2018. október 3., szerda

A „Hagyományok és kihívások” című szakmai nap és konferencia az ELTE Egyetemi Könyvtárban – 2018. augusztus 30.

A nagyszámú közönség előtt megtartott konferencia megnyitójában Borhy László, az ELTE rektora kiemelte a napjainkban egyre jelentősebb szerepet betöltő open science és open access fontosságát. Emellett megvalósítandó célként hangsúlyozta a könyvtárak és az egyetemek, illetve a könyvtárak együttműködési lehetőségeinek bővítését is. Mondandójához Horváth Zita, az EMMI oktatásért felelős helyettes államtitkára is csatlakozott, amikor a felsőoktatás fejlesztésének irányvonalairól tartotta beszámolóját. Kiemelte az egyetemi könyvtárak szerepét az egyetemek rangsorolásában, a hazai egyetemek nemzetközi megítélésében és a kutatások tekintetében is. Meglátása szerint az egyetemi könyvtárak feladatai a klasszikus könyvtári szerepeken felül, szélesebb skálán mozognak, hiszen többek között részt vesznek a tudományos eredmények népszerűsítésében is. Példaként említette a Kutatók Éjszakája elnevezésű rendezvénysorozatot, amelyből – minél nagyobb arányban történő – csatlakozásukkal a könyvtárak is profitálhatnának. Ezzel összefüggésben emelte még ki az egyetemek felelősségének szerepét az egyetemi könyvtárak fejlesztésében. Beszélt a megváltozott tanulási módszerekről, a digitalizációról, és ennek kapcsán a könyvtárak meghatározó szerepéről a hallgatók életében. Összefoglalója zárásaként utalt a könyvtárosszakmát érintő szükséges változtatásokra (infrastruktúra, továbbképzés, béremelés).

A konferencia hét előadása – a felvezetőkkel összhangban – két blokkot alkotott. Az elsőben a felsőoktatási könyvtárak stratégiai, fejlesztési irányairól tudhatott meg többet a közönség, példákkal is „illusztrálva”. Nagy Zsuzsanna, az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumának elnöke a 2018 és 2023 közti időszakról, a jövőképről beszélt. Bemutatta a nemzetközi trendeket, elemzési modelleket vázolt fel és a fejlesztés kulcsterületeinek meghatározásáról beszélt. A 2020-as évek elejére reális célként jelölte meg a felsőoktatási könyvtárak számára a felsőoktatásban és a tudományos intézményrendszerben betöltött szerepvállalás mértékének emelését. Ehhez alapvetően a tartalomfejlesztést (gyűjtemények építése), a fenntarthatóság biztosítását, a kutatástámogatást és a digitális kompetenciák fejlesztését tartja elengedhetetlennek.
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár részéről Tóth Krisztina és Kálóczi Katalin a korábban önállóan működő két intézmény összevonásáról és az azóta megvalósult együttműködésről tartott előadást. A levéltárak kapcsán felhívták a figyelmet arra a sajnálatos tényre, hogy a 21. század elvárásainak megfelelő ún. szolgáltató levéltár hazai megvalósítása továbbra is várat magára, hiszen e téren a legtöbb felsőoktatási és egyetemi levéltár még a kezdeti lépéseket sem tette meg. Továbbá kiemelten fontosnak tartják a levéltárak oktatásba történő intenzívebb bevonását is.

Aczél Balázs, az ELTE-PPK tudományos kutatója „A tudomány jövője az átláthatóság” című előadásában a merton-i normákból kiindulva vizsgálta és mutatta be az open science fontosságát. A preprintről mint új publikációs formáról is beszélt, amelyhez ugyanúgy tartozik DOI azonosító és olvasható, bármelyik már megjelent tanulmányhoz hasonlóan. Habár nem számít végleges formátumnak, de az adott preprintben lévő gondolatok hasznosak lehetnek a témában érdekeltek számára. Így nem meglepő, hogy az European Research Council elfogadott publikációs típusnak nyilvánította.

A délutáni szekció nyitányaként Lencsés Ákos, az EISZ Nemzeti Program munkatársa a magyar nyelvű e-könyves adatbázisokról beszélt. Kiemelte a felhasználók tág körét (266 000 hallgató, 18 000 oktató, kutató), valamint azt is, hogy igényeik teljesítésében a hazai kiadók egyre aktívabbnak bizonyulnak. Ennek köszönhetően 2016-tól jelentősen bővült azt EISZ intézményi köre, sőt 2019-től várhatóan újabb magyar kiadók csatlakoznak majd be. Megállapítása szerint a nemzetközi adatbázisokkal ellentétben a magyar nyelvűek sokkal gyorsabban eljutnak a könyvtárakhoz. Előadását különböző használati statisztikai adatokkal zárta le, amelyekből láthatóvá vált, hogy egymáshoz hasonló könyvtárak nagyon különböző eredményeket érnek el, ennek oka pedig a befektetett munka közti különbségben keresendő.

Ezt követően Czeglédi Éva, a ProQuest képviselőjeként az e-könyvek előnyeiről, hátrányairól és a könyvtárak számára elérhető beszerzési modellekről beszélt, majd Martin Kohlman, az EBSCO munkatársa mutatta be a könyvtárosok által tervezett és „Stacks” névre keresztelt új könyvtári platformot. Nagy előnyeként említette a könnyű szerkeszthetőséget, a discovery service-t és a mobil eszközökön keresztül történő gyors hozzáférést is.

A konferencia zárásaként Dér Ádám (EISZ Nemzeti Program) tartott prezentációval egybekötött előadást a könyvtári és konzorciumi kezdeményezésekről és az open access tartalmakról. A ’80-as évek óta tartó folyóiratkrízis magyarázatát abban látja, hogy nincs verseny a folyóiratpiacon, így az egyes tartalomszolgáltatók kihasználhatják ezt a rést. A rendszer különösen az utóbbi időben vált fenntarthatatlanná, hiszen sok – köztük külföldi – könyvtár is kénytelen volt lemondani big deal előfizetéseit, és helyettük egyéni folyóirat-előfizetést indítani. Az előadás Nagy-Britannia „személyében” egy rossz példát is bemutatott, ahol évről-évre nemcsak az előfizetést, hanem még külön az open access megjelenést is megfizettették a szolgáltatók. A nemzetközi kitekintőben a brit mellett a német, a holland, a finn és a svéd helyzetet ismerhette még meg a hallgatóság.

Horváth Balázs

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése