2017. április 14., péntek

Április 16-a a Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja





Magyarországon 2001 óta április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján.
A példátlan gyorsasággal lezajlott gettósítás után mindössze néhány hét alatt, május közepe és július eleje között, a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták. A magyar vidék zsidóságára a birkenaui lágerben azonnali pusztulás várt. A csekély számú munkaképesnek ítélt ember közül is csak kevesen élték túl a megpróbáltatásokat: a magyar vidék többszázezres zsidóságából mindössze néhány tízezren tértek vissza. A túlélők családjuk, közösségük elvesztése miatt gyakran úgy döntöttek, hogy nem tudnak új életet kezdeni egykori lakóhelyükön, ezért a fővárosban, nagyobb városokban, vagy külföldre emigrálva próbálták békében élni tovább életüket. A meggyilkolt zsidóság hiánya fájó és pótolhatatlan.
A Holokauszt Emlékközpont minden évben e napon emlékműsorral, az Áldozatok emlékfalánál mécsesgyújtással emlékezik meg a holokauszt nemzeti áldozatairól.


A magyarországi zsidóság teljes egyenjogúsága 1867-ben, az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttének évében valósult meg, 1895-ben a zsidó felekezetet "bevett vallásnak", azaz a többi vallással egyenrangúnak nyilvánították. Az első világháborút követően, 1920. szeptember 26-án fogadta el a Nemzetgyűlés az 1920. évi XXV. törvénycikket a numerus claususról, amely szerint az országban élő "népfajok, nemzetiségek" nem tanulhatnak nagyobb arányban az egyetemeken, mint amekkora a részarányuk az összlakosságon belül - ez elsősorban a zsidóságot sújtotta
A második világháború küszöbén, 1938. május 29-én lépett hatályba az 1938. évi XV. törvénycikk "a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatékonyabb biztosításáról". Az úgynevezett I. zsidótörvény szerint a sajtó, az ügyvédi, a mérnöki és az orvosi kamara tagjainak, az üzleti és kereskedelmi alkalmazottaknak legfeljebb 20 százaléka lehetett zsidó, azaz izraelita vallású. Az 1939. május 5-én kihirdetett 1939. évi IV. törvény "a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról", azaz az úgynevezett második zsidótörvény vallástól függetlenül zsidónak minősítette azt a személyt, akinek legalább egyik szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó vallású volt, őket eltiltották az értelmiségi pályán való működéstől.
Az 1941. augusztus 18-án kihirdetett XV. törvénycikk "a házassági jog módosításáról és a házassággal kapcsolatos fajvédelmi rendelkezésekről", azaz a harmadik zsidótörvény megtiltotta a zsidók és nem zsidók közti házasságot, és "fajgyalázásnak" minősítette a nem zsidók és zsidók közti, házasságon kívüli nemi kapcsolatot. Az 1939-es honvédelmi törvény teremtette meg a fegyvertelen honvédelmi munkaszolgálat jogi alapjait - a későbbiekben a munkaszolgálat is több tízezer zsidó életét követelte.

A holokauszt első, magyar zsidókat is érintő tömegmészárlása 1941. augusztus 27-29-én történt, amikor a németek az ukrajnai Kamenyec-Podolszkij mellett mintegy 23 ezer embert végeztek ki, akik közül mintegy 10-12 ezer Magyarországról kitoloncolt, javarészt hontalan zsidó volt. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után a Sztójay-kormány sorra hozta a zsidóellenes rendeleteket a sárga csillag viselésétől a kerékpárok beszolgáltatásán át a zsidók lakásának igénybevételéig. A zsidók gettósításáról szóló rendelet április 28-án jelent meg. A gettósítás azonban már a rendelet megjelenése előtt megkezdődött, az első gettókat és gyűjtőtáborokat 1944. április 16-tól Kárpátalján állították fel.
A tömeges deportálások 1944. május 15-től folytak, először a fronthoz legközelebb eső keleti országrészekben, majd az egész országban. Budapest zsidóságának elhurcolását a nemzetközi tiltakozás hatására Horthy Miklós kormányzó július 6-án leállította.
Az 1944. október 15-i, sikertelen kiugrási kísérlet után a Szálasi Ferenc vezette Nyilaskeresztes Párt jutott hatalomra. Az újdonsült "nemzetvezető" azonnal felújította a deportálásokat: november és december folyamán mintegy 50 ezer budapesti és munkaszolgálatos zsidót vittek Németországba, zömüket gyalogos halálmenetben hajtották nyugat felé. A Budapesten maradt zsidókat két gettóba zárták, a fővárosban állandósult a terror, nyilas fegyveresek zsidók ezreit gyilkolták meg. Számos diplomata és egyházi személy élete kockáztatásával igyekezett menteni a zsidókat, köztük volt a svéd Raoul Wallenberg, a svájci Carl Lutz, az olasz Giorgio Perlasca és Angelo Rotta pápai nuncius. A gettók túlélőit 1945 januárjában, a koncentrációs táborokban életben maradt zsidókat az év tavaszán szabadították fel a szövetséges csapatok.


Az 1941. évi népszámlálás 725 ezer izraelitát mutatott ki a revíziós lépések után megnövekedett területű országban. Kétharmaduk meghalt a munkaszolgálat, a deportálások, a tudatos népirtás következtében. A vidéki zsidóság gyakorlatilag teljesen megsemmisült, a Budapesten élők közül mintegy 100 ezren menekültek meg. A történészek 5 ezer és 70 ezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként koncentrációs táborokban vesztették életüket. (A cigány holokauszt, a porajmos áldozataira minden évben augusztus 2-án emlékeznek Magyarországon.)

A holokauszt magyarországi emléknapjához kötődik a budapesti Holokauszt Emlékközpont 2004. április 15-i megnyitása. Az intézmény alapkövét 2002. december 16-án helyezték el azon a Páva utcai telken, amelyet a Budapesti Zsidó Hitközség bocsátott - az azon lévő, használaton kívüli zsinagógával együtt - a magyar állam rendelkezésére.

Forrás:
Holokauszt Emlékközpont: http://hdke.hu/

Ajánló bibliográfiák:
A magyarországi Holokauszt bibliográfiája 1-2. kötet: http://mek.oszk.hu/16100/16180/16180.pdf

Könyvajánló a KSH Könyvtárban megtalálható, 2000 után megjelent könyvekből:
·         Aaron, Soazig: Klara nemet mond. Bp. : Szó, 2007
·         Avey, Denis – Broomby, Rob: Szökés Auschwitzba. Pécs : Alexandra, 2013
·         Balog Iván: Politikai hisztériák Közép- és Kelet-Európában : Bibó István fasizmusról, nacionalizmusról, antiszemitizmusról. Bp. : Argumentum, 2004
·         Barlay, Nick: Szellemek nyomában : Egy család története a háború, a holokauszt és a forradalom tükrében. Bp. : K.u.K., 2013
·         Bascomb, Neal: Vadászat Eichmannra. Bp. : Park, 2012
·         Bauman, Zygmunt: A modernitás és a holokauszt. Bp. : Új Mandátum, 2001
·         Benedek István Gábor: Miskolc, Zsidó utca ’46. Bp. : K.u.K., 2012
·         Berr, Héléne: Héléne Berr naplója 1942-1944. Bp. : Magvető, 2009
·         Boyne, John: A csíkos pizsamás fiú. Bp. : Cicero, 2007
·         Braham, Randolph L.: A holokauszt : Válogatott tanulmányok. Bp. : Láng, 2002
·         Czingel Szilvia (összeáll.): Szakácskönyv a túlélésért : Lichtenwörth, 1944-1945. Bp. : Corvina, 2013
·         Csapody Tamás: Bori munkaszolgálatosok. Bp. : Vince K., 2011
·         Csobánka Zsuzsa: A hiányzó test. Pozsony : Kalligram, 2014
·         Deaglio, Enrico: A jótett egyszerűsége : Giorgio Perlasca története. Bp. : Osiris, 1997
·         Denemarková, Radka: Hitler pénze : Nyári mozaik. Bp. : Európa, 2009
·         Dénes Magda: Égő kastélyok : Egy gyermek élete a háború alatt. Bp. : Minerva, 2011
·         Doerry, Martin: Megsebzett szívem : Lilli Jahn élete 1900-1944. Bp. : Európa, 2004
·         Ember Mária: 100 kép : Antiszemitizmus. Bp. : Magvető, 1984
·         Finkielkraut, Alain: A képzelt zsidó. Bp. : Múlt és Jövő, 2001
·         Frankl, Victor E.: Mégis mondj igent az életre : Egy pszichológus megéli a koncentrációs tábort. Pszichoteam, 1988
·         Gantner B. Eszter, Réti Péter (szerk.): Az eltűnt hiány nyomában : Az emlékezés formái. Bp. : Nyitott Kvműhely, 2009
·         Gosztonyi János: Zsákpapírok. Bp. : Argumentum, 2009
·         Gutfreund, Amir: A mi holokausztunk. Bp. : Európa, 2013
·         Gyárfás Endre: Mátyásföld, alkonyuló éden. Bp. : Múlt és Jövő, 2013
·         Heller Ágnes: Auschwitz és Gulág. Bp. : Múlt és Jövő, 2002
·         Kádár Gábor: Hullarablás : A magyar zsidók gazdasági megsemmisítése             . Bp. : H. Arendt. Egy., 2005
·         Karsai László: Holokauszt. Bp. : Pannonica, 2001
·         Kas, Ya’aqob: Az előítélettől a tömeggyilkosságig : Az antiszemitizmus története 1700-1933 között. Bp. : Osiris 2001
·         Katz Katalin: Visszafojtott emlékezet : A magyarországi romák holokauszttörténetéhez. Bp. : Pont, 2005
·         Katzenelson, Jichak: Ének a kiirtott zsidó népről. Bp. : Pesti Kalligram, 2014
·         Kirády Attila: Emberkísérletek : a náci haláltáborokban. Pécs : Alexandra, 2008
·         Konrád György: Elutazás és hazatérés. Bp. : Noran, 2001
·         Koren, Yehuda: Lélekben óriások voltunk : A Liliputi Társulat különös története. Bp. : Európa, 2006
·         Körmendi Ferenc: Júniusi hétköznap. Bp. : Napvilág, 2012
·         Körner András: Egy vonakodó zsidó. Bp. : 2B Alap., 2013
·         Pécsi Katalin (összeáll.): Sós kávé : Elmeséletlen női történetek. Bp. : Novella, 2007
·         Porter, Anna: Kasztner vonata : Kasztner Rezső igaz története regényben elbeszélve. Bp. : Mérték, 2008
·         Radil, Tomas: Az auschwitzi fiúk. Pozsony : Kalligram, 2014
·         Rosnay, Tatiana de: Sarah kulcsa. Szeged : Könyvmolyképző, 2011
·         Royer, Clara: Csillag. Bp. : Geopen, 2013
·         Rubinstein Lea: Hajasbaba. Bp : IFN Kft., 2016.
·         Rudnóy Teréz: Szabaduló asszonyok. Bp. : Noran, 2011
·         Sándor Iván: A történelem gépangyala. Bp. : L’Harmattan, 2013
·         Schlink, Bernhard: A felolvasó. Bp. : Helikon, 2000
·         Schmitt, Eric-Emmanuel: Noé gyermeke. Bp. : Európa, 2007
·         Seiffert, Rachel: Lore. Bp. : Gabo, 2013
·         Sem-Sandberg, Steve: Azok a szegény lódziak. Bp. : Magvető, 2014
·         Sereny, Gitta: A sötétség felé : Az eutanáziától a tömeggyilkosságig. Bp. : Park, 2013
·         Shiri Zsuzsa: Klára virágos ruhája. Bp. : Minerva, 2014
·         Siegal, Aranka: Bűnbakok : Egy gyermekkor története az 1939-44 közötti Magyarországon. Bp. : Novella, 2010
·         Slobodzianek, Tadeus: A mi osztályunk. Pozsony : Kalligram, 2012
·         Spitzer, Juraj: Nem akartam zsidó lenni. Bp. : Bábel, 2007
·         Szilágyi Ernő: Ismeretlen memoár a magyar vészkorszakról. Bp. : Akad. K., 2005
·         Szpilman, Wladyslaw: A zongorista. Bp. : Európa, 2002
·         Ungváry Krisztián: A Horthy-rendszer mérlege. Pécs : Jelenkor, 2012
·         Weissová, Helga: Helga naplója              . Pécs : Alexandra, 2013
·         Wiesel, Elie: A hajnal. Bp. : Ulpius-ház, 2011
·         Wojdowski, Bogdan: A holtaknak vetett kenyér. Bp. : Park., 2014
·         Zusak, Markus: A könyvtolvaj. Bp. : Ulpius-ház, 2010
 - brie -

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése