2018. január 5., péntek

1868. január 5-én jelent meg először a Borsszem Jankó című politikai élclap

Borsszem Jankó címlapja, 1892. október 16.
A XIX. század végén nagy divatja volt a humorlapoknak, a Borsszem Jankót 1868-ban indították. Elsősorban a városi, főleg pesti, nagypolgári réteget célozták meg. 1938-ig tulajdonképpen szünet nélkül jelent meg, ez pedig példanélküli, a többi próbálkozás egy idő után elhalt. Körülbelül (átlagosan) 2000 példányban jelent meg a lap.

A lapot 1873-tól az Atheneum adta ki. Vetélytársa a Jókai Mór által alapított Üstökös volt.
Leginkább a politikai élet visszásságait taglalta, gúnyolta, figurázta ki az újság, de az I. világháború idején már az utca emberéhez is szóltak könnyedebb, olykor pikáns írásaikkal, képeikkel.

A lap rengeteg feltörekvő fiatal rajzolónak, grafikusnak, festőnek adott munkát és némi anyagi juttatást. A fiatalos humor mellett a lap kivitelezése is korszakalkotó volt, igényes és változatos, a sablonok és klisék elhagyása mellett.

A lapnak állandó figurái voltak: Lengenádfalvay Kotlik Zirzabella (dúskeblű honleány, szélbali honhölgy), Mihaszna András (rendőr), Mokány Berci, dömbszögi és bugaczi nömös (vidéki földesúr), Sanyaró Vendel (köztisztviselő), Spitzig Iczig (ischmeretesch hazaphi és tscholádapa), Tömb Szilárd (professzor), na és a mucsaiak (elmaradott vidékiek).
A háború alatt a lap sokat változott. Egyszerre kellett humorosnak lennie, de közben hirdetnie a háború értelmetlenségét. A lap – hasonlóan a többi ilyen laphoz – a békevágyat közvetítette a humor eszközeivel.
A Borsszem Jankó mégis veszített presztízséből, és bár 1917-ben színes lapokkal jelent meg, nem tudott újabb dicsőséges korszakot kezdeni.

A társadalom tipikus figuráit, viszonyait kifigurázói írások mellett, számtalan karikatúrát is közölt, sőt rajzai kvalitásaival, grafikusaival a kor egyik meghatározó "intézményévé" válik. Számos festőnek, grafikusnak, vagy ahogy akkoriban hívták rajzolóművésznek ad állandó, és biztos kenyeret, és megélhetést. A kor számos kimagasló hazai rajzolójának pályája startol a Borsszem Jankó szerkesztőségéből, mint például a Vanek József, vagy a már említett Major Henrik, vagy az ugyancsak cseh származású, és Brünnben született Kóber Leó, de mások mint például Vadász Miklós, Linek Lajos, vagy Vértes Marcel, de az idősebb generációhoz tartozó Jeney Jenő Béla festőművész és illusztrátor pályája is szorosan kötődik a laphoz. Márk Lajos az ismert festő is számos karikatúráját helyezte el egy-egy lapszámban. A kor egyik legnagyobb tehetsége, tragikusan rövidéletű Faragó József grafikusművész számára is a Kakas Márton és a Borsszem Jankó jelenti a megélhetést München, Párizs, és Amerika után idehaza. A 19. század vége, a 20. század elejének alkalmazott grafika terén a négy legkiválóbbhoz tartozik hazánkban, Mühlbeck Károly, Jankó János mögött, Bér Dezsővel vetekedve a képzeletbeli elsőség terén. A lap húzóerővel bírt a magyar alkalmazott grafika, a reklámgrafika terén, lehetővé téve, hogy több évtizedes lemaradását felzárkóztassa Európa legjobbjai közé, legalább is a művészi kivitel, az eredeti ötlet, és a sablonok, sémák elhagyását követő intellektuális megfogalmazás vonatkozásaiban.
1938-ban jelent meg utoljára. Népszerűségéből már az 1920-as években sokat veszített.

Források:
Először csap le a Borsszem Jankó https://24.hu/tudomany/2011/01/05/eloszor-csap-le-a-borsszem-janko-1868/
Borsszem Jankó (folyóirat) https://hu.wikipedia.org/wiki/Borsszem_Jank%C3%B3_(foly%C3%B3irat)
Borsszem Jankó http://epa.oszk.hu/html/vgi/kardexlap.phtml?id=1338

Borsszem Jankó 1913. október 19.
- brie -

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése