2019. október 9., szerda

Jekelfalussy József (1849. október 9. – 1901. február 12.)

170 évvel ezelőtt ezen a napon (október 9.) született Jekelfalussy József statisztikus, a KSH igazgatója, az MTA rendes tagja. 1881-ben Jekelfalussyt miniszteri titkárnak nevezték ki, 1883-ban pedig immár titkári címmel – Keleti Károly közvetlen munkatársaként és barátjaként – az Elnöki Osztály vezetésére kapott felkérést. 1888-ban aligazgatóként Keleti Károly helyettesének nevezték ki, ezt követően pedig a hivatal Jekelfalussy irányításával megkezdte az 1890-es népszámlálás előkészítését. Keleti Károly halálát követően, 1892-ben igazgatónak nevezték ki, amihez miniszteri tanácsosi cím is társult. Igazgatóként több területen is érdemeket szerzett. Átalakította, egységesebbé, tömörebbé, áttekinthetőbbé tette a hivatal kiadványait, illetve jelentősen bővült is azok tematikája. Mindezek mellett elindította a Statisztikai Közlemények új folyamát. Elérte, hogy a hivatal az elsődleges, s ne a másodlagos, más hatóság által már átnézett, feldolgozott adatokkal dolgozhasson. Még aligazgatóként hozta létre a vidéken működő statisztikai kirendeltségeket, ezek igazgatósága alatt már az adatgyűjtéseket is ellenőrizték. Továbbá előkészítette és megfogalmazta az 1897. évi XXXV. törvénycikket, amely a statisztikai hivatalról is rendelkezett. 

Igazgatói tevékenységének egyik legmaradandóbb hatása, hogy állami költségvetésből felépült a hivatal 1898-ban átadott központi épülete, amely ma is a KSH székhelyéül szolgál. Hivatalvezetői tevékenysége során újraszervezte az áruforgalmi, a hitel-, az oktatás és a piacügyi statisztikát, a bűnügyi és tűzkárstatisztikát, a zálogkölcsönügyletek statisztikáját, az állami anyakönyvezés 1895-ben történt bevezetése után a népmozgalmi statisztikát, illetve bekerült az adatgyűjtések közé a foglalkozási baleseti statisztika is. Igazgatói működésének ideje alatt, 1893-ban hajtották végre az azóta is kiemelkedő teljesítménynek számító országos cigányösszeírást, illetve 1895-ben az első teljes körű mezőgazdasági összeírást is. 

Hivatali teendői mellett szerkesztői feladatokat is ellátott. 1887-től 1895-ig Vargha Gyulával együtt szerkesztette a Közgazdasági és statisztikai évkönyvet. Az évkönyv igyekezett bemutatni az ország hozzáértő közönségének a külföldi adatokat, továbbá a statisztika belföldi népszerűsítésére törekedett. Emellett 1889-ben felkérték a Nemzetgazdasági Szemle (a folyóiratot 1893-ig Nemzetgazdasági Szemlének, 1893 és 1895 között Közgazdasági és Közigazgatási Szemlének, 1895 után Közgazdasági Szemlének hívták) szerkesztői feladatának ellátására is, amit tizenegy éven keresztül gyakorolt. Jekelfalussy szerkesztői működésének megkezdésekor átszervezte a lapot, helyet kaptak benne a nem pártszemléletet tükröző napi gazdasági kérdések, valamint a külföldi közgazdasági áramlatok és a nemzetközi gazdasági élet jelentős eseményei is. 

Forrás: Kovács Csaba: Jekelfalussy József. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 342–344. p.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése