2017. június 2., péntek

Csengery Antal (1822. június 2. – 1880. július 13.)

195 évvel ezelőtt született (június 2.) Csengery Antal, publicista, politikus, történész, közgazdász, az MTA rendes tagja. A Pesti Hírlapban – amely a korabeli ellenzék legfontosabb orgánuma volt – megjelent országgyűlési tudósításainak és egyéb írásainak köszönhetően komoly ismertségre tett szert. A forradalom ügyét a Pesti Hírlap publicistájaként a tollával szolgálta. A kormány Debrecenbe való költözése után részt vett a Bécstől elszakadó Magyarország jogi alapjainak megteremtésében, a politikai küzdelmekben azonban már nem vállalt szerepet. A szabadságharc leverése után bujdosásra kényszerült, de 1849 őszétől már Pesten élt. Irodalmi és tanári működése mellett ismét aktívan közreműködött a közéletben is. Barátságban állt Deák Ferenccel, akinek később a jobbkeze volt. Ő indította el a Budapesti Szemle című folyóiratot. Igen szerteágazó tevékenységet folytatott. Érdekelte többek között a hitelezés kérdése, így az ő közreműködésével alakult meg a Magyar Földhitelintézet, amelynek haláláig vezetője volt. Bekapcsolódott újra a politikai életbe is. 1861-ben országgyűlési képviselő volt, majd a következő országgyűlési választásoktól, 1865-től kezdve egészen 1879-ig a politikai élet egyik kulcsfigurája lett. Közreműködött az 1867-es kiegyezés, majd az 1868-ban megkötött horvát–magyar kiegyezés munkálataiban. Szerepet játszott Buda, Pest és Óbuda 1873-as egyesítésében. 
   Komoly szerepet vállalt a statisztika tudományként való elismertetésében. 1860. május 7-én az MTA filozófiai, törvény- és történelemtudományi osztályának ülésén ő vetette fel az MTA Statisztikai Bizottmányának megalakítását. Kezdeményezte az ország népességi, ipari, gazdasági, műveltségi, pénzügyi és egyéb adatainak rendezett és rendszeres közreadását.

Forrás: Kovács Csaba – Ternovácz Bálint: Csengery Antal. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 152–153. p.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése