2018. április 23., hétfő

Aszlányi Károly: Aludni is tilos

Aszlányi Károly: Aludni is tilos.
K. u. K. Kiadó, Budapest, [2009]. 360 p.

Első regényem Aszlányitól; csak úgy levettem a könyvtárban a polcról. Elolvastam, és nem is értem, miért van ez a könyv a Vidám könyvekbe besorolva. Ez minden, csak nem vidám. Úgy érzem magam, mint amikor a Truman Show ment a mozikban, és a húgommal elmentünk megnézni, és amikor kijöttünk a moziból, fogalmunk sem volt arról, ezt miért kellett vígjátéknak kategorizálni.

Nyilván vannak benne humoros jelenetek, de ettől még nem lesz egy könyv vidám. Ez sem az lett az. Tóth Flórián történetén keresztül beleláthatunk a hajléktalanság nehézségeibe, mivel Flórián az utcára kerül, hetekig kénytelen ott élni. Ekkor megismerkedik Alice-szal, aki beengedi a lakásába, hogy végre kialudhassa magát. Lehetne ennek a regénynek megnyugtató és pozitív is a vége, de sajnos nem lesz az.
Nem mondom én, hogy Flórián szimpatikus ember volt a szememben, mert nem lenne igaz, de megvolt benne a lehetőség, hogy az legyen. Sajnos felelőtlensége, akaratgyengesége és önértékelési problémái (és talán azt is mondhatom: helyzete ellenére túlzottan nagy mellénye) következményei nem rajta csattantak...

Társadalomrajznak sem utolsó Aszlányi regénye, és most, 2018-ban is megállja a helyét, teljesen aktuális. Ezért is volt élvezet olvasni.

Hihetetlen olvasmányos a regény, ez megint olyan könyv lett, amit sikerült egy nap alatt elolvasnom úgy, hogy nem lett összecsapott, és nem is azért olvastam gyorsan, mert untam volna, és túl akartam volna leni rajta. Biztosan veszek még a kezembe Aszlányi-könyveket ezután a regény után.

A főhős nappali és éjszakai kóborlásai közben pedig bejárhatjuk és megismerhetjük mi is a korabeli Budapestet, ami nekem nagy élmény volt.

- brie -

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése