2017. december 30., szombat

Varga István (1897. július 5. – 1962. december 30.)

Forrás: antikvarium.hu
55 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Varga István, közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Tanulmányaiban a tervgazdaság különböző problémáit vizsgálta, rámutatott a közgazdasági szaknyelv hazai fogyatékosságaira. Az időtálló és szakszerű definíció hiányainak hatásait a nyereség fogalmának elemzésével mutatta be. Egyetemi tananyagokat is írt, több nemzedék tanult egyetemi jegyzeteiből, tankönyveiből, például a Pénzügytan című kötetéből. A konjunktúraelmélet, a pénzügytan, a demográfia, a statisztika, a fogyasztás gazdaságtana, és más közgazdaság-elméleti tárgyak előadója volt. Vizsgálatokat végzett a fogyasztás-gazdaságtan és a reklám „polgári” jellegűnek minősített témaköreiben. Munkáiban úttörő jellegű, a magyar közgazdasági gondolkodást jelentősen formáló megállapításokat tett közzé. A nemzeti jövedelem fogalmát is újszerűen értelmezte Matolcsy Mátyással közösen írt tanulmányában; a materiális jószágtermelés mellett az immateriális javak teljesítményét is a nemzeti jövedelem részének tekintette, és számítását nem naptári, hanem gazdasági évre vonatkozóan végezte el. 1928 és 1949 között az ő irányításával adta ki negyedévenként a KSH hivatalos adataira alapozott elemzéseit a konjunktúra alakulásáról. A kiadványsorozat tanulmányai a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem adatait ismertették. Az 1940-es évek közepén a sikeres stabilizáció megvalósításának programját új alapokra helyezte. Gyakran idézett tanulmánya A magyar valutacsoda címmel 1946 októberében jelent meg. Gazdaságpolitikai jelentőségű volt a hazai ár- és bérrendezés kérdésében kidolgozott koncepciója, amely reális lehetőséget adott a rendkívül súlyos 1945–1946. évi hiperinflációs helyzet felszámolására.

Forrás: Fenyvesi Lászlóné – Nádudvari Zoltán: Varga István. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 731–733. p. 

2017. december 29., péntek

1828. december 29-én született Szendrey Júlia


Szendrey Júlia költő, író 1828. december 29-én született Keszthelyen. Apja, az aszalói születésű Szendrey Ignác (1800–1895) gazdatiszt volt, aki előbb a Festetics-birtokon, utóbb a Károlyi család erdődi uradalmában szolgált. Édesanyja Gálovics Anna.
Kitűnően zongorázott, beszélt idegen nyelveket és jól táncolt, tehát minden tulajdonság meg volt benne, hogy társaságban szerepelhessen. Ő mégis kerülte az embereket, és legboldogabbnak akkor érezte magát, ha a zongorája mellé ülhetett, vagy olvashatott.
1846. szeptember 8-án találkozott először az akkor már ismert és elismert alkotónak számító Petőfi Sándorral, Nagykárolyban. 1847. szeptember 8-án, egy évvel megismerkedésük után összeházasodtak Erdődön. Az ifjú pár a szülőktől semmilyen támogatást, hozományt nem kapott, ennek ellenére meg tudták teremteni saját otthonukat.

Petőfi Sándor mellére a később ismertté vált kokárda első példányát (ezt a párizsi trikolór mintájára készítette). Petőfi naplójában olvasható, hogy felesége ezen a napon piros-fehér-zöld főkötőt varrt magának, miközben ő a Nemzeti dalt írta. Zoltán fiuk 1848. december 15-én született meg. Férjét a 1849. július 20-án Tordán látta utoljára. Petőfi még két levelet írt nejének, azután halálhírét hozták.
Petőfiné ekkor kisfiával Kolozsvárra utazott, majd 1850 februárjában elhagyta Kolozsvárt, és Erdődre ment. Zoltán fiát otthagyta, s ő Pestre utazott egyedül. Ezt az utat megelőzően pár napot Székelyudvarhelyt is töltött, és meglátogatta azt a helyet, ahol a férje vélhetőleg elesett. 1850. április 24-én érkezett Pestre.

1850. július 20-án végső kétségbeesésében Horvát Árpád történész, egyetemi tanárhoz írt levelet, akit legtöbbre becsült, s aki iránt bizalommal viseltetett, hogy látogassa meg. Másnap, július 21-én titokban megesküdtek. Az eskető pap – gondolva a jövőben történő lehetséges nyomozásokra, kutatásokra – nem tüntette fel Szendrey Júlia első asszonynevét, hanem lánykori nevén lett bejegyezve. Ezt az eseményt a lapok elég későn és pár hideg szóban, illetve gúnnyal említették. Második házasságát országos felháborodás kísérte, Arany János ezek után írta meg A honvéd özvegye című művét, de ezt csak jóval később, 1888-ban adták ki.
Új házasságában négy gyermeke született: Attila, Árpád, Viola és Ilona. A Petőfivel kötött házasságából született Zoltánnal is törődött, bár a fiú eléggé megbízhatatlannak és bárminémű iskola elvégzésére alkalmatlannak bizonyult a magatartása miatt.


1856-ban Magyarországon Hans Christian Andersen meséi először nyomtatásban Szendrey Júlia fordításában jelentek meg, olyan mesékkel, mint A császár új ruhája vagy a Rendíthetetlen ólomkatona. Ezekben a fordításokban bátran használta a korabeli magyar gyermekfolklór elemeit is.
1867-ben megfogalmazódott benne az az akkoriban különösnek tűnő elhatározás, hogy elköltözik a férjétől. Ismerősei hiába figyelmeztették a külvilág ítéletére és egyre súlyosbodó betegségére – méhrákot diagnosztizáltak nála –, nem voltak képesek őt lebeszélni szándékáról. Csakugyan elköltözött a Zerge (ma Horánszky) utcai külön lakásba, ahol 1868. szeptember 6-án hosszú szenvedés után meghalt.

Hogy miért romlott meg Szendrey Júlia kapcsolata második férjével, Júlia előkerült naplójából, feljegyzéseiből kiderült. A végső lökést az adta a nőnek, amikor kiderült, hogy férje egyéb viszonyai mellett pornóújságokkal töltötte idejének nagy részét. Férje egyébként nem volt mellette sem betegségében, sem halálos ágyánál, így értékes iratait is másra bízta Júlia, aki ekkor már teljesen elutasította férjét annak viselkedése, megváltozott magatartása miatt, és válni akart.
Temetéséről atyja, a matuzsálemi kort, 95 évet megélt Szendrey Ignác gondoskodott, eredeti sírján leánykori neve szerepelt. Jelenleg közös koporsóban nyugszik Zoltán fiával a Kerepesi úti temetőben, egy sírban nyugszik első férje szüleivel és Petőfi Istvánnal, Sándor öccsével.

Kép forrása:
http://art7.hu/irodalom/szendrey-julia-naploja/
http://faktor.hu/faktor-szendrey-julia

Források:
Szendrey Júlia https://hu.wikipedia.org/wiki/Szendrey_J%C3%BAlia
Júlia, az elátkozott özvegy - Petőfi özvegyének igazi arca http://www.hetek.hu/arcok/201703/julia_az_elatkozott_ozvegy_petofi_ozvegyenek_igazi_arca
Szendrey Júlia halála http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1868_szeptember_6_szendrey_julia_halala/
A feleségek felesége (Szendrey Júlia) http://www.irodalmijelen.hu/05242013-0951/felesegek-felesege-szendrey-julia
SZENDREY JULIA: ISMERETLEN NAPLÓJA, LEVELEI ÉS HALÁLOSÁGYÁN TETT VALLOMÁSA http://mek-oszk.uz.ua/07000/07091/html/

- brie - 

2017. december 28., csütörtök

Alfred Komarek: Polt felügyelő virágot kap
Napkút Kiadó, Budapest 2013. 206 p.

A történet határozottan jobban tetszett a Polt felügyelő és a jeges szüret című könyvnél (bár szerintem nagyon érdekes volt, ahogyan ott az elején megtalálták a holttestet).
Kellemes, párórás kikapcsolódást nyújtott ez a Polt-történet, tökéletesen megfelelt a célra. Megható volt a felügyelő törődése Willivel, és az, ahogyan annak halála után igyekezett kideríteni az igazságot. Pedig nem volt könnyű dolga. A regényben most is volt rossz családi körülmények között lévő, nehéz sorsú gyerek. Az eddigi három olvasott könyvben mindegyikben benne van ez a szál.
A borospincék, borosgazdák világa is vonzó. Nem nagyipari bortermelés, hanem igazi kis pincék világa ez, ahol Polt nap, mint nap iszogat a falubeliekkel (vagyis városbeliekkel), hiszen a hely város – ahogyan ki is fejtette ezt egy őket lenéző, nagyvárosból odaköltözött szereplőnek.

Jó olvasást!

- brie -

2017. december 27., szerda

Galgóczy Károly (1823. január 27. – 1916. október 23.)


195 évvel ezelőtt született (január 27.) Galgóczy Károly, közgazdász, statisztikus, jogász, mezőgazdász, az MTA rendes tagja. Az Országos Statisztikai Hivatalban elsősorban mezőgazdasági és birtokstatisztikával foglalkozott. Összegyűjtötte az egyes községhatárokra vonatkozó tagosítási és legelő-elkülönítési térképeket, birtokosztályozási táblázatokat és területmennyiségi kimutatásokat. A képviselőválasztási összeírások alapján – elsőként az országban – statisztikát készített a jobbágybirtokok megoszlásáról és a választójoggal rendelkező népesség foglalkozási szerkezetéről. Összeállította a hivatal szervezeti, személyzeti és munkabeosztásának tervezetét, amely azonban már nem léphetett érvénybe. Cikkei számos gazdasági szaklapban és hírlapban jelentek meg változatos témákról, így a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem kérdéseiről, de emlékbeszédeket és életrajzokat is írt.

Forrás: Derzsy Márk – Lencsés Ákos: Galgóczy Károly. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 235. p.  

2017. december 26., kedd


Juhász Gyula
Karácsonyi ének

Szelíd, szép betlehemi gyermek:
Az angyalok nem énekelnek,
S üvöltenek vad emberek.

Boldog, víg betlehemi jászol:
Sok börtön és kórház világol,
És annyi viskó bús, sötét.

Jó pásztorok és bölcs királyok:
sok farkas és holló kóvályog,
S nem látjuk azt a csillagot!

Békés, derűs karácsony éjjel:
A nagy sötét mikor száll széjjel,
S mikor lesz béke és derű?

Kép forrása: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/szekelyszabar/szekelyszabar_bemutatkozasa_rendezvenyei/szekelyszabar.htm

2017. december 25., hétfő


Dsida Jenő:
Itt van a szép karácsony

Itt van a szép, víg karácsony,
Élünk dión, friss kalácson:
mennyi fínom csemege!
Kicsi szíved remeg-e?

Karácsonyfa minden ága
csillog-villog: csupa drága,
szép mennyei üzenet:
Kis Jézuska született.

Jó gyermekek mind örülnek,
kályha mellett körben ülnek,
aranymese, áhitat
minden szívet átitat.

Pásztorjátszók be-bejönnek
és kántálva ráköszönnek
a családra. Fura nép,
de énekük csudaszép.

Tiszta öröm tüze átég
a szemeken, a harangjáték
szól, éjféli üzenet:
Kis Jézuska született!

1929

Kép forrása: http://www.europaigondolatok.hu/hirek/jonjonjon_hazi_keszitesu_sutemenyverseny/698

2017. december 24., vasárnap

Kedves Olvasóink!

Áprily Lajos soraival kívánunk boldog, békés Karácsonyt Mindenkinek!

A KSH Könyvtár dolgozói

Áprily Lajos:
Karácsony-est

Angyal zenéje, gyertyafény –
kincses kezem hogy lett szegény?

Nem adhattam ma semmi mást,
csak jó, meleg simogatást.

Mi győzött érdességemen?
Mitől csókolhat úgy kezem?

Simogatást mitől tanult?
Erembe Krisztus vére hullt?

Szemembe Krisztus-könny szökött? –
kinyúló kézzel kérdezem.

Áldott vagy a kezek között,
karácsonyi koldus-kezem.

Kép forrása: http://kalandozomagyarok.cafeblog.hu/2013/12/29/ujevi-koszonto-vers-szlovakiai-magyar-nepkoltes/

2017. december 23., szombat


Paksy Gáspár:
Adventben

Már én a földnek szolgaláncát
Erős karokkal szétzuzom,
Feléd esengve tiszta hévvel,
Sóvárgó vággyal, Jézusom!

Látom kigyulni napkeletről
Királyok fényes csillagát,
Komor felhőkön, bús homályon
Mennyország fénye csillan át.

Sötét, kietlen éjtszakákon
Kicsiny bölcsödről álmodom,
Sokszor merengek égi kéjjel
Mosolygó kisded-arcodon.

A boldogság regéje lágyan,
Szellők szárnyán susog felém,
Sokszor tünődöm holdas este
Az angyalok szép énekén.

Vigasztalódva nézhetem már
A nagy világot, bár sötét;
Egekből áradt üdv sugára
Oszlatni kezdi bús ködét.

Szívem keservét, régi búját
Örök reménnyel altatom,
A kétség, csüggedés borúján
Raráté sír föl ajkamon.

Az irgalom nagy Istenéhez
Gyakorta szárnyal hő imám,
Mert lelkem e csalárd időknek
Megváltót, üdvöt, fényt kíván!

Kép forrása: http://www.gcorr.org/vital-conversations-advent-and-christmas/

2017. december 22., péntek

Kemény Zsigmond (1814. június 12. – 1875. december 22.)

A magyar történeti regényt báró Kemény Zsigmond emelte művészi magasságok felé. Komor történetei az ész balsorsát és a szív titkait csalhatatlanul ismerő lélekbúvár alkotásai. Pesszimista író. Világszemléletéből egy sötét gondolatoktól gyötört lélek képe tükröződik.

Nagymúltú családból született báró Kemény Zsigmond, báró Kemény Sámuel és Csóka Rozália fia. 1814 június 26-án keresztelték meg. Atyja 1823-ban halt meg, nem sokkal azután, hogy fiát beadta a nagyenyedi református kollégiumba. Halála után elkeseredett harc kezdődött a családi örökségért. Az öreg báró első házasságából született utódok és rokonaik perrel támadtak az özvegyre és gyermekeire, a harc csúnyán eldurvult. Végül 1840 táján kiegyeztek: mind a két félnek jelentékeny értékű földbirtok jutott az erdélyi megyékben.

Az 1834–1835. évi erdélyi országgyűlésen megismerte tekintélyesebb kortársait. Az országgyűlés befejezése után hazakerült édesanyja mellé, marosmenti birtokukra, Magyarkapudra; itt két évet töltött gazdálkodással, politikai, történelmi és szépirodalmi tanulmányokkal. 1837 tavaszán fölesküdött a marosvásárhelyi királyi tábla joggyakornokává. Ekkor jelentek meg első tudományos cikkei a Nemzeti Társalkodóban. 1838 nyarán Kolozsvárra költözött, az erdélyi főkormányszék szolgálatába állt, de a hivatalos ügyek nem tudták lekötni. Ösztönözte a tanulás vágya, Bécsbe utazott, ott maradt 1840 őszéig. Megfordult a bécsi magyar társaságokban, eljárt az egyetem orvostudományi előadásaira, természettudományi ismereteit jelentékenyen gyarapította. Hazatérése után a kolozsvári Erdélyi Híradó munkatársa lett. Számos cikket írt a reformok ügyében. 1843-ban kiadta a Korteskedés és ellenszerei című röpiratát. A füzet nagy érdeklődést keltett, bár a szabadelvű ellenzék kedvetlenül fogadta, mert Kossuth Lajos megtámadását látta benne.

1847 tavaszán belépett a Pesti Hírlap szerkesztőségébe s kiadta első regényét, a Gyulai Pált. Később Csengery Antal szerkesztőtársa lett, 1848-ban az egyik erdélyi kerület országgyűlési követté választotta. A világosi fegyverletétel után haditörvényszék elé állították, de kegyelmet kapott.
Publicisztikai és szépirodalmi munkásságának ezután következett a virágkora. 1855-ben átvette a Pesti Napló szerkesztését, a lapot magas színvonalra emelte, Deák Ferenc politikáját kitűnő sikerrel támogatta. 1865-ben a pesti lipótvárosi kerület országgyűlési képviselőjévé választották. Nem sokkal ezután a szellemi összeomlás jelei kezdtek mutatkozni rajta. Elméje lassanként elborult. 1869-ben abbahagyta a Pesti Napló szerkesztését, egyre jobban csökkenő öntudattal bolyongott a főváros utcáin, öccse hazavitte Pusztakamarásra. Itt halt meg, szinte öntudatlanul töltött évek után, 1875. december 22-én, hatvanegy éves korában.


Források:
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Kemeny.htm
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarIrodalom-magyar-irodalomtortenet-1/magyar-irodalomtortenet-pinter-jeno-5116/6-a-magyar-irodalom-a-xix-szazad-masodik-harmadaban-1C05/kemeny-zsigmond-1F84/kemeny-zsigmond-elete-1F85/  
http://www.literatura.hu/irok/real/kemeny.htm
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Zsigmond 



Mennyi ételt dobunk ki?

Mennyi ételt dobunk ki?
…Valószínűleg többet, mint gondolnád


How Much Food Do We Waste? Probably More Than You Think

Somini Sengupta
 
Staten Island- i (NY állam) komposzttelep 2014-ben
Globálisan évente mintegy 1,3 milliárd tonna élelmiszert dobunk ki, pontosabban az általunk termelt élelmiszer egyharmadát.
Ez két okból is fontos. Minél kevesebbet pazarol a világ, annál könnyebb lesz az elkövetkező években a globális népesség élelmiszerigényeinek kielégítése. Másodszor, a hulladék csökkentése igen fontos tényező az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében is.
Az élelmiszer-hulladék az egyenlőtlenség szembetűnő mércéje. A szegény országokban a legtöbb élelmiszer-hulladék a gazdaságokban vagy a piacra történő szállítás folyamán keletkezik. Dél-Ázsiában például a termesztett karfiol fele kidobásra kerül, mert nincs elegendő lehetőség hűtésére, állítja Rosa Rolle asszony, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (továbbiakban: FAO) élelmiszer-hulladék és -veszteség szakértője. A paradicsom összenyomódik, ha nagy zsákokba csomagolják. Délkelet-Ázsiában a saláta tönkremegy úton a gazdaságoktól a városi szupermarketekig.

A szegény országokban nagyon kevés ételt dobnak ki a fogyasztók. Túl értékes ahhoz, hogy kidobják.
A gazdag országokban azonban, különösen az Egyesült Államokban és Kanadában az elpazarolt élelmiszerek 40%-át a fogyasztók dobják ki.
Az ábráról kiderül élelmiszerlánc mely szakaszában mekkora az élelmiszer-hulladék.
Az élelmiszerpazarlásra vonatkozó FAO adat több tényezőből áll össze: túl sok ételt vásárolunk, nem eszünk meg minden a tányérról, és jövedelmünk sokkal kisebb részét fordítjuk élelmiszerekre.
„Minél magasabbak a jövedelmek, annál nagyobb az élelmiszerpazarlásˮ – állítja Paul A. Behrens, a hollandiai Leiden Egyetem energia- és környezettudományi professzora.

Csak az Egyesült Államokban több mint 160 milliárd dollárnyi élelmiszert dobnak ki évente.
Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma szerint a tejtermékek a leginkább kárba vesző élelmiszerek, kb. 91 milliárd dollár értékben.
Rolle asszony szerint „a fejlett országokban az élelmiszer bőségesen rendelkezésre áll, de sokkal kevesebbet kell költeni rá.ˮ„Bizonyos értelemben az emberek nem értékelik azt, amit az élelmiszerek képviselnek.ˮ

Az élelmiszer-hulladék és -veszteség óriási szén-dioxid-kibocsátással jár: 3,3 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg. És ez nem minden. Egy 2014-es FAO jelentés szerint, ez a pazarlás azt is jelenti, hogy sok vizet is elpazarolnak, pontosabban a Genfi-tó vizének háromszorosát.
Rolle asszony azt is elmondta, hogy a legalapvetőbb megoldások közül néhány az élelmiszerlánc legalján található: például az afrikai országokban a fém gabonasilók segítettek a gabonakészletek gombafertőzések elleni védelmében. Indiában az FAO arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy a nagy zsákok helyett a paradicsomot műanyag rekeszekben gyűjtsék össze; így kevésbé nyomódnak össze és rothadnak meg.
A szupermarketek azzal állnak ki az ügyért, hogy változtatnak a szavatossági idő címkék használatán, azokat a különféle élelmiszer-kategóriákra szabva, hogy megakadályozzák a fogyasztókat abban, hogy olyan élelmiszereket dobjanak ki, amelyeket még biztonságosan el lehet fogyasztani, vagy megpróbálják eladni az úgymond szépséghibás, megnyomódott gyümölcsöket és a zöldségeket, nem pedig kidobni őket.
Egyes országok próbálják szabályozni az élelmiszer-hulladékot. Franciaország a kiskereskedőktől elvárja az olyan élelmiszerek eladományozását, amelyeket kidobásra ítélnek, de még mindig biztonságosan fogyaszthatók. Az uniós jogalkotók olyan kötelező célokat szeretnének életbe léptetni, miszerint a tagállamok 2030-ig 50%-kal csökkentik az élelmiszer-hulladékot; a tárgyalások június óta folynak. Egyes országok azonban ellenállnak az Unióban egységesen életbe léptetendő céloknak.

Ha egyszerűbben kevesebbet ennénk, már az is különbséget jelentene, de nem olyan mértékben, mint remélnénk. Dr. Behrens a Leiden Egyetemen nemrég egy tanulmányban foglalkozott ezzel a kérdéssel. Szerinte a hulladékcsökkentésnek „legalább olyan hatása lenne, mint a változó étrendnek.ˮ
Ha az amerikaiak az általunk ajánlott táplálkozási irányelvek szerint táplálkoznának (minden ország kissé más), az fontos lépést jelentene a karbon-lábnyom csökkentése felé. Az étkezési szokások megváltoztatása azonban nehéz, de a szakértők szerint továbbra is az élelmiszer-hulladék a kritikus tényező.

Forrás: http://nyti.ms/2AhaYrL, 2017. december 12.

Fordította: B.M.




2017. december 21., csütörtök

Karácsony Borival - könyvajánló

[fel. szerk. Pásztor Csörgei Andrea]: Karácsonyi nagy Bori-könyv: mesék, versek, dalok, receptek - és sok minden más ...
Manó Könyvek Kiadó Kft., Budapest 2015. 131 p.

A Bori-sorozat karácsonyi összeállításában minden megtalálható, amitól hangulatos lesz a karácsonyi készülődés és az ünnep.
Neves magyar és külföldi szerzők versei és meséi segítik a ráhangolódást, mint például Kiss Ottó verse, a Ha tél van című:

Ha tél van, verset olvasok,
attól, mint hó, felolvadok.
A vers minden jót felidéz,
a múlt édes lesz, mint a méz.

Ha csendes téli este van,
emlékeimnek teste van.
Ilyenkor bennem merítőz
a forró nyár, a szelíd ősz.

De nemcsak versekkel és mesékkel találkozunk, hanem különféle receptekkel, mint Bori sültalma-receptje, karácsonyi dalok szövegével és kottájával; az adventi koszorú történetével és elkészítésének módjával; segítséget kaphatunk hógömb-készítéshez és még sok más, izgalmas dolog van ebben a 131 oldalas, illusztrációkkal teli könyvben.

Liane Schneider: Bori karácsonya
Manó Könyvek Kiadó Kft., Budapest 2014. [24] p.

Az óvodás Bori már akkor izgatottan készül a karácsonyra, amikor még az őszi szünet sem érkezett el, nagyon várja az ünnepet. Éppen ezért készít adventi kalendáriumot, és karácsonyfadíszeket is decemberre. Bori és édesanyja aztán együtt készítik el az adventi koszorút, és amint eljön az első adventi vasárnap, a család együtt gyújtja meg a gyertyát.
Aztán persze elérkezik a karácsony is, és megtudhatjuk, vajon létezik-e a Mikulás, vagy valóban Bori óvodás társának volt igaza, aki állította, hogy a Mikulás nem létezik...

Julia Boehme: Bori és a nem mindennapi karácsony
Manó Könyvek Kiadó Kft., Budapest 2016. 96 p.

Ebben a nagyobbaknak szóló Bori-könyvben is a karácsony a téma, mégpedig egy nem mindennapi karácsony. Három nappal szenteste előtt Boriéknál semmi sem a tervek szerint alakul, de szerencsére a történet végén a kislány arra a megállapításra jut, hogy egy kivételes karácsony is lehet különleges.

Jó olvasást kívánok!

- brie -

2017. december 20., szerda

A Foxwood mesék-sorozat a KSH Könyvtárban

Kedves Olvasóink!

Cynthia Paterson  és Brian Paterson sorozatára, a Foxwood mesékre szeretném felhívni figyelmüket. A hangulatos és színvonalas illusztrációk és a remek történetek egyaránt a szerzőpáros tehetségét dicsérik. A könyvek egy részét megtalálják a Bibó-teremben, a gyereksarok polcain, más részét a raktárból tudják kikérni, ebben kollégáink is szívesen segítenek.

Cynthia Paterson és Brian Paterson: Karácsonyi meglepetés
General Press Kiadó, Budapest 2012. 32 p.














Cynthia Paterson és Brian Paterson: A csempészek
General Press Kiadó, Budapest 2012. 32 p.

Cynthia Paterson és Brian Paterson: A nagy felfedezés
General Press Kiadó, Budapest 2014. 32 p.
Cynthia Paterson és Brian Paterson: A titkos recept
General Press Kiadó, Budapest 2013. 32 p.
Cynthia Paterson és Brian Paterson: A titkok völgye
General Press Kiadó, Budapest 2011. 32 p.
Cynthia Paterson és Brian Paterson: Az evezősverseny
General Press Kiadó, Budapest 2014. 32 p.















Cynthia Paterson és Brian Paterson: Rókaerdő varázslatos meséi
Alexandra Kiadó, Pécs 2007. 84 p.

2017. december 19., kedd

Munkácsy Mihály és a fotográfia

Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály és a fotográfia
Magyar Fotográfiai Múzeum - Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kecskemét 2004. 175 p.

A fényképezés, a festészet és Munkácsy Mihály kedvelői ebben a kötetben mindent megtudhatnak, amit a festőóriás és a fényképezés kapcsolatáról tudni érdemes.

Olvashatunk Munkácsy és a fotózás kapcsolatáról, illetve megtaláljuk Farkas Zsuzsa: Egy vélemény a modellfényképek szerepéről Munkácsy Mihály életművében című tanulmányt is.

Mindezek mellett értékes függelék segíti az eligazodás a Munkácsy-hagyatékban és -életműben.
 
Kép forrása: http://fotomuzeum.hu/fotografiak/kozmata_ferenc__munkacsy_mihaly


- brie -

Ludmilla, a problémamegoldó

Kertész Erzsi: Ludmilla megoldja
Pozsonyi Pagony Kft, Budapest 2017. 72 p.

Imádtam ezt a Kertész Erzsi-könyvet. Néhány napja akadt meg rajta a szemem a könyvtár Bibó-termében, már a színe is magához vonzotta a tekintetemet.
Ludmilla igazán talpraesett kislány, aki egy nyári este rájön, hogy bizony, nem ejtőernyős akar lenni, hanem problémamegoldó, hogy megoldja a felnőttek gondjait, hiszen – ahogyan fogalmazott a kislány: ha a felnőtteknek nincsen problémájuk, csinálnak maguknak.
Végigkövethetjük Ludmilla több esetét is ezekben az augusztusi hetekben. Természetesen mindegyik az irodából indul ki, hiszen irodája is van a vállalkozó szellemű kislánynak, mégpedig egy lila házikó egy fa tetején, a kertjükben.
Szívből ajánlom ezt a kis könyvet az olvasni vágyó gyerekeknek, de még mi, felnőttek is jól szórakozhatunk a kalandokon.

- brie -

2017. december 18., hétfő

Maja, a méhecske kalandjai

Waldemar Bonsels: Maja, a méhecske
Ciceró Könyvstúdió, Budapest 2013. 92 p.
A világhírű gyermekkönyv egy engedetlen kis méhecske kalandjait írja le. Milyennek látszik a világ egy efféle apróság szemszögéből? A szófogadatlan méhecskében felismerhetjük magunkat, a mi családunkat, sokszor nem az elvárás szerint működő gyermekeinket. A Maja, a méhecske igazi családi olvasmány. Gyermekkönyv, de tanulságos a felnőtteknek is.
Sok éve rajzfilmsorozatként ismertem meg Maja történetét, és azonnal megszerettem a kis méhecskét.
A könyv Magyarországon 1958 óta először – 2013-ban került az olvasók kezébe.
Maja, a méhecske saját Wikipédia-oldallal is büszkélkedhet: https://hu.wikipedia.org/wiki/Maja,_a_m%C3%A9hecske 

Jó olvasást!


– brie –