2020. május 28., csütörtök

Mikszát Kálmánra emlékezünk

110 éve hunyt el Mikszáth Kálmán (1847. január 16. – 1910. május 28.) a tehetséges író, a legnagyobb palóc, a nagy mesemondó, aki mindig csak író akart lenni. Neve hallatán sokunknak eszébe jut egy piros esernyő… 

„Egy írót kitüntetni nem lehet sem diadalkapuval, sem koszorúkkal, úgy mint azzal, ha őt műveiben megismerik: ez a legnagyobb jutalma.” – állította. El is érte a vágyott ismertséget. Beszterce ostroma, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Tót atyafiak, A jó palócok… sorolhatnánk ismert és kevésbé ismert alkotásait. Író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. 

Élete, művei az érettségi tételek sorában szerepel, alakja a magyar általános műveltség része. Iskolát, teret, utcát is neveztek el róla, számos művét megfilmesítették, tv-játékok készületek belőlük, a mai napig szerepelnek a színházak repertoárjaiban. 

De milyen az a mikszáthi stílus? Miért lehetett korának olyan népszerű írója? Mi volt a titka? Miért ajánlanánk írásait az Olvasónak?

Mikszáth Kálmán autogramot ad

„Nem ismerek írót az egész világirodalomban, akinek elbeszélő hangja annyira közel állana az élőszóhoz, mint a Mikszáthé. Mintha csakugyan eleven beszéd csengene fülembe olvasásakor, folyton modulálódva: az elbeszélés folyamában nyugodtan, kényelmesen ömlik, egy-egy jelenetnél ellágyul, halk, alig észrevehető, de érzésemet éppen ezért erősen ingerlő remegések járják át, egy másiknál gyorsabb ütembe lendül, - szóval él és a maga kifejező eszközeivel kiséri a történet folyamát. Mintha nem is volna köztünk az a nagy távolság, amely az írót az olvasótól elválasztja, hanem előttem ülne az író és mondaná nekem a mondanivalóját. Ez Mikszáth közvetlensége, minden jellemvonása között a legjellemzőbb. Nemcsak az előadás dolga ez a közvetlenség, hanem a mű egész természetéé, a mese alkatáé, az ember és természet-látásé is.” 

„Az az ellentét, amely a kicsiny ember kicsiny dolgai és a fontosság között van, amellyel nézik és csinálják őket, adja a humor egyik legfőbb elemét. Nem humoros dolog-e, mikor egy egész vármegye urai minden eszüket, minden ravaszságukat, minden erejüket megfeszítik, hogy egy szolgabíró számára megkaparintsanak egy hozományt? Vagy mikor emberek sorsa azon fordul meg, vajon megkerül-e egy esernyőnyél, amelybe egy hóbortos ember belerejtette a pénzét? Mikszáth emberei majd mindig ilyen bonyodalmakba keverednek s ilyenkor magából a történetből fejlődik ki a humor. Még ahol tragikai is a történet: például a Beszterce ostromában, ott is azt látjuk. Pongrác gróf élete fogytáig élhetett volna a középkori váruraság illúziójában, ha nem hozza hirtelen érintkezésbe a való élettel egy kicsiny esemény: a cirkuszi nő megszökése.” 

 „Nagy élvező Mikszáth, gyönyörködni tud mindenben, amit az élet nyújt. Boldog ember.” 

Az idézetek a Kossuth-díjas magyar műkritikus, irodalomtörténész, író és műfordító Schöpflin Aladár 1910-ben a Nyugatban megjelent írásában szerepelnek. Az alábbi linken az egész írás megtalálható, érdemes elolvasni:
https://epa.oszk.hu/00000/00022/00054/01462.htm 

Milyen érdekességeket, tényeket érdemes tudni az életéről? Rá emlékezve állítottunk össze egy csokorral! 

A Mikszáth-óra
Mindkét nagyapját Sámuelnek hívták. Ősei mind evangélikus lelkészek voltak, a sort csak nagyapja törte meg. Kétszer vette feleségül ugyanazt a nőt, Mauks Ilonát. 135 írói álnevet használt, amelyek között számok, matematikai jelek és mitológiai nevek is akadtak. Szülőfaluját, Szklabonyát 1910-ben Mikszáthfalvára változtatták. Magyarország egyetlen Mikszáth-múzeuma a Nógrád megyei Horpácson van. Palócföldön járva érdemes ellátogatni ide. 

A kúria, amelyet az író maga épített, látogatható, információkat az alábbi linkeken olvashatunk:
https://kirandulastippek.hu/palocfold/horpacs-mikszath-emlekhaz
 
Gimnáziumi évei alatt az önképzőkörben írt vallásos énekeket, elbeszélő költeményeket, humoreszkeket, hazafias ódákat. Sőt verseket is írt: „Aki az erdő fáitól, a sziklától, a zuhogó pataktól és a vándorló felhőktől kéri kölcsön a gondolatokat, az nem is fogy ki soha belőlük.” (részlet) Idegen nyelvre 22 regényét fordították le. Szegedi tartózkodása alatt gyűjtötte össze Szeged korabeli vendéglátóhelyeinek érdekességeit is. Tőle tudjuk, hogy a Szeged Pilvax az „Arany Oroszlán” volt.
Bővebben ezen a linken olvasható:
https://www.algyoihalaszcsarda.hu/gasztronomia/32-mikszath.html 

Számos lap szerkesztésében részt vett, a Pesti Hírlap munkatársaként lett igazán ismert. Érdemes a linkre kattintva elolvasni a Huszadik Század oldalán Mikszáth Kálmán kedves írását, a „Honnan tudja Mikszáth Kálmán, hogy hány óra van”? címmel:
http://www.huszadikszazad.hu/1906-marcius/kultura/honna-tudja-mikszath-kalman-hogy-hany-ora-van 


Ennek apropóján egy díj is kapcsolódik a Mikszáth Kálmán Társasághoz: „Megalapították a Mikszáth-óra díjat, amelyet alkalmanként annak a magyar irodalomtudósnak adnak, akinek életművében középponti helyen szerepel Mikszáth Kálmán életművének kutatása, bemutatása. Eddig hatan kapták meg.”

Törőcsik Mari, az egyik főszereplő
Végül, de nem utolsósorban a bevezetőben említett esernyőről…! Egyik leghíresebb regénye a Szent Péter esernyője, a „babonaság könyve”. Háromszor filmesítették meg, amelyből az első és a harmadik lett igazán híres. Az első filmváltozat forgatókönyvét Karinthy Frigyes írta és Korda Sándor rendezte. A harmadik főszereplője Törőcsik Mari és Karol Machata volt, magyar–csehszlovák játékfilm, melyet a mai napig játszanak. Theodore Rooseveltnek annyira kedvence volt a regény, hogy amikor Magyarországon járt (1910-ben ex-elnökként) külön felkereste az írót nagyrabecsülése jeléül.

Források, olvasnivalók:
https://www.youtube.com/watch?v=o4fgoQEI-eg, filmkocka, https://hu.wikipedia.org/w/index.php?curid=1062835 (Készítette: Hunnia Filmstúdió, Štúdio Hraných Filmov)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése