2017. augusztus 16., szerda

1884. augusztus 16-án adták át a Keleti pályaudvart az utazóközönségnek

A Keleti pályaudvar Budapest legforgalmasabb személypályaudvara. Nevét nemcsak a földrajzi fekvéséről kapta, hanem a keleten fekvő Erdéllyel és a Balkánnal fenntartott kapcsolatra utalva, és a Nyugati pályaudvar, akkor még a Bécs-Párizs irányt kiszolgáló nevétől való megkülönböztetésképpen is. A fejpályaudvar Pesten a Rákóczi út tengelyében a Thököly út és a Kerepesi út által közrezárt területen épült fel. Az eredetileg Központi Indóház néven ismert pályaudvart 1892-ben nevezték át Keleti pályaudvarrá.

Baross tér, Keleti pályaudvar. A felvétel 1884-ben készült.Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.060
A pályaudvar előtt Baross Gábor szobrát – a róla elnevezett tér közepén – 1898-ban állították fel. A szobrot a Baross tér 1968-as átépítésekor áthelyezték a csarnok északi oldalára. 2013 decemberében újra az eredeti helyén állították fel a tér átépítésének részeként. A Keleti pályaudvar funkcióit 1884–2005 között a MÁV korábbi főpályaudvara, a Józsefvárosi pályaudvar egészítette ki.

1933. Baross tér, Baross Gábor szobra
A kiegyezés után, a mai Budapest területén, öt nagy vasúti állomás volt. A személyforgalom növekedése miatt 1883-ban egy új személypályaudvar építése vált szükségessé. Ezt a pályaudvart a Kerepesi úti vámnál, a mai Baross térnél építették meg. A főváros a közigazgatási bejárás alkalmával kikötötte, hogy az új pályaudvar homlokzatának a középvonala a Rákóczi út tengelyébe essen. E kikötés folytán a pályaudvari csarnok és a felvételi épület a Baross tér Thököly úti oldala felé tolódott el, az így rendelkezésre álló szűkös terület a vasút számára megnehezítette a vasútüzemi feladatok optimális lebonyolítását.

1903. Baross tér, a Keleti-pályaudvar a Rákóczi (Kerepesi) út felől nézve.
A Keleti pályaudvart az évtizedek során több ízben bővítették, átalakították. A vágányok szaporításán kívül egy második mozdonyszín épült, fordítókoronggal, kocsijavító műhellyel és postateleppel. Az első világháború alatt elsősorban a hadiszükséglet kielégítése volt a vasút feladata, ezért a budapesti pályaudvarok megkezdett bővítési munkái megakadtak. A Keleti pályaudvarnak 1926-ban csak napi 72 vonatpárja volt, a vonatpárok számának takarékosságból való csökkenése miatt, a szerelvényeket több kocsiból állították össze. 

1947. Keleti-pályaudvar, Alberg Orient Expressz, Fortepan.
A második világháború idején, Budapest bombázásakor a pályaudvar súlyos sérüléseket szenvedett. Az épület előtti téren 1945-ben fürdőmedence működött, melyet egy évvel korábban eredetileg légoltalmi célra, tűzivíz-tárolónak építettek. 1968-ban, a 2-es metró építésével alakították át a teret, a metró és a pályaudvar között aluljárórendszert építettek. Az aluljáró szintjére kerültek a pénztárak és az információk, az aluljáróból széles lépcsőn lehet feljutni a peronokhoz.

Az épületet 1881–1884 között a Magyar Királyi Államvasutak építette eklektikus stílusban. Építésekor az egyik legkorszerűbbnek számított Európában. Az épület építésze Rochlitz Gyula, a csarnok acélszerkezetének tervezője Feketeházy János volt. A csarnokban eredetileg 5 vágány volt, az 1980-as évekbeli tervszerűsítésnél 4 vágány maradt, amelyet kiegészít 5 vágány az északi oldalon illetve 1 rövid csonkavágány és 3 vágány a déli oldalon. A 2008-ra felújított fényűző díszítésű pénztárterem freskóit Lotz Károly és Than Mór készítette. Ezek mellett az elektromos világítás és a központi irányítású váltórendszer technikai újdonságnak számított. A csarnok eredeti festését Schickedanz Albert tervezte.


1951. Rákóczi út a nagykörúti kereszteződésből a Keleti-pályaudvar felé nézve. Fortepan.

Forrás:
Wikipedia

Könyvajánló a KSH Könyvtár állományában lévő, magyar vasúttörténettel foglalkozó irodalomból:
•    Buskó András: Budapest, Keleti pályaudvar. Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület, Budapest 1996. p. 16.
•    Király Kálmán: A százéves magyar vasút. Budapest Irodalmi Intézet, [Budapest] 1946. 15 p.
1971. Keleti pályaudvar, az Utasellátó mozgó elárusítója, Fortepan

•    Majdán János: A közlekedés története Magyarországon, 1700-2000. Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, [Pécs], 2014. 240 p.
•    Mezei István (szerk.): A magyar vasút krónikája a XX. században. Magyar Államvasutak Zrt., [Budapest] 2006. 420 p.
•    Mezei István (szerk.): A 150 éves magyar vasút, 1846-1996. Magyar Államvasutak Rt.. Budapest [1996]. 479 p.
•    Vörös Tibor: Vasúti építészet. Magyar Államvasutak Zrt., Budapest 2009. 192 p.
•    Wittenbarth Győző: Budapest nagyvasúti pályaudvarainak végleges elhelyezése. Budapest Székesfőváros Házinyomda, [Budapest] 1933. 56 p.

Lent: a 4-es metró, Keleti-pályaudvar megállója készülés közben és átadás után.











Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése