2017. november 30., csütörtök

Horror vacui avagy mitől féltek a régi korok térképkészítői?

Horror vacui avagy mitől féltek a régi korok térképkészítői?

Why Ancient Mapmakers Were Terrified of Blank Spaces

A térképeken az üres területek kitöltésére szolgáló városok, hegyek és szörnyek kitalálása évszázados hagyomány a kartográfiában.

Az Indiai-óceán például tengeri szörnyektől hemzseg Caspar Vopel 1558-as térképén (alább). Egy óriási kardhalszerű lény mintha épp egy hajóval készülne ütközni, míg egy nagyméretű rozmár félelmetes agyarai emelkednek ki a vízből, és egy zászlót hordozó király egy disznófejű vadállat és a hullámok hátán lovagol.
A német térképész, Vopel nem hagyott hátra magyarázatot arra vonatkozóan, hogy miért tette hozzá a fent említetteket térképéhez, de valószínűleg azon okból, amit a művészettörténészek horror vacui-nak hívnak, ti. a művész attól való félelmét, hogy díszítetlenül, szó szerint üresen, „csupaszon” hagyja művét.


Chet Van Duzer, régi térképeket kutató történész, több tucat térképet talált, amelyen a térképészek a térképek üres tereit töltötték ki nem létező hegyekkel, szörnyekkel, városokkal és egyéb indokolatlan illusztrációkkal.
Van Duzer, aki nemrég a Stanford Egyetem által szervezett kartográfiai konferencián mutatta be legutóbbi kutatási eredményeit, azt állítja, hogy egyes tudósok szkeptikusak voltak azt illetően, hogy ez az üres helyektől való félelem jelentős hatással volt-e a térképtervezésre. Ezzel ellentétben, ő azzal érvel, hogy különösen a 16. és a 17. században, a horror vacui széles körben elterjedt volt a térképészek körében.

Vopel térképe nem csak tengeri szörnyeket és hajókat ábrázol, hanem olyan szövegdobozokat is tartalmaz, amelyek leírják a terület jellemzőit. Vopel ezeket az információkat a térkép margójára is helyezhette volna, de inkább az óceánok kitöltésére használta őket. Mindezek az elemek legalább annyi helyet foglalnak el, mint a világ azon része, amely valójában fel van térképezve (ld. alábbi térkép).


A térképészek részben azért jártak így el, hogy elrejtsék tudatlanságukat – állítja Van Duzer. Amikor a holland térképész, Pieter van den Keere, 1611-ben világtérképet készített (ld. lenti térkép), Észak-Amerika belső területe még nem volt alaposan feltérképezve. Ahelyett, hogy üresen hagyta volna, Van den Keere egy bonyolult szövegdobozzal töltötte ki a területet, egy díszítő ovális formával, amelyet alulról alligátorok, madarak és falevelek öveznek, a szövegdoboz felső részén pedig Kolumbusz Kristóf, Magellán és Amerigo Vespucci felfedezők tanulmányoznak elmélyülten egy térképet (térképrészlet).



Afrika belseje sem volt teljesen feltérképezve akkoriban, de voltak olyan szövegek, amelyek bár spekulatív és megbízhatatlan részletekkel, de részletes leírással szolgáltak, és – Van Duzer szerint – Van den Keere valószínűleg ezekre támaszkodott, hogy „benépesítse” a kontinens belsejét. A Niger-folyó például 60 mérföldön (kb. 96,5 km) keresztül a föld alatt folyik, majd újra megjelenik a felszínen, méghozzá egy tóban. A valóságban természetesen ez nincs így.

A térképkészítőket a túlzott díszítésben a piaci kereslet is motiválhatta. Arisztokraták és más gazdag patrónusok, akik megrendelték a legdrágább térképeket, elvárták a pazar díszítést, megjelenést. Az olasz térképész, Giovanni Battista Cavallini 1640-es, színes, a Földközi-tengerről készült hajózási térképén (ld. alább), a környező földterületek tele vannak városokkal, hegyekkel és több léptékvonalzóval és iránytűvel, mint amennyi szükséges vagy hasznos.


Sajnos, a térképkészítők tényleges indítékai idővel a feledés homályába vesztek. Van Duzer eddig csak egy szöveget talált egy térképésztől, amely a horror vacui-t tárgyalta, noha nem ezen a néven. Ez egy kis jegyzet egy 1592-es világtérképen, amelyet a holland térképész Petrus Plancius készített, és amelyben elmondja, valójában mindent megtett, hogy felderítse a déli félteke csillagképeit egy kisméretű égtérkép megrajzolása céljából, amelyet aztán térképe egyik sarkába helyezett el.
„Európában a 17. század elején nem voltak közismertek a déli félteke csillagai, ezért büszke volt arra, hogy olyan forrásokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik számára, hogy kitölthesse azt, ami egyébként üres terület lenne.”

Van Duzer szerint, a horror vacui még népszerűsége tetőfokán is egyes kartográfusoknak több gondot okozott, mint másoknak, azonban a 18. század közepén már egyre több térképkészítő a díszítőelemeket a margókra korlátozta, és a tengereket és felfedezhetetlen kontinenseket díszítetlenül hagyta abból az okból kifolyólag, hogy a térképeket mindinkább tudományos munkáknak kezdték tekinteni.

Forrás: National Geographic, 2017. november.
https://news.nationalgeographic.com/2017/11/maps-history-horror-vacui-art-cartography-blank-spaces/

Fordította: B.M.





2017. november 29., szerda

Decemberi kiállításunk



Szeretettel meghívjuk Gebora István "Szinbiózis" című kiállítására, amely 2017 decemberében tekinthető meg a KSH Könyvtár folyosóján. A kiállítást november 30-án (csütörtökön) 17 órakor Benk Katalin festőművész nyitja meg.

2017. november 28., kedd

Rendkívüli zárva tartás a folyóirat-olvasóban november 29-én

Kedves Olvasóink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a folyóirat-olvasó 2017. november 29-én (szerdán) 9 órától 14 óráig zárva tart. A törökbálinti raktárból bekért dokumentumokat a Findura Imre-teremben (szakolvasó) vehetik át. További segítséget is az itt lévő kollégáktól kérhetnek.

Köszönjük megértésüket!

Az első önálló nyaralás - könyvajánló

Julia Boehme: Bori a lovastanyán
Manó Könyvek Kiadó Kft., Budapest 2017. 91 p.

Fontos kérdések merülnek fel a könyvben. Ebben a kötetben szerencsésre fordul a helyzet, és kifejezetten jó, hogy megoldást kínál a mese az olvasónak.
Bori lovas táborba készül a barátnőjével, de amikor megérkezik, kiderül, hogy Anna megbetegedett, és nem tud egy ideig menni. Bori egyedül marad, és ráadásul néhány gyerek elkezdi piszkálni, akik között egy Lackó nevű a főkolompos, értelmi szerző. A kislány elkeseredik, de szerencsére akad egy kislány, akivel összebarátkozik, Janka. Amikor pedig megérkezik Anna, a három kislány együtt élvezi a lovas tábort.
Az első önálló nyaralás egy gyerek életében rendkívül fontos, hiszen azt mutatja, hogy a szülei megbíznak benne annyira, hogy elengedjék.
A másik fontos téma pedig a gyerekek gonoszsága, ahogyan kipécéznek maguknak egyet maguk közül. Nem egyszerű feladat ezt megoldani, és felülemelkedni rajta, főleg egy kisgyereknek.

- brie -

2017. november 27., hétfő

Katarzyna Sowula: Nulla-nyolcszáz.
József Attila Kör - L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2012. 125 p.

Ez megint egy különösen remek olvasmány volt. 2017-ben ugyanis igyekszem több novelláskötetet elolvasni, mint amennyit általában elolvasok egy évben, és ez ismét egy szerencsés választásnak bizonyult. Több kedvencet is avattam; az egyik legjobb a második írás volt talán, ami egy villamosutat mesél el. Akárcsak Magyarországon is történhetne.
De az összes többi is nagyon tetszett, mindenkinek ajánlani tudom ezt a kötetet, akit érdekel a lengyel irodalom, és nem riad vissza a novelláktól.

Már most szívesen újraolvasnám. Hasonlatos ez ahhoz, ahogyan a Mentafagylalt című kötetnél éreztem.  

brie –

2017. november 25., szombat

Ajánlatok kézműveskedőknek 3.

Kézműves válogatásunk harmadik részében is változatos technikákat ajánlunk az érdeklődők figyelmébe. Üvegfestés, gyöngyfűzés, dekupázs technika és életre kelt zoknik alkotják ennek a bejegyzésnek a tárgyát.

Elsőként Daniel és Chiawei Liao Életre kelt zoknik: egyedi, fantáziadús zoknilények, lépésről-lépésre Danieltől kötetét javaslom kézbe venni (Aréna 2000 Kiadó, Budapest, cop. 2010.) a vállalkozó szelleműeknek. Az első fejezetben megismerhetjük ezeket a bájos zoknilényeket, majd a második és harmadik fejezetben azt is megtudhatjuk, hogy készíthetjük el őket.

Néhány zokni segítségével vicces-mókás ajándékokat készíthetünk, vagy magunkat lephetjük meg a színes lényekkel.
A könyv a Bibó-teremben található, a Hobbi könyvek között.




Beverly McCullough Csodás ékszerek 30 perc alatt: 60 egyedi, ötletes kiegészítő gyorsan, könnyedén című könyvét (Ventus Libro Kiadó, Budapest cop. 2016.) érdemes kézbe venni kezdőknek, de haladóknak is. A könyv is nehézségi fok szerint csoportosítja az elkészíthető ékszereket, így nyújtva segítséget a választásban. Bemutat különböző ékszerkészítő eljárásokat, hímzőtechnikákat is.

A könyv a Bibó-teremben található, a Hobbi könyvek között.







Varázslatos üvegfestés a címe Cheryl Owen könyvének (Aréna 2000 Kiadó, Budapest cop. 2007.), amely a Praktika Könyvek sorozatban jelent meg.

Az üvegfestés nem drága hobbi, még akkor sem, ha kezdetben teljesen az alapoktól kell kezdenünk a kellékek beszerzését. Egy-egy üvegfesték nagyon sokáig kitart, és az elején nincs is szükség túl sok színre, hiszen a festékek keverésével is nyerhetünk új árnyalatokat. Először kísérletezzünk lekváros üvegeken vagy egyéb, feláldozható üvegfelületen, és csak ezután kezdjük el egy-egy értékes tárgy dekorálását.
A könyv a Bibó-teremben található, a Hobbi könyvek között.



Mai utolsó javaslatom Amandine Dardenne Dekupázs: varázslatos szalvétatechnika című kötete (Alexandra Kiadó, Pécs 2009.).

Hogy mit ír a szerző a könyv előszavában?
Kreativitásunk fejlesztésére a dekupázs, más néven szalvétatechnika kiváló lehetőséget nyújt. Ritka az olyan tevékenység, mely során ilyen könnyedséggel és változatos formában csillogtathatjuk meg tudásunkat...
A dekupázs technika egyszerűbb már nem is lehetne. Csupán ki kell vágni a mintákat, bekenni ragasztóval, és a formákat úgy rendezni, hogy kissé fedjék egymást. A kiválasztott papír lehet fényes vagy matt, egyszínű vagy mintás...

A könyv a Bibó-teremben található, a Hobbi könyvek között.

2017. november 24., péntek

Előadás a reformációról

Reformáció és ökumené a XXI. században címmel hallgathatták meg az érdeklődők dr. Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspökének előadását 2017. november 7-én, a KSH Könyvtár Bibó Istvánról elnevezett termében.
Könyvtárunk a rendezvénnyel a 2017-es Reformáció Emlékévéhez kapcsolódott.

Tekintsenek meg néhány képet a rendezvényről, a könyvtár honlapján, a Galériában az elkészült összes fotó megtekinthető.


Rendezvényeinkről, új könyveinkről, fontos híreinkről rendszeresen tájékoztatjuk olvasóinkat hírleveleinkben, melyre feliratkozhatnak a ref@ksh.hu e-mail címen, telefonon a +36-1-345-6036-os számon vagy személyesen a könyvtárban.

2017. november 23., csütörtök

Szakácskönyvek gyerekeknek


Kollégáim gyerekeknek szóló összeállításában ezúttal szakácskönyveket találnak Olvasóink. A könyvek kölcsönözhetőek, a Kölcsönzésben lévő kollégák szívesen kiveszik a kiválasztott könyve(ke)t a vitrinből.

Arab konyha lépésről lépésre - könyvajánló kísérletező kedvűeknek

Teresa Mas et al.: Arab konyha lépésről lépésre.
HVG Kiadó, Budapest 2012. 119 p.

Szeretem ezt a sorozatot, mert tényleg megmutatja, hogyan főzzük meg az adott ételkülönlegességet – márpedig ezek tényleg különlegességek az európai embernek. A könyv kivitele színvonalas, a szöveg minőségi, jó szívvel tudom ajánlani az olvasónak.








Az Ízek és kultúrák a HVG Kiadó ZRt. sorozata, melynek kötetei a következők:
Mexikói konyha lépésről lépésre   
Francia konyha lépésről lépésre   
Orosz konyha lépésről lépésre   
Török konyha lépésről lépésre   
Olasz konyha lépésről lépésre   
Indiai konyha lépésről lépésre   
Kínai konyha lépésről lépésre   
Spanyol konyha lépésről lépésre   
Német-osztrák konyha lépésről lépésre   
Görög konyha lépésről lépésre   
Arab konyha lépésről lépésre   
Japán konyha lépésről lépésre   
Thai konyha lépésről lépésre

- brie -

2017. november 22., szerda

140 éve született Ady Endre

„Vallom és hirdetem, hogy nincs értékesebb, hatalmasabb és szebb mint az élet.”

140 éve született Ady Endre (1877. november 22. – 1919. január 27.)

A XX. század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Egy szatmári faluban, Érmindszenten, elszegényedett nemesi családban született. Tanulmányait az érmindszenti református elemi iskolában kezdte. 1888-ban a nagykárolyi piarista gimnáziumba került, majd a zilahi református kollégium diákja volt, ahol 1896 júniusában jelesen érettségizett, itt érték első – iskolai – irodalmi, és szerelmi sikerei is. A debreceni jogakadémiára ment, azonban az előadásokat hanyagul látogatta, sokkal jobban érdekelték a lapok. Előbb a Debreczeni Hírlap, majd 1899-től a ’48-as érzelmű, függetlenségi párti Debreczen című folyóirat „hivatásos” munkatársa lett; a soron következő félévre már be sem iratkozik, ezzel vége szakadt jogegyetemi tanulmányainak. Ugyanebben az évben megjelent első verses kötete, Versek címmel, de nem volt sikere.
1899 végén Nagyváradra ment, ahol gazdag kulturális élet volt ekkor. 1900 január elején a kormánypárti Szabadságnak lett a belső munkatársa. Világnézeti különbség miatt 1901-ben a versenytárs Nagyváradi Napló kötelékébe lépett. Jó újságíróvá vált, magyar prózai stílusa itt fejlődött ki. Nagyváradon bohém éjszakai életet élt, amelyben Halász Lajos és Szűts Dezső voltak állandó partnerei. Ehhez a városhoz kötődik az a végzetes szerelmi viszony is, amelynek következtében először elkapta a szifiliszt: erről a Mihályi Rozália csókja című novellájában ír.
Életében az áttörést 1903 augusztusa hozta el: ekkor ismerkedett meg Diósyné Brüll Adéllal, egy Nagyváradról elszármazott gazdag férjes asszonnyal, aki ekkor Párizsban élt és látogatóba jött haza. Léda (Ady így nevezte őt el) lett a múzsája; az ugyanebben az évben megjelent Még egyszer című kötetében „A könnyek asszonya” című költeményt már ő ihlette. Lírai kibontakozásában Léda iránti szerelme és nála tett párizsi látogatásai segítették. A Léda-kapcsolat 9 évig tartott: 1903-tól 1912-ig. Kapcsolatuk 1912-re teljesen megromlott: Ady a Nyugatban publikált Elbocsátó szép üzenet című versével végleg szakított Lédával.
Hétszer járt Párizsban 1904 és 1911 között. Első, egy évig tartó párizsi útja után az ellenzéki Budapesti Naplónál helyezkedett el, ahol 500 cikk és egy sor költemény jelent meg az ő tollából. A második párizsi tartózkodása és a kapcsolódó földközi-tengeri utazás időszaka termékeny korszaka a költészetének. 1906-ban megjelent harmadik verskötete Új versek címmel – ez a könyv mérföldkő a magyar irodalomban, a modern magyar költészet születését jelzi –, de a negyedik kötete, a Vér és arany hozta meg az igazi sikert és a kritikusok elismerését.
1908-ban a Nyugat című új irodalmi lap első számában megjelentek Ady versei és esszéi, ennek a lapnak lett élete végéig munkatársa, 1912-től pedig az egyik szerkesztője is. 1908-ban Nagyváradon A Holnap nevű irodalmi csoport egyik alapítója volt. Egy antológiát jelentettek meg Ady költeményeivel, valamint Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka műveivel. Ezeket a verseket rosszallással és értetlenséggel fogadták.
A Nyugat kétségtelenül a magyar irodalom legfontosabb folyóirata, melynek Ady nemcsak szerkesztője volt, hanem szimbóluma is. Mivel a Nyugatban nem jelentek meg politikai cikkek, írt más lapokba is (például: Népszava, Világ). Keményen kritizálta a politikai helyzetet. Nem volt ínyére a vezető pártok nacionalizmusa, bírálta a szociáldemokraták antinacionalizmusát is; látta mennyire maradt el Magyarország a fejlett országok után, de rámutatott a nyugati országok fogyatékosságaira is.
A Lédával való szakítása után többnyire csak alkalmi nőkapcsolatai voltak. 1913-ban Balázs Béla mutatta be neki Dénes Zsófiát („Zsuka”), a Párizsban élő fiatal újságírónőt, akivel gyorsan megkedvelték egymást. A gyorsan kibontakozó szerelem hatására esküvőt fontolgattak, azonban Dénes Zsófia anyjának heves tiltakozása miatt a kézfogó elmaradt; a Becéző, simogató kezed és az Élet helyett órák című, a Ki látott engem? kötetben megjelent költeményei a Dénes Zsófia iránti érzései emlékei. 1914-ben találkozott az akkor 20 éves Boncza Bertával, akivel 1911 óta levelezett. Berta első levelét egy svájci intézetből írta Adynak. 1915-ben a lány apjának beleegyezése nélkül összeházasodtak. Verseiben Csinszkának nevezte Bertát.
Az első világháború kitörését nemzeti tragédiaként élte meg; ez idő alatt nem közölt írásokat, négy év hallgatás után, 1918-ban jelent meg újabb verseskötete. Az őszirózsás forradalom után megalakult népköztársaság a forradalmi versei miatt megpróbálta kisajátítani, saját költőjének tekinteni. Ady ettől igyekezett elhatárolni magát, noha harcos híve volt a polgári radikalizmusnak, és „vezérének” nevezte Jászi Oszkárt.
A 19-20. század fordulójának magyar költészetét a haldokló népi-nemzeti iskola határozta meg, Ady az első volt, aki utat tört egy új, modern stílusnak. Bár szívesen tetszelgett a magányos, meg nem értett forradalmár szerepében, a valóságban költőtársai támogatták őt és sokan utánozták verseit. Egy új költészeteszmény nevében lép fel, hangsúlyozva azt, hogy ő nem lesz a „szürkék hegedőse”. Az ősi, magyaros költészet, kultúrkör és az új, forradalmi változást hozó költői program egyesítése a célja. Költészetében meghatározott motívumcsoportokat követhetünk végig, s ezzel Ady egyedülálló a világirodalomban. Tematikája, szimbólumrendszere: ars poeticák, szerelem (Léda, Csinszka), látomásos tájköltészet, Magyar Ugar, Istenes versek, magyarság – kuruc tematika, létharc – pénz motívuma, halál, forradalmi versek és világháborús költészet. Gyakran használja a szimbolizmus elemeit, visszatérő témái az Isten, Magyarország és a harc a túlélésért. Költészetének egésze forradalom. A küzdésvágy és a reménytelenség érzése állandóan jelen van verseiben. Stílusának egyik legjellemzőbb vonása a különös jelzők gazdagsága. Gyakori témája énjének testi-leki kettészakadása. Életszeretet, az élet teljességének igénye mindvégig kíséri költészetét.

Kötetei
    Versek, Debrecen, 1899.
    Még egyszer, Nagyvárad, 1903.
    Új versek, 1906.
    Vér és arany, 1907.
    Az Illés szekerén, 1908.
    Szeretném, ha szeretnének, 1909.
    A Minden-Titkok versei, 1910.
    A menekülő Élet, 1912.
    Margita élni akar, verses regény, 1912
    A Magunk szerelme, 1913.
    Ki látott engem?, 1914.
    A halottak élén, 1918.
    Az utolsó hajók, 1923.

Kép forrása: http://www.nlcafe.hu/sztarok/20160212/ady-endre-szerelmei/

Ajánlatok kézműveskedőknek 2.

A napok egyre hidegebbek, jól esik, ha egy finom, kötött sapka melegít az utcán, otthon pedig beburkolózhatunk egy vidám takaróba.
Ma két könyvajánlót hoztam, mind a kettőt a kötés szerelmeseinek ajánlom.


Elsőként Lesley Stanfield könyvét, a 75 kötött virágos blokk címűt ajánlom a figyelmükbe, az alcím mindent elmond: Gyönyörű minták takarókhoz, kiegészítőkhöz, babatakarókhoz és sok minden máshoz (GABO Kiadó, Budapest 2013.).
Az első fejezet a különböző technikákat mutatja be, majd következnek a mintaleírások több, mint hatvan oldalon, végül mintaötleteket kapunk, hiszen az elkészített blokkokból számtalan dolgot készíthetünk. Ahogyan a szerző írja: varázslatos modelleket gyűjtöttek össze ebben a fejezetben. Próbáljuk ki! Döntsük el, igaza van-e Lesley Stanfieldnek.


Lynne Rowe bolondos sapkái (GABO Kiadó, Budapest 2014.) mosolyt fakasztanak az ember arcán, mert vidámak, viccesek, színesek, jópofák, és aki jártas a kötésben, akár saját maga is elkészítheti őket. Még karácsonyi ajándéknak is tökéletesek.

Állatkerti műemlékek - könyvajánló

Hanga Zoltán: Állatkerti műemlékek. Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest 2012. 99 p.

Idén nyáron került kezembe ez a könyv; kíváncsi lettem, milyen és mennyi változás történhetett a parkban a rendszerváltás óta - mivel a bevezető szerint azóta újjászületett a Fővárosi Állat- és Növénykert, én pedig
nagyon régen voltam ott utoljára

Érdeklődve olvastam Hanga Zoltán könyvét, és néztem a képeket. Ilyen átalakulásra nem számítottam, ahogyan azt sem tudtam, hogy az Állatkert, története során, ennyi – és sokszor egyáltalán nem pozitív – változást élt át. A kötet utolsó lapjához érve az a gondolatom támadt: a mi Állatkertünk olyan, mint a macska: mindig a talpára esik, és kilenc élete van.

2017. november 21., kedd

Társasjátékozni jó!

Már hagyománynak számít, hogy hétfőnként a KSH Könyvtárban a homoludens.hu Egyesülettel közös szervezésben Családi Társasjátékklub részesei lehetnek a játékos kedvű idősebbek és fiatalabbak.

Néhány képet osztok meg most az olvasókkal, kedvcsinálónak. Bárki bármikor csatlakozhat a társasozókhoz, akik hétről hétre újabb játékokat próbálhatnak ki.


Rendezvényeinkről, új könyveinkről, fontos híreinkről rendszeresen tájékoztatjuk olvasóinkat hírleveleinkben, melyre feliratkozhatnak a ref@ksh.hu e-mail címen, telefonon a +36-1-345-6036-os számon vagy személyesen a könyvtárban.

2017. november 20., hétfő

Ady Endre 140

Ady Endre 140 éve, 1877. november 22-én, Érmindszenten született. A költőóriás előtt az könyvtár munkatársai kiállítással tisztelegnek, illetve – november 22-én – minden kedves Olvasónkat, aki ellátogat hozzánk, megajándékozzuk egy Ady-verssel.

Zawadowski Alfréd (1862. november 20. – 1935. november 23

155 évvel ezelőtt született Zawadowski Alfréd, jogász, statisztikus. Magyarország vizeinek statisztikájáról kiadott művében a folytonos árvizek által indokolt vízügyi statisztikai felvétel eredményeinek közzétételével az ország vízrendszerét és vízszabályozását mutatta be. A Pénzügyminisztérium 1908. évi inflációs értekezletére miniszteri megbízásból írt A pénz és az áruk közötti értékviszonyoknak az utóbbi években való alakulásáról című dolgozata gondos elméleti megalapozásával, grafikonok és táblázatok használatával mintául szolgált a későbbi hasonló kutatások számára. Több szakcikket írt bel- és külföldi folyóiratokba, amelyekben főként Magyarország pénzügyi viszonyairól adott tájékoztatást.

Forrás: Derzsy Márk: Zawadowski Alfréd. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 762. p.

2017. november 19., vasárnap

Ajánlatok kézműveskedőknek 1.

A hosszú ősz végi, téli délutánokon, estéken már sok időt töltünk a négy fal között, ezért most néhány otthoni szórakozást elősegítő könyvet szeretnék ajánlani az olvasóknak.

A Cser Kiadó Színes ötletek sorozatból három kiadványt hoztam.

A sorozat 25. tagja a Horgolt kiegészítők Dombauer Lászlónétól (Cser Kiadó, Budapest 2012.), amely segítségével különböző színes, vidám kiegészítőt alkothatunk horgolással, mint például  virágos hajgumit, csillag alakú kitűzőt, virág alakú kitűzőt vagy éppen nyakéket.
A könyv bemutatja az alapvető technikákat, anyagokat és eszközöket, így a horgolásban kezdőknek is kellemes kikapcsolódást nyújthat.







Az sorozat 96. kötetének címe: Természetes díszek őszre és télre (Cser Kiadó, Budapest 2015.), és már ebből gyanús lehet a kis kiadványt a polcról leemelő olvasónak, hogy milyen anyagokkal dolgozott a szerző. Faágszelet, madártoll, fenyőtobozok, bükkmakkhéj, mogyoróvessző, moha, kavicsok és mások alkotják az elkészítendő remekek alapját, amiket akár egy kellemes hétvégi kiránduláson is beszerezhetünk.











Az otthon összegyűlt, felesleges ásványvizes és egyéb kupakok szórakoztató felhasználására ad ötleteket a Kupak hátán kupak, szintén a Színes ötletek sorozatból (Cser Kiadó, Budapest 2016.). "Elutazhatunk" egy szafarira, tengeri állatokat vagy éppen háziállatokat alkothatunk, de az erdei állatok is látóterünkbe kerülnek. Sőt! Kézműveskedésünk eredménye lehet akár ember is: szakács, balerina, tűzoltó vagy űrhajós!











Jó szórakozást kívánok Mindenkinek!

brie – 

2017. november 18., szombat

Turáni József (1927. november 18. – 2010. április 18.)

90 évvel ezelőtt született (november 18.) Turáni József, statisztikus, helytörténész, a KSH Vas megyei igazgatóhelyettese. Szakterülete a településvizsgálat és -demográfia volt, de 1959-től helytörténeti kutatásokat is végzett. Írásai pontosságról, mélyreható elemzőkészségről és világos kifejezésmódról tanúskodtak. Nyugdíjba vonulásáig több mint ötven publikációja látott napvilágot helyi és országos folyóiratokban, elsősorban a Területi Statisztikában, a Területrendezésben, a Demográfiában, a Vasi Szemlében, az Állam és Igazgatásban és az Élet és Tudományban. A Területi Statisztikában megjelent tanulmányai közül hét részesült a lap nívódíjának valamelyik fokozatában. Emellett számos aktuális cikket közölt tollából a Vas Népe című napilap is. Szerepet vállalt a KSH dolgozóinak szakmai továbbképzésében, felkészítésében a közép- és felsőfokú statisztikai képesítés megszerzésére. Rendszeresen meghívást kapott a hivatal által szervezett munkacsoportokba, amelyek keretében többek között a gazdaságilag elmaradott térségek vizsgálatának módszereiről és a megyei évkönyvek továbbfejlesztési lehetőségeiről készített javaslatokat.

Forrás: Horváth László – Varga János: Turáni József. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 717–718. p.

2017. november 17., péntek

Szentjánosbogárnyi világ - könyvbemutató

A Kölcsey Olvasókör, a Könyvtárellátó és a KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt 2017. november 23-án (csütörtökön) 17 órára Nagy Zsolt Csaba (1945-1972) Szentjánosbogárnyi világ című verseskötetének bemutatójára.

A kötetet dr. Nagy Attila olvasáskutató mutatja be.

2017. november 16., csütörtök

Októberben Előd Nóra vendégei voltak az érdeklődők a Hétszínvirág könyvbemutatóján

A KSH Könyvtár és a Syllabu Könyvkiadó 2017. október 25-én szeretettel várta az érdeklődőket Előd Nóra Hétszínvirág című kötetének bemutatójára. Mérei Anna rendező, forgatókönyvíró beszélgetett a kötet szerzőjével.

A nyolc évtizedet felölelő történet-csokor hűen tükrözi a második világháború és a kommunizmus időszakát, végigkalauzol a 20. (és részben a 21.) század Magyarországának viszontagságain egy olyan ember emlékein keresztül, aki gyermekként élte meg a holokausztot, majd fiatal pedagógusként a szocializmust és végül nyugdíjasként a rendszerváltást.


A rendezvényről készült további képek megtekinthetőek a könyvtár Galériájában.

Rendezvényeinkről, új könyveinkről, fontos híreinkről rendszeresen tájékoztatjuk olvasóinkat hírleveleinkben, melyre feliratkozhatnak a ref@ksh.hu e-mail címen, telefonon a +36-1-345-6036-os számon vagy személyesen a könyvtárban.

Könyvborító forrása: http://syllabux.hu/books/hetszinvirag?id=225

2017. november 15., szerda

Októberben Grúziában és Örményországban jártunk egy rendezvényünkön

A Kölcsey Ferenc Olvasókör, a Könyvtárellátó és a KSH Könyvtár 2017. október 19-ei, vetítéssel egybekötött élménybeszámolójában a tagok Grúzia-Örményország-körutazásának szépségeit ismerhettük meg. A programra sokan voltak kíváncsiak, az érdeklődők és az előadók hangulatos délutánt töltöttek a könyvtárban.

Rendezvényeinkről, új könyveinkről, fontos híreinkről rendszeresen tájékoztatjuk olvasóinkat hírleveleinkben, melyre feliratkozhatnak a ref@ksh.hu e-mail címen, telefonon a +36-1-345-6036-os számon vagy személyesen a könyvtárban.

A rendezvény további képei megtekinthetőek a könyvtár honlapján, a Galériában.

2017. november 14., kedd

130 éve született Áprily Lajos

Áprily Lajos eredeti neve Jékely János Lajos, 1887. november 14-én született Brassóban. 17 éven át volt magyar-német szakos tanár Nagyenyeden. Szeretett tanítványaival a város körüli hegyekben túrázni. A természet iránt érzett szeretete élete végéig megmaradt, lírájának kiapadhatatlan forrása volt az erdélyi táj szépsége.

1923-ban Dijonba utazott, ahol francia nyelvtanári diplomát szerzett. 1924-től az akkor már joggal népszerű költő részt vett a kolozsvári Ellenzék című lap szerkesztésében, majd idővel Kolozsvárra költözött. Szintén tanárként helyezkedett el, de az Erdélyi Helikon szerkesztője is lett.

Megbecsült író volt, de a zajos siker elkerülte. 1929-ben költözött családjával Budapestre, ahol gimnáziumi tanárként dolgozott; mellette pedig (1938-tól) a Protestáns Szemlét is szerkesztette. Idővel kinevezték a Baár-Madas Leánynevelő Intézet igazgatójává, tanítványa volt például Nemes Nagy Ágnes is.

A harmincas években beutazta Nyugat-Európát (1935-1936). A zsidótörvények bevezetése után nem volt hajlandó azokat iskolájában végrehajtani, ezért lemondott és nyugdíjba ment. 1945 után a Visegrád melletti Szentgyörgypusztára vonult vissza.

A huszas-harmincas években sorban jelentek meg verseskötetei: melankolukus-rezignált, ugyanakkor életörömöt sugárzó költeményei. A háború után mellőzött író lett, ekkor vált kitűnő műfordítóvá. Ő fordította le - többek között - az Anyegint vagy Ibsen Peer Gynt-jét. 1957-ben megjelent gyűjteményes kötete, az Ábel füstje, felfokozta iránta az érdeklődést.

1911-ben vette feleségül Schéfer Idát, három gyermekük született, egyikük Jékely Zoltán, a későbbi költő.
1967. augusztus 6-án hunyt el Budapesten.

Hogy mi az Áprily-versek titka?

Talán az, hogy kifejezik egy olyan ingathatatlan becsületes férfi lelkét, aki harmonikusan akar élni egy diszharmóniákkal teli világban, rendíthetetlen emberséges az embertelenség közepette, nem akar többet tenni, mint amennyit megtehet, de azt hibátlan lelkiismeretességgel teszi is. A történelem közepette meg tudja őrizni kapcsolatát a természettel, és a családi magánélettel.

A tűz kialszik

Ezt én az erdőn-alvóktól tudom
- sokszor gondolok irigykedve rájuk,
reggel fenyőtű van a hajukon
és füstszagú a tűztől a ruhájuk -:

Későn, mikor a láng már nem harap
s a fáradt szemre is lehull a fátyol,
megsuhog a levegő és lecsap
a nagy fülesbagoly az éjszakából.

Megtámadja a szunnyadók tüzét,
tusázni kezd a lobbanó parázzsal,
s élőszenét csattogva veri szét
viharosan suhogó szárnycsapással.

Pár villanásig tart a fergeteg,
a szikrazáport hamuvá zilálja.
S a dúlt tűz felett győztesen lebeg
az éjjel fénytől ingerült királya.

Eltűnt. A szétszórt tűz kihamvadott.
Egyik se szól, a lelkükben varázs van.
S mintha egy istent láttak volna ott,
utána néznek, némán, babonásan.

Források:
Kép forrása: http://petour.hu/2017.-evi-turaprogram/aug.-6.-aprily-lajos-emlektura

- brie - 

2017. november 13., hétfő

November 13-a a magyar nyelv napja

Az országgyűlés 2011-ben nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává, hogy a figyelmet ráirányítsa a szellemi-kulturális örökségünk alapját jelentő anyanyelvünkre.
November 13. meghatározó dátum a magyar nyelv történetében, 1844-ben ugyanis ezen a napon fogadták el a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt. E törvény többek között kimondta: „1. § Az országgyüléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2. § A törvénycikkek valamint már a jelen országgyülésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak.”

A magyar nyelv napján közös versmondásra, vetélkedőkre, kulturális programokra készülnek a főváros mellett öt magyar városban. Idén Balatonfüred, Debrecen, Gyula, Kecskemét és Nagyszalonta városa csatlakozott a kezdeményezéshez.
Az Anyanyelvápolók Szövetsége és a csatlakozó városok olyan programokkal készülnek-készültek erre a napra, amelyek a nyelv magyarságot összetartó erejét tükrözik. November 13-án, a résztvevő városok mindegyikében egy időpontban, délelőtt háromnegyed tizenkettőkor Petőfi Sándor Jó költőnek tartanak című versét szavalta több száz diák.
A résztvevő városok számos önálló programmal is készülnek, író-olvasó találkozók, színpadi előadások, versfelolvasás, nyelvi játékok teszik tartalmassá a napot.

2001 óta az ENSZ is ünnepli hivatalos nyelveit. Az angol nyelv napját április 23-án ünneplik, William Shakespeare halálának napján. A francia nyelv napja március 20., mivel a Frankofónia Nemzetközi Szervezetét ekkor hozták létre 1970-ben. A kínai nyelv napján, április 20-án Cangjieről emlékeznek meg, mert a legenda szerint ő alkotta meg a kínai írásjeleket. Június 6-a az orosz nyelv napja, mivel ekkor született Puskin, akit az orosz irodalmi nyelv megteremtőjeként tartanak számon. A spanyol nyelv napja október 12-e, melyet Spanyolországban a nemzet napjaként ünnepelnek, hiszen ekkor lépett először Amerika földjére Kolumbusz Kristóf.

Forrás:
http://impressmagazin.hu/november-13-a-magyar-nyelv-napja/
https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_nyelv_napja
http://magyaridok.hu/kultura/ma-van-magyar-nyelv-napja-2448337/

Kép forrása:
http://rtl.hu/villanyleo/ma-van-a-magyar-nyelv-napja-eloszlatjuk-a-legnepszerubb-tevhiteket-nyelvunkrol

Dsida Jenő: Vonaton éjjel

Dsida Jenő: Vonaton éjjel
             
Hallgatag éj van, s utazom,
köröttem asszony, férfi, leány. -
Élet-vonatom ritmusa gördül,
kemény kereken zokogón zördül,
és lázas-szemű, idegen arcom
halovány,
halovány,
halovány.

Hallgatag éj van, s utazom,
s szürke hegyekből koszorú
nyúlik a felhős, árnyas egekbe
komoran, búsan ránk-fenyegetve,
s odakünt minden elmaradó fa
szomorú,
szomorú,
szomorú.

Hallgatag éj van s utazom -
Ki tudja: meddig megyek én?
Hinti az ég a hímes ezüstöt,
vonatunk hányja, ontja a füstöt,
és megy a gőzös, rohan a gőzös
feketén,
feketén,
feketén.

1924. szeptember 23-án

2017. november 10., péntek

Könyvtárunk vendége novemberben: Kerékgyártó István

A KSH Könyvtár és a Szépírók Társasága szeretettel meghívja Önt Szépírók a KSH Könyvtárban című közös sorozatának rendezvényére 2017. november 15-én (szerdán) 17 órára.
Bán Magda vendége ezúttal Kerékgyártó István lesz.

2017. november 9., csütörtök

Aimee Bender: A citromtorta különös szomorúsága

Aimee Bender: A citromtorta különös szomorúsága
GABO Kiadó, Budapest 2011. 296 p.

Érdekes, hogy teljes természetességgel el tudtam fogadni, hogy Rose az ételeken keresztül képes annak készítőjéről (és az alkotórészek származásáról) mindent megtudni. Mintha ez nem is lenne furcsa… Viszont, ami Joseph-et illeti, nem voltam képes felfogni a helyzetet – teljesen ki is ment a fejemből, hogy várjak valami szürreálisat a történetben... pedig egy ez szürreális regény.
Szomorú történet volt ez egy szomorú sorsú családról: mindegyikük nagyon egyedül van ebben a négyfős kis közösségben. Talán nem is véletlen, hogy minden úgy alakul, ahogyan...

Jól olvasható a könyv, jól lehet haladni vele. Szeretem az ilyen könyveket: a (nem fizikai) súlyuktól és témájuktól függetlenül olvasmányosakat.

- brie -

2017. november 8., szerda

Acsádi György (1924. december 22. – 2012. november 8.)

5 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Acsádi György, paleodemográfus, demográfus. Elsősorban a termékenység és a halandóság vizsgálatával foglalkozott. Acsádi bekapcsolódott a hazai paleodemográfiai kutatásokba is. 1952 és 1972 között a KSH-ban dolgozott, végigjárva a ranglétra fokait az előadói besorolástól az osztályvezetői kinevezésig. Első, Nemeskéri Jánossal és más társszerzőkkel jegyzett írása az ivádi embertani kutatásokról 1953-ban jelent meg. 1954-ben a Statisztikai Szemlében ismertette a reprezentatív módszerek demográfiai alkalmazásának lehetőségeit. 1957-ben kezdeményezésére indult meg a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Reflektorfényben című népszerű könyvsorozata. 1957 és 1963 közötti írásai – többnyire ugyancsak társszerzőkkel – az öregedés, a halandóság és a paleodemográfia tárgykörében maradtak, de megjelentek Magyarország és a világ fontosabb országainak népesedési helyzetéről, valamint a belföldi és nemzetközi vándormozgalom különböző tényezőiről szóló írásai is. 1960-tól kezdve egyre többet publikált magyarul és angolul, kutatói témaválasztása pedig eltolódott a női termékenység, a családtervezés, a születésszabályozás és a népesedéspolitika kérdéseinek irányába. Közreműködött a Bevezetés a demográfiába című tankönyv megírásában és szerkesztésében. Korábbi munkái összefoglalását adta Nemeskéri Jánossal közösen írt, 1970-es kötete History of Human Life Span and Mortality címmel, amely nagy nemzetközi érdeklődést váltott ki. 

A KSH egyik vezető szakértőjeként csatlakozott az IUSSP-hez (International Union for the Scientific Study of Population), és munkáival egyre nagyobb tekintélyt vívott ki magának a nemzetközi demográfustársadalomban. 1961 és 1977 között előadóként négyszer vett részt a szervezet népesedési világkongresszusain (New York, Belgrád, London, Mexikó). A New York-i székhelyű Population Council megbízásából 1970-től népességkutató intézetet hozott létre Nigériában az Ile-Ife-i egyetemen. 1976-ban New Yorkba költözött. Acsádi független szakértőként számos népességtudományi kutatásban és programban vett részt az ENSZ, a UNFPA (United Nations Population Fund), a Világbank, különféle alapítványok és kormányok megbízásából. Behatóan foglalkozott a nigériai jorubák hagyományos születésszabályozási módszereivel, általánosabban az afrikai reprodukció kérdéseivel, a fejlődő országok családtervezési problémáival. Tanulmányozta Dél-Ázsia, Afrika és Latin-Amerika demográfiai és kulturális tényezőinek összefüggéseit az anyák morbiditási és halandósági mutatóival. Népességtudományi és oktatómunkája során bejárta Európát, számtalan nemzetközi konferencia résztvevője volt. Magyarországon is gyakran szerepelt a média és az egyetemek vendégeként. 

Forrás: Rózsa Gábor: Acsádi György. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 44–45. p.   

2017. november 7., kedd

Robert van Gulik: Gyilkosság Kantonban

Robert van Gulik: Gyilkosság Kantonban
Európa Kiadó, Budapest 2006. 272 p.

Hihetetlenül gyorsan pörögtek az események, mintha nem is pár napról, de minimum két hétről szólt volna a történet. Izgalmas cselekmény a jellemző erre a van Gulik-könyvre is, de ez már meg sem lep. Mint ahogyan a rengeteg tea sem, amit elfogyasztanak, és hogy folyton éppen a reggeli, déli vagy esti rizsüket eszik szereplőink.
Érdekes volt itt is bepillantani a régi Kína társadalmába és kultúrájába. Ezért is szeretem ezeket a könyveket olyan nagyon.
Könnyen és gyorsan olvasható kötetek van Gulik könyvei, ami a pergő eseményeknek is ugyanúgy köszönhető, mint a remek író stílusnak.

- brie -