2016. november 22., kedd

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek

Márai Sándor kiváló mestere annak, meddig égnek pontosan a gyertyák. Sem nem túl rövid ideig, sem nem túl sokáig. 
1899. július 2. – ekkor kezdődik a történet, amely azután 41 évvel később folytatódik a vacsoraasztalnál. Nem gondoltam, hogy Márai ennyire szépen ír. Percről percre izgalommal követtem, mi fog történni később. Habár váltakozott a jelen és – a visszaemlékezések révén – a múlt, ez olyan remekül volt megoldva, hogy egyetlen pillanatra sem volt zavaró, nem éreztem a zökkenőket az idő váltakozásában. 
Ami a legjobban felkeltette az érdeklődésemet a vacsora és a vacsoravendég iránt, az a tábornok és Nini párbeszéde volt a vacsora előkészületeivel kapcsolatban. Mi történhetett a két ember – tábornok és vendége között 41 éve? Mi vonzza vissza ennyi idő elteltével a másikat a kastélyba? Csupa olyan kérdés, amire tudni akartam a választ, és képtelen voltam úgy lefeküdni, hogy ne kapjam meg ezeket a válaszokat. 
A vacsora utáni párbeszédben, beszélgetésben, monológban sok mindenről szó esett: barátság, ölés-ölelés, zene, magány, hűség, boldogság… Csupa rendkívül fontos téma; főleg a két idős ember életében fontos téma. Mind a ketten elmúltak már hetven évesek, és ahogyan olvastam a történetet, az járt a fejemben, hogy minden idős embernek múltja van, amiről nem is tudunk. Nem is hinnénk, hogy a nagyszüleink, a szomszéd idős ember életében milyen drámai események történhettek, és lehetséges, hogy senkinek nem mondta el. És ha találkoznánk Henrikkel és Konráddal, csak két idős férfit látnánk, nem is sejtve, milyen múltjuk van, és ha megtudnánk, csodálkoznánk, hiszen mi nem fiatal emberekként tekintünk rájuk, talán el sem tudjuk képzelni, hogy voltak valaha harmincas, tetterős emberek. És hogy mit tettek vagy éppen nem tettek meg akkor. 
Szeretem ezt a regényt. 

„Mit ér mindenféle szeretet, ami jutalmat akar?” 
„Az ember nem azzal vétkezik, amit csinál, hanem a szándékkal, amivel elköveti.” 
„Aki nem fogad el részleteket, az valószínűleg mindent akar.”
„A barátság nem eszményi hangulat, hanem szigor törvény.”

A könyvtárban itt található. 
– brie –

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése