2016. július 6., szerda

Arthur C. Clarke: 2001 – Űrodisszeia

Sok éve kétszer-háromszor is láttam a filmet, és most kicsit aggódva kezdtem bele a könyvbe. Ez az aggodalom feleslegesnek bizonyult: faltam az oldalakat, nehezemre esett letenni, amikor más dolgom akadt vagy eljött az éjszaka.
Valóban a csillagokban érzi magát az ember, saját szememmel látom a csillagokat, bolygókat, a mély feketeséget, ahol az ember olyan nagyon kicsinek érzi magát a végtelenben.
Sosem tudhatjuk, hova vezet az emberi kíváncsiság. Azon gondolkodtam, amikor befejeztem az olvasást: vajon akarom-e minden esetben, hogy egy titok magyarázata napvilágra kerüljön? Vajon fel vagyok-e készülve arra, ami vár rám? Nem tudom.
Nagyon érdekes, hogy éppen egy, az életemet valószínűleg nagyban befolyásoló esemény előtt olvastam el Clarke művét. Nem volt ez szándékos, de nagyon érdekes játéka ez a sorsnak.
Ami fontos: ne riadjunk vissza a sci-fivel kapcsolatos előítéleteink miatt. Sokat veszítünk akkor.

A könyvtárban itt található.

– brie –

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése