2017. augusztus 13., vasárnap

Alfred Hitchcock (1899. augusztus 13. – 1980. április 29.)

A '20-as évek elején
1899. augusztus 13-án született az angliai Leytonstone-ban, Essex megyében Sir Alfred Joseph Hitchcock filmrendező, forgatókönyvíró és producer. A némafilm korszakában tanulta a szakmát, de tehetségét igazán a hangosfilm korában kamatoztatta. Pályáját Európában kezdte, de Amerikában lett világhírű.  Életművét ugyanúgy sorolják a szerzői filmhez, mint ahogy a kommersz alkotások közé.

A William Hitchcock jómódú fűszeres és Emma Whelam harmadik gyermekeként római katolikus neveltetést kapott, jezsuita iskolába járó fiú már kiskorában is furcsa hobbinak élt: a sportot kifejezetten utálta, de a vonatokat megszállottan szerette, olyannyira, hogy még a menetrendet is kívülről fújta. Szülei szigorúan fogták. Sokak szerint, a filmjeiben érezhető rendőr-ellenesség Hitchcock korai éveibe nyúlik vissza: ha a kis Alfred nem viselkedett mintafiú módjára, édesapja leküldte a helyi rendőrőrsre, ahol szembesülnie kellett, hogy hova kerülnek a rosszfiúk. Később elkerült egy jezsuita kollégiumba, ahol az iskola szigorúsága újabb komplexusok forrásává volt. Átlagos tanuló volt, 15 évesen azonban, édesapja halála után, munkába kellett állnia. Édesanyjával a viszonya ellentmondásos volt. Az asszony képtelen volt kimutatni érzelmeit, mivel nem a kis Alfred volt a kedvenc gyermeke. Egy ízben Hitchcock még azon is rajtakapta édesanyját, hogy a karácsonyi ajándékát elcseréli a testvéréjével. Később, a Psychoban köszön vissza édesanyja jelleme, Norman Bates akarnok anyjának karakterében. (Forrás)

Alfred Hitchcock a Metro-Goldwyn-Mayer vállalat oroszlánját instruálja (a sztoriról többet lásd itt)

Pályáját műszaki rajzolóként kezdte, majd 1920-tól angol némafilmek inzertjeit (feliratait) rajzolta a Famous Players-Lasky amerikai cég londoni irodájában/stúdiójában, később fordította és írta is őket. Hamarosan rendezőasszisztens lett, ami akkoriban voltaképp az egész stúdiómunkában való részvételt jelentette, a forgatókönyvírástól a vágásig. Az amerikai cég kivonult a városból, megüresedett stúdiójukat egy fiatal angol producer, Michael Balcon vette meg. Hitchcock legnagyobb korai támogatója Balcon volt, akiről mindig is hálával beszélt.

Alfred Hitchcock és felesége, Alma Reville
1922-ben elkezdte forgatni első filmjét a Tizenhármas szám címen, de sohasem fejezte be. Ezt követően egy másik rendező helyett fejezte be az Always Tell Your Wife című munkát, amit az első filmjének tekinthetünk. A forgatáson ismerkedett meg Alma Reville-lel, akit 1926. december 2-án feleségül vett, 1928-ban megszületett egyetlen gyermekük, Patricia.


Amikor 1927-ben a hangosfilm megszületésével a filmezés gyökeresen megújult, a színészek és rendezők világa felbolydult. Sokan nem tudták a hangosfilmben kamatoztatni képességeiket, és nyomtalanul eltűntek a süllyesztőben. Eközben Hitchcock folyamatosan alkotott, gyakorolt és tanult. Díszleteket tervezett, asszisztenskedett, forgatókönyveket írt, vagy ha kellett, filmet vágott. Még a némafilm korában megtanulta, hogyan közvetítsen hangulatot, hogyan érjen el hatást pusztán képek segítségével. Így Hitchcock filmjei később, a hangosfilm terjedésével sem vesztettek semmit a némafilm nemzetköziségéből. Már első filmje, a melodramatikus Gyönyörök kertje is tartalmazta későbbi stílusjegyeit: gyilkosság, szerelmi háromszög, a helyszínek közül pedig a lépcső motívuma. A forgatókönyvei még kívánni valót hagytak maguk után, ám művészi és esztétikai szempontból magasan az átlag fölé emelkedtek.
 
A Tévedés áldozata című film egy képkockájáról készített mozaik a londoni Leytonstone metróállomáson lévő sorozat egy eleme (a többi képet lásd itt)
1925-ben fejezte be első önállóan jegyzett filmjét a Gyönyörök kertjét, melyet részben Olaszországban forgattak. 1926-ban készült második filmje, a Hegyi sas, elveszett. Első remekműve az 1927-es A titokzatos lakó, melyben későbbi thrillerjeinek legtöbb jellegzetessége fellelhető. Ő maga ezt a filmet tekintette az első valódi Hitchcock-filmnek. Első hangosfilmjét, az 1929-es Zsarolás-t eredetileg némafilmnek szánták, de végül utószinkronizáltatta a néma részeket, illetve hangos részeket vett fel utólag a kész anyaghoz – ez lett egyben az első brit hangosfilm is. 1934-ben Az ember, aki túl sokat tudott sikere a tengerentúlra is eljutott. 1935-ös filmje, a 39 lépcsőfok az első azon Hitchcock-thrillerek sorában, amelyek főhőse egy tévesen meggyanúsított személy, aki egyszerre menekül a törvény és a bűnözők elől, miközben megpróbálja kideríteni a valódi tettes kilétét és bizonyítani ártatlanságát. 1938-ban elkészítette legnagyobb angliai sikerét a Londoni randevút. 25 filmet rendezett Angliában a 30-as évek végéig, ezt követően David O. Selznick producer hívására Hollywoodba települt át.

Az egyik kedvenc színésznője Grace Kelly volt, a tipikus "Hitchcock-szőke" megtestesítője.
Grace Kelly a Cartier Fifth Avenue-i épülete előtt New York-ban
Szintén jellegzetes az, hogy a rendező szinte minden filmjében egy-egy kisebb szerepben, úgynevezett cameo-ban is megjelenik - amit azóta számos rendező követ.
Alfred Hitchcock Sealyham terriereivel cameo szerepében A madarakban; balján Tippi Hedren színésznő, 1963.
Az USA-ban készíti legnagyobb mesterműveit. Selznick Hitchcock-ra bízta a A Manderley-ház asszonya rendezését, melyet Oscar-díjjal jutalmaztak. Az 1940-es évektől kezdve Hitchcock visszatért kedvenc műfajához, a kémtörténethez, illetve a thrillerhez. Saját maga az 1943-as A gyanú árnyékában című művét tekintette legjobb filmjének, melyben egy kisvárosban elrejtőzni próbáló gyilkos (Joseph Cotten) történetét vitte vászonra. Újabb és újabb sikerfilmeket forgatott; többek között a Hátsó ablak (1954), a Szédülés (1958), Észak-északnyugat (1959), Psycho (1960), Madarak (1963) klasszikus filmekké váltak.
Alfred Hitchcock és Alma Reville, aki a munkában is társa volt
1979-ben az angol királynő lovaggá ütötte, és márciusban megkapta az Amerikai Filmintézet díját is. 1980. április 18-án, 80 évesen hunyt el veseelégtelenségben.

Forrás:
Hitchcock.hu oldal
https://hu.wikipedia.org/wiki/Alfred_Hitchcock
Magyar nyelvű Wikipedia oldal
Angol nyelvű Wikipedia oldal
Port.hu
Men.hu
kritikustomeg.org
http://www.mafab.hu/article/alfred-hitchcock-10-legjobb-filmje-7632

Hitchcock és Sarah újságot olvasnak, 1974.
Könyvajánló a KSH Könyvtár állományában megtalálható könyvekből:

•    Chandler, Charlotte: Ez csak egy film...: Hitchcock életrajza. Jokerex Kiadó, Budapest 2005. 343 p.
•    Nemes Károly: Alfred Hitchcock. Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest 1984. 87 p.
•    Rebello, Stephen: Alfred Hitchcock: így készült a Psycho. I.P.C. Könyvek Kft., Budapest cop. 2013. 403 p.
•    Rohmer, Éric – Chabrol, Claude: Hitchcock. Alexander Verlag, Berlin – Köln 2013. 287 p.
•    Truffaut, Francois – Scott, Helen: Hitchcock. Magyar Filmintézet, Budapest 1996. 248 p.

1972-ben


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése