2019. január 5., szombat

Bátky Zsigmond (1874. január 5. – 1939. augusztus 28.)

145 évvel ezelőtt (január 5.) született Bátky Mihály néprajztudós, földrajztudós.

Középiskoláit a fővárosban végezte, majd 1892-ben beiratkozott a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészkarára, földrajz szakra. Földrajzi, ásvány- és növénytani doktorátusát 1900-ban szerezte meg. Egyetemi tanulmányai alatt az 1894–1895. tanévben a karcagi Református Gimnáziumban földrajzot és számtant tanított, majd 1896-tól az Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárában, 1909-től pedig az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott. 1919 őszén kormánybiztosként a néprajzi osztály vezetője, majd 1921-ben kinevezett igazgatója lett. 1934-ben nyugdíjazták, ekkor megkapta a főigazgatói címet is. A népi építkezés körében végzett vizsgálódásai mellett fő kutatási területe az egyetemes néprajz, a gazdaság- és településföldrajz, a demográfia és a nyelvészet volt. Különösen jelentősek a népi építkezés körében végzett kutatásai. Rendszerezte a magyar parasztház típusait, statisztikai adatok feldolgozásával bemutatta a különböző alapanyagú lakóépületek elterjedését és ezek kapcsolatát a földrajzi adottságokkal, a birtokviszonyokkal és a nemzetiségi megoszlással.

Számos orosz etnográfiai munkát fordíttatott le és közölt. Az 1910-es évek közepétől kezdve érdeklődésének fókuszába egyre inkább az európai demográfiai kérdések kerültek.  1928-ban Györffy Istvánnal és Viski Károllyal részt vett a magyar népművészetet áttekintő, összefoglaló mű elkészítésében. Ugyancsak velük szerkesztette A magyarság néprajzát, amelybe összefoglalást írt a táplálkozás, az építkezés és a mesterségek témáiból. Tevékeny tagja volt az MNT Emberföldrajzi Szakosztályának, amelynek tagjaként részt vett a trianoni béketárgyalások előkészítésében. E célból francia nyelvű térképet készített Kogutowicz Károllyal a történelmi Magyarország néprajzi viszonyairól, nyelv és vallás szerinti népességmegoszlásáról. Jelentős szerepet játszott a Néprajzi Múzeum 1924-ben megindított Magyar Népművészet című sorozatának munkálataiban is, amelynek több füzetét is ő írta és állította össze. 1912ben a Zsebatlasz című évkönyv alapítói és szerkesztői közé tartozott. Ez a földrajzi-néprajzi tájékoztatás jelentős fórumává nőtte ki magát. 1913 és 1919 között a Természettudományi Közlöny társszerkesztője, 1926 és 1934 között a Néprajzi Értesítő szerkesztője volt. Publikált az Ethnographiában, a Föld és Emberben, a Magyar Nyelvben, a Földrajzi Közlönyben, a Népünk és Nyelvünkben és a Nyelvtudományi Közleményekben. Elmélyült kutatómunkája, céltudatos szerkesztői, írói és múzeumvezetői tevékenysége nagyban hozzájárult a magyar néprajztudomány európai szintre emelkedéséhez.

Forrás: Derzsy Márk: Bátky Zsigmond. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 87. p.

Kép forrása: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MuMaTu-a-mult-magyar-tudosai-1/batky-zsigmond-9CE/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése