2019. június 4., kedd

A nemzeti összetartozás napja

99 éve, 1920. június 4-én, a Párizs melletti Versailles Nagy Trianon kastélyában írták alá a trianoni békeszerződést. Az I. világháborút lezáró, az antanthatalmak és Magyarország között létrejött szerződés szabályozta többek között az ország új határait, amelynek következtében a magyar anyanyelvűek harmada az új határokon kívülre került. A határok megállapításánál csak korlátozottan vették figyelembe a nemzetiségi viszonyokat, a gazdasági és stratégiai szempontok nagyobb súllyal estek latba. Ezáltal az antant megerősíthette szövetségeseit (Csehszlovákiát, Romániát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot), míg tovább gyengíthette ellenségeit, ebben az esetben Magyarországot. Ez a törekvés a csehszlovák–magyar, illetve a román–magyar határ esetében volt a legszembetűnőbb, ahol a vasútvonalak és a jórészt magyar többségű nagyobb városok (Pozsony, Kassa, Ungvár, Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad) is a határ túloldalára kerültek. Az eredetileg megállapított határok revíziója csak néhány esetben sikerült (pl. Sopron és környéke, Somoskő). A szerződés szabályozta még a hadsereg maximális méretét is, amelyet 35 000 főben állapítottak meg. A békeszerződésből adódó nemzetiségi problémákat kiküszöbölte az 1938 és 1941 között több ütemben megvalósult revízió, azonban a II. világháború utáni döntések ezt semmisnek minősítették, és a pozsonyi hídfő kivételével (amelyet Csehszlovákia kapott meg) visszaálltak az 1938 előtti határok. A békeszerződés aláírásának napja 2010 óta A nemzeti összetartozás napja. 

Teleki Pál: Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján (1928 körül)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése