2018. január 1., hétfő

1908. január 1-én indult a Nyugat folyóirat

A Nyugat közvetlen előzmény Ady Endre volt, az Új Versek ízlésformáló hatása, közönség-toborzó ereje, de még előtte számon tartunk néhány lapkísérletet is a közvetlen előzmények között, amelyekben a század első éveitől kezdve új szemlélet kapott hangot. Osvát Ernő 1902-ben vette át a Magyar Géniusz szerkesztését, és ez volt az első szervezeti lépés a Nyugat felé. Ez a hetilap alig több mint másfél évig működött, a következő kísérlet, a Figyelő még annyi ideig sem élt 1905-ben, az 1906-ban indított Szerda pedig hat hét után megszűnt. Ez a három lap, a Magyar Géniusz, a Figyelő és a Szerda még nem volt képes huzamosan magára vonni a közönség figyelmét, az irodalomtörténet mégis följegyzi őket, mert szerkesztőségi műhelyeikben találkozott össze a Nyugat majdani alapító gárdája.
Az átütő erejű költő, Ady Endre és rendkívüli szerkesztő egyéniség, akinek hívó szavát elfogadják az irányba tartó írók. Ez a szerkesztő egyéniség volt Osvát Ernő. Kellett egy éles tollú publicista, akit ismer és elfogad a közönség, és aki vállalja a viták vívócsörtéit. Ez a publicista volt Ignotus. Kellett egy higgadt, józan műbíráló, akinek véleményét írók és olvasók egyaránt méltányolják. Ez volt Schöpflin Aladár. Kellett egy megállapodott, idősebb író, aki köztiszteletben áll, és aki már avval is segít, ha szerepeltethetik a nevét. Ez az író volt Ambrus Zoltán. Kellett egy művelt irodalombarát, aki felkészülten tud visszaválaszolni kritikai támadásokra, emellett jól forgolódik pénzügyi körökben, és számítani lehet rá az anyagi források felkutatásában. Ez volt Fenyő Miksa. Végül kellett egy fiatalember, aki elég érzékeny ahhoz, hogy maga is író legyen, és elég érzékenység nélküli, hogy betöltse a szerkesztőségi mindenes szerepét. Ez a fiatalember volt Gellért Oszkár. Belőlük toborzódott össze a Nyugaton életre hívó kis tábor. A hozzájuk csatlakozók közül - a Nyugat későbbi története szempontjából - a Figyelőben még költőként is szereplő Hatvany Lajost kell külön kiemelni.

A prózaírók közül elsők között lépett a munkatársak sorába Szini Gyula, Jób Dániel, Révész Béla, Cholnoky Viktor, Csáth Géza és Bíró Lajos, az idősebbek közül pedig Szomory Dezső és Heltai Jenő. A költők sorát Ady után Kemény Simon nyitotta meg, aztán Pásztor Árpád következett Gellért Oszkár és Ignotus társaságában. Juhász Gyula februárban, Kosztolányi Dezső, Balázs Béla és Szép Ernő márciusban, Babits Mihály novemberben, Tóth Árpád decemberben szólalt meg.
Az első év nagy fölfedezettje Móricz Zsigmond volt.

A Nyugat folyóiratról a moly.hu oldal Merítés folyóiratának októberi számában, a Klasszikus magyar irodalom rovatban bővebben olvashatnak az érdeklődők.
https://moly.hu/merites-rovatok/klasszikus-magyar-irodalom-65

A Nyugat utolsó számának címlapja 1941-ből

Források:
Nyugat https://hu.wikipedia.org/wiki/Nyugat_(foly%C3%B3irat)
Nyugat http://epa.oszk.hu/00000/00022/nyugat.htm
76 éve jelent meg utoljára a NYUGAT című folyóirat https://lenolaj.hu/2017/08/01/75-eve-jelent-meg-utoljara-a-nyugat-cimu-folyoirat/
A Nyugat című folyóirat kialakulása, előzményei, jelentősége http://asztivaniskola.lapunk.hu/tarhely/asztivaniskola/dokumentumok/nyugat.pdf
A Nyugat vége http://cultura.hu/kultura/a-nyugat-vege/
A Nyugat folyóirat története https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/44412/szakdolgozat.pdf?sequence=1

- brie -

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése