2018. szeptember 19., szerda

A keszthelyi vándorgyűlés (2018. július 4–6.)

A vándorgyűlés központi témája idén a kerek évforduló, az 50. vándorgyűlés jubilálása, ugyanis 1969-ben tartották az első alkalmat Tatán. Azóta minden évben megrendezésre került más és más helyszínekkel ez az esemény. A rendszerváltás után is fennmaradt megtartó ereje, több új szekció alakult, témaválasztása mindig az akkori aktuális üzeneteket fogalmazta meg. Az uniós csatlakozás után a nemzetközi trendekhez is alkalmazkodott. Külföldi vendégek is emelték az alkalmak fényét, az IFLA képviselői mellett fontos szerep jutott a határon túli magyar könyvtáros szervezetek küldötteinek, így jutottak támogatáshoz a szervezeteken keresztül. Szakmai díjak is kiosztásra kerültek, a fiatal tehetségek vagy a kiemelkedő teljesítményt elért kollégák kaptak elismerést. A magyar könyvtáros társadalom legfontosabb fóruma lett az évek során, és remélhetőleg maradni is fog legalább újabb 50 gyűlésig.

A Balaton térségének gazdasága és társadalma a 20. században, tematikus térképek alapján
Rovács Barna – Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár
Helyismereti Könyvtárosok Szervezete


Barna interaktív előadásának témaválasztását a vándorgyűlés helyszíne ihlette, a Balaton vonatkozásában tizenegy térképet mutatott be. Hogy miért érdemes állományunkban ilyen kutatásokat végezni? Erre a kérdésre három válasz született: a KSH 150 éves múltja gazdag gyűjteményt hozott létre, másrészt a kötelespéldány-rendeletnek köszönhetően minden dokumentumra jogosultak voltunk és vagyunk, így a térképekre is, harmadrészt a KSH-nak önálló térképészeti osztálya volt a XX. század első felében.

A könyvtárunkban megtalálható öt gazdasági (1 közlekedési, 2 idegenforgalmi és 2 településtérkép) és hat társadalmi (1 nemzetiségi, 2 felekezeti, 2 népmozgalmi, 1 írni-olvasni tudás) térkép alapján igen érdekes képet kaptunk a Balaton körüli települések fejlődéséről a honfoglalástól napjainkig.
A nemzetiségi viszonyokat nézve egy 1909-es országos térképen a Balaton térségének lakossága teljesen magyar volt, Örvényes az egyetlen német többségű település, amely más színjelölést kapott a térképen.
A vallási megoszlás is érdekes a Balaton környékén. A délnyugati részen (Keszthely és környéke) a katolikusok voltak többségben, északkeleten (Balatonkenese és környéke) volt magasabb a reformátusok aránya. A Balaton-felvidéken evangélikusokat is találunk, ők meglepő módon nem németek, hanem főként magyarok voltak.

A természetes szaporodás üteme a Balaton környékén lassú volt. A XIX. század végén megjelent az egykézés Az élveszületési arányszám a Balaton körüli településeken kifejezetten alacsony volt. Az idegenforgalommal párhuzamosan az útviszonyok is fokozatosan fejlődtek a tó körül. A vasút először a déli parton épült ki, később az északin is, bevonva ezzel azokat a területeket is a turizmus vérkeringésébe – derült ki a Shell vállalat 1934-es autótérképéből. A Balaton északi részén a tanúhegyek érdekes látványosságként vallanak a múltról. Az 1930-as években a tömegturizmus felerősödött, a külföldiek főként Németországból, Ausztriából és Csehszlovákiából jöttek. Az 1963-as IBUSZ-térkép a Balaton környékéről készült, sok korabeli nyaralóval, strandképpel.
Az előadás lezárásaként balatoni települések térképei kerültek bemutatásra. Balatonföldvárról megtudhattuk, hogy mesterségesen lett létrehozva: a területet felparcellázása után nyaralókat építettek itt.

Aki hallotta már Barnát térképekről előadni, tudja, hogy úgy olvassa a térképeket, mint mások a könyvet, és ezúttal is bevonta a közönséget, akik diákként válaszolgattak és kérdezgettek, míg a szűkös időbeosztás  – sajnos – véget vetett a kialakuló párbeszédnek.

Várunk rejtett kertje. A magyar szakkönyvtári rendszer jelen- és jövőképvázlata
Rózsa Dávid – Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár
Jogi Szekció


A szakkönyvtárak története zömmel az ipari forradalomig nyúlik vissza, köszönhető ez annak a korszaknak is, amikor egyre nagyobb igény mutatkozott a tudományos ismeretek megszerzésére. A dualizmus és a két világháború közötti időszakban új lendületet kapott a könyvtárügy, ez a javulás volt jellemző a második világháborút követő években is. Az 1989-es rendszerváltás utáni évtizedben a könyvtáros szakmával szemben negatív kritika fogalmazódott, amelynek az lett a következménye, hogy a szakkönyvtárak háromnegyedét megszűntették. 2000 és 2010 közötti években ötödével csökkent a magasan képzett főfoglalkoztatású könyvtárosok száma.
Ha a statisztikát nézzük, akkor a következő számokat láthatjuk a szakkönyvtári rendszerben: 3900 könyvtárból 337 szakkönyvtár, ebből 11 országos szakkönyvtár. Az egyéb szakkönyvtárakról – ilyenek például a múzeumi, a jogi-igazságügyi, az egyházi vagy a levéltári könyvtárak – alig van információ.
A szakkönyvtár jövőképénél nagyon fontos megemlíteni a pontos önismeretet, amelyet statisztikákból és szakmai tanácskozásokból lehet megismerni. Proaktívnak kell lenni, hogy saját érdekeiket megfelelően képviseljük. Együtt kell működni, hogy nagyobb szerephez juthassanak a könyvtárak és a könyvtárosok. A nem nyilvános könyvtárak ugyanolyan fontosak, mint a nyilvánosak; elengedhetetlen, hogy ezek az intézmények betagozódhassanak a pályázati rendszerbe.

Ninkaszi, hemina, Balling-fok: kalandozás a sör múltjában
Katona Csaba – MTA BTK Történettudományi Intézet
Múzeumi Szekció


A bajor sörtisztasági törvényben rögzítették először, hogy mi kell a jó sörhöz; azt a négy alkotóelemet, amelyek megléte nélkül nem beszélhetünk sörről: árpamaláta, víz, komló és élesztő. Az archaikus világban sörnek tekinthető minden olyan ital, amelyet gabonából erjesztettek, vizes alapú és alkoholtartalma alacsony.
Már az őskorban is találtak olyan cserépedényeket, amelyekben a sör ősi változatát találták meg, a legrégebbi ilyen lelet a Kr. e. VII. évezredből került elő Kínában.
Az ősi Mezopotámiában komoly kultúrája volt a közösségi sörfogyasztásnak, nagy agyagedényekből egyszerre többen fogyasztották a sört kis „szívószálakkal”. A sumereknél a sörfőzésnek külön istennője volt, Ninkaszi, akihez vicces dalokat is írtak.
A középkorban a római katolikus egyház szerzeteseinél már sörrecepteket találhatunk, böjt idején ugyanis a pápa engedélyezte, sőt kötelezte a sörfogyasztást.
A sör erejét, „fokosságát” régen az alapján mérték, hogy mennyi a sör szárazanyag-tartalma. Ezt Balling-fokban határozták meg, amely a sörlé erjesztés előtti szárazanyagtartalmát jelölő mértékegység.
Magyarországra cseh, illetve német közvetítéssel került sör. Keszthelyen is komoly hagyománya volt sörfőzés, a Reisbel-család történetét a helytörténészek is feldolgozták.

Szuronnyal a sakktáblán. Egy könyvtáros-statisztikus harctéri naplója
Derzsy Márk – Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár
Múzeumi Szekció


Elekes Dezső erdélyi származású statisztikus volt, aki fiatal korában megjárta az első világháborút. Emlékeiből naplót is szerkesztett, amelyben részletesen megírta, hogy merre harcolt, kikkel volt a harctéren, és milyen volt az élet a lövészárokban. A keleti fronton hadakozott, sérülése után a hátországban teljesített szolgálatot.

Leszerelés után Budapestre került, és a Központi Statisztikai Hivatalban kezdett el dolgozni. Előbb könyvtárigazgató, majd a hivatal elnöke lett. Hobbija a sakkozás volt, még levelező sakk-világbajnokságot is nyert.
Halála után az örökösök a könyvtárnak adományozták irathagyatékát, amelyben fellelhető volt ez a kézzel írt, de igényesen összeállított napló feljegyzésekkel, versekkel, térképvázlatokkal. A könyvtár 2018-ban adta ki nyomtatásban, jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátva.

KSZR sárgától a Facebookig és a megújult könyvtárak
Bognár Csilla és Benke Dániel – Halis István Városi Könyvtár
Zala Megyei Szervezet

Az előadás a Zala Megyei Szervezet Sokszínű könyvtár címet viselő szekcióján hangzott el. A Halis István Városi Könyvtár munkatársai a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer nehézségeiről, kihívásairól és eredményeiről számoltak be. Elmondták, hogy évente öt település könyvtárának teljes megújítását vállalják, és ez nem áll meg a bútorok cseréjénél, illetve a könyvállomány frissítésénél, hanem a munkatársak képzésére is kiterjed.

A világ csudája. Egy várostörténeti portál: www.holmi.nagykar.hu
Czupi Gyula – Halis István Városi Könyvtár
Zala Megyei Szervezet

Ez a portál nem kisebb feladatot vállal, minthogy összegyűjti Nagykanizsa azon utcáit, épületeit, amelyek „mesélni tudnak”, és ezeket a történetek meg is osztják az érdeklődőkkel. Ezt teszik részben a honlap segítségével, részben pedig az épületekre kihelyezett táblák által, melyekről QR-kód segítségével lehet leolvasni az egyre bővülő információkat.

Mit és mikor olvasnak a 3–18 évesek ma Magyarországon (A 2017-es olvasásfelmérés tapasztalatai)
Gombos Péter – Kaposvári Egyetem
Olvasószolgálati Szekció

A Kaposvári Egyetem docense a 2017-es olvasásfelmérés tapasztalatai kapcsán azt ismertette, hogy mit és mikor olvasnak a 3–18 évesek ma Magyarországon. Sajnos nem tűnik túl biztatónak a jelen, a gyerekek összességében keveset olvasnak, nem változatos az olvasnivaló, sokan megrekednek az iskolai kötelező olvasmányoknál és azok sokszor el is veszik a kedvet a további olvasástól. Kivételek mindig akadnak, de a szülők nem támogatják eléggé a gyerekeket a könyvtárba járáshoz, nem segítenek nekik kiválasztani minőségi könyveket a kortárs irodalmi termésből, valamint sokszor nem is a megfelelő életkorban olvassák el a gyerekek az egyes köteteket.

FilmPakk: A Csorba Győző Könyvtár innovációs projektje
Pajor Zsófia – Csorba Győző Könyvtár
Olvasószolgálati Szekció

A Csorba Győző Könyvtár kulturális szakreferense az egyik innovációs projektjükről, a FilmPakkról tartott bemutató előadást. 2017 novemberében pályázati támogatással sikerült megvalósítani egy olyan több órás foglalkozást, ami a különböző településeken, ahol egyébként is van könyvtári szolgáltatás, kiegészíti a KönyvtárMozi programot. A FilmPakk lényegét kiválóan megfogalmazzák a honlapjukon (https://www.csgyk.hu/2017/legujabb-szolgaltatasunk-a-filmpakk): „A FilmPakk egy olyan dokumentum-csomag, amely a Nemzeti Audiovizuális Arcivumából válogatott népszerű animációs és játékfilmekhez kínál tematikus segédletet KönyvtárMozi (http://konyvtarmozi.hu/default.aspx) foglalkozások megtartásához. A csomagban található dokumentumokkal célja – a magyar filmkultúra kiemelkedő értékeinek megismertetése mellett – az olvasás népszerűsítése a nézőközönség életkorának megfelelő kínálattal.”

A projektben részt vevő könyvtárosok az archívumból 32 filmet választottak ki, amelyek között van animációs film, klasszikus játékfilm, kortárs film, kötelező olvasmány filmadaptációja. A pakk kikölcsönzésével a szolgáltatóhely hozzájut egy olyan dobozhoz, amely a filmen túl még 5–20 darab kiegészítést is tartalmaz: könyvek, társasjátékok, diafilmek, CD-k, DVD-k. A KönyvtárMozi füzetekben pedig szakmai útmutatót találnak egy csoportos foglalkozás megtartásához, életrajzi adatokat az alkotókról, érdekességeket a filmről, további hivatkozásokat és kvízjátékot a szórakozáshoz. A településen élők kérhetnek segítséget a foglalkozások levezényléséhez a könyvtárostól, de idővel a cél az lenne, hogy a dobozok kikölcsönzése után önállóan szervezzék meg a programot a helyi érdeklődőkkel. A FilmPakkok útja kereshető az integrált könyvtári katalógusban, tartalmuk pedig böngészhető a szolgáltatás honlapján (http://filmpakk.csgyk.hu).

Digitalizálás, digitális tartalom
Peti Péter – Tripont
Tudományos és Szakkönyvtári Szekció

Az előadó gyakorlati tanácsokat adott a digitális tartalomszolgáltatáshoz. Meghatározta, mi a kutatható minőségű digitális tartalom. Felhívta rá a figyelmet azzal, hogy a hozzáférhető tárolási kapacitás nő, a rendelkezésre álló legjobb képfelvételi eszközzel célszerű dolgozni (példaképp mutatott egy fafaragványt, amely az elkészült, részletgazdag 3D-s kép alapján robotokkal kifaragtatható újra). Ezt követően bemutatta a phaseON képfeldolgozó eszközt és a Nainuwa digitális könyvtári rendszer működését a gyakorlatban.

A könyvtár szerepe és lehetőségei a közösségi jól-létben
Kovácsné Koreny Ágnes – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
A Gyermekkönyvtáros Szekció, a Közkönyvtári Egylet és a Könyvtárostanárok Közös Szekcióülése

Összetett, interdiszciplináris megközelítésű, lendületes prezentációt láthattunk, ahol különféle urbanisztikai, településszociológiai, könyvtári és közművelődési fogalmak definícióit ismerhettük meg (például közösségvezérelt könyvtár, information commons, harmadik hely, affinitás tere, lehetőség tere, placemaking, köztér stb.), valamint a közösségi terek kialakulásához, funkcióihoz, típusaihoz, jellemzőihez, kritériumaihoz, lehetőségeihez kapcsolódó taxatív felsorolásokat láthattunk, gyakorlati példákkal szemléltetve. Megtudtuk azt a megdöbbentő érdekességet is, hogy Ray Oldenburg 1989-ben a „harmadik hely” fogalmának megalkotásakor még nem tekintette ilyennek a könyvtárat, mert csak 1995-től indult el az a folyamatos dereguláció, amely a közösségi könyvtárak folyamatos nyitottabbá válását eredményezte.

***

A mai világban, mint minden, a könyvtárügy is állandóan változik. Keresni kell folyamatosan utunkat, így nehéz meghatározni egyetlen mondatban, hogy mi is legyen a célunk. A szekcióülések végén az összegzésekben az alábbi kifejezések hangzottak el: olvasóvá nevelés, tudásközpont, honismeret megőrzése, GDPR, tudóssá nevelés, kulturális javak stb. Ezek közül nehéz prioritást felállítani, és nyilván nem tudunk mindenben elmélyedni. A legfontosabb azonban az, hogy továbbra is minden évben legyen lehetőség újabb vándorgyűlésre, ahol tapasztalatokat, élményeket cserélhetünk.

Bándi Melissa – Csikász-Nagy Ágnes – Kozma Zsófia – Szabó Katalin – Tóth János Márk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése