2017. október 9., hétfő

2017 irodalmi Nobel-díjasa - Kazuo Ishiguro




Eredeti nevén Isiguro Kazuo (石黒 一雄), Nagaszaki, 1954. november 8.) japán származású brit író, dalszerző, forgatókönyvíró. 2017-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták munkásságát.
Öt éves volt, mikor édesapjának oceanográfusi munkát ajánlottak Surrey-ben, így családjával az Egyesült Királyságba költöztek. Ishiguro angolt és filozófiát tanult a Kenti Egyetemen, majd mesterképzésen indult a Kelet-angliai Egyetemen kreatív írás szakon. Diplomamunkájából született első sikeres regénye, A dombok halvány képe. Ishiguro 1989-ben Man Booker-díjat kapott a Napok romjai című szerzeményéért.

Műveit negyven nyelvre lefordították, háromból film is készült: 1993-ban Anthony Hopkins szereplésével a Napok romjai, 2005-ben a White Countess és 2010-ben a Ne engedj el... adaptációja Keira Knightley, Andrew Garfield és Carey Mulligan főszereplésével.

2017-ben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Nobel-díjjal ismerte el Ishiguro munkásságát, amiért „nagy érzelmi erejű regényeiben feltárta az ember világgal való illuzórikus kapcsolatának mélységeit”.
„Ha összeadjuk Jane Austent és Franz Kafkát, elénk járul Kazuo Ishiguro egy csukott kagylóhéjban. A recepthez már csak egy kis Marcel Proust szükségeltetik, és akkor nagyjából már megvan, miféle művek kerülnek ki Ishiguro keze alól.” – nyilatkozta a Svéd Akadémia titkára, Sara Danius.
Legismertebb regénye a Napok romjai, amely egy komornyik szemszögéből ábrázolja a második világháború sújtotta Angliát.
Újabb művei a fantasztikum irányába fordultak. A Ne engedj el... egy disztópikus Angliát elevenít meg, amely cselekményének központjában három barát áll, akik hamarosan felfedezik, hogy nyugalmas gyermekkoruk mögött valójában valami sötét lakozott.
Az eltemetett óriás egy idősödő pár útját követi nyomon egy furcsa, másvilági angol vidéken. A könyv feltárja, hogyan kapcsolódik össze az emlékezés a feledéssel, a történelem a jelennel, a fikció a valósággal.

Regények
    1982: A dombok halvány képe (A Pale View of Hills)
    1986: A lebegő világ művésze (An Artist of the Floating World)
    1989: Napok romjai (The Remains of the Day)
    1995: The Unconsoled
    2000: Árva korunkban (When We Were Orphans)
    2005: Ne engedj el... (Never Let Me Go)
    2015: Az eltemetett óriás (The Buried Giant)

Színdarabok
    1984: A Profile of Arthur J. Mason
    1984: The Gourmet
    2003: The Saddest Music in the World
    2005: The White Countess

Díjak és kitüntetések
    1982: Winifred Holtby emlékdíj
    1989: Man Booker-díj
    1995: A Brit Birodalom Rendjének tisztje (OBE)
    2017: irodalmi Nobel-díj

- BA -

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése