2017. január 19., csütörtök

Bernát István (1854. július 3. – 1942. január 19.)

75 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Bernát István, agrárközgazdász, író, gazdaságpolitikus, országgyűlési képviselő, az MTA rendes tagja. Közéleti pályafutását a rimaszombati törvényszéken kezdte, ahol egy évig dolgozott. Ezt követően a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumban lett fogalmazó. Később a miniszter titkára lett, akivel az egész akkori országot bejárta. Miniszteri megbízásból 1884-ben közgazdasági tanulmányokat folytatott Európában és az Egyesült Államokban. Külföldi tanulmányútjain ismerkedett meg a szövetkezeti élettel. 1888-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott, ahol az iparostanonc- iskolák felügyeletével bízták meg. Feladatát 1892-ig látta el, amikor kilépett az állami szolgálatból. 1924-ben az Magyar Nemzeti Bank alelnökévé nevezték ki.
   Az agrárium iránt az 1870-es évek végén kezdett el érdeklődni. 1896-ban alapítója volt az Magyar Gazdaszövetségnek, majd a Gazdák Biztosító Szövetkezetének; előbbinek először ügyvezető titkára, később igazgatója, majd elnöke, utóbbinak igazgatósági tagja, később pedig alelnöke volt. 1898-ban Károlyi Sándorral és több társával megalakította a Hangya Szövetkezetet, amelynek kezdettől igazgatósági tagja, később alelnöke, majd elnöke volt. Úgyszintén igazgatósági tagja, majd alelnöke lett a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének. 1920 után Teleki Pál felkérésére vállalta egy bizottság vezetését, amely a békekötés után a nemzetközi fórumoknak szánt szövetkezeti kérdésekkel, gazdaságpolitikával és agrártémákkal foglalkozó írásokat készített. 
   Munkássága igen gazdag: majdnem kilencven önálló műből áll, és jóval több, mint kétszáz folyóiratcikket számlál. Dolgozott a Vasárnapi Ujságnak, a Pesti Naplónak, a Budapesti Szemlének és a Budapesti Hírlapnak. Szerkesztője volt a Magyar Gazdák Szemléjének 1896 és 1924 között. 1889-ben megalapította és 1901-ig szerkesztette a Szövetkezés című lapot.

Forrás: Kovács Csaba: Bernát István. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 109–110. p.  


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése