2017. július 7., péntek

Fényes Elek (1807. július 7. – 1876. július 23.)

210 évvel ezelőtt született (július 7.) Fényes Elek, közgazdász, statisztikai és földrajzi író, az MTA rendes tagja. 

Köznemesi református családban született, hétéves korában került a debreceni református kollégiumba, ahol 1814 és 1822 között tanult. Ezt követően Nagyváradon, a királyi akadémián két éven át filozófiát hallgatott, majd 1824 és 1828 között jogi egyetemre járt Pozsonyban, ahol az ellenzéki ifjúság tagjaként jelen volt az 1825–1827-es országgyűlésen. Faber Antal révén megismerkedett a statisztikával. Az országgyűléseken szerzett tapasztalatai révén arra a meggyőződésre jutott, hogy az országban folyó reformelképzelések, reformmunkálatok megvalósításához az adott állapotot leíró statisztikai, földrajzi, néprajzi, közgazdasági és közigazgatási jelleggel bíró munka elkészítése is szükséges. Ezért az ügyvédi pályáról lemondva 1828 és 1831 között ideje egy részét országjárással töltötte, amely alatt az országos viszonyokról gyűjtött adatokat. 1835-ben Pestre költözött, s itt kezdte el megjelentetni Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és georaphiai tekintetben címet viselő művét, amely 1836 és 1840 között, hat kötetben jelent meg. A munka vármegyékre és településekre lebontva mutatta be Magyarország nemzetiségi és társadalmi viszonyait, országos összesítést azonban nem adott. 

Hatkötetes nagy műve folytatásának tekinthető a Magyarország statistikája, amely 1841 és 1843 között látott napvilágot. Tagja volt a Védegyletnek, az OMGE-nek, ő szerkesztette utóbbi lapját, a Mezei Naptárt, amely kalendáriumszerű formában főleg a paraszti sorban élőket szólította meg gyakorlatias mezőgazdasági témáival. 1847-ben – amikor politikai okokból otthagyta az OMGE-t – újabb fontos munkával, a kétkötetes Magyarország leírásával állt elő. Ez két korábbi műve kivonatát és az ezekhez készült kiegészítéseket tartalmazta. Ugyanebben az évben elkészítette az ország első magyar nyelvű gazdatiszti név- és címtárát is. A magyar statisztikai szolgálat első intézményét, az 1848 tavaszán felállt Országos Statisztikai Hivatalt a BM főtanácsosaként Fényes Elek irányította. Fényes felállíttatta a hivatal könyvtárát és térképtárát, valamint igyekezett megszerezni a korábbi adatfelvételeket, ugyanakkor a közelgő képviselőválasztások névjegyzékét is begyűjtötte. A tervezett munkát meghiúsította a hadi helyzet, s a hivatal a kormány Debrecenbe menekülésekor, 1848 végén feloszlott. Debrecenben a Vésztörvényszék elnöke volt. A szerepvállalásért a fegyverletétel után bujdosásra kényszerült. Egy idő után azonban kézre került s vizsgálatot folytattak le ellene, de végül szabadon engedték. Szabadulása után újra statisztikai kérdésekkel kezdett foglalkozni; aminek eredményeképpen 1851-ben kiadta Magyarország geographiai szótárát. 1857-ben kiadta Az ausztriai birodalomstatistikája és földrajzi leírását. 

Az 1850-es évek vége felé érdeklődéssel fordult a biztosítási szakma felé. Tisztségeit mindössze 1859-ig töltötte be, mert igaztalanul egy, a biztosítót támadó röpirat megírásával vádolták. 1860-tól folyamatosan mellőzni kezdték, s álláshoz sem jutott. Tudományos munkát nemigen írt, apróbb írásait sem nagyon akarták kiadni. A kiegyezést követően nem tudott újra részt venni a közéletben, amihez erősen hozzájárult, hogy 1861 és 1865 között szerkesztője volt a kormány hivatalos lapjának. Mindössze a KSH által készítendő helységnévtár elkészítésében kapott némi szerepet. Szegényen és magányosan halt meg, végtisztességéről a Keleti Károly által vezetett hivatal gondoskodott. 

1900-ban egy óbudai, 1957-ben egy Budapest II. kerületében található utcát neveztek el róla. Az 1990-es években lebontott kúria helyén kialakított parkban 2003-ban felállították bronz mellszobrát, Mihály Gábor alkotását. Szülőfalujában működik a Fényes Elek Általános Iskola. 1956 decemberében felvette nevét a kelenföldi közgazdasági középiskola. 1986-ban a KSH elnöke Fényes Elek-emlékérmet alapított a statisztika és a számítástechnika-alkalmazás területén kiemelkedő szakemberek díjazására. Ugyancsak róla elnevezett honismereti díjat alapított 2001-ben a nagyváradi székhelyű Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Szintén ekkor alakult meg Csokalyban a Fényes Elek Társaság. 2009-ben szociológiai, statisztikai és közgazdasági témákkal foglalkozó szakemberek az interdiszciplináris kutatások elősegítése céljából létrehozták a Fényes Elek Műhelyt, majd 2011-ben a Fényes Elek Társadalomstatisztikai Egyesületet. 

Forrás: Kovács Csaba: Fényes Elek. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 202–205. p.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése