2018. október 16., kedd

A megújuló Országos Bírósági Könyvtári Rendszer: együttműködés a hazai szakkönyvtári hálózattal (2018. szeptember 10.)

A tavalyi sikeres konferencia folytatásaként idén ősszel is megrendezték A megújuló Országos Bírósági Könyvtári Rendszer: együttműködés a hazai szakkönyvtári hálózattal című rendezvényt. A délelőtti program a Kúria épületében volt. Az esemény célkitűzése az volt, hogy továbberősítse a szakmai együttműködést az Országos Bírósági Könyvtári Rendszer és a hazai szakkönyvtári hálózat között. Gerencsér Judit – a Kúria Tőry Gusztáv Jogi Szakkönyvtárának vezetője – bevezetőjében arról beszélt, hogy mennyire fontos a diskurzus a minisztérium és a szakkönyvárak között. A párbeszéd nélkülözhetetlen – ez több előadásban is visszaköszönt.

Az elnöki köszöntőben Darák Péter, a Kúria elnöke a megújulás és az együttműködés fontosságát emelte ki, valamint az elmúlt időszak fejlesztéseit (közös katalógus, szakirodalmi ajánlók) méltatta.

Rostás Norbert (Emberi Erőforrások Minisztériuma Könyvtári és Levéltári Főosztály referense) A hazai szakkönyvtárak jelene, jövője az ágazati irányítás stratégiai terveinek tükrében címmel tartotta meg előadását. A júliusban életbe lépett 16/2018. (VII. 26.) EMMI utasítással új szervezeti struktúra jött létre, a Könyvtári és Levéltári Főosztály. A jelenlegi helyzetben a szakmának a legfőbb problémája, hogy nincsenek viszonyítási pontok, még azonos típusú könyvtárak esetén sem. Az előadó felvázolta azokat a területeket, ahol beavatkozásra van szükség: jogszabályozás; alapvető feladatok meghatározása; végrehajtási rendeletek megalkotása; szakfelügyeleti ellenőrzés kiterjesztése. Az utánpótlással kapcsolatban a kivetített adatok szomorú tényekkel szembesítették a hallgatóságot: kevés a az informatikus könyvtáros hallgató és az utóbbi tíz évben a képzési helyek száma a felére csökkent (évente húsz diák végez ötéves képzésben). Az életpálya-modell kapcsán sem történt előrelépés. Az IKT (információs és kommunikációs technológia) korszerűtlensége is megnehezíti a könyvtárosok helyzetét és mindennapjait. Az 1997. évi kulturális törvény 71.§ rögzíti ugyan a könyvtáraknak adható támogatásokat (állományvédelem, szakkönyvtámogatás stb.), de ezekre a területekre sok könyvárban nem jut pénzügyi forrás.

A szakmai program második előadója Rózsa Dávid (Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár főigazgatója) volt, aki a jövő szakkönyvtáráról beszélt, arról a kettős szerepről, amely kell, hogy jellemezze a szakmánkat: az együttműködés és a tartalom-előállítás. A könyvtárak között nem nagyon van párbeszéd, a kommunikáció hiánya hátráltatja a fejlődést. A XXI. századi könyvtárban közös stratégiát kell alkotni, együttes erővel kell fellépni a közösen megfogalmazott célok megvalósításáért. Az együttműködés jegyében gyűltek össze idén már harmadszor a szakma képviselői a szakkönyvtári seregszemlén. De hasonlóan jó kezdeményezés az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) Tudományos és Szakkönyvtári tagozatának workshopja. A minisztériumban egy szakkönyvtári munkacsoport létrehozásával is hallathatnánk hangunkat. Az előadás címében a „szétfejlődés"-re is volt példa; rossz gyakorlat az analitikus feltárás és a digitalizálás párhuzamossága, nem a fejlődést szolgálja. Az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma honlapján olvasható hetvenoldalas tudományos könyvtári stratégiából az előadó a versenytárselemzésre hívta fel a figyelmet; nem versenytársak vagyunk, ugyanaz a célunk. A prezentációt a könyvtár-statisztikai workshopon készült képek zárták, melynek példaértékű műhelymunkájában több könyvtártípus képviselői dolgoztak együtt.

Gaálné Kalydy Dóra (MTA Könyvtár és Információs Központ általános főigazgató-helyettese) egy összegzést adott a magyar szakkönyvtárakra ható trendekről és a fejlesztések lehetséges irányairól. Előadásának első felében a környező országok szakmai szervezeteinek (LIBER, RLUK, SCONUL) munkáját ismertette, kiemelve a közös területeket: nyílt hozzáférés, oktatás, digitalizálás. A nemzeti könyvtári stratégia kapcsán a norvég, a dán és a holland e-könyvek kölcsönzését, a könyvtárosok készségeinek fejlesztését említette jó példaként. A hazai közös irányelvek kapcsán beszélt arról a 2016. december 7-ei keltezésű szándéknyilatkozatról, amelyben több könyvtár vezetője megállapodott abban, hogy szükség van egy új generációs könyvtári platformra. Az újítások kapcsán bemutatta annak a felmérésnek az eredményét, amelyben könyvtári szakembereket kérdeztek a fejlesztendő területekről. (A vizsgált minta kicsi, mindössze tizenhárom személy véleményét tükrözi. Egy-egy területre maximálisan 10 pontot lehetett adni.)
– nyílt hozzáférés: 9,8
– tudománymetria: 9,0
– új könyvtárosi készségek: 8,7
– együttműködésen alapuló felhő alapú könyvtári platform: 8,7
– országos könyvtári rendszer: 8,4
– digitalizálás: 8,3
– hiteles hely: 8,1
– adat- és szövegbányászat: 7,3
– a tudomány társadalmasitása (civelek bevonása): 7,3

A délelőtti program lezárásaként az adatvédelemről hallgathattunk meg két beszámolót. Tószegi Zsuzsa (ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet címzetes egyetemi docense) több szakkönyvtár honlapját elemezte adatvédelmi szempontból, és megállapította, hogy a legtöbb intézmény GDPR-kompatibilis. Jó gyakorlatként az EKE-OFI Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumot említette. Az előadó egy kérdőíves felmérésben tizenegy könyvárat kérdezett meg a nemrég életbe lépett adatvédelemmel kapcsolatban. A felkérésre kilenc intézmény válaszolt. A kérdések közül néhány: sikerült-e felkészülni időre; hogyan reagáltak a könyvtárat használók; hogyan készültek fel a rendelet végrehajtására; kiskorú adatait kezel-e a könyvtár; van-e közösségi oldala a könyvtárnak; a rendezvényeken készült fotókat közzé teszik-e; van-e kamera a közösségi terekben stb.

Redl Károly (Országgyűlési Könyvtár igazgatóhelyettese) az adatvédelem kezdetéről beszélt, arról a korszakról, amikor az Országház Könyvkiadó kiadványaik népszerűsítésére célzott e-maileket küldött. Előadásában arra a kérdésre kereste a választ, miért ez a különleges figyelem. A helytelen adatkezelőket hatalmas bírsággal fenyegetik. Az Országgyűlési Könyvtárban a belső felmérést külsősök bevonásával végezték. Az adatvédelemmel kapcsolatban egy érdekes esetet említett. 2018 májusában tartottak egy NAIH(Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság)-konzultációt, és megkérdezték Péterfalvi Attilát, hogy meddig tárolhatják a meghívottak névsorát. A válasz az volt, hogy az érkezők listáját már másnap törölni kellene. Igen, de mi történik akkor, ha valamit elloptak aznap az épületben, és szeretnék tudni, kik tartózkodtak az épületben.

A rendezvény délutáni előadásait a Fővárosi Törvényszéken hallgathatta meg az érdeklődő szakmai közönség. Tóth Gyula, a Fővárosi Törvényszék elnökhelyettese köszöntő beszédében hangsúlyozta az e-ügyintézés előnyeit, mely az előállítástól a dokumentumok továbbításán át már eddig is hatékonyabbá tette az ítélkező munkát. Az elektronikus ügyintézés még csak választható lehetőség, de a cél természetesen ennek a formának az általánossá tétele, mely fontos mérföldkő lenne a jövőben az információs társadalom minőségi szolgáltatásai felé.

Nagy Gábor Bálint, a Legfőbb Ügyészség ügyésze az információs társadalom jogi problémáiról beszélt az ügyészi munka szemszögéből. A szerzői jogi jogsértések csak töredékét teszik ki az eseteknek, melyek a jövőben várhatóan sokszorozódni fognak. Mindenképp nemzetközi együttműködés szükséges, hiszen a bűnelkövetők nem ismerik a határokat, különösen igaz ez az interneten található tartalmakkal való visszaélésekre. Nehéz annak meghatározása az online világban, hogy mi számít publikációnak. Például közzététel-e egy tudományos cikk esetében: egy zárt csoportban, vagy levélváltás útján való továbbküldés? Egy blog bejegyzésben vázolt elmélet ugyanígy tekinthető-e publikációnak? Már a nemzetközi tudományos életben is a leginkább támogatott forma a nyílt hozzáférés. Leszűkítve bírósági szakmai kérdésekre: a bírósági határozatokban, ügyészi indítványokban a szerzői jog kérdése fel sem merül. Ezekkel a kérdésekkel a jövőben feltétlenül foglalkoznia kell a szakmának, állapította meg előadása végén Dr. Nagy Gábor Bálint.

Székely Ákos, a Kúria Büntető Kollégiumának vezetője az információs társadalom jogi problémáiról az ítélkező munka szemszögéből hozott anonim példákat, melyek megvilágították az utóbbi néhány évtized gyökeres változásait a kérdésben. Ugyanis 1992 előtt csupán sajtórendészeti vétségnek számítottak ezek a bűncselekmények. Az első szempont mindenképp, hogy haszonszerzés céljából történt-e az eset, mivel a vagyoni hátrány okozása emeli bűncselekménnyé az elkövetett jogsértést. Az ítélkezési gyakorlatban további kérdések is felmerülnek, melyeknek megválaszolása nem egyértelmű, illetőleg nehezítik a büntetőeljárást. Ilyen például az, hogy ki tekinthető a termék jogtulajdonosának? A létrejött alkotás kinek a szellemi terméke? A bizonyítási eljárás során problémát jelenthet akár még a sértettek számának meghatározása is. Egy további, ma még csak elméleti kérdés a fájlcserékkel kapcsolatban, hogy amennyiben nincs anyagi haszonszerzés, akkor nem bűn?

Tóth Éva, az Országgyűlési Könyvtár Nyilvános Szolgáltatások Osztályának vezetője az idén 150 éves Országgyűlési Könyvtárban a magyar jogtörténeti dokumentumok évek óta tartó és az épp folyamatban lévő digitalizálásáról beszélt. Az első szakaszban 2000 és 2008 között mintegy hatszázezer oldal került feldolgozásra, majd ez bővült 2010 és 2015 között 3,5 millió oldalra. A digitalizálási műhely 2015 óta a Hungaricana rendszerével együttműködésben dolgozik. A közeljövő céljai közé tartozik a korábban digitalizált tartalmak újrapublikálása, a tartalmak bővítése valamint egy egységes közzétételi platform létrehozása. Az anyagok három kategóriába sorolhatók: 1. a jog születése (parlamenti anyagok); 2. jogforrások; 3. jogi- és politikatudományi szakirodalom. Célcsoportok: joghallgatók, jogalkalmazók, képviselők, kutatók, valamint a jogkereső állampolgárok. A jogi- és politikatudományi szakirodalom adatbázisa épp a szerzői jogok miatt egyelőre egy 24 szerzővel induló alapadatbázis lesz, mely jogtudósok életművét tartalmazza. Minden szerző esetében egy életrajzi bevezető után a művekről írott ismertetők alapján tovább lehet menni a teljes digitalizált tartalomhoz. Más intézményekkel (pl.: levéltárak) való együttműködés tenné teljessé az elkészült anyagot. Valamint a könyvtár tervez további tematikus rendezéseket jogi szakemberekkel való együttgondolkodás alapján.

Bagossyné Körtvélyesi Mária, a Berettyóújfalui Járásbíróság bírájától tájékoztatást kaptak a résztvevők az Országos Bírósági Könyvtári Rendszer részvételéről az OBH bíróságtörténeti szakmai munkájának támogatásáról. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 2016-ban pályázatot hirdetett a bíróságok (törvényszékek, ítélőtáblák) részére bírósági történelem és hagyományápolás témában. A pályázat névadója, Ráth György saját korának egyik legműveltebb jogásza, bíró, semmítőszéki bíró, majd királyi ítélőtáblai tanácselnök volt. A pályázat keretében immár 27 könyv jelent meg, számos kiállítást valamint bíróságtörténeti tárgyú konferenciát rendeztek, ismeretterjesztő kiadványok készültek és sor került történeti tárgyak restaurálása is. Az ehhez kapcsolódó szakmai munkában, ahogy Bagossyné Körtvélyesi Mária kiemelte a bírósági könyvtárak munkatársaitól kapták a legnagyobb segítséget. 2018 márciusában az Országos Bíróság Hivatal Emlékezés erejével… című bíróságtörténeti kiállítás- és konferencia körútját indították el, mely 2018–2019-ben összesen hat helyszínre látogat el, hogy a Bíróság Napján fejeződjön be. A körút során a regionális központok egyenként bemutatkozhatnak, saját bíróságtörténetüket mindenki számára hozzáférhetővé teszik. A köré szerveződő jogtudományi konferenciákon pedig az adott időponthoz kapcsolódó évfordulós törvény kerül a középpontba. A körút legfontosabb pillérei a bírósági könyvtárak, melyek úgy tárgyi, mint a megőrzött tudás szempontjából a bírósági történelem kiemelt részei.


Bors Anikó – Pásztor Angelika

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése