelmi mérlegünk passzivitása című ankétján is. Magyar Statisztikai Társaság-székfoglalóját a vámtarifák nómenklatúrájának nemzetközi egységesítéséről tartotta 1930-ban. A Magyarország közgazdaságát és pénzügyeit bemutató évkönyv, az Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch kereskedelempolitikai fejezetének szerzője volt 1925 és 1938 között. Publicisztikáit a Pester Lloyd közölte. Írásaiban és előadásaiban a magyar vámrendszer elsődleges feladataként a hazai ipar védelmét jelölte meg.

Forrás: Rózsa Dávid: Ferenczi Izsó. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 208–209. p. 

2016. július 18., hétfő

Esterházy Péterre emlékezünk

„...az embernek olyan haza kell, ahol talaj, munka, barátság, pihenés és szellemi befogadóképesség egyetlen természetes, kiegyensúlyozott és rendezett egészet, sajátos és egyéni világmindenséget alkot. A haza legjobb meghatározása: a könyvtár.” – Esterházy Péter (1950–2016)


Edelényi Szabó Dénes (1881. július 18. – 1931. október 31.)

135 évvel ezelőtt született (július 18.) Edelényi Szabó Dénes, statisztikus, a KSH könyvtárának igazgatója. Pályafutása elején áruforgalmi, majd oktatásstatisztikával foglalkozott. Kutatóként főleg a történeti statisztika iránt érdeklődött. Két jelentősebb, éveken át készített tanulmányában Komárom vármegye vallási és nemzetiségi adatait dolgozta fel 1526-tal kezdődően, illetve Magyarország alkotórészeinek és törvényhatóságainak területi változásait elemezte

Forrás: Rózsa Dávid: Edelényi Szabó Dénes. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 175. p. 

2016. július 15., péntek

Te is „ledarálod” a kedvenc sorozataidat?

Mennyi ideig tart végignézni egy sorozatévadot most, amikor soha nem látott mennyiségben – és tegyük hozzá, minőségben – készülnek a tévésorozatok? 
A Netflix kutatása szerint nem kell hozzá sok idő. 
Azok az előfizetők, akik végignézték egy show első évadát, általában egy hét alatt végeztek, napi két óra ráfordítással. 
A Netflix hét hónapon át követte a világ minden tájára kiterjedő előfizetői bázisát, és több mint 100 tévésorozat első évadának megtekintési adatait elemezte. 
„Most, hogy három éve tanulmányozzuk az eredeti sugárzással egy időben, és kilenc éve a stream-en követett sorozatnézési szokásokat, végre megállapíthatóvá vált néhány jellegzetes trend” – mondta Cindy Holland, a Netflix alelnöke. 
Íme néhány sorozatnéző-típus: 
A nagyon-nagyon gyors sorozatdaráló 
Gyorsaság: átlagosan négy nap alatt néz végig egy évadot, napi két és fél óra időráfordítással. 
Műfaj: Horror, thriller, sci-fi 
Például: 
• „Breaking Bad” 
• „Sons of Anarchy” 
• „The Fall”
• „The Walking Dead”
• „American Horror Story”
• „Orphan Black” 
Ezek azok a sorozatok, amiket semmi perc alatt végig lehet nézni, sem a történet, sem a poénok nem igényelnek különösebb gondolkodási időt, és egy-egy drámai momentumnál sem kell szünetet tartani – emelte ki Holland. 
Az elég gyors sorozatdaráló
Gyorsaság: átlagosan öt nap alatt végez egy évaddal, napi két óra időráfordítással. 
Műfaj: „dramedy”, krimi, szuperhős-show 
Például: 
• „Fargo” 
• „The Blacklist” 
• „Orange Is the New Black” 
• „Nurse Jackie”
• „Marvel’s Jessica Jones” 
Meglehetősen lassú sorozatdarálók 
Gyorsaság: átlagosan hat nap alatt, napi egy és háromnegyed óra ráfordítással „végeznek ki” egy évadot. 
Műfaj: politikai dráma, szituációs komédia, történelmi dráma 
Például: 
• „Unbreakable Kimmy Schmidt” 
• „Arrested Development” 
• „House of Cards” 
• „Homeland” 
• „The West Wing”
• „Mad Men” 
„Egy-egy magasabb színvonalat képviselő show esetében, amilyen az „Unbreakable Kimmy Schmidt” is, ahol csak úgy záporoznak a poénok, a nézők hajlamosak hosszabb szüneteket hagyni két epizód között, hogy megemészthessék a látottakat – emeli ki Holland. 
Ugyanígy az olyan politikai drámák, mint a “House of Cards” vagy a “The West Wing” epizódjai között is szusszannak egy kicsit. 
A Netflix tanulmánya kitért jelenleg futó (pl. Fargo) és már befejezett (The West Wing) sorozatokra is. A stream-szolgáltató csak olyan szerializált programokat vizsgált, amelyek világszerte elérhetőek (a Netflixnek több, mint 81 millió felhasználója van). 2015 októberétől május elejéig követték azokat a felhasználókat, akik bármely show első évadát végignézték, azok nem kerültek bele a felmérésbe, akik néhány epizód után abbahagyták. 
Míg a Netflix amellett érvel, hogy a felhasználók, ha tehetik inkább a „darálós” modellt választják, több csatorna kiáll amellett, hogy a műsorokat az tartja hónapokra a kulturális párbeszédben, ha hétről hétre kerülnek adásba az új epizódok. 
Holland kiemelte, hogy a vizsgálatból számukra egyértelművé vált, hogy a Netflix előfizetők a darálást részesítik előnyben. Megerősítetve ezzel a céget, hogy saját gyártású sorozatait továbbra is teljes évadonként tegye elérhetővé. 

Fordította: Sz. R.

2016. július 14., csütörtök

Vasvári Pál (1826. július 14. – 1849. július 5.)

Forrás: Wikipédia
190 évvel ezelőtt született (július 14.) Vasvári Pál, történész, politikus, katonatiszt. Kutatásainak elmélyítése érdekében élénken foglalkozott a történelem segédtudományaival, sőt a statisztikatudomány irányában is bővítette ismereteit. Ezt bizonyítja A statisztika elmélete című kézirata, amelyben a korszak színvonalán álló módon tárgyalja a statisztika fogalmát, tárgyát, módszereit, irodalmát és történetét.
Részt vett az 1848. évi forradalmi eseményekben. Március 15-én az Ellenzéki Kör tagjaként egyike volt a 12 pont íróinak, majd a népgyűlés elé terjesztőinek. A Batthyány-kormányban Kossuth mellett miniszteri titkárként tevékenykedett. 1848-ban honvédhadnagyként Somogy megyében szervezte a népfelkelést. Vasvári egységét Erdélybe rendelték Bem alá, ahol a gyalui havasokban, a Funtinel-fennsíkon hősi halált halt.
Írói munkásságának kezdete korai egyetemista éveire nyúlik vissza. Számos történelmi témájú cikket írt a hazai lapokba, de Sali Bánk álnéven néhány szépirodalmi elbeszélés is kikerült a tolla alól. Írásaiból csak néhány látott napvilágot, így az 1845-ben írt Szerelmes bajnok, amelyet a Kisfaludy Társaság pályázatára írt, Zrínyi Miklós a költő című munkája, amellyel 1847-ben megnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját, valamint Történeti névtár című sorozatának első része, amelyet 1848-ban ki is adatott. Több kötetnyire rúgó történeti, történetfilozófiai munka kéziratos vázlatát őrizte lakásán, ám azt Pest 1849. évi osztrák megszállása során kifosztották, így ezeknek jelentős része elveszett.

Forrás: Derzsy Márk: Vasvári Pál. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 738739. p.

2016. július 13., szerda

Pisztóry Mór (1841. május 20. – 1906. július 13.)

Forrás: Wikipédia
110 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Pisztóry Mór, jogász, közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő. 1869-ben tanári pályára lépett. Először a kassai jogakadémia segédtanáraként, ugyanez év szeptemberétől a győri jogakadémia rendkívüli, 1872-től rendes tanáraként működött. A győri jogakadémián Magyarország és Ausztria statisztikáját, valamint a politikai tudományt oktatta. A jogakadémiák újjászervezése alkalmával a pozsonyi jogakadémián nevezték ki a statisztika és közigazgatási jog tanárává. 1891-ben a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen a nemzetgazdaságtan és pénzügytan tanára lett. 1894–1895-ben és 1903–1904-ben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja volt. 1905-ben nyugdíjazták. Jelentős publicisztikai tevékenysége is. Tudományos értekezései az Akadémia által kiadott Statisztikai és Nemzetgazdasági Közleményekben, a Themisben és más folyóiratokban jelentek meg. Pozsonyban ő volt az első magyar napilap, a Pozsonyvidéki Lap szerkesztője 1877-től 1879-ig. 1885–1886-ban a pozsonyi Pressburger Zeitungot szerkesztette

Forrás: Nemes Erzsébet: Pisztóry Mór. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 584. p.  

2016. július 12., kedd

Ross MacDonald: A csontketrec

Ez egy abszolút ötcsillagos regény. Izgalmas volt a történet, sosem lehetett tudni, mikor jön egy újabb, érdekes fordulat; s az hogyan kapcsolódik az eddigiekhez.
Már olvastam pár éve a könyvet, nagyon jó döntés volt ismét kézbe venni. Ez nem az a regény, amely veszít érdekességéből, ha többször olvassuk.

A könyvtárban itt található.

– brie –

2016. július 11., hétfő

Németh Magda: Mélységből mélységbe: Németh László és családja, 1944-1945

Megrázott. Németh Lászlónak, családjának, barátainak szenvedései, küzdelme a világháború utolsó esztendejében nagyon megérintett. 
„Egyre több mosoly gyűlt, s közben ilyen mondatok röpködtek: – Nem leszünk harctér! Kiszabadultunk a német gyűrűből! Most már az angolok is megindulnak. Valami mégis megmentődik a becsületből! 
A pesti zsidó ismerősökről esett szó. Elmúlt róluk a nyomás! Megkönnyebbülés volt itt nekünk is. Kiderült, ennek is, annak is volt bújtatottja vagy segélyezettje. Megszűnt a gond, a veszély.”
Sajnos a remény és az öröm nem tartott sokáig: 
„Felszabadultságunk kiűzött bennünket a szobából…. Bementünk a Holovits-söntésbe. Szesztilalom volt, hárman-négyen ültek a helyiségben, a rádió kedvéért. Hiszen ez kellett nekünk is. A rádió katonai indulókat zümmögött, vége-hosszatlanul; ehhez már a márciusi fordulat is hozzászoktatott bennünket, véletlenül ezt is együtt szorongtunk végig. 
– De hisz ez német induló! – kiáltottam fel. – A szövege német! – Megdöbbenve néztem a körülöttünk lévőkre. Bezáruló, néma arcok néztek vissza ránk.” 
A család szenvedéseiről megrázó képet mutat ez a néhány mondat is: 
„Megpróbáltatásaink tovább fokozódtak azzal, hogy Gigi is megbetegedett. Izületi gyulladást kapott, olyan súlyosat, hogy szinte teljesen lebénult. A tünetek alapján attól tartottunk, hogy gyermekparalízise van. Napokig élet-halál között lebegett, megfelelő orvosság, orvos nélkül. Csoda, hogy túlélte a fűtetlen, nedves környezetben. 
 … A másfél éves Csillán és az egyéves Mártin kívül Illyésék hároméves Ikája és annak szintén hároméves Pölyi nevű unokatestvére voltak a legfiatalabbak. Csilla akkor kezdett beszélni; első szavai: „aggyá-aggyá, babocskát, bojsocskát, kumpicskát”. Szegényke sokáig nem is igen tudta, hogy más élelem is van a világon. Csillánál maradandó károsodást okozott az ostrom: súlyos angolkórját nehezen lehetett helyrehozni, és későbbi lázas állapotú merevgörcsei valószínűleg az ostromra vezethetőek vissza.” 

A könyvtárban itt található.

– brie –

2016. július 8., péntek

Rózsa Dávid, az Év Fiatal Könyvtárosa - különdíj

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete idei vándorgyűlésén, Veszprémben az Év Fiatal Könyvtárosa díj különdíját Rózsa Dávid, a KSH Könyvtár főigazgató-helyettese kapta. 
Gratulálunk az elismeréshez, és további sikereket kívánunk!

Richard Thompson: Zsákutca – Kertváros

Sohasem voltam a képregénycsíkok rajongója, nem értem a Garfield/Kázmér és Huba iránti rajongást sem (talán mert utóbbiban még nem mélyedtem el, nem zárom ki, hogy nem szeretném), inkább az egész, különálló kötetek tetszenek és pont ez kellett. Nagyon jó a kötet humora, imádtam a tipikus Anyát és Apát, Peti beszólásait és szarkazmusát, Aliz lelkes és egyedi hozzáállását a dolgokhoz, na meg Morzc úr lett még nagy kedvenc, hozzá tartoznak a kedvenc csíkjaim, de az összes többi gyerek a Vicaváry oviból jópofa. Élmény olvasni, olyan életteli az egész, pont kellően vicces is és nagyon tetszettek a rajzok is, bár a vízfestékesből lehetett volna több.

A könyvtárban itt található.

Zsófi

2016. július 7., csütörtök

Mennyire szeretjük manapság a tévét? És a Netflixet?

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint még mindig nagyon.
Többet használjuk a tabletünket, mint valaha, és nagy valószínűséggel már nem csak digitális videó rögzítésért (DVR), de Netflix-ért is fizetünk.
A tanulmány nem sokkal azután jelent meg, hogy a Netflix nyilvánosságra hozott néhány adatot például arról, hogy mennyi idő alatt nézünk végig egy sorozatévadot (nagyjából 5 nap). Általában egy amerikai felnőtt naponta öt óra négy percet tölt tévénézéssel. Ennek nagy része (négy és fél óra) „élő” műsor, tehát a sugárzással egy időben megtekintett, a többi digitálisan rögzített adás.
Tehát a tévézés él és virul, nem igaz? 
Nos, ez az öt óra átlagosan 19 perccel rövidebb a két évvel ezelőtti, és három perccel a tavalyi értéknél. De vessünk egy közelebbi pillantást a részletekre!
Az 50 év felettiek töltik a legtöbb időt tévénézéssel, nagyjából heti 50 órát, ami több, mint az azt megelőző évben. Ez a tendencia azonban itt meg is szakad. A 24 év alattiak tavalyhoz képest két órával töltenek kevesebb időt hetente tévénézéssel. A 25 és 34 év közötti korosztály pedig egy órával néz rövidebb ideig tévét (heti 27,5 óra helyett már csak 26,5 órát). A 35 és 49 év közöttiek tévézési szokása többé-kevésbé változatlan: a tévé előtt töltött idő 22 perccel rövidült (37 óra helyett kb. 36,5). 
A stream szolgáltatások ideje következett el 
Az amerikaiak nagyjából fele előfizet valamilyen stream szolgáltatásra, amilyen a Netflix, a Hulu vagy az Amazon Prime. Ez 8%-os emelkedés tavalyhoz képest. Idén már ugyanannyian fizetnek elő ilyen szolgáltatásra, mint ahányan DVR-rel rendelkeznek. 
A tabletek és a telefonok uralkodnak 
Az amerikai otthonok 58%-ában található tablet, ez 17%-os növekedés a tavalyi évhez képest (összehasonlításként a HD TV az otthonok 94%-ában van jelen, ez 4%-os növekedés az előző évhez képest). A tabletről történő média hozzáférés tavaly naponta átlagosan 19 percvolt, idén már 31 perc, ez 63%-os növekedés (2014-ben az átlag napi 12 perc volt). 
Hasonló arányban növekedett a telefonok ilyen jellegű használata is: míg tavaly egy óra kettő percet töltött netböngészéssel egy átlag amerikai, idén már egy óra 39 percet, tehát 60%-kal több időt. 
Állandóan online 
A médiafogyasztással töltött idő – tévézés, netezés, valamilyen app használata, rádióhallgatás, stb. – folyamatosan növekszik. A tanulmány szerint 2015-ben egy átlag amerikai nagyjából kilenc és fél órát töltött ilyen jellegű tevékenységekkel naponta. Idén már 10 órát és 39 percet. 
Így is rengeteg idő marad aludni, vagy könyvet olvasni.

Fordította: Sz. R.

2016. július 6., szerda

Arthur C. Clarke: 2001 – Űrodisszeia

Sok éve kétszer-háromszor is láttam a filmet, és most kicsit aggódva kezdtem bele a könyvbe. Ez az aggodalom feleslegesnek bizonyult: faltam az oldalakat, nehezemre esett letenni, amikor más dolgom akadt vagy eljött az éjszaka.
Valóban a csillagokban érzi magát az ember, saját szememmel látom a csillagokat, bolygókat, a mély feketeséget, ahol az ember olyan nagyon kicsinek érzi magát a végtelenben.
Sosem tudhatjuk, hova vezet az emberi kíváncsiság. Azon gondolkodtam, amikor befejeztem az olvasást: vajon akarom-e minden esetben, hogy egy titok magyarázata napvilágra kerüljön? Vajon fel vagyok-e készülve arra, ami vár rám? Nem tudom.
Nagyon érdekes, hogy éppen egy, az életemet valószínűleg nagyban befolyásoló esemény előtt olvastam el Clarke művét. Nem volt ez szándékos, de nagyon érdekes játéka ez a sorsnak.
Ami fontos: ne riadjunk vissza a sci-fivel kapcsolatos előítéleteink miatt. Sokat veszítünk akkor.

A könyvtárban itt található.

– brie –

2016. július 5., kedd

Pallavicini Zita: Egy őrült őrgrófnő naplója

Nem igazán értem miért esik neki mindenki Pallavicini Zitának, egyáltalán nincs nagy gond a könyvvel, nem szépirodalom, nem napló, nem életrajz, kicsit meghatározhatatlan valami, talán visszaemlékezés, de gördülékeny és olvasmányos, én legalábbis szívesen olvastam. Alig két órámba telt, amit nem tartom feleslegesen eltöltött időnek. Nem is írhatok mást, szomorú történet. Az őrgrófnőnek sorozatban nem sikerült rendes férfira találnia, szomorú, nagyon szomorú, de megnyugtató a két gyerek jelenléte és a viszonylagos stabilitás, ami most lehet az életében.

A könyvtárban itt található.

Zsófi

2016. július 4., hétfő

Ismail Kadare: Kettétört április

Félelmetes és ijesztő történet volt ez; azt éreztem, mintha az őskorban jártam volna, de legalábbis rendkívül sötét időkben.
   Az én európai lelkem minden fejezetnél abba akarta hagyni az olvasást, mert nehezen viseltem el ezt a fajta együttélést. A Kanún kegyetlen törvénykönyv, amelyben egy csepp emberség sincsen.
   Gjerg is ennek az áldozata, pedig nem követett el bűnt, mégis gyilkossá kell válnia, majd áldozattá ebben a szörnyű világban, amely nem ismer kegyelmet, csak a vérbosszút. Hány ezer ember eshetett már áldozatául a Kanúnnak az évszázadok során, pedig nem tettek semmit? Családok semmisültek meg a szokásjognak „köszönhetően”.
   És mégis: az emberekben olyan mélyen beleívódott a Kanún, hogy egyszer sem lázadtak fel ellene, hiába haltak ki fél falvak a vérbosszú miatt. Ez iszonyatos.
   Bessian és Diana is áldozata lett ennek – még ha nem is közvetlenül a szokásjognak. Az ifjú házaspár nászútra indult az Északi-Fennsíkra, az Elátkozott Hegyek közé. Bessian ragaszkodott ehhez az úthoz, nem is sejtve, hogy milyen hatással lesz ez kettejükre.
   A történet két szálon futott: Gjerg emberölése, majd az utána következő harminc nap; illetve az ifjú házasok egy hónapja a Fennsíkon.
   Ez a két szál aztán egy percre találkozik, hogy azután Gjerg, Diana és Bessian sose felejthessék el.
   Érzelmileg nehezen olvasható könyv – haladni azonban jól lehet vele. Úgy beleéli magát az olvasó a történetbe, mintha ott lenne ő maga is a szereplők mellett, és személyes részese lenne az eseményeknek.
   Kadare zseniális író.

A könyvtárban itt található.

– brie –

2016. július 1., péntek

Horváth Róbert (1916. július 1. – 1993. december 6.)

100 évvel ezelőtt született (július 1.) Horváth Róbert, statisztikus, demográfus, közgazdász, egyetemi tanár. Terjedelmes tudományos munkásságát a sokrétűség, a kutatási módszertanban megjelenő újszerűség jellemzi, és megjelenik benne a társadalomtudomány egyes ágainak széles körű és komplex összekapcsolódása is.
Tudományos munkássága a következő témakörökre bontható: közgazdasági és monetáris elmélet és elmélettörténet, gazdaságpolitika, statisztikai és gazdaságstatisztikai elmélet, statisztikai elmélettörténet, alkalmazott statisztikai tudomány, demográfiai elmélet, történeti demográfia. Arra törekedett, hogy valamennyi általa művelt tudományterületen elmélyítse a statisztikai módszertant. Ez elmélettörténeti kutatásaiban éppúgy megjelenik, mint a matematikai gazdaságtan és az input-output elemzés terén. Fontos továbbá komplex, interdiszciplináris, a lényeges kérdések egészét összefogó, elmélettörténeti alapú módszere is, amelyet kutatási területeinek vizsgálata során alkalmazott.
Horváth Róbert több mint negyvenéves oktatói pályája alatt jogászok nemzedékeinek adott át közgazdaságtani, pénzügyi, általános és gazdaságstatisztikai, illetve demográfiai ismereteket, mindeközben pedig kiemelkedő szakmai munkásságával a hazai statisztika-, demográfia- és közgazdaság- tudomány jeles képviselője volt.

Forrás: Sárpátki Ádám: Horváth Róbert. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 320–321. p.