2017. augusztus 9., szerda

151 éves fővárosunk büszkesége, az Állatkert

1866. augusztus 9-én nyílt meg Budapesten a Fővárosi Állat- és Növénykert  (népszerű nevén az Állatkert), Magyarország legrégebbi és a legnagyobb gyűjteményű állatkertje. Budapest XIV. kerületében, a Városligetben található, területe 1986 óta természetvédelmi terület (18,4 hektár). 1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt. A korszerű állatkertek többségéhez hasonlóan fő tevékenységi köre a természetvédelem, az oktatás, természetközeli szabadidős programok biztosítása, valamint a tudományos kutatás.

Története során több nevet is viselt: Pesti Állatkert (1866–1873); Budapesti Állatkert (1873–1907); Székesfővárosi Állatkert (1907–1912); Székesfővárosi Állat- és Növénykert / Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertje (1912–1948); Budapest Főváros Állat- és Növénykertje (1948–2001).

Egy magyarországi állatkert alapításának gondolata már a reformkorban, az 1830-as, 1840-es években felvetődött. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, majd az utána következő évek viszonyai azonban nem kedveztek a létesítésnek. Hosszabb szünet után, 1859-ben került szóba ismét a létesítendő állatkert ügye. Az alapítási eszme úttörői közül Xántus János zoológus, etnográfus és utazó, Szabó József geológus professzor, Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori igazgatója és Gerenday József, a Füvészkert igazgatója volt a leginkább tevékeny.
Bár a terv lelkes fogadtatásra talált, sőt, 1863-ban a Magyar Tudományos Akadémia is pártolólag foglalkozott az üggyel, a kivitelezésnek kezdetben számos, nagyrészt bürokratikus akadálya volt. Végül 1864-ben, a Magyar Királyi Helytartótanács jóváhagyásával megalakulhatott az „Állatkerti Részvénytársulat”. A szükséges tőkét részvényjegyek kibocsátásával igyekeztek biztosítani. Időközben Pest Szabad Királyi Városánál sikerült elérni, hogy 1865. szeptember 5-én, az akkor még Városerdőnek nevezett Városligetből 31 katasztrális hold és 600 négyszögöl (mintegy 18 hektár) területet a város harmincévi használatra díjmentesen (pontosabban évi egy arany jelképes bérleti díj fejében) átengedjen állatkert létesítése céljából.

A park beosztásának tervét Petz Ármin városi főkertész készítette, az épületek megtervezésére pedig Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik kapott megbízást. Reitter Ferenc és Vogel József városi mérnökök vezetésével alakították ki a ma is meglévő, akkor 900 m²-es víztükrű Nagy-tavat, illetve az azt tápláló fúrt kutat is.

Az építési munkálatok befejezésére az 1866-os évben került sor, és az állatállomány nagyobbik részét is ekkor szerezték be. Az igazgató egy rövid ideig Leopold Fitzinger müncheni zoológus volt, majd a megnyitás előtt lemondott, és Xántus Jánost nevezték ki a helyére. Az Állatkert végül 1866. augusztus 9-én, csütörtökön nyitotta meg kapuit. Ekkorra a kertben 11 nagyobb és több kisebb épület készült el, és mintegy 500 állatot láthatott a közönség.

Források:
Wikipedia
A Fővárosi Állat- és Növénykert weboldala

Könyvajánló a KSH Könyvtár állományában megtalálható, témával kapcsolatos dokumentumaiból:
•    Anghi Csaba: Az Állatkert alapításának rövid története. Egyetemi Nyomda, Budapest 1958. 29 p.
•    Halász Zoltán: Budapest, Fővárosi Állat- és Növénykert. Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület, Budapest 1996. 32 p.
•    Hanga Zoltán – Kovács Zsolt – Persányi Miklós (szerk.): Állatkert: 150 év - 150 történet. Fővárosi Állat- és Növénykert – Ex-BB Kiadói Kft., Budapest 2016. 181 p.
•    Kis Péter – Szabon Mária (szerk.): Nagyszikla. Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest 2009. 44 p.
•    Kovács Zsolt – Szabon Márta: Az élet reménye: kölykök és fiókák az Állatkertben. Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest [2014]. 127 p.
•    Persányi Miklós – Hanga Zoltán – Szabon Márta (szerk.): Állatkerti pillanatok: [a Fővárosi Állat- és Növénykert évkönyve 2008-ról]. Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest 2009. 54 p.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése