2016. május 31., kedd

Gorove István (1819. augusztus 20. – 1881. május 31.)

Forrás: Wikipédia
135 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Gorove István, közgazdász, politikus, földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, közmunka- és közlekedésügyi miniszter, az MTA tiszteleti tagja. 1839–40-ben Pozsonyban az országgyűlési ifjúság egyik vezéréül ismerte el. 1843-ban Temes megyébe költözött, ahol az apjától örökölt gazdaság felügyelete és rendezése mellett nagy szorgalommal tanulmányozta a nemzetgazdasági tudományokat, és ennek eredményeit megyei szónoklatokban és hírlapi cikkekben is bemutatta. Temes vármegyében már 1843–44-ben országgyűlési követté jelölték, a konzervatív párt győzelme miatt azonban az országgyűlésbe nem juthatott be. Ekkor csatlakozott a liberális ellenzékhez, 1846-ban pedig az országos Védegylet Kossuth Lajos helyébe igazgatójává választotta. A világosi fegyverletétel után Törökországba, majd Párizsba menekült. 1852-ben távollétében halálra ítélték, és – in effigie, azaz jelképesen – felakasztották. Csak nyolcévi külföldi tartózkodás után, 1857-ben térhetett vissza hazájába külön engedéllyel, akkor a közélet teljes pangásában magányba vonult, és elhanyagolt gazdasága ügyeit rendezte. 1861-ben ismételten a politikai élet részesévé vált, Pest Terézvárosa az 1861. évi országgyűlésre képviselőül választotta. 
   Az 1867-es kiegyezés után megalakult magyar kormány földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztereként felkérte Keleti Károlyt, a Magyar Földhitelintézet tanácsjegyzőjét, hogy nyújtson be tervezetet a statisztikai hivatal megszervezése ügyében. Az 1867. május 10-ére elkészült tervezetet Gorove elfogadta, és 1867. május 25-én Keletit osztálytanácsosként kinevezte a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium statisztikai élére. Javaslatára I. Ferenc József császár és király 1869. június 18-án jóváhagyta a Földtani Intézet megalapítását is. 1870-től közmunka- és közlekedésügyi miniszterként tevékenykedett. E tisztségéről 1871 júniusában mondott le a municipális törvény megszavazása kapcsán, mert az liberális elveivel összeférhetetlen volt. Gorove a minisztériumból kilépve a Deák-párt körének elnöke lett. Buzgó előmozdítója volt a Deák-párt és a Balközép Párt fúziójának. Az e két pártból 1875. március 1-jén megalakult Szabadelvő Párt Tisza Kálmán miniszterelnökké történt kinevezésével ismét őt választotta elnökéül, amely tisztséget haláláig töltötte be. 
   Magyarországon először ő fogalmazta meg a közlekedési eszközöknek az állam részéről nyújtandó jövedelembiztosítása (garancia) nagy jelentőségő eszméjét. 1842–1843-ban barátja, Tóth Lőrinc társaságában tett európai utazásainak tapasztalatait a Nyugot című kétkötetes munkájában tette közzé. Értékes, a kiegyezési tárgyalásokat is ismertető emlékiratokat hagyott hátra. 

 Forrás: Bedecs Éva: Gorove István. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 245–246. p.

2016. május 30., hétfő

Fáy András (1786. május 30. – 1864. július 6.)

230 évvel ezelőtt (május 30.) született Fáy András, politikus, író, hivatalnok, az MTA helyettes elnöke. Neve összekapcsolódott az első magyar takarékpénztár, a Pesti Első Hazai Takarékpénztár létrejöttével. Fáynak az alapításban végzett hathatós közreműködése nyomán, 1840-ben a takarékpénztár megkezdte működését. Az intézményben 1848-ig Fáy töltötte be a segédigazgatói posztot. A Takarékpénztár pár év alatt jelentős fejlődésen ment át, a forradalom és szabadságharc kirobbanásáig több mint harminc fiókja lett. Üzleti tevékenységi köre sem bizonyult elegendőnek, így 1847-ben Fáy indítványozta, hogy hozzanak létre az intézményen belül egy olyan részleget, amely életbiztosítással foglalkozik, ez azonban ekkor még nem valósult meg. Napjainkban az OTP a jogelődjének tartja az intézményt.
   Fáy András igen jelentős publikációs tevékenységet is folytatott, írásai jó néhány műfajt érintenek. Írt hosszabb-rövidebb politikai, közéleti, közgazdasági, közegészségügyi és statisztikai jellegű munkát, mellettük azonban szépirodalmi tevékenysége is jelentős. 1802-től jelentek meg szépirodalmi művei, azok között versek, dalok, színdarabok, filozófiai jellegű tanmesék, aforizmák, regények stb. egyaránt találhatók. Mindezek közül a legnagyobb ismertségre a mesék és aforizmák tettek szert.

   Önálló statisztika munkával 1819-ben állt elő, amelyben számok helyett szavakkal igyekezett Parádfürdő jellegzetességeit és hasznosságát körbejárni. A kezdeti kitérő után Fáy hamarosan a számszerűséget szem előtt tartó statisztika felé fordult. Legjelentősebb statisztikai munkája a Pesti Első Hazai Takarékpénztárhoz kapcsolódik, pontosabban a tevékenységi kör már említett bővítéséhez, az életbiztosítási szolgáltatás bevezetéséhez. Fáy, hogy a biztosítási intézet felállítása előtt megfelelő halálozási statisztikához jusson, adatgyűjtést is szándékozott végezni. Ennél fogva 1847-ben hétszáz különböző hitfelekezetű lelkésznek és jegyzőnek küldött ki kérdő-ívet, amelyben az elmúlt tíz év halálozási adataira kérdezett rá. Mindez azért tekinthető úttörő kezdeményezésnek a statisztika terén, mert a jóformán hiánytalanul visszaérkezett kérdőívekből Fáy elkészítette az első magyar halandósági táblát; a munka később nyomtatásban is megjelent (Adatok Magyarország bővebb ismertetésére).

Forrás: Kovács Csaba: Fáy András. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 194–195. p.

2016. május 27., péntek

Kiss Ottó: Emese almája

Nem annyira érzelemgazdag és szomorú, mint a Csillagszedő Márió volt, ami egyáltalán nem baj. Ez a kötet olyan inkább, mintha egy gondtalan kisgyermek gondolataiba olvasnék bele, akinek elég jó élete van. Aranyos és frappáns volt a szöveg, egy-két erőltetettnek tűnő verstől eltekintve. Akaratlanul is eszembe jutott közben Ijjas Tamás Bőröndapu című kötete, mindhárom könyvet ajánlanám az érzékenyebb gondolatokra fogékony olvasóknak.

A könyvtárban itt található.

Zsófi

2016. május 26., csütörtök

Joe Hill: NOS4A2 (Karácsonyországból még egyetlen gyerek se jött vissza)

Mielőtt kezünkbe vesszük e vastag kötetet (903 oldal), azelőtt tudnunk kell, hogy az írója, Joe Hill a nagy népszerűségnek örvendő – többnyire horror, sci-fi és fantasy témában alkotó – Stephen King fia. Éppen ezért vettem a kezembe én is a könyvet, hogy lássam, mire képes a gyermek, mit tud mondani nekem, aki szinte a teljes eddigi King-életművet elolvasta már. Azt kell mondanom, hogy nem csalódtam, a könyv az elejétől a végéig magával ragadott.
   A gonosz vénember – aki már-már nem is ember – gyerekeket kutat fel a világban, és szállítja őket az 1938-as Rolls-Royce Wraith autójával Karácsonyországba, ahol elhiteti velük, hogy életük végéig boldogok lesznek, mert ott minden nap karácsony van. Szerencsétlenségére egy olyan lányt is próbált magával vinni, aki különleges képességeinek köszönhetően fel tudja vele venni a harcot – először gyermekként, majd anyaként is, saját gyermekét védelmezve.
   Nyilván sokakat elgondolkodtat az, hogy mire utal a könyv címe, és hogyan kell kiejteni. A címe az autó rendszáma, és N-O-S-four-A-two szóviccből származik, úgyhogy bátran kérjék a kollégáktól a kölcsönzőpultnál az alábbi egyszerű szóval: Nosferatu.

A könyvtárban itt található.

Arrabona

2016. május 25., szerda

Barátné Hajdu Ágnes: Társadalmi egyletek a két világháború között és a koalíciós időszakban Hódmezővásárhelyen

A KSH Könyvtár, a Kölcsey Olvasókör és a Könyvtárellátó szeretettel várja az érdeklődőket május 26-án (csütörtökön) 16:30-tól Barátné Hajdu Ágnes Társadalmi egyletek a két világháború között és a koalíciós időszakban Hódmezővásárhelyen című kötetének bemutatójára. A szerzővel Rácz András, a Könyvkultúra Magazin főszerkesztője beszélget.

2016. május 24., kedd

Hova juttathat a PhD-fokozat? Általában vissza az iskolába

A Science Magazin 2016. májusi számában megjelent tanulmány megpróbálta kideríteni, hogy a PhD-hallgatók többsége miért próbál posztdoktori helyekre bejutni, hiszen igen csekély a főállású egyetemi státusz, amely tradicionálisan a végső célja lehet ennek a pályának.
   Az eredmény azonban – a téma komplexitásából adódóan – nem tudott egyértelmű magyarázattal szolgálni. Mint írják: „Sajnálatos módon nem világos, miért pályáznak a PhD-hallgatók posztdoktori pozíciókra, ahogy az sem, hogy a terveik mennyire alapulnak személyes megfontolásokon.”
   A szerzők, a Georgia Tech és a Cornell Egyetem üzleti karának oktatói, arra utaló jeleket találtak, hogy a posztdoktori pozíciók „alap opcióként” jelennek meg a doktori képzés után, esetleg átmeneti „parkoló pályaként”, amíg megüresedik az az állás, amelyet meg akarnak szerezni.
   A szerzők felhívják a figyelmet, hogy tudatosabb karriertervezésre van szükség a PhD-hallgatók körében, sőt a hallgatóknak már az előtt komolyabban végig kellene gondolnia az előrelépési lehetőségeit, mielőtt egyáltalán jelentkezne a képzésre. Amint azt az egyik szerző, Henry Sauermann, a Georgia Tech docense, kiemelte „a kérdés az, hogy a PhD-képzés valóban a megfelelő lépés-e.”
   Az adatgyűjtésbe az Egyesült Államok 39 kutatóegyetemének biológus és más élettudományi terület, fizikus, kémikus, mérnöki és számítástechnikai PhD-képzésében résztvevő hallgatóit vonták be 2010-ben és 2013-ban.
   A biológus és élettudományi területek hallgatóinak több mint háromnegyede gondolta úgy, hogy legalább egy év posztdoktori kutatás szükséges, hogy PhD-szintű kutatásra alkalmas legyen akár tudományos, akár ipari körülmények között. Más tudományterületek hallgatóinak 42%-a vélekedett a kérdésről ugyanígy.
   Azoknak az élettudományi területeken tanulóknak, akik 2013-ra befejezték a doktori képzést, 74%-a posztdoktori pozícióba lépett tovább, míg a többi tudományterületen ez az arány 46%. Arra a kérdésre, hogy miért választották a posztdoktori pozíciót, a leggyakrabban adott válasz 2013-ban az volt, hogy úgy gondolták, ez növeli a vágyott munkahely megszerzésének esélyét.
Egy dolog bizonyos: addig ne szerezzen senki PhD-fokozatot, amíg nem tudja pontosan, mire akarja használni. Ami könnyen lehet, hogy további ismeretszerzést igényel majd.

Forrás: The New York Times, 2016. május 5.
Fordította: Sz. R. 

2016. május 23., hétfő

A mikrocenzusok fél évszázada Magyarországon – múlt, jelen, jövő

2016 októberében mikrocenzus („kis népszámlálás”) lesz Magyarországon. A Magyar Statisztikai Társaság Statisztikatörténeti Szakosztálya ez alkalomból kerekasztal-beszélgetést szervez A mikrocenzusok fél évszázada Magyarországon – múlt, jelen, jövő címmel. A beszélgetés résztvevői: Németh Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal társadalomstatisztikai elnökhelyettese; Czibulka Zoltán, a KSH nyugalmazott főosztályvezetője; Kovács Marcell, a KSH osztályvezetője és Huszár Ákos, a KSH vezető tanácsosa. A beszélgetés moderátora: Lakatos Miklós, a KSH nyugalmazott szakmai főtanácsadója. A rendezvény helyszíne és időpontja: KSH Könyvtár Bibó István-terem, május 24. (kedd) 14 óra.

2016. május 20., péntek

Sue Townsend: A 23 és 3/4 éves Adrian Mole küzdelmei

Valamikor 13-14 éves korom körül olvashattam az első kötetet, tetszett nagyon, aztán haladva Adrian korával, most is szinkronban vagyunk. Olvastam, és csak olvastam és már az elején feltűnt, hogy ilyen nincs, hogy lehet ennyire nem evilági lény Adrian, hogy ennyire nem látja azokat a dolgokat, amelyek egyébként egyértelműek és totális tévedésben él, de pont ez a balféksége volt aranyos, vonzó és egyben rendkívül szórakoztató. Az Ímhol hazámnak sík hegyei pedig bónuszként telitalálat, Townsend ráérzett, hogy mit hogyan kell megírnia. Nem terveztem, de elolvasom Adrian felnőtt létének további állomásait is.


A könyvtárban itt található.

Zsófi

2016. május 19., csütörtök

Farkasfalvy Sándor (1888. június 9. – 1966. május 19.)

50 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Farkasfalvy Sándor, statisztikus, a KSH alelnöke. 1911-től dolgozott a KSH-ban. Az I. világháború idején a mezőgazdasági és az iparstatisztikai felvételekben működött közre, továbbá osztályvezető-helyettesként részt vett a mezőgazdasági osztályon a cséplési statisztika, az ipari osztályon pedig a háborús ipari statisztika megszervezésében. Mindezen munkálatok mellett két éven keresztül a hitelügyi statisztikai osztály vezetői tisztségét is betöltötte. 1921-ben az ipari osztály vezetője lett, új megbízatásával egy időben pedig miniszteri titkárrá nevezték ki. A következő évek során a statisztika több területével is foglalkozott, ilyen volt a gyáripari termelési és az üzemi statisztika megszervezése, a részvénytársasági statisztika újjászervezése, a bányászati és kohászati statisztika megszervezése. 1931-ben a honvédelmi miniszter felkérte az ipari térképek elkészítésére és a népszámlálás során végzett honvédelmi célú összeírásból készült ipari feldolgozás anyagának összeállítására. 1934-ben a katonai ellátás szempontjából fontos áruk kereskedelmi készletére vonatkozó statisztikai adatfelvétel megszervezésén dolgozott. 1944. június 30-án kinevezték a KSH alelnökévé. 1945 júniusában a KSH-ban működött igazolóbizottság vezetői állásra alkalmatlannak minősítette jelentésében. 1945 szeptemberétől a KSH alkalmazásában maradva az Újjáépítési Minisztériumban teljesített szolgálatot. Felmerült, hogy átveszik az Újjáépítési Minisztérium állományába, s szóba került alkalmazása az Anyag- és Árhivatalban is, a megváltozott politikai helyzetben azonban 1946 augusztusának elején elbocsátották, majd még azon hónap végén kérésére nyugdíjazták.

Forrás: Kovács Csaba: Farkasfalvy Sándor. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 192–193. p.

2016. május 18., szerda

Tiffiany Howard: Failed States and the Origins of Violence. A Comparative Analysis of State Failure as a Root Cause of Terrorism and Political Violence

Hogyan válik valaki terroristává? Pusztán saját döntéseik következtében lépnek egyesek az erőszak útjára vagy egy adott gazdasági-politikai környezet váltja ki belőlük a radikalizálódást? Talán egyesek úgy gondolják, hogy az erőszak járható út a politika által meg nem hallgatott panaszaik orvoslására? A „bukott államokat”, mint a politikai erőszak és a terrorizmus melegágyait vizsgálva, ez a könyv megadja a választ a fenti kérdésekre, középpontba állítva a szélsőséges csoportok és a már említett országok közötti egyértelmű kapcsolatokat. Nemzetközi adatok ismertetése mellett, a szerző az erőszakos politikai cselekedetek tömegbázisát vizsgálja, rávilágítva, hogy a társadalomra komoly hatást gyakorló tényezők, mint amilyen a nélkülözés, szerepet játszanak annak kialakulásában. A bevezető tanulmányt követő fejezetekben a világ négy, a terrorizmus és a radikalizmus által leginkább sújtott régiójáról olvashatunk: a Szub-szaharai övezet, a Közel-Kelet és Észak-Afrika, Dél- és Délkelet-Ázsia, valamint Latin-Amerika problémáival szembesít minket a szerző. A kötet végkövetkeztetése magától értetődő: az úgynevezett „bukott államok” tökéletes keltető helyei az egyes terrorista és szélsőséges politikai csoportoknak.

A könyvtárban itt található.

HB

2016. május 17., kedd

Diósi Pál: Végtelen mínusz egy

Május 18-án (szerdán) 17 órakor könyvtárunk és a Syllabux Könyvkiadó közös estjén mutatjuk be Diósi Pál szociológus Végtelen mínusz egy című kötetét. A szerzővel Rudas János pszichológus beszélget.

Nina George: Levendulaszoba

A legjobb romantikus regény, amit az utóbbi időben olvastam! Egy francia könyvkereskedőről szól, akinek különleges érzéke van a könyvajánláshoz, egy rövid beszélgetés is elég, hogy Irodalmi Patikájából (ami a saját lehorgonyzott könyves hajója a Szajnán) a megfelelő könyvet adja a betérők kezébe. Csak a saját életére nem találja a megoldást jó ideje, de egy kölcsönadott konyhaasztal fiókjában talált levél hirtelen elindít valamit. Ha egy mondatban kellene összefoglalni, akkor a nagy újrakezdésekről szól. A főszereplő évtizedes fájdalmai, gyásza kimondása után teret enged valami egészen újnak. És közben a könyvek segítik, így lesznek új barátai, társai a Loire menti hajóskalandokban és saját belső útján. A könyv végén pedig klasszikus és kortárs regényekből rövid irodalmi elsősegély olvasható. Avagy, mit olvassunk bánat ellen, ha szeretnénk fantáziavilágba menekülni, vagy ha már elfelejtettük volna, mit is akartunk az élettől.

A könyvtárban itt található.

ankalinka


2016. május 15., vasárnap

Új könyveink, 2016. április - vegyes irodalom

A linkre kattintva megtekinthetőek a KSH Könyvtár Bibó-termébe április során beválogatott vegyes témájú könyvek. Ebben a hónapban az alábbi témakörökben találtunk érdekes könyveket: család, egészség, életmód, film, hobbi, szabadidő, interjú, életrajz, politika, társadalom, pszichológia, sport, szakácskönyv, történelem, vidám, zene, útikönyv. A könyvek adatlapjain részletesebb leírás található a könyvekről, bibliográfiai adatok, értékelések, érdekességek.


 

2016. május 13., péntek

Új könyveink, 2016. április - gyermek- és ifjúsági irodalom

A linkre kattintva megtekinthetőek a KSH Könyvtár Bibó-termébe április során beválogatott gyermek- és ifjúsági könyvek. A könyvek adatlapjain részletesebb leírás található a könyvekről, bibliográfiai adatok, értékelések, érdekességek.

 




2016. május 12., csütörtök

Hadilábon áll a matematikával? Biztosan jobbkezes

Egy 2014-ben napvilágot látott tanulmány jelentős összefüggéseket talált a kézhasználati preferencia és a matematikai feladatok megoldásában nyújtott teljesítmény között, bár ez a korreláció nem és kor függvényében változik. A liverpooli és a milánói egyetem pszichológusainak tanulmánya 2300 hat és tizenhét év közötti olasz diák bevonásával készült. Arra kérték őket, hogy oldjanak meg egy egyszerű matematikai feladatsort, amely aritmetikai és szöveges feladatokat is tartalmazott. 
   Az eredmény azt mutatta, hogy van összefüggés a kézhasználati preferencia és bizonyos matematikai készségek között, bár ez a kapcsolat meglehetősen bonyolult. A lateráció különböző módokon befolyásolja a matematikai teljesítményt, kortól, feladattípustól és nemtől függően. A kutatók öt kísérletet végeztek, s minden kísérlet más jellegű összefüggést mutatott. A kézpreferencia mértékét egy skálán értékelték (erősen jobbkezestől, a kétkezesen át, az erősen balkezesig). Az eredmények értékelésekor figyelembe vették a preferencia mértékét is. A felnőtt, erősen balkezes férfiak teljesítettek a matematikai teszteken a legjobban. Az erősen balkezes és erősen jobbkezes gyermekek viszont – kortól függetlenül –, a legrosszabbul. 
   A kézhasználati preferencia indirekt mutatója az agyféltekék működésének. A balkezesek kb. 30%-ának például sokkal fejlettebb a jobb agyfélteke, ami a térérzékeléshez kapcsolódó készségekkel van összefüggésben. A jobb- vagy balkezesség, tehát jelezhet speciális agyi mintázatokat, amely azon képességeket befolyásolják, amelyek a matematikai probléma-megoldási képességért felelnek.
   Néhány kutató szerint a balkéz dominanciája a méhen belüli fejlődéskor dől el, amikor az agy alapstruktúrája kialakul. A balkezesség azonban a hétköznapi bosszúságokon túl, olyan hátrányokkal is járhat, amelyekre eddig nem is gondolt senki. Egy 2014-es tanulmány, amely 47 ezer balkezes ember bevonásával készült, rámutatott, hogy a balkezesek hátrányt szenvednek a munka világában: egy balkezes ember élete folyamán átlagosan 12%-kal keres kevesebbet, mint egy jobbkezes. Ráadásul a balkezes gyermekek nagyobb valószínűséggel küzdenek tanulási nehézségekkel a későbbiekben, mint jobbkezes társaik

Forrás: Daily Mail, 2016. május 5.
Fordította: Sz. R. 

2016. május 11., szerda

Katie Fforde: Szerelmes levelek

A cím nem túl találó, sokkal többet ki lehetett volna hozni a témából, akkor talán én sem lettem volna előítéletes ennyi ideig. Egy személyes ajánlás következtében kezdtem el végül olvasni. Valójában álom a köbön, számomra tökéletesen megfelelt a romantikus szórakoztató kategória feltételeinek, imádtam Dermot-ot, Laura is egészen kivirágzott, a mellékszereplők sem voltak túl idegesítőek (néha Fenella). Tetszett, hogy mozgalmas volt, pörgött a km-óra, a szív is egyre hevesebben vert, de persze a szokásos félreértések sem maradhattak el. Összességében nagyon élveztem olvasni, és vártam már, hogy na, mikor, mikor lesz már a Nagy Összeborulás? Néha bukott csak bele az írónő szerintem a túlmagyarázásba, a fesztiválról szóló részek idején kicsit túlzásba esett, de ezek csak apróságok.

A könyvtárban itt található.

Zsófi