2020. április 30., csütörtök

Jó tudni! – A szellemi tulajdonvédelem I.

ColiN00B képe a Pixabay-en
A könyv és a szerzői jogok, illetve a szellemi tulajdon világnapja apropóján indítjuk útjára új sorozatunkat, ezzel is szeretnénk felhívni a figyelmet a téma fontosságára. Először tekintsük át azt, hogy mit jelent, mi a célja, milyen területei vannak, és milyen szervezet fogja össze a hozzá kapcsolódó világnapot világszerte és hazánkban. 

A szellemi tulajdon és a szellemi tulajdonvédelem célja az 1896-tól működő Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) oldalán olvasható: „Szellemi tulajdon alatt az alkotó elme szüleményeit értjük: ide tartoznak a találmányok, az irodalmi és művészeti alkotások, valamint a kereskedelemben alkalmazott megjelölések, nevek, képek és formák. A szellemi tulajdon tárgyai jogi védelmet élveznek: ez biztosítja, hogy a találmányok vagy egyéb alkotások jogosultjai tevékenységükért megfelelő erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek. A szellemitulajdon-jogok két nagy csoportját az iparjogvédelmi és a szerzői jogok alkotják.”

A szellemi tulajdonvédelem célja a szellemi tevékenységek termékeinek – találmányok, irodalmi, művészeti, tudományos alkotások, tudományos felfedezések, árujelzők, és az ipar, tudomány, irodalom valamint a művészet alkotásai – erkölcsi, jogi védelme és anyagi elismerése. Ezen szellemi alkotások létrehozásával együtt a jogi védelem is megszületik, mindezt kizárólagos vagyoni és személyhez fűződő jogok biztosításával a polgári jog egyik területeként. Teret biztosít az innováció és a kreativitás számára, amelyben az innovatív megoldások találkozhatnak a kreatív alkotók érdekeivel. 

Rubik-kocka: Ben-Rock képe a Pixabay-en
Egyik ága az iparjogvédelem, amely a műszaki jellegű szellemi alkotások, illetve az áruk és a szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló jelölések, azaz az árujelzőkre vonatkozik. Ide tartoznak a találmányok, használati minták, a dizájnok, növényfajták és az árujelzők, vagyis a védjegyek és a földrajzi árujelzők. 


Másik ága a szerzői jog, amely bármilyen alkotásra vonatkozik, ami lehet tanulmány, vers, honlap, grafika, zenemű, film vagy más irodalmi, tudományos, művészeti alkotás, egy építészeti terv, számítógépes program, adatbázis. A kikötés az, hogy egyéni-eredeti jelleggel kell rendelkeznie. Egy szerző művének átdolgozására akkor vonatkozik, ha az eredeti szerző beleegyezésével történik, és ugyancsak megvan az egyéni-eredeti jellege. Az ún. feldolgozás és fordítás esetében is teljesülnie kell az átdolgozás szabályainak, amennyiben új mű jön létre. 

A zenészek, színészek előadásai, hangfelvételek, rádió- és televízió-szervezetek műsorai is védelmet kapnak, ezek ugyancsak a szerzői joghoz kapcsolódnak az ún. szomszédos jogi események. A szerzői jog a szerzőt illeti, mert ő alkotta meg a művet! Az SZTNH hivatalos oldala: https://www.sztnh.gov.hu/hu 

„Innováció a zöld jövőért!” 

A WIPO, vagyis a genfi székhelyű ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete ezt a mottót választotta ebben az évben a világnap alkalmából. Huszadik éve ünneplik szerte a világban a szellemi tulajdon világnapját. A szervezet 1967-től működik és magyar vonatkozással is bír, mivel Bogsch Árpád 1973-tól 1997-ig főigazgatója volt az intézménynek, az épületet később róla nevezték el. 184 ország a tagja. A WIPO hivatalos oldala: https://www.wipo.int/portal/en/index.html 

A Szellemi Tulajdon Világszervezetének főépülete, az Arpad Bogsch Building Genfben. (Készítette: Metatron - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=1644294)

Ebben az évben sajátosnak is mondható a világnap központi témája, hiszen a koronavírus elleni védekezés is óriási feladatot ró a szellemi tulajdonvédelemre. Az új eszközök, gyógyszerek oltalom alá helyezése, gyógyszergyárak, orvostechnikai eszközök a növekvő kereslet szolgálatában, az ország gazdaságának újraindítása, adottak a célok. Emellett fontos kiemelni azt a két nagy területet, amelyet a szervezet erre az évre megjelölt, ezek a fenntarthatóság és a digitalizálás. 

Hazai vonatkozásban elmondható, hogy minden oltalmi formára több bejelentés érkezett, mint korábban, és nőtt a védjegyaktivitás is. A hamisítás elleni védelem kiemelten fontos feladat, mivel ezzel szoros összefüggésben számos munkahely esik ki, és óriási anyagi károkat is okoz. 

A világnap célkitűzéseiről részletesebben olvasható az SZTNH oldalán az alábbi linken: https://www.sztnh.gov.hu/hu/hirek/sztnh-hirek/hirek-esemenyek/a-fenntarthatosagrol-es-a-digitalizalasrol-is-szol-iden-a-szellemi 

A szellemi tulajdonvédelem területén 2020-ban négy híres magyar évfordulós kerül reflektorfénybe: Jedlik Ányos, Gábor Dénes Béres József, és Moholy-Nagy László. Három magyar feltaláló és egy világhírű magyar művész. 

A 220 éve született Jedlik Ányossal, a 120 éve született Nobel-díjas Gábor Dénessel, és a 100 éve született Béres Józseffel találkozunk még a Jó tudni! sorozatban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése