2017. június 30., péntek

Andorka Rudolf (1931. április 30. – 1997. június 30.)

20 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Andorka Rudolf, szociológus, társadalomstatisztikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Első tanulmányaiban a születésszám alakulásának gazdasági hatásaival foglalkozott. A Demográfia híres 1964. évi 3–4. száma – amely teljes fordulatot hozott a népesedési vitában – matematikai statisztikai módszer alkalmazásával próbálta a születésszám alacsony voltát megmagyarázni. Majd öt évvel később a Valóság 1969. évi 3. számában megjelent egy népszerűsítő tanulmány, amely összefoglalta azt, hogy miért alacsony az élveszületési arányszám, és ez milyen gazdasági problémákat okoz. Ez volt az utolsó tanulmány, amely az akkori magyar születésszám helyzetét elemezhette; többet erről a témáról – felsőbb utasításra – nem írhatott. A jelen állapotok helyett a történeti demográfiai vizsgálatok felé fordult. 
   A KSH Népességtudományi Kutatóintézetét tekinthetjük a hazai alkoholizmusvizsgálatok „bölcsőjének”. E vizsgálatok, amelyekbe a későbbiekben Andorka Rudolf is bekapcsolódott, az 1960-as évek elején indultak, alapvetően Vukovich György és Cseh-Szombathy László munkássága révén. 1968-ban közös cikkben mutatták be a budapesti alkoholisták körében végzett vizsgálataik eredményét. Az 1970-es évek végétől Pataki Ferenc vezetésével és Andorka közreműködésével egy nagyobb csoport dolgozott a társadalmi beilleszkedési zavarok kutatási témáján. A vizsgálatok eredményeit foglalja össze az 1986-ban megjelent A társadalmi beilleszkedési zavarok Magyarországon című kiadvány, amely alaposan és tárgyilagosan mutatja be az öngyilkosság, az alkoholizmus, a lelki betegségek és a bűnözés helyzetét, okait, az orvoslás és a megelőzés lehetőségeit. 
   A társadalmi mobilitásvizsgálatok hazai népszerűsítése, illetve e vizsgálatok elvégzése, eredményeinek publikálása alapvetően Andorka Rudolf nevével fémjelezhető. Széles körű munkássága révén e témakörben is nemzetközi hírnévre tett szert, sőt a nemzetközi szociológiai életben hosszú ideig ő vezette az e tárgykörrel foglalkozó bizottságot. Az 1968-as reformszellem jegyében fokozott igény jelentkezett a társadalmi folyamatok és jelenségek társadalompolitikai eszközökkel való kezelésére, amely érthetően nem nélkülözhette a megfelelő statisztikai jelzőszámrendszert. Az első rendszerezési kísérletek alapvetően Andorka Rudolf nevéhez köthetők. 1975-ben Egy társadalmi jelzőszámrendszer körvonalai címmel összegezte Kulcsár Rózsával, hogy mit várunk egy társadalmi jelzőszámrendszertől. Az 1976–1977-es, második nagymintás időmérleg- és életmódvizsgálatba is bekapcsolódott. 
   Andorka sokirányú érdeklődése kiterjedt a társadalomtörténetre, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó statisztikatörténetre is. Aktív résztvevője volt a statisztikatörténeti konferenciáknak, amelyeken többnyire valamilyen fontos tanulsággal szolgáló témáról tartott előadást. Termékeny életpályájának kézzelfogható eredménye mintegy negyven könyv és négyszáz tanulmány, amelynek szerzője vagy társszerzője volt. A Bevezetés a szociológiába című népszerű tankönyve a szociológiát és társadalomismeretet felsőfokon tanuló hallgatóknak készült, az oktatók számára pedig megkerülhetetlen kézikönyv, amelynek hátterében húsz év tudományos kutatása és oktatói tapasztalata áll.

Forrás: Harcsa István – Pásztor Angelika: Andorka Rudolf. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 55–59. p. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése