2018. október 13., szombat

Malán Mihály (1900. szeptember 16. – 1968. október 13.)

50 éve ezen a napon (október 13.) hunyt el Malán Mihály antropológus, orvos, biológus, egyetemi tanár

1918 és 1926 között a Királyi Magyar Tudományegyetem (Pest), illetve Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem  orvostudományi, majd a bölcsészet-tudományi karán tanult, ugyanott embertan főtárgyból, földtan és régészet melléktárgyból kitüntetéssel doktorált 1929-ben.
1940 és 1946 között Kolozsvárott, a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Embertani Tanszékén tanított, 1942-ben megszervezte a kitűnően felszerelt Embertani Intézetet, és elindította a Múzeumi Füzeteket. A II. világháború után a Bolyai Tudományegyetem megbízottjaként összeszedte és megmentette az egyetem széthordott javait. 1946 és 1952 között a Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajzosainak és régészeinek, valamint 1948 és 1952 között a Debreceni Tudományegyetem, illetve a Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatóinak antropológiát oktatott. Debrecenben megalapította az Embertani Intézetet, amelynek 1950-től tanszékvezetője is volt. 1946-tól 1949-ig Budapesten a Néptudományi Intézet Antropológiai csoportjának vezetőjévé nevezték ki, 1949 és 1958 között pedig a Természettudományi Múzeum embertani tárának tudományos munkatársaként tevékenykedett.
1962-ben visszakerült a Kossuth Lajos Tudományegyetem Embertani Intézetébe, ahol az önállóvá vált Embertani Tanszék első és utolsó vezetője volt nyugdíjba vonulásáig, 1967-ig. 1954-ben indította el az Anthropologiai Közlemények című folyóiratot, amelyet tizenöt éven átszerkesztett.

Erdélyi éveiben a Hitel munkatársa volt. Szláv veszedelem című tanulmányában „a kelet-európai szláv népek születési intenzitásának a nyugat- és közép-európai népeket jóval meghaladó mértékét” elemezte statisztikailag, s a születések csökkenésének megállítását nemzeti feladatként írta le.
Pályája kezdetétől fogva érdeklődött a növekedés és a testi fejlődés, valamint a szervezet és a környezet kölcsönhatásának problémái iránt. Számos ásatáson vett részt, amelyek során az istállóskői és a lengyeli őstelep neolit-kori népességének antropológiai feldolgozását is elvégezte. Számos nemzetközi kongresszuson, valamint külföldi tanulmányúton vett részt. Tudományos műveinek száma nyolcvan körül van. Kiemelkedő oktatótevékenységet folytatott. Tagja volt az MTA Antropológiai Témabizottságának, a Természettudományi Társaságnak, a Magyar Biológiai Társaságnak és a TIT-nek is. A Magyar Biológiai Társaság Embertani Szakosztályának alapító tagja volt 1952-ben, majd 1966-tól haláláig elnöke. Részt vett a katolikus ifjúsági mozgalmakban, a Magyar Cserkészszövetség I. kerületének ellenőrzője volt.

Forrás: Bedecs Éva – Derzsy Márk: Malán Mihály. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 472 – 473. p.

Kép forrása: http://publication.nhmus.hu/pdf/annHNHM/Annals_HNHM_2007_Vol_99_211.pdf

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése