2017. március 16., csütörtök

A virtuális tér geopolitikája - könyvbemutató


A digitális forradalmat követően a kibertér egyre nagyobb szerepet játszik az államok közötti versengésben. A virtuális tér mindennapjaink részévé vált, így az ennek kapcsán felmerülő geopolitikai kérdések nemcsak hatalmi természetűek, hanem jelentősen érintik életünket. A Geopolitikai Tanács kiadásában megjelent kötet hét tanulmánya mind-mind eltérő szempontból elemzi a kibertérrel kapcsolatos vitákat.
A virtuális tér geopolitikája című kötet  könyvbemutatójáról közlünk most gondolatokat. A beszélgetésben részt vett a kötet szerkesztője, dr. Pintér István, és az egyik tanulmány szerzője, dr. Dornfeld László.

Ahogy az átlagember is észrevehette, rengeteg új fogalom jelent meg az utóbbi években, mint például virtuális tér, ötödik hadszíntér, információs tér vagy a GAFAnomic (Google, Amazon, Facebook, Apple). A virtuális tér az emberiség tudatában megjelenő információk halmaza, melynek továbbfejlesztése a kibertér. Radikális átalakulás zajlik a tőke szerkezetében; a munka, a tudomány és a jog világában; a pénzügyi szektorban – mindez az adatok miatt - mondta dr. Pintér István.
Ennek az átalakulásnak a kimenetele nem kétséges: lesznek győztesek és vesztesek; geopolitikailag átértékelődnek a hatalmi viszonyok és kiteljesedik a globalizáció.
Ennek az átalakulásnak a feltétele a ma ismert internet fennmaradása, amit az Amerikai Egyesült Államok is kész biztosítani minden eszközzel (katonai, pénzügyi, gazdasági, stb.).
Frederic Douzet szerint a kiberteret több szempont alapján is fel lehet bontania, a kötetben lévő tanulmánya most négy réteget ismertet. Ilyen a fizikai réteg, amely az internet infrastruktúrája; a második a logisztikai infrastruktúra (minden olyan szolgáltatás, ami lehetővé teszi az adatátvitelt egyik pontból a másikba, más néven az információáramlást). A harmadik réteg az alkalmazásokból áll, melyek felhasználóbarát informatikai programok. A negyedik réteg pedig a társadalmi információ és interakció rétege, amit néha kognitív vagy szemantikai rétegnek is neveznek.
Barabás-Albert László hálózatelemzése az mutatja meg nekünk, hogy amíg 2006-ban a hagyományos cégek voltak túlsúlyban a leggazdagabb cégek listáján, addig 2016-ra az informatikai cégek, mint az Apple, a Facebook vagy az Amazon, messze lekörözték őket.
Aki uralja a kiberteret és a virtuális teret, az uralja a világot – fejezte be előadását dr. Pintér István.

Dr. Dornfeld László, aki a kibertér szabályozásáról tartotta meg előadását, a szabályozás szükségességének okait fejtette ki előadása kezdetén. Az internet a gazdasági élet motorjává vált napjainkban, és az állam működésében is egyre nagyobb szerepet kapnak a modern technológiák. Látni kell azonban, hogy ezáltal sebezhető is, hiszen amíg az e-közigazgatás a politikai új eszköze, addig azt is észre kell venni, hogy ezt  terrorcselekményekre is fel lehet használni (pl. Iszlám Állam). Fontos, hogy az állam tisztában legyen vele: meg kell védenie magát.
A geopolitikai feszültségeknek több alapja is van:
-          az adatok értéke jelentősen nőtt, azé az adat, aki a szabályozást irányítja
-          a szabályozás minden állam és nemzetközi szervezet érdeke; két modell is kialakult.
Az egyik modell célja minden érdekelt bevonása, míg a másik lényege a nemzeti szuverenitás. Mind a kettőnek vannak előnyei és hátrányai egyaránt, melyekre az előadó részletesen is kitért.
Napjainkban megjelent a kiberdiplomácia fogalma is. A különböző modelleket támogató országoknak érdeke, hogy képviseltessék magukat a nemzetközi színtéren, mint például az ENSZ, ezen belül is a nemzetközi Távközlési Egyesület.
2001-ben Budapesten írták alá a számítástechnikai bűnözésről szóló Európa Tanács egyezményt, amelynek célja közös minimum szabályok meghatározása volt. 2007-ben pedig a Sanghaji Együttműködés államai nemzetközi magatartási kódexet hoztak létre, afféle „ellenegyezményként”. Fontos szerepet játszanak még a különböző bilaterális megállapodások is.
Dr. Dornfeld László beszélt előadásában Oroszország 2007-es, Észtország elleni illetve a STUXNET kártevő 2010-es, az iráni atomprogram elleni, támadásáról is.
És mit hozhat a jövő? – tette fel a kérdést Dornfeld. A kibertér szabályozásában rengeteg a nyitott kérdés. Látni kell, hogy nemcsak a két modellben vannak egymással szemben törésvonalak; látni kell, hogy az államok egymásra vannak utalva a kibertér biztonságának megteremtésében. Sajnos bizonyos kérdésekben, mint például a tartalomszabályozás, lassú a közeledés.
A kibertér pusztító, új háborúk színterévé válhat; el kell fogadni a különböző rendszerek egymás mellett élését.

A roppant érdekes, a figyelmet a könyv és a téma felé irányító két előadás tetszést aratott a közönség soraiban, s az előadók felhívták a figyelmet rá, hogy kötetük a Magyar Elektronikus Könyvtárban ingyenesen letölthető: http://mek.oszk.hu/16100/16182/16182.pdf
Illetve könyvtárunkban kölcsönözhető nyomtatott formában.

A könyvtár programjai iránt érdeklődők feliratkozhatnak hírlevelünkre, amelyben minden eseményünkről tájékoztatjuk látogatóinkat. Feliratkozni lehet telefonon (+36/1-345-6036), e-mailben (ref@ksh.hu) vagy személyesen a könyvtárban.

A geopolitika iránt érdeklődő olvasóinknak válogattunk a könyvtárunkban fellelhető 2014-2016-ban kiadott könyvekből:
·         Simon János: Globalizáció, regionalizáció és nemzetállamiság : tanulmányok a nemzetközi kapcsolatok és az újkori történelem tárgyköréből (2016)
·         Székely Gábor: Gondolatok, viták világunkról - múltunkról, jelenünkről : válogatott tanulmányok és írások (cop. 2016)
·         Vogel Dávid; Mező András: Mediterráneum : múlt, jelen, jövő (2016)
·         Davutoglu, Ahmet: Stratégiai mélység : Törökország nemzetközi helyzete (2016)
·         Türke András István; Brucker Balázs; Hettyey András: Az Európai Unió első afrikai misszióinak és hadműveleteinek geopolitikája (cop. 2015)
·         Pap Norbert: Geopolitikai gondolkodás a magyar földrajzban, 1989-2014 (2015)
·         Friedman, George; Melis Pálma: Gyulladáspontok : a kialakulóban lévő válság Európában (2015)
·         Szentesi Ambrus Gábor: Kis szigetek a világpolitika metszetében : a kínai - japán viszony a Szenkaku/Tiaojü-szigeteki ütközőzóna árnyékában (2015)
·         Ferwagner Péter Ákos; Garaczi Imre; Kalmár Zoltán: Mediterrán perspektívák (2015)
·         Bárdos-Féltoronyi Miklós: A nagyhatalmak harca Eurázsiában : geopolitikai esettanulmányok (cop. 2015)
·         Woertz, Eckart: Oil for food : the global food crisis and the Middle East (2015)
·         Háda Béla; Rózsa Erzsébet, N.: Europe-Asia regional security challenges (2014)
·         Vörös Zoltán: Kínai sakkjátszma : tengeri kereskedelmi útvonalak és az energiabiztonság geopolitikája (2014)
·         Háda Béla; Tálas Péter: Regionális biztonsági tanulmányok (2014)
·         Gati, Charles; Carter, Jimmy; Dudik Annamária Éva; Nagy Mónika Zsuzsanna: Zbig : Zbigniew Brzezinski, a stratéga (2014)

Válogatás inforkommunikációs technológia témában könyvtárunkban megtalálható 2014-2016-ban kiadott könyvekből:
·         Cucci, Giovanni: Virtuális paradicsom vagy pokol.com? : a digitális forradalom veszélyei és esélyei (2016)
·         Rolington, Alfred: Hírszerzés a 21. században : a mozaikmódszer (cop. 2015)
·         Haig Zsolt: Információ, társadalom, biztonság (2015)
·         Dombi József Dániel; Kertész Attila: Innovatív felhő technológiák (cop. 2015)
·         Jancsó Tamás; Engler Péter: Integrated geo-spatial information technology and its application to resource and environmental management towards GEOSS : IGIT 2015 (2015)
·         Haig Zsolt: Elektronikai hadviselés (2014)
·         Greenwald, Glenn: A Snowden-ügy : korunk legnagyobb nemzetbiztonsági botránya (2014)

- brie -

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése