2016. december 30., péntek

Beszélgetőklub

Ahogy minden hónap első csütörtökén, januárban is Beszélgetőklub lesz a KSH Könyvtárban Rácz Györgyivel. A január 5-i alkalom témája: vitakultúra. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Részletek a plakáton.

2016. december 28., szerda

Hegedüs Sándor (1847. április 22. – 1906. december 28.)

110 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Hegedüs Sándor, közgazdász, újságíró, gazdaságpolitikus, országgyűlési képviselő, kereskedelemügyi miniszter, az MTA rendes tagja. Jelentős publicisztikai és tudományos munkásságot fejtett ki. Terjedelmesebb cikkeiben a magántulajdon és a birtokközösség társadalmi vonzatait, a magyar ipar és az ipari társulások helyzetét, az árképződés tényezőit elemezte. Az önkormányzat és pénzügye című monográfiájában a hazai önkormányzati rendszer reformjának lehetőségeit vizsgálta nyugat-európai példák és szakirodalom alapján. Első akadémiai székfoglalójában Franciaország, Belgium, Olaszország és Svájc pénzszövetségéről, a másodikban a magyar adórendszerről értekezett nemzetközi összehasonlításban. Kezdeményezésére és támogatásával 1899-ben sor került a gyáripar átfogó statisztikai felmérésére, iparstatisztikai kérdésekkel bővült az 1900-as népszámlálás anyaga, 1901-ben hatályba lépett az új iparibaleset-statisztikai megfigyelési rendszer, korszerűsödött a bűnügyi statisztikai adatgyűjtés, 1902-ben pedig megkezdődött az áruforgalmi statisztika új szabályainak kidolgozása. Szintén minisztersége alatt, 1900-ban indult meg a statisztikai adatokon alapuló kormányjelentések 1941- ig tartó folyama. Az 1902 őszén megrendezett budapesti ISI-kongresszuson tízezer koronát ajánlott fel egy, az összes ország utolsó népszámlálási eredményeit feltüntető világatlasz elkészítésére. A szerkesztéssel Kőrösy Józsefet bízta meg. 

Forrás: Rózsa Dávid: Hegedüs Sándor. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 294–296. p.   

2016. december 27., kedd

Kiállítás

A KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt Werner Gábor Történetek című kiállítására, amely 2016. decemberében tekinthető meg könyvtárunk folyosóján. További információk a plakáton.

2016. december 23., péntek

Sven Nordvist: Pettson karácsonya

Egyszerűen imádom ezt a Pettson-könyvet. Minden karácsonykor elolvasom és sosem unom meg! A történet megmutatja, hogy bármi is történik, szép lehet az ünnep, és mennyire fontos az összetartás, egymás szeretete. A szerző illusztrációi pedig ugyanolyan szépek, mint a meséi. 

– brie –

2016. december 22., csütörtök

Holly Webb: Cica az erdőben

„Ella nagyon szereti a cicáját, Pamacsot. Szörnyen megijed, amikor Pamacs egy téli napon nem tér haza. A kiscica azonban élvezi, hogy kint lehet, különösen, amikor elered a hó, és megkergetheti a szép hópelyheket, felfedezheti a téli ruhába öltözött kerteket. Hanem hirtelen hóvihar kerekedik, és Pamacs eltéved az erdőben. Vajon megtalálja-e Ella a kis kedvencét?” 
Mivel itt a tél, és néhány helyen már esik is a hó, ezért ajánlom most ezt a bájos, kedves kis történetet. Habár csak egy könnyed kis mese, és nem kell tőle mély tartalmat várni, de szórakoztató történet. Macska- és télkedvelőknek kötelező! 

A könyvtárban itt található. 
– brie –

2016. december 21., szerda

Konkoly Thege Gyula (1876. december 21. – 1942. december 6.)

140 évvel ezelőtt született (december 21.) Konkoly Thege Gyula, statisztikus, a KSH elnöke, az MTA levelező tagja. Fő kutatási területe az agrárstatisztika és a konjunktúrastatisztika volt. Első szakirodalmi munkái a mezőgazdasági termeléssel és az agrártermékek külforgalmával kapcsolatosak. Tudományos hírnevét az 1922-ben kidolgozott reform és az 1935. évi mezőgazdasági üzemi összeírás alapozta meg. ő szerkesztette az 1925-ben megjelent Gazdacímtárat. Tudományos alapossággal elemezte és foglalta közlési táblákba az 1930-as évek hazai mezőgazdasági összeírásainak adatsorait, és ezeket a megváltozott országhatárok szerinti adatokkal is kiegészítette. Figyelmet fordított a termőföld jelzálogterheinek alakulására is. Munkássága nemzetközi elismertségét jelzi, hogy részben az ő tervei alapján dolgozták ki az egyes országok mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtési rendszerét.

Forrás: Rettich Béla: Konkoly Thege Gyula. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 402–403. p.   

2016. december 19., hétfő

Colette Rossant: Sárgabarackok a Níluson

Ez a fantasztikus hangulatú önéletrajzi gasztroregény – amely életem első gasztroregénye volt – teljesen lenyűgözött és elrepített egy ismeretlen világba, egy egyiptomi-zsidó család életébe, házába – és konyhájába.
Rossant remekül ír és a receptek isteni zamatot adnak a regénynek. Jövőre szerintem újra elolvasom és akkor hátha ki is próbálok egy-két receptet. 

A könyvtárban itt található. 
– brie –

2016. december 16., péntek

Jordan Károly (1871. december 16. – 1959. december 24.)

Forrás: http://www.fsz.bme.hu
145 évvel ezelőtt született (december 16.) Jordan Károly, vegyész, matematikus, meteorológus, statisztikus, hegymászó, barlangkutató, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Jordan publikációinak jegyzéke – a magyarul készült írások idegen nyelvű változatait is számítva – közel száz tételt, köztük több monográfiát tartalmaz. Ezek 1895 és 1958 között születtek, és tematikailag is hatalmas spektrumot ölelnek fel: fizikai kémiai, kémiai, meteorológiai, szeizmológiai, biológiai, geometriai, valószínűség-számítási, matematikai statisztikai, differenciaszámítási témákat tárgyalnak. 
Úttörő és iskolateremtő munkát végzett a valószínűség-számítás klasszikus munkáinak továbbfejlesztése és a korszerű elméletek széles körű alkalmazásának megalapozása terén, amelyről az 1920-as évektől számos tanulmányt írt. Elsőként írta le a korrelációs módszerek alkalmazását az éghajlati jelenségek összefüggéseire. Néhány cikke választójogi problémákkal foglalkozott, de foglalkozott a matematikának a szociológiai irodalomban és a közgazdaságtanban, illetve a differenciaszámításnak a demográfiában történő felhasználásával is. 1927-ben Budapesten adták ki Matematikai statisztika című könyvét, amelyet rövidesen franciára is lefordítottak és megjelentettek 1956-ban jött ki a nyomdából Fejezetek a klasszikus valószínűségszámításból című átfogó munkája.
Hosszú élete során módszeresen gyűjtötte a matematikai tárgyú könyveket, amelyekből hatalmas kollekciót hozott létre. Könyvtára ötezer kötetet számlált, ebből ezret tettek ki a ritka, esetenként a XV. századból származó kiadványok.
Jordan a sport és a tudomány határterületein is kiemelkedő teljesítményeket mondhatott magáénak. Már egyetemi évei alatt több tízezer kilométert kerékpározva bejárta Nyugat- és Észak- Európa nagy részét. A századfordulót követő években – feleségével együtt – jelentős eredményeket ért el hegymászóként a Magas-Tátrában, több útvonal és csúcs meghódításában, amelyeket ezután róluk neveztek el. Ugyanebben az időszakban barlangkutatási munkákban is vezető szerepet vállalt, például a Pálvölgyi kőfejtő barlangjainak és a Tapolcai-tavasbarlangnak a feltárásában. 

Forrás: Rózsa Gábor: Jordan Károly. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 347–348. p.   

Mórocz Béla (1926. december 16. – szeptember 23.)

90 évvel ezelőtt született (december 16.) Mórocz Béla, középiskolai tanár. A középiskolai statisztikaoktatás kiemelkedő alakja volt. Az általa igazgatott iskola a statisztikai képzés mintaiskolájaként működött. Elsőként alakított ki olyan gépparkot az intézményben, amely országos képzések helyszínéül szolgált. Miután az iskola a KSH-tól a Fővárosi Tanács irányítása alá került, megválasztották a budapesti közgazdasági és kereskedelmi szakközépiskolák igazgatói munkaközösségének vezetőjévé. Ebben a funkciójában tizenöt éven keresztül tevékenykedett. Az 1980-as évek elejétől az Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem gyakorlóhelyeként közgazdásztanárok több generációjának szolgált mintaként az iskolában folyó, általa vezényelt szakmai és pedagógiai tevékenység. Az 1960-as években ellátta a statisztika tantárgy országos szakfelügyeletét. Következetességével, szakmai igényességével és tanácsaival nagymértékben hozzájárult a tantárgyi követelmények egységesítéséhez. Az Országos Pedagógiai Intézet a tantervi reformok alkalmával több esetben felkérte munkabizottságok vezetésére. Rendszeresen készített, lektorált érettségi tételsorokat, feladatokat az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyre, és tagja volt a statisztika versenybizottságnak. Általános statisztikatankönyve és -feladatgyűjteménye 1960-tól 1992-ig több kiadást megért. Lektorként részt vett az új szellemű, korszerűsített statisztikai tananyag kimunkálásában is.

Forrás: Giczi Imréné: Mórocz Béla. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 513. p.  

2016. december 15., csütörtök

Napi három csésze kávé csökkenti az időskori demencia kialakulásának esélyét

Legalábbis egy nemrég készült kutatás szerint, amelynek elkészülését a hat legnagyobb kávéforgalmazó támogatta. 
Az már korábban is ismert volt, hogy a mértékletes kávéfogyasztás megelőzi az olyan méreganyagok felhalmozódását az agyban, melyek az Alzheimer-kór kialakulásáért is felelősek. 
A nemrégiben napvilágot látott tanulmány szerint a hosszútávú kávéfogyasztás segíti a kognitív képességek működését, támogató antioxidánsok felhalmozódását a szervezetben. Továbbá segíti a Parkinson-kór és egyéb idegrendszerei megbetegedések megelőzését. 
Évek óta folyó vita övezi a kérdést, hogy vajon a kávé milyen hatással van a szervezetre. Korábbi kutatások főleg a mértéktelen fogyasztás káros hatásaira fókuszáltak. Kiemelték, hogy korai várandósság esetén növeli a vetélés esélyét, illetve szívinfarktust, nyugtalanságot, gyomorégést okozhat. 
Míg a legtöbb tanulmány egyetért azzal, hogy az idegrendszeri megbetegedéseket tekintve a mértéktartó, de rendszeres kávéfogyasztás eredményesebb, mint az alkalomszerű, a férfiakra és nőkre gyakorolt esetleges eltérő hatása még nem tisztázott. 
A kávé csökkenteni látszik az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát, a vizsgálatok szerint akár 27%-kal. A szervezetben átlagosnál alacsonyabb koffeinmennyiség megléte összefügg a kór kialakulásának nagyobb kockázatával. 
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal megállapítása szerint a napi maximum 400 mg-os koffeinbevitel – tehát öt csésze kávé egy nap – nem jelent veszélyt egy egészséges felnőtt számára. 
Rodrigo Cunha, a portugáliai Coimbra Egyetem professzora kiemelte, hogy a visszafogott kávéfogyasztás kiemelt szerepet játszhat a kognitív funkciók romlásának megelőzésében, illetve lassításában. Az idősödő európai népességet tekintve, az egészségmegőrzés ezen módja Európa-szerte hatással lehet az egészségügyi kiadásokra is. 

2016. december 14., szerda

Családi társasjátékklub – ARANYÁSÓK 1. BAJNOKSÁG!

Könyvtárunk és a homoludens.hu Egyesület december 19-én, jövő hétfőn tartja idei utolsó társasjátékklubját. Ez alkalomból Aranyásók-bajnoksággal várjuk a kincskeresőket, értékes nyereményekért lehet versengeni! Természetesen a többi jól bevált társast is előkészítjük.

2016. december 12., hétfő

Gerald Durrel: Léghajóval a világ körül

Sokan vagyunk, akik Gerald Durrell televíziós sorozatain nőttünk fel, nekik biztosan nem kell elmagyaráznom, miért olyan jó ez a könyv. Ők tudják, és ha a könyvet nem is ismerik, már maga a név garancia a jó minőségre. A többieknek pedig azt mondhatom: habár már jóval túlléptem nagykorúságom határát, még mindig elvarázsolt ez a könyv. Csodás mese volt, amely nem csak egyszerűen egy történet három testvérről, akik a nagybátyjukkal egy léghajón utazva körbejárják a földet Larry bácsit keresve, hanem hihetetlen mennyiségű információval átitatott kaland! Gerald Durrell nem tartja meg irigyen a tudását, hanem átadja a legkisebbeknek is, hiszen ebben a korban kell elkezdeni azt a nevelést, ami által a természetet szerető, a környezetükre odafigyelő felnőttekké cseperednek. Állattan, növényismeret, természetföldrajz, környezetismeret és -védelem – mindennel találkozhatunk itt, miközben egy mesét olvasunk.

A könyvtárban itt található. 
– brie –

2016. december 9., péntek

119 éve adták át a KSH épületét

A Központi Statisztikai Hivatal épületének felállítására a 1896. évi XX. számú törvény adta meg a felhatalmazást. A palotát Czigler Győző tervezte, 1896 októberében kezdték el az építését és 1897. december 18-án adták át a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal testületének. Kollégáink erről rendeztek egy kis kiállítást.

2016. december 8., csütörtök

Segyevy Dániel: Térképművek Trianon árnyékában – könyvbemutató

A KSH Könyvtár és a Mika Sándor Egyesület szeretettel meghív minden érdeklődőt 2016. december 15-én (csütörtökön) 17 órára Segyevy Dániel Térkéművek Trianon árnyékában c. könyvének bemutatójára. Jelentkezni ezen a linken lehet.

2016. december 7., szerda

Palugyay Imre, ifj. (1818. október 6. – 1866. december 7.)

150 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Palugyay Imre, történetíró, statisztikus, az MTA levelező tagja. Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leírása című négykötetes művében Buda, Pest, számos szabad királyi város, a Jászkun kerület, Külső-Szolnok, Csanád, Csongrád és Hont vármegye történetét, földrajzi-természeti adottságait és korabeli viszonyait dolgozta fel levéltári és szakirodalmi források, illetve népszámlálási adatok, lélek- és adóösszeírások alapján. A mű történeti fejezetei a kutatók értékelése szerint számos tévedést tartalmaznak, a forráskritikai hiányosságok miatt kevésbé használhatók, a „kortárs” részek azonban jelentős forrásértéket képviselnek a hivatalos adatok bőségének köszönhetően. Szemlélete ugyanakkor már a maga korában is elavultnak számított; Keleti Károly minden érdemével együtt az „államrajzi” és a – még kiforratlan – tudományos igényű statisztika közötti átmenetnek tekintette. Cikkeit a Tudományos Gyűjtemény, az Új Magyar Múzeum és a Magyar Sion közölte. Az Egyetemes Magyar Encyclopaedia munkatársa volt.

Forrás: Rózsa Dávid: Palugyay Imre, ifj. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 563–564. p.   

2016. december 5., hétfő

Könyvbemutató: A virtuális tér geopolitikája

Szeretettel várunk minden érdeklődőt december 8-án (csütörtökön) 17 órától a A virtuális tér geopolitikája című kötet bemutatójára. A szerzők közül előadást tart dr. Dornfeld László és dr. Pintér István.

2016. december 2., péntek

Advent

A karácsonyi készülődés jegyében néhány alkalomhoz illő kiadványt állítottak ki kollégáink könyvtárunk egyik vitrinébe.










Gülch Csaba: A tófehér éjszaka 

A láng lassan a gyertyába rejtezik, 
fénylő magánya illatos ima, 
a falon játszik egy fürge árnyék, 
szívünkbe nőtt a tófehér éjszaka. 

Kint a csend, belül a béke muzsikál, 
tiszta tűz öleli a hangokat, 
újszülött örömbe öltözik minden, 
csillagok csókolják az arcodat. 

A nádas fölött most fehér fény táncol, 
bölcsen bújkáló, óvatos remény, 
téged vár minden hang, minden mozdulat, 
minden felhőbe formált tünemény. 

Mikor elérjük büszkén a vad partot, 
a lelkek mégis egyszerre hullnak, 
várni kell drága, szüntelen várni, 
hogy beérjen a tófehér holnap.

2016. december 1., csütörtök

Családi társasjátékklub decemberben is

Ha hétfő, akkor decemberben is családi társasjátékklub a homoludens.hu Egyesület és könyvtárunk szervezésében! Délután négy és este hét óra között minden alkalommal egy-egy új játékkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők, de természetesen a jól bevált társasokat is előkészítjük. Idei utolsó alkalmunkon, december 19-én Aranyásók-bajnoksággal várjuk a kincskeresőket!

2016. november 30., szerda

A statisztika névadója: Martin Schmeizel

Felhívjuk szíves figyelmüket a Magyar Statisztikai Társaság Statisztikatörténeti Szakosztályának következő rendezvényére, Verók Attila „A statisztika névadója: Martin Schmeizel” című előadására, amelyre december 6-án (kedden) 14 órakor kerül sor a KSH Könyvtárban.

2016. november 29., kedd

Vizaknai Antal (1863. december 3. – 1911. november 29.)

105 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Vizaknai Antal, statisztikus, a KSH aligazgatója, az MTA levelező tagja. Rendkívüli képességei, „gazdag ismeretei” és „fáradhatatlan szorgalma” miatt a társadalom és a gazdaságstatisztika minden ágában „elsőrendő munkaerőnek” tartották. Jekelfalussy József legfontosabb szövetségesének bizonyult a statisztikai hivatal újjászervezésében, jelentős szerepet játszott az 1897-es statisztikai törvény előkészítésében. Behatóan foglalkozott a népszámlálások, közelebbről a nemzetiségi adatfelvétel módszertani kérdéseivel. 1886-ban született szigorlati értekezésében a magyarországi nemzetiségek létszámadatait ismertette az 1851-es, az 1870-es és az 1881-es népszámlálás alapján. Különösen kitüntette magát az 1890-es népszámlálás foglalkozásstatisztikai adatainak feldolgozásában, és – nemzetközi szinten is – elsőként használta fel a cenzus anyagát az ipari vállalatok számának és gazdasági jelent őségének mérésére, amivel megvetette a vállalati statisztika módszertanának alapjait. Irányította az 1900-as és az 1910-es népszámlálás előkészítését és szervezését. Részt vett a népmozgalmi statisztika reformjában: elsőként javasolta a halálozási statisztikai lap adatainak felhasználását a házassági termékenység mérésének céljára, és a halálokok vizsgálatának pontosabbá tétele érdekében bevonta az orvosokat a népmozgalmi statisztika adatszolgáltatóinak körébe. Az ő nevéhez fűződik a helynevek törzskönyvezésének kezdeményezése és a választójogi reformot megalapozó 1904-es statisztikai adatfelvétel megszervezése, de nem kerülte el figyelmét az áruforgalmi statisztika, a dohányjövedék, a közegészségügy és a betegpénztárak statisztikája, a népoktatási statisztika és a jogi oktatás reformja sem.

Forrás: Rózsa Dávid: Vizaknai Antal. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 744–745. p.  

2016. november 28., hétfő

Kiállítás

A KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt Pouzanova-Galatch Vera Portrék című kiállítására, amely 2016. decemberében tekinthető meg könyvtárunk folyosóján. További információk a plakáton.

2016. november 25., péntek

Beszélgetőklub

Ahogy minden hónap első csütörtökén, decemberben is Beszélgetőklub lesz a KSH Könyvtárban Rácz Györgyivel. A decemberi alkalom témája: advent. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Részletek a plakáton.

2016. november 23., szerda

Bohumil Hrabal: Bambini di Praga 1947

Azt biztosan tudom, hogy az eddig olvasott két másik Hrabal-könyv (Őfelsége pincére voltam, Foghíjak) jobban tetszett, de ahogyan érik bennem a regény, egyre inkább fogadom el, és tetszik is. Kicsit furcsa volt az egyes helyszínekre való ugrálásból fakadó töredezettség, de egy idő után megszoktam, és azután már vártam, hol lyukadunk ki, mi lesz a következő színhely, ahol az ügynökök az átverés iskoláját gyakorolják. Ami a legszürreálisabb volt számomra, talán a szállodai jelenet Tondával, Nadjával és a direktorral. 
De ez is igazi, hamisítatlan Hrabal-könyv volt. 

A könyvtárban itt található. 
– brie –

2016. november 22., kedd

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek

Márai Sándor kiváló mestere annak, meddig égnek pontosan a gyertyák. Sem nem túl rövid ideig, sem nem túl sokáig. 
1899. július 2. – ekkor kezdődik a történet, amely azután 41 évvel később folytatódik a vacsoraasztalnál. Nem gondoltam, hogy Márai ennyire szépen ír. Percről percre izgalommal követtem, mi fog történni később. Habár váltakozott a jelen és – a visszaemlékezések révén – a múlt, ez olyan remekül volt megoldva, hogy egyetlen pillanatra sem volt zavaró, nem éreztem a zökkenőket az idő váltakozásában. 
Ami a legjobban felkeltette az érdeklődésemet a vacsora és a vacsoravendég iránt, az a tábornok és Nini párbeszéde volt a vacsora előkészületeivel kapcsolatban. Mi történhetett a két ember – tábornok és vendége között 41 éve? Mi vonzza vissza ennyi idő elteltével a másikat a kastélyba? Csupa olyan kérdés, amire tudni akartam a választ, és képtelen voltam úgy lefeküdni, hogy ne kapjam meg ezeket a válaszokat. 
A vacsora utáni párbeszédben, beszélgetésben, monológban sok mindenről szó esett: barátság, ölés-ölelés, zene, magány, hűség, boldogság… Csupa rendkívül fontos téma; főleg a két idős ember életében fontos téma. Mind a ketten elmúltak már hetven évesek, és ahogyan olvastam a történetet, az járt a fejemben, hogy minden idős embernek múltja van, amiről nem is tudunk. Nem is hinnénk, hogy a nagyszüleink, a szomszéd idős ember életében milyen drámai események történhettek, és lehetséges, hogy senkinek nem mondta el. És ha találkoznánk Henrikkel és Konráddal, csak két idős férfit látnánk, nem is sejtve, milyen múltjuk van, és ha megtudnánk, csodálkoznánk, hiszen mi nem fiatal emberekként tekintünk rájuk, talán el sem tudjuk képzelni, hogy voltak valaha harmincas, tetterős emberek. És hogy mit tettek vagy éppen nem tettek meg akkor. 
Szeretem ezt a regényt. 

„Mit ér mindenféle szeretet, ami jutalmat akar?” 
„Az ember nem azzal vétkezik, amit csinál, hanem a szándékkal, amivel elköveti.” 
„Aki nem fogad el részleteket, az valószínűleg mindent akar.”
„A barátság nem eszményi hangulat, hanem szigor törvény.”

A könyvtárban itt található. 
– brie –

2016. november 21., hétfő

Mikulás-váró kézműves-foglalkozás a KSH Könyvtárban

November 29-én (kedden) 16 órától Mikulás-váró kézműves-foglakozást tartanak könyvtárosaink 4 és 10 év közötti gyermekek részére. Részletek a plakáton.

2016. november 18., péntek

A magyar népdal és népköltészet hete

November harmadik hete a magyar népdal és népköltészet hete, kedvenc gyermekkori népmeséink, népdalaink ünnepe. Országszerte több iskolában és művelődési házban szerveznek az eseménnyel kapcsolatos programokat: népdaléneklő, népmeseszavaló-, meseillusztráló-, valamint rajzversenyeket. Folyosónkon ebből az alkalomból rendeztek be egy polcot kollégáink.

2016. november 17., csütörtök

Emlékülés Kőrösy József halálának 110. évfordulója alkalmából

Felhívjuk szíves figyelmüket a Magyar Statisztikai Társaság Statisztikatörténeti Szakosztályának november 24-ei Kőrösy József-emlékülésére. Részletek a plakáton.

2016. november 16., szerda

Hatvani István (1718. november 21. – 1786. november 16.)

Forrás: Wikipédia
230 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Hatvani István, orvos, teológus. Filozófiai és teológiai munkái mellett természettudományos munkássága is jelentős. Nem volt ugyan statisztikus, de ismerte a valószínűség-számítás és a politikai aritmetika korabeli eredményeit, és azokat Magyarországon elsőként publikálta. 1757-ben megjelent Introductio ad principia philosophiae című tankönyve harmadik fejezetében a nagy számok törvénye és a valószínűségszámítás ismertetésével lényegében a statisztikai gondolkodás alapjait rögzítette. Elkülönítette az a priori, vagyis a jövőre vonatkozó és az a posteriori, vagyis a múltra vonatkozó valószínűségeket. Utóbbit a várható emberi életkor kiszámításával és a halálozások törvényszerűségeinek bemutatásával szemléltette, s ennek keretében a konkrét debreceni születési és halálozási adatok alapján eljutott a magas csecsemőhalandóság problémájának statisztikai exponálásáig. Munkájában javaslatot tett a meteorológiai statisztikai adatok gyűjtésére, hogy ezek alapján több év adatai ismeretében lehetővé váljon meteorológiai előrejelzések készítése. Népességstatisztikai megfigyelései és módszerei saját korában és tanítványaira kevéssé hatottak, de mint a politikai aritmetika első magyarországi képviselője, a hazai statisztika egyik úttörőjének számít.

Forrás: Mészáros Balázs: Hatvani István. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 283–284. p.  

2016. november 14., hétfő

Szabó Magda: Sziget-kék

Általános iskolásként egyszer elolvastam már a könyvet, de mivel nagyon régen volt, már nem emlékeztem semmire belőle, így igazán az újdonság erejével hatott. Nagyon élveztem a regény minden percét. Gyengéd, bájos, szeretnivaló történet volt, mindegyik állat a szívemhez nőtt, amikor pedig megtudtam, hogy Kelemen, a hiúz női fodrász a szigeten, hát nagyot mosolyogtam. 
„Hát kell, ahhoz törvény, hogy az ember azt tegye, ami jó? Ki tehet arról, hogy néha olyan furcsa dolgok a jók, a jó dolgok meg rosszak?” 
„A harmadik alaptörvény: Az árulót elfelejtjük. Az áruló nincs, meghalt, nem is ismertük soha. Nem terheljük az emlékezetünket a képével. A legnagyobb büntetés a felejtés.” 
„Aki hazudik, az gyáva!” 
Nem lehet erre a könyvre egyszerű meseregényként tekinteni. Fontos mondanivalót hordoz gyereknek és felnőttnek egyaránt, érdemes elolvasni bármely életkorban. Igazi Szabó Magda-regény. 

A könyvtárban itt található. 
– brie –

2016. november 10., csütörtök

Kölcsey Ferenc Olvasókör: A magyarok asztala. Beszélgetés Benke Lászlóval

A KSH Könyvtár, a Kölcsey Olvasókör és a Könyvtárellátó szeretettel várja az érdeklődőket 2016. november 17-én (csütörtökön) 16:30-tól „A magyarok asztala" címmel megrendezett programra, melynek vendége Benke László többszörös világbajnok mesterszakács.

2016. november 9., szerda

Kocsis Zoltánra (1952–2016) emlékezünk

November 6-án elhunyt Kocsis Zoltán, kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester, zongoraművész és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója, érdemes és kiváló művész. A könyvtárunk folyosóján található egyik vitrinben néhány kiadvánnyal emlékezünk meg róla.

2016. november 8., kedd

Bohumil Hrabal: Őfelsége pincére voltam

Imádtam a filmet, többször is láttam már. Ahogy olvastam a könyvet, az volt az érzésem, sokkal melankolikusabb, mint a film volt – de ennek oka az is lehet, hogy sok éve, hogy utoljára megnéztem. Kifejezetten tetszett ez a Hrabal-könyv. Igaz, voltak olyan részei, amiknél kicsit elkalandoztam, nem kötött le teljesen; néhol pedig idegesítő volt, de ezen is át lehetett lendülni. Minden fejezetben megtaláltam azonban azt, ami miatt megfogott. Kiváló az író humorérzéke, remekül mutatja meg itt is a történelem viharait, a politika változását. 

A könyvtárban itt található. 

– brie –

2016. november 7., hétfő

„Századunk költője”? Bob Dylan és az irodalmi Nobel-díj

A KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt 2016. november 16-án (szerdán) 17 órára a Bob Dylanről szóló zenés beszélgetésre. Vendégeink Bob Dylan pályafutásáról, személyiségéről, zenei és irodalmi munkásságáról cserélnek eszmét, emellett szó lesz a 2016-os irodalmi Nobel-díjról és fogadtatásáról is. Részletek a plakáton.

2016. november 4., péntek

Bohumil Hrabal: Foghíjak

Egyszerre szerettem ezt a könyvet és fájt, de hiába fájt, olvastam tovább, olyan megrendítő és magával ragadó volt – mindegy, hogy a történelmi vagy a magánéleti szálat nézem (amit át- és átsző a történelem). Érdekes volt egy Hrabal feleségének szemszögéből megírt élettörténetet olvasni: én biztos, hogy nem bírtam volna ki az író mellett. Az fogott meg nagyon, hogy Hrabal mennyire racionálisan volt képes látni magát – ismerve gyengeségeit, és ami fontos: volt benne annyi bátorság, hogy ezt meg is mutatta az olvasónak. Számomra ettől lett Hrabal olyan emberi, és ettől került olyan közel hozzám. 
Egy másik rész a könyvben az, amelyikben az író – falánksága miatt – kórházba kerül: itt meséli el akkor Hrabal felesége nézőpontjából, felesége gondolataival: hogyan viszonyulnak az élethez rokkant emberek és hogyan az író. Mélyen megérintettek ezek az oldalak is. Szívből remélem, hogy Bohumil Hrabal úgy tisztelte és szerette a feleségé, ahogyan az asszony megérdemelte – hiszen nem lehetett könnyű az író mellett az élet. 
Biztos vagyok benne, hogy ezt a könyvet el fogom még olvasni. 

A könyvtárban itt található. 

 – brie –

2016. november 3., csütörtök

A magyar tudomány napja: november 3.

1825. november 3-án gróf Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a pozsonyi országgyűlésen a Magyar Tudós Társaság megalapítására, lehetővé téve ezzel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. A Magyar Tudósok Világtalálkozóján (1996) döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg. A könyvtár folyosóján található egyik vitrinben erről emlékezünk meg.

2016. november 2., szerda

Családi társasjátékklub novemberben is

Ha hétfő, akkor novemberben is családi társasjátékklub a homoludens.hu Egyesület és könyvtárunk szervezésében! Délután négy és este hét óra között minden alkalommal egy-egy új játékkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők, de természetesen a jól bevált társasokat is előkészítjük. Részletek a plakáton.

2016. október 28., péntek

Játékirodalom

Szeretettel várunk minden játszani vágyót hétfőnként a homoludens.hu Egyesület és a KSH Könyvtár közös társasjátékklubjába, 16 és 19 óra között. Ha valaki emellett szívesen olvasna a játékok ősi eredetéről, arról, hogy mivel múlatták az időt a különböző társadalmi rétegek képviselői az egyes történelmi korszakokban, hogyan kapcsolódott össze a játék az idők folyamán a jóslással, a tanulással, a hadviseléssel, nem ritkán a politikával, érdekli más népek játékkultúrája, esetleg többet tudna meg egy-egy játék fortélyairól, keresse fel könyvtárunkat! Folyosónk egyik vitrinében néhány témába vágó könyvet helyeztünk el, melyek kölcsönözhetők.

2016. október 27., csütörtök

Beszélgetőklub

Ahogy minden hónap első csütörtökén, novemberben is Beszélgetőklub lesz a KSH Könyvtárban Rácz Györgyivel. A november 3-i alkalom témája: emlékezés. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Részletek a plakáton.

2016. október 26., szerda

Kováts Ferenc (1873. március 15. – 1956. október 26.)

60 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Kováts Ferenc, gazdaságtörténész, közgazdász, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. 1900 és 1905 között a Magyar Gazdaságtörténeti Szemle szerkesztője volt, amelynek hasábjain ő maga is jó néhány gazdaságtörténeti tárgyú írást jelentetett meg. Tudományos kutatásai során elsősorban a középkori városfejlődéssel, a pénzforgalom jelenségeivel és a külkereskedelemmel foglalkozott; munkáihoz elsőként használta fel a pozsonyi levéltár anyagait.

Forrás: Lencsés Ákos: Kováts Ferenc. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 423. p.  

2016. október 25., kedd

Kiállítás

A KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt Osztobányiné Mógor Ildikó kiállítására, amely 2016. novemberében tekinthető meg könyvtárunk folyosóján. További információk a plakáton.

2016. október 24., hétfő

Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot?

Eco könyve rámutat arra, hogy az internet használatának elterjedése előtt is lehetett nagyszerű szakdolgozatokat írni. Ehhez elegendő (volt) a megfelelő tervezés, a téma pontos meghatározása, valamint egy-két közeli könyvtár felkeresése. Segít egy végeláthatatlannak tűnő úton megtenni az első lépéseket, amelynek a végére érve egy, a kritikákkal szemben is helytálló szakdolgozat birtokába kerülhetünk. Eközben olyan tartalmi és formai tanácsokkal lát el minket, melyek a mai napig megállják a helyüket, közel harminc év távlatából is. Számomra a könyv szinte olvastatta magát, ugyanakkor egyeseknek túlságosan is explicit lehet Eco stílusa, ettől függetlenül mindenki számára tanulságos olvasmány. Elsősorban olyan szakdolgozatot írók számára készült a mű, akik nem rendelkeznek megfelelő anyagi-, illetve időbeli forrással sem, ezáltal nem tudnak messzebbre elutazni kutatást végezni, vagy megvenni minden fontosnak vélt könyvet. Ajánlott ugyanakkor mindenkinek ez a könyv, akik hosszabb-rövidebb terjedelemben publikálni szoktak, hiszen számukra is nyújthat új – vagy ismert, de már elfeledett – információkat. 

A könyvtárban itt található.

– A. L. L. –

2016. október 23., vasárnap

Galgóczy Károly (1823. január 27. – 1916. október 23.)

100 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Galgóczy Károly, közgazdász, statisztikus, jogász, mezőgazdász, az MTA rendes tagja. Az Országos Statisztikai Hivatalban elsősorban mezőgazdasági és birtokstatisztikával foglalkozott. Összegyűjtötte az egyes községhatárokra vonatkozó tagosítási és legelő-elkülönítési térképeket, birtokosztályozási táblázatokat és területmennyiségi kimutatásokat. A képviselőválasztási összeírások alapján – elsőként az országban – statisztikát készített a jobbágybirtokok megoszlásáról és a választójoggal rendelkező népesség foglalkozási szerkezetéről. Összeállította a hivatal szervezeti, személyzeti és munkabeosztásának tervezetét, amely azonban már nem léphetett érvénybe. Cikkei számos gazdasági szaklapban és hírlapban jelentek meg változatos témákról, így a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem kérdéseiről, de emlékbeszédeket és életrajzokat is írt.

Forrás: Derzsy Márk – Lencsés Ákos: Galgóczy Károly. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 235. p.  

2016. október 21., péntek

Az 1956-os forradalom 60. évfordulója

2016. október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját ünnepeljük, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A könyvtár folyosóján található egyik vitrinben erről emlékezünk meg néhány kiadvánnyal.

2016. október 20., csütörtök

Ludmann Mihály: Művészek a háborúban, 1914−1918

Azért volt számomra különösen fontos ez a könyv, mert a benne felvonultatott művészek egy része a Szolnoki Művésztelep alkotója volt, amelynek története mostanában különösen érdekel. Ilyen alkotó volt Aba-Novák Vilmos, Mednyánszky László vagy Vaszary János is. Rippl-Rónai József, habár nem fogadta el a Művésztelepre szóló meghívást, a visszautasítás által mégis része annak történelmének. 
Ludmann Mihály könyvében nemcsak hadirajzolókat és -festőket találhatunk meg, hanem szobrászokat, építészeket is bemutat a szerző. A kiváló minőségű kiadványt az első világháború 100. évfordulójára jelentették meg. 

A könyvtárban itt található.

 – brie –

2016. október 19., szerda

Kiss Éva: Lakás és bútor, 1920−1948 között

Nagyon szeretem a 20. század első felét, akár történelmi, akár más szempontból figyelem. Emellett kedvelem a bútortörténetet és az építészetet. Szerencsésnek tartom azokat, akikben elég tehetség és kitartás van ahhoz, hogy iparművészettel vagy építészettel foglalkozzanak. Nagyon izgalmas téma ez, bármelyik korszakot veszem is górcső alá. 
Ez a könyv Magyarország 1920−1948 közötti bútor- és lakástörténetét mutatja be, amely időszakra nagy hatást gyakorolt a Bauhaus is. Az első világháború után a lakosság elszegényedett, a rossz gazdasági viszonyok átalakították a családok életét is. "A lakás többé már nem a reprezentáció, az úrhatnám polgári magamutogatás helyszíne, hanem észszerűen, racionálisan berendezett, lehetőleg két-három szobás lakóhely, ahol nincs semmi, ami felesleges lenne, de amire szükség van, az könnyen elérhető, egyszerűen tisztán tartható, jól működő környezet." 
Izgalmas olvasmány volt ez a színvonalasan megalkotott könyv. Sok bútornál gondoltam arra: "Igen, ezt akarom". 

A könyvtárban itt található.

– brie –

2016. október 18., kedd

Bánlaky Adorján (1866. november 22. – 1951. október 18.)

65 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Bánlaky Adorján, statisztikus, a KSH aligazgatója. 1899-től a KSH II. főosztályának egyik alosztályát vezette, s ebben a minőségben a statisztikai évkönyvet és a havi közleményeket szerkesztette. 1900-ban a IV. főosztályhoz került főosztályvezető-helyettesi minőségben, ahol továbbra is a statisztikai évkönyv szerkesztését végezte, az 1900. évi népszámlálás összeállítási munkálatait vezette, és a választási statisztikai adatok feldolgozásának irányításában vett részt. A népszámlálással kapcsolatos munkák befejezése után a közigazgatási statisztikai ágak vezetésével foglalkozott, a külkereskedelmi statisztikákat kivéve. 1924-ben a KSH aligazgatója volt. Még ugyanebben az évben nyugállományba vonult.

Forrás: Derzsy Márk: Bánlaky Adorján. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 231–233. p.  

2016. október 17., hétfő

Kölcsey Ferenc Olvasókör: Mit olvasunk mi, olvasóköri tagok?

A KSH Könyvtár, a Könyvtárellátó és a Kölcsey Ferenc Olvasókör szeretettel meghívja Önt 2016. október 20-án (csütörtökön) 16:30-ra. Az olvasókör tagjai beszélnek az általuk legutoljára olvasott könyvről, arról, hogy az hogyan hatott rájuk, milyen gondolatokat ébresztett bennük.

2016. október 15., szombat

Bob Dylan előtt tisztelgünk

Bob Dylan (1941−) amerikai énekes, dalszerző, zenész, költő közel öt évtizede a popzene egyik meghatározó alakja és állócsillaga. Idén ő nyerte el az irodalmi Nobel-díjat. Ez alkalomból a könyvtár folyosóján található egyik vitrinben válogatás látható Dylan önéletrajzi kötetéből, a vele készült interjúkötetből és dalszövegeiből.

2016. október 14., péntek

Szépírók a KSH Könyvtárban: Bevezetés a Wikipédia-univerzumba. 1. A Wikipédia-szerkesztés alapjai

A KSH Könyvtár és a Szépírók Társasága szeretettel meghívja Hajdu Kálmán előadás-sorozatának első alkalmára október 19-én (szerdán) 17 órára. Az előadás címe: Bevezetés a Wikipédia-univerzumba. Az érdeklődők betekintést nyerhetnek a Wikipédia-szerkesztés alapjaiba. Részletek a plakáton!

2016. október 13., csütörtök

Alberto Manguel: Az olvasás története

Az illusztrációkkal és jegyzetekkel bőségesen ellátott kiadvány igazi filozófiai, társadalom-, művelődés- és kultúrtörténeti utazás az olvasást szerető közönségnek. 
Az ókortól a 20. század végéig, Európától Ázsiáig tartó utazás alatt sok érdekes információval lehetünk gazdagabbak erről az elmélyült, élvezeteket és tudást rejtő tevékenységről. 
Olyan könyv ez, amit érdemes magunk mellett tudni a könyvespolcunkon, hogy bármikor elővehessük és belelapozhassunk. Szerettem olvasni és olvasgatni. Máris előkelő helyen áll könyves kívánságlistámon. 

A könyvtárban itt található.

– brie –