2020. május 3., vasárnap

Zrínyi Miklós 400

400 éve, 1620. május 3-án született Zrínyi Miklós horvát bán, Zala és Somogy vármegye örökös főispánja, költő, hadvezér, politikus és hadtudós. A nagy tudású főnemest korszerű magánkönyvtára is segítette eredményei elérésében. Születésnapja apropóján könyvtárát – életművének egyik legnagyobb teljesítményét – és Zrínyi-Újvár erődjét szeretnénk röviden ismertetni.

Zrínyi Miklós korában, a XVII. században megjelent 425 hadtudományi értekezésből 25 volt magyarországi munka. A költő-hadvezér csáktornyai könyvtárának 1662-es katalógusa alapján megismerhetjük Zrínyi érdeklődési körét és könyvbeszerzési lehetőségeit is.

Zrínyi nem a mai értelemben vett „koncepciózus” könyvtárépítést folytatott, inkább hivatásbeli tájékozódását vagy kikapcsolódását szolgáló személyes könyvgyűjtemény volt az övé. Könyvállományában 57%-ban latin, 33 %-ban olasz nyelvű munkák voltak megtalálhatók. A könyvgyűjtemény 3%-a francia volt, 7%-ban pedig egyéb nyelveken íródott alkotásokat lelhetünk fel: magyar, német, cseh és spanyol nyelven közölt dokumentumokat, valamint többnyelvű műveket, például szótárakat.

A könyvtárában található dokumentumok közel 40%-a 1636-os itáliai utazása után jelent meg, így ma úgy mondanánk, „modern” könyvállomány birtokában volt. Éppen ezért nem meglepő, hogy könyveinek 40%-át Itáliában adták ki, ezek több mint 60%-a Velencében került ki a nyomdákból.

Zrínyi könyvgyűjteményében a második legnagyobb arányban, 23%-ban németországi kiadású könyvek szerepelnek. 4,5 %-ban még Ausztria területén kiadott példányokkal is gazdagodott az állomány. Jelentős számarányban voltak jelen francia és strasbourgi kiadású munkák a gróf gyűjteményében, 11 %-ban. Igen kis számarányban, 5%-ban voltak jelen észak-németalföldi kiadású munkák, a maradék 3 % dél-németalföldi, s további 5% magyar, cseh, spanyol, svéd, dán vagy angol nyomdában látott napvilágot. További 5, 5%- a a költő hadvezér könyvtárának svájci nyomdából került ki.

Zrínyi Miklós hadtudományi könyvtárában kiemelt szerep jutott a németalföldi szerzők hadi építészeti munkáinak. Hogy miért? A németalföldi területeken kő nélkül voltak kénytelenek építkezni, leginkább fa, víz és föld felhasználásával. Zrínyi Miklósnak pontosan erre a tudásanyagra volt szüksége, hogy a törökök által birtokolt Kanizsa várának visszahódítását szolgáló egyik „főhadiszállást” Zrínyi-Újvárat felépítse.

A németalföldi hadi építészeti munkák tanulmányozásának köszönhetően, mondhatni „rekordidő” alatt emelte fel Zrínyi-Újvárat. Ez az időtartam – mindössze – az 1661 nyarától számított három év volt. Bár a Habsburg Birodalom segítsége elmaradt, s ezzel 1664. június 30-án a törökök megtartották a kanizsai várat, majd a nagyvezír július 7-én Zrínyi-Újvárat is felrobbantatta, ez mit sem von le a nagy költő-hadvezér stratégai eredményeiből. 

Zrínyi Miklós emléke előtt tisztelegve, a Nagykanizsai Városvédő Egyesület Honismereti köre, a Zrínyi Miklós Általános Iskola és Őrtilos község Önkormányzata közös kezdeményezésére Zrínyi-Újvár romjainak kopjafát állítottak fel. A fejfa Zrínyi Miklós egyetlen, Magyarországon is fellelhető eredeti emlékhelye lett, ami Őrtilos külterületén, a beleznai vasútállomástól nem messze található

Irodalom
  • GÓZON Ákos: Zrínyi Miklós korszerűsége. Élet és Tudomány, 2014. 46. sz. 14. p. 1443–1444. Idézi HAUSNER Gábor az Egri Vár Napjai rendezvényén, 2014. október 17-én tartott előadásából. 
  • MONOK István: Zrínyi Miklós a könyvgyűjtő: A csáktornyai könyvtár. Irodalomtörténeti Közlemények, 1987. 1–2. sz. 175–179.
  • CSEKE Ferenc: Zrínyi-Újvár, a költő Zrínyi Miklós egyetlen eredeti emlékhelye Magyarországon. Honismeret, 1995. 6. sz. 92–93.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése