2020. május 28., csütörtök

Jó tudni! – A szellemi tulajdonvédelem V.

A múlt heti plágiumvizsgáló témakört folytatjuk a sorozat következő Jó tudni! blogjában. Milyen plágiumvizsgáló módszerek léteznek? Melyiket érdemes ismerni? Mire lehet használni? Milyen hazai fejlesztésekről érdemes tudni? A Google találatai mennyiben segítenek a felkutatásban? Bepillantás a tudományos keresők világába. Minikörkép határon innen és túlról. 

Ki ne szeretné tudni, hogy vajon felhasználták-e már valahol a saját blogján, weboldalán található információkat. A többség ilyen célból veszi igénybe a Google keresőjét, amelynek az első találatai sokak számára megoldást jelentenek, pedig ebben nem segít. A plágiumkeresésben nem mérvadó ez az információ, mert szinte csak a keresőoptimalizálási eszközöket használó oldalakat mutatja meg (Search Engine Optimization, röviden SEO). 

Akkor hová fordulhatunk? A legfontosabb, hogy meglegyen a technikai háttér, ami a korábban már feldolgozott anyagok adatbázisát jelenti. Ezek működtetéséhez, fenntartásához komoly anyagi háttér szükséges, például ezért fizetősek a tudományos publikációs forrásokat gyűjtő oldalak szolgáltatásai. Találunk ingyenesek lehetőségeket is, de ezek kevéssé eredményesek, mert csak az általános keresőmotorokat használják forrásként, és például a Google a ritkán hivatkozott oldalakat alig veszi figyelembe, így torzul a végeredmény. 

Több komoly plágiumkereső létezik. Az ingyenesen elérhetők közül egyet emelnénk ki, amely talán a legnagyobb, a Viper. Adatbázisában több mint 10 milliárd forrásdokumentum található, azonban a tudományos összetételük nem ismert. A vizsgálandó dokumentumnak nincs méretbeli határa. 
A Viper hivatalos oldala: https://www.scanmyessay.com/ 

A Turnitin-ről már korábban esett szó, hiszen az ő felmérésük alapján tipizáljuk a plágiumfajtákat. Az alkalmazásról érdemes tudni róluk, hogy a Plagiarism.org szolgáltatás-csoportot az iParadigms, LLC. cég üzemelteti és fejleszti. 

A szoftver három téren nyújt segítséget: támogatja a tanárokat és a diákokat a tudományos munkák eredetiségének meghatározásában. Az oktatók részére a Turnitin.com-ot fejlesztették, ez egy plágiumkereső szolgáltatás. A diákok munkáját a WriteCheck.com segíti; a tudományos élet terén megjelenő cikkek stb. a iThenticate.com-on ellenőrizhetők. 

Az óriási felhasználói tábornak és az adatbázisoknak köszönhetően a weboldalon számos felmérést, publikációt lehet olvasni a plágium témájában. Az oldal nyelve elsősorban az angol, de más nyelvekre való fordítása folyamatban van. Magyarul még nem érhető el. A link: https://www.checkforplagiarism.net/ 

Saját tollal ékeskedni! 

Egy hazai fejlesztés, a SZTAKI–KOPI, ahol a házi feladatok, diplomadolgozatok, cikkek összehasonlítására van módunk. Alkalmas az egynyelvű plágiumkeresésre, fordítási plágiumkeresésre, mérni tudja az idézetek mennyiségét, és az eredeti szerző megkeresésében is hasznos támpontot nyújt. 

A KOPI adatbázisa több tízezer felhasználó által feltöltött dokumentumot és számos digitális gyűjteményt tartalmaz, de képes a Wikipédia több millió szócikkében is keresni. A KOPI a SZTAKI Desktop GRID alkalmazást használja a Wikipédia írásainak előfeldolgozására. 

„A KOPI Online Plágiumkereső és Információs Portál fejlesztése 2003-ban kezdődött az MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztálya, valamint a Monash University közreműködésével. A fejlesztés célja egy hálózati plágiumkereső portál létrehozása, amelynek segítségével az elektronikus formában rendelkezésre álló dokumentumok közötti hasonlóság felderítésével plágium vagy idézet, de akár ugyanannak a dokumentumnak egy régebbi vagy újabb változata is megtalálható.” Olvasható Pataki Máté KOPI Online Plágiumkereső és Információs Portál című összefoglalójában. 
Ezen az oldalon részletes leírást találunk a plagizálás okozatairól, jogszabályi hátteréről: https://kopi.sztaki.hu/index.php?mainpage=law&language=hun&h=pl%C3%A1gium 
A SZTAKI-KOPI hivatalos oldala: https://kopi.sztaki.hu/ 

Érdekes tény, hogy a KOPI a 2003-as indulásával megelőzte a 2004-ben alapított Facebookot. A SZTAKI–KOPI pályázati pénzből működik és elsődleges céljuk, hogy a kereső algoritmusok megkerülésének, kihagyásának lehetőségét csökkentsék. A KOPI által használt egyik eredményes módszer a szöveg töredékekre darabolása, ezzel az átvizsgálható forrásdokumentumok halmazát óriásira tudták növelni. 

A munkában együttműködnek a SZTAKI Szótárral. A szótár segítségével a kiválasztott összes lehetséges nyelven vizsgálja az idézeteket, így az ehhez tartozó töredékek kódjait is tárolják. 

A KOPI már a Wikipédia angol nyelvű feldolgozását megtette, így felismerhetővé vált a Wikipédia szócikkekből készült fordítások felismerése is. Erre a Creative Commons adott lehetőséget. Az oldalon ki is lehet próbálni a plágiumkeresést, az alábbi linken érhető el: https://kopi.sztaki.hu/index.php.

A témában ajánlható forrásként: 
KERESZTFALVINÉ ILYÉS Renáta: Szellemi értékeink védelme és felhasználása: korszerű plágiumkeresés. Könyvtári Figyelő, 2014. 1. sz. 29–41. 

A képek forrása:
https://pixabay.com/hu/photos/kutya-mopsz-arc-pet-fekete-2640076/ https://pixabay.com/hu/photos/ballag%C3%A1s-oklev%C3%A9l-oktat%C3%A1s-1449488/ https://dsd.sztaki.hu/hu/node/132

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése