2017. március 13., hétfő

Magyar Kultúra napja



2017. január 26-án részt vettem a könyvtár Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások című konferenciakötetek kapcsán rendezett beszélgetésen, ahol a vendégek dr. Boka László, a kötet egyik szerkesztője, az Országos Széchenyi Könyvtár tudományos igazgatója, Buda Attila irodalomtörténész és Rácz András, a Könyvkultúra Magazin főszerkesztője voltak.

Ez immár a második konferencia volt a témában; a szervezők tágították az előadások spektrumát: az irodalomtörténeti vizsgálódást kiegészítették más tudományterületekkel, illetve földrajzilag is szélesedett a kör. Így tettek említést Martin Schmeizel-ről, akiről 2016. december 6-án tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást Verók Attila, az Eszterházy Károly Egyetem tanszékvezető főiskolai tanára, A statisztika névadója: Martin Schmeizel címmel.

Nyugat-Európában az értelmiség az egyetemek születésével egyidőben alakult ki, Magyarországon azonban az egyetemek később jöttek létre, értelmiség mégis létezett előtti is. Vajon mikortól beszélhetünk értelmiségről Magyarországon? – tették fel a kérdést a beszélgetőpartnerek. A peregrináció miatt a magyarországi értelmiség nem Magyarországon, hanem ezeken a külföldi egyetemeken alakult ki. A konferencia egyik előadója, Demeter Júlia, teszi fel a kérdést előadásában: Ki is az értelmiség? Izgalmas beszélgetés alakult ki ennek kapcsán is a meghívott vendégek között. Az értelmiség kapcsán szóba került Csáth Géza is, mint gyógyszerész, irodalmár és zenész.

Nyugat-Európai társaikkal szemben Magyarországon elvárásokkal volt terhelve az értelmiség; nem egyszerűen beilleszkedve léteztek a társadalomban. Ezzel kapcsolatban is komoly kérdések kerültek szóba az este folyamán. Említették Berda Józsefet, Sértő Kálmánt és hangsúlyosan Jékely Zoltánt, Áprily Lajos fiát. Buda Attila irodalomtörténész beszélt a kapcsolati hálók kapcsán Ortutay Gyula háromkötetes, nemrég megjelent Naplójáról is, amely megtalálható könyvtárunkban.  A beszélgetőpartnerek és a közönség legnagyobb bánatára sajnos véges volt az idő, amit együtt tölthettünk, de még elhangzott az este utolsó negyedében Szilágyi Domokos, a tragikusan fiatalon elhunyt, erdélyi magyar költőnk neve is; ahogyan Balogh Edgáré vagy éppen – a lektűr irodalom kapcsán – Lux Terkáé is, aki az 1890-1930-as években alkotott. Meglepő adattal is szolgáltak az előadók. Kiderült, hogy a Nyugat folyóirat alkotóinak mindössze két százaléka volt nő.

A beszélgetésben említett kötetek a következő raktári jelzeteken érhetőek el a KSH Könyvtárban:
Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások 1. kötet: N 3353, 795931 vagy E 000100
Ortutay Gyula háromkötetes Napló-ját a Bibó Teremben, szabadpolcon találják meg az érdeklődők.
Monok István: A művelt arisztokrata: 607921 vagy 641442

A konferenciakötetek online is elérhetőek, letölthető formában, a MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálján:

(A könyvtár programjai iránt érdeklődők feliratkozhatnak hírlevelünkre, amelyben minden eseményünkről tájékoztatjuk látogatóinkat. Feliratkozni lehet telefonon (+36/1-345-6036), e-mailben (ref@ksh.hu) vagy személyesen a könyvtárban.)

 - brie -

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése