2017. augusztus 1., kedd

Konek Sándor (1819. augusztus 18. – 1882. augusztus 1.)

135 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Konek Sándor, statisztikus, közgazdász, jogász, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja A leíró jellegű, „államnevezetességeket” tárgyaló statisztikai iskola egyik legtermékenyebb, egyszersmind betetőző szerzője volt. Bár a statisztikát az államtudomány egyik ágaként fogta fel, szakított az erre utaló elnevezésekkel. Műveiben igyekezett figyelembe venni a társtudományok, a politika-, a közgazdaság- és a közigazgatás-tudomány szempontjait is. 1847-es statisztikaelméleti összegzése hiánypótló tankönyvnek számított. Művének említésre méltó eredménye a statisztikai hivatalok jelentőségének felismerése, a népszámlálások és az anyakönyvezés problémáinak összegzése, a bányászati, az ipari, a külkereskedelmi és a büntetőjogi statisztika tárgykörének leírása, valamint Schwartner Márton és Fényes Elek munkásságának kiemelése. E monográfia folytatásában, az 1855-ös elméleti fejtegetések második részében hazánkban elsőként méltatta a statisztika új, mások mellett Adolphe Quetelet nevével fémjelzett matematikai irányzatát. A tudományos munkamegosztás szempontjából értékelte a statisztikai társaságok és parlamenti bizottságok tevékenységét. Rámutatott a hivatalos statisztikai kiadványok és a tudományos folyóiratok szerepének növekedésére. Harmadik, 1869-ben napvilágot látott elméleti művében továbbra is a leíró irányzat és a modern statisztika összebékítésére törekedett. 

Magyarországról készített 1865-ös kézikönyvében kimerítően tárgyalta a területi és a népességi viszonyokat, a gazdaság, a kultúra és az igazságszolgáltatás kérdésköreit. Fényes Elek 1857-ben megjelent műve óta ez volt az első részletes, statisztikai adatokban gazdag országleírás. Szakstatisztikai munkái közül kiemelkednek 1861-től rendszeresen közzétett népmozgalmi tárgyú írásai, amelyek egyebek mellett felhívták a figyelmet a lassuló népességnövekedésre, a házasodási arányszámok csökkenésére, a magas gyermekhalandóságra és az öngyilkosságok problémakörére. Nemzetgazdasági írásaiban az Adam Smith-féle liberális irányzatot képviselte. Gazdaságstatisztikai munkáiban a magyar tengeri kereskedelemmel és a bányászattal foglalkozott. Oktatás-, bűnügyi és igazságszolgáltatás-statisztikai kérdésekről is írt.

Forrás: Rózsa Dávid: Konek Sándor. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 399–401. p.   

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése