2016. június 30., csütörtök

Emlékszik még az ózonlyukra? Mi történt az ózonlyukkal, kell még aggódnunk miatta?

Az ózonlyuk az a terület az Antarktisz felett, ahol a felsőlégkörben az ózon koncentrációja bizonyos szint alá esik. Ez a „lyuk” még mindig megjelenik minden évben, bár már nem kap akkora publicitást, mint az első felfedezésekor.
   Az ózonlyuk továbbra is aggasztja a tudósokat. A mérete és tartóssága miatt a Föld nagymértékű, káros ultraviola-B sugárzásnak van kitéve, mivel az ózon-ernyő túl vékony. Az UV-B sugárzás minden földi életformára veszélyes, nemcsak bőrrákot okoz, de a növényeket is károsítja.
A NASA jelentése szerint 2015-ben az ózonlyuk nagyobb volt, mint az azt megelőző néhány évben, azonban később alakult ki.
   Az antarktiszi ózon időszakos eltűnését először a Nature című folyóirat adta hírül 1985-ben. A kutatók feltételezése szerint a tél közepétől kora tavaszig tartó rendkívül alacsony hőmérséklet hozzájárul bizonyos anyagok reakciójához, amelyek bontják a légköri ózont. Felfedezték, hogy ilyen szempontból azok a kémiai vegyületek a legveszélyesebbek, amelyek klórt vagy brómot tartalmaznak, különösen néhány hűtőfolyadék és tűzoltó készülék ártalmas.
   A káros gázkibocsátás visszaszorítására irányuló világméretű erőfeszítések az 1987-es egyezmény, a montreali jegyzőkönyv nyomán bontakoztak ki. Ennek eredményeképpen az ózonbontó anyagok légköri koncentrációja lassan csökkenő tendenciát mutat, és várhatóan 2070-re eléri az 1980-as szintet.

Forrás: The New York Times, 2016. június 20.
Fordította: Sz. R.

2016. június 29., szerda

Fabian Lenk: Mozart és a kottatolvajok (Idődetektívek 17.)

Igazi kalandos, nyomozós ifjúsági regény zeneszeretőknek, főleg Mozart-rajongóknak. Az Idődetektívek népszerű sorozata ezúttal Wolfgang Amadeus Mozart, a már Bécsben élő csodagyerek mellé repíti a főszereplőket. Miközben édesapjától Leopold Mozarttól vesznek csembalóórákat, összebarátkoznak az ifjú Wolfganggal is. Ám hamarosan bajba kerülnek, mikor Julian és Leon megpróbálják ellopni Mozart első vígoperájának partitúráját, mivel barátjukért, Kimért cserébe ez lenne a váltságdíj... Megtapasztalják, hogy a kis Mozart élete zenei tehetsége ellenére korántsem könnyű, szinte felnőttként dolgozik, zenét szerez, gyakorol és sajnos irigyei is vannak szép számmal, akik sikerét és korai hírnevét is szeretnék tönkretenni.

A könyvtárban itt található.

ankalinka

2016. június 28., kedd

Keszeg Vilmos – Szabó Zsolt (szerk.): Mezőség: történelem, örökség, társadalom

Ahogyan a fülszövegben olvasható, a könyvben bemutatják a szerkesztők az erdélyi Mezőség magyarsága természeti és épített örökségét, helytörténetét, népművészetét, művelődés- és társadalomtörténetét. És valóban: ez a kötet szerteágazó, színes, érdekes; széleskörűen bemutatja ezt a területet az érdeklődőknek.
   A tanulmányok témák szerint csoportokba osztva találhatóak, így ha valaki egy-egy kisebb téma iránt érdeklődik, nem kell végigbogarásznia az egész kötetet.
   Számomra mindegyik írás izgalmas volt. Külön öröm volt, hogy ahol lehetett, fekete-fehér fényképekkel illusztrálták a kötet.

A könyvtárban itt található.

– brie –

2016. június 27., hétfő

Geronimo Stilton: Vakáció a Las Egeras Hotelben

Geronimo Stilton értelmiségi egér, a Rágcsáló Hírek főszerkesztője gyakran ír könyvet híres és hírhedt, de mindig mulatságos kalandjairól. A Vakáció a Las Egeras Hotelben véleményem szerint az egyik leghumorosabb története, amin magam is jól szórakoztam, amikor a gyermekeimnek meséltem belőle, majd később, amikor már ők meséltek belőle nekem.
   Geronimo nagyon kimerült, ezért az unokatestvére vakációzni küldi a híres üdülőparadicsomba, Puerto Túróba. Az utazásról, majd az ott töltött napokról is kitűnő leírást kapunk Geronimo tollából, és végig nevetünk azon, hogy mennyi szerencsétlenség érhet egy egeret egyetlen kis kiruccanás alatt.
A Mulatságos történetek, színes kalandok sorozat köteteit minden olyan ifjú olvasónak ajánlom, aki nemrégiben ismerkedett meg a betűk varázslatos világával, és szeretne minél többet olvasni, közben pedig jól szórakozni.

A könyvtárban itt található.

Arrabona

2016. június 24., péntek

Miért fontos a kézírás a billentyűzet korában?

Valóban szükséges-e, hogy a „mai gyerekek” is megtanulják a klasszikus kézírást? Arra hivatkozva, hogy nem alapvető készség, egyre erősödő hangok szólalnak fel a kézírás oktatásának elhagyása mellett.
   Több kutatás is elkezdett foglalkozni a kézírás és az agy fejlődésének kapcsolatával, hogy pontosabb képet kapjunk arról, mit tanul egy átlagosan fejlődő agy a betűvetés folyamatából. Egy 2016-ban megjelent cikk arra keresi a választ, hogy miként kapcsolódik az írott és beszélt nyelv a koncentrációs készséghez, illetve az ún. végrehajtó működési készségekhez (amilyen pl. a tervezés). A vizsgálatba a negyedikesektől kilencedikesekig terjedő korosztályt vonták be, a résztvevő gyermekek egy része küzd tanulási nehézséggel, másik része nem.
   Virginia Berninger, a Washingtoni Egyetem professzora, a kutatás vezetője kifejtette: „a kézírás, a betűk formálása segít a gyermekeknek az írott nyelvre koncentrálni”. (…) Hozzátette: „az csupán egy mítosz, hogy az íráskészség motoros funkció. Sok motoros funkciót használunk, ami igazán kritikus, az az agynak azon része, ahol a vizualitás és a nyelv összekapcsolódik, ahol a vizuális ingerek betűkké és írott szavakká állnak össze. Az ember lelki szemei előtt látja a betűt, mielőtt papírra veti.” Vizsgálatok kimutatták, hogy ennek az agyi területnek az aktivitása eltérő azoknál a gyerekeknél, akiknek gondot okoz a kézírás.
   Dr. Berninger a kutatás összegzéseként kiemelte, a gyermekeknek a korai időszakban bevezető jellegű oktatásra lenne szüksége a nyomtatott betűkből, majd harmadik osztálytól kezdődően két év folyóírás oktatás és gyakorlás, ezt követően pedig szisztematikus gépelés-oktatás.
A billentyűzethasználat, főleg, ha megtanulnak „vakon” gépelni, hasznos az agyféltekék közötti kommunikációért felelős idegek számára, hiszen ebben az esetben a gyermek összehangoltan használja mindkét kezét.
   „A javaslatunk az, hogy a gyerekeink hibrid-írók legyenek – emelte ki Berninger –, elsőként nyomtatott betűs kézírást tanuljanak az olvasás miatt – ez segíti a jobb szófelismerést – majd folyóírást a helyesírás és a jobb szövegalkotási készség miatt. S az általános iskola végén jöhet a billentyűzet.”

Forrás: The New York Times, 2016. június 20.
Fordította: Sz. R.

2016. június 23., csütörtök

Kőrösy József (1844. április 20. – 1906. június 23.)

110 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Kőrösy József, statisztikus, író, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. 1869 végén pályázat alapján kinevezték az újonnan szervezett Pestvárosi Statisztikai Hivatal élére. A főváros 1873. évi egyesítésekor létrejött Budapest, az intézmény ettől kezdve Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala néven működött. Fő törekvése volt, hogy az országos statisztikai szolgálat mellett azonos súllyal működjék a főváros igényeit szem előtt tartó és kielégítő statisztikai intézmény is. Négy fővárosi népszámlálás (köztük az első önálló hivatalos, 1870-ben végrehajtott magyar népszámlálás), az 1876., az 1886. és az 1896. évi évtizedközi népösszeírás, továbbá az 1871-es, az 1883-as és az 1885-ös iparstatisztikai felvétel fővárosi szervezése és levezénylése köthető személyéhez. Hivatalvezetőként is foglalkozott a nagyvárosi nyomorral, az 1870. évi népszámlálás adatai alapján például kendőzetlenül feltárta a főváros nyomorát, a lakosság körében dúló járványokat, az elviselhetetlen lakáshelyzetet, a csatornázás hiányát. Egyik szervezője volt az 1876-ban Budapesten rendezett, nagy sikerű nemzetközi statisztikai kongresszusnak.

Elsődleges szakterülete (mai meghatározással) a demográfia (korabeli nevén: a demológia) volt, továbbá a hozzá kapcsolódó területek kutatása. Vizsgálatai fókuszában az első évtizedekben a halandósági statisztika állt. Megalkotta a „statisztikai kísérlet” fogalmát, amely a természettudományi kísérlet és a társadalmi élet jelenségeinek tömeges észlelése közötti rokonságra utalt, mivel nézetei szerint a statisztikus a megfigyelt szabályszerűségekből oksági viszonyokat, következményeket tár fel. Összehasonlításai, elemzései igen invenciózusak és módszertanilag is korszerűek voltak. A hivatal egészségügyi statisztikája, elemzéseinek témaválasztása a hirtelen nagyra növő fővárosban terjedő fertőző betegségek jelenségeihez igazodott. Behatóan vizsgálta a himlő, a diftéria és a kolera terjedésének fővárosi adatsorait, feltárta a terjedés főbb okait. Tanulmányainak egy része a szociális jelenségek gyakorlati kérdéseivel foglalkozott, kezdeményezte például a fővárosi munkáslakás-építést, illetve felszólalása nyomán a fővárosi közgyűlés határozata megszüntette a nagyértékű fővárosi telkek könnyelmű, iparpártolás címén való elajándékozását (Lex Kőrösy). Figyelmet fordított a gyermekszegénységre, az intézeti szegényházakra, a dologházakra, valamint az intézeten kívül élő szegénységre is.

Maradandót alkotott a pénzügy- és az árstatisztika módszereinek fejlesztésében is. Az árak idősorára simító eljárást alakított ki. Így például ötéves átlagokat vizsgált a nemzet és az egyén jóléte szempontjából is fontosnak ítélt gabonaárak kapcsán. Foglalkozott államháztartásstatisztikával, az adók gazdasági életre gyakorolt hatásával, s elemezte a bankok, nagyvállalatok, biztosítási társulatok, közlekedési részvénytársulatok eredményeit.

Felfigyelt a nemzetiségi kérdésre is. Az egyik általa vizsgált folyamat a szlovákság hazai térnyerése volt. 1880-ban alapítványt hozott létre ezer koronával, amely azokat a felvidéki tanítókat jutalmazta, akik segítették a magyarosodást. A Felvidék eltótosodása című művében a népszámlálások friss eredményei mellett földrajzi, történeti adatokat használt fel, s megállapította, hol húzódik a szlovák–magyar nyelvhatár.

Szerkesztője volt a hivatal több közleményének (Statisztikai Heti Kimutatások, Statisztikai
Havi Füzetek, Statisztikai közlemények, évkönyvek, zsebkönyvek, nemzetközi kiadványok).

Forrás: Ispán Ágota Lídia – Nádudvari Zoltán: Kőrösy József. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 429–433. p. 

2016. június 22., szerda

Krisztics Sándor (1890. január 15. – 1966. június 22.)

50 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Krisztics Sándor, jogász, politológus, könyvtáros, bibliográfus, egyetemi tanár. Tudományos kutatóként főleg a jogfilozófia és a politikatudomány iránt érdeklődött, de összehasonlító közjogi, közigazgatási jogi, nemzetközi jogi, külpolitikai és bibliográfiai munkássága is jelentős. Igen értékes a szociográfia elméletében és gyakorlatában kifejtett munkássága. Felfogása szerint a szociográfiának háromféle megközelítése lehetséges: tekinthetünk rá a kritikai, összehasonlító statisztika továbbfejlesztéseként, családszociológiaként és a társadalmi tömegjelenségeket kutató tudományként. Az általa társadalomtudományi információs és dokumentációs irodává fejlesztett Magyar Szociográfiai Intézet élén közigazgatási, hely- és államismereti adatok nyilvántartásával és szolgáltatásával, helytörténeti és társadalomtudományi katalógusok és bibliográfiák összeállításának irányításával foglalkozott. Az intézet községi adattárai a helytörténeti kutatás elsőrendű forrásai. Krisztics nevéhez fűződik 1926 és 1929 között a Magyar kormányzati bibliographia, 1926 és 1933 között a Társadalomtudományi bibliographia, 1943-ban pedig az 1941-es Magyar nemzeti bibliográfia összeállítása.

Forrás: Derzsy Márk – Rózsa Dávid: Krisztics Sándor. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 438–439. p.  

2016. június 21., kedd

Utry Attila Jenő: Ragozinka igaz története

A KSH Könyvtár, a Könyvtárellátó Kft és a Kölcsey Olvasókör szeretettel várja az érdeklődőket június 23-án (csütörtökön) 16:30-tól Utry Attila Jenő Ragozinka igaz története című kötetének beszélgetéssel egybekötött bemutatójára. Vendégünk a szerző és beszélgetőtársa, Rácz András, a Könyvkultúra Magazin főszerkesztője.

2016. június 20., hétfő

Nyitrai Ferencné (1926. június 20. – 2011. február 17.)

90 évvel ezelőtt született (június 20.) Nyitrai Ferencné, közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, a KSH elnöke. Hosszú idősoros iparstatisztikai vizsgálatai a gazdaságtörténet-írás fontos forrásai. Kandidátusi disszertációjában a magyar ipar 1945 és 1970 közötti fejlődését elemezte makroökonómiai módszerek alkalmazásával. Ipar- és gazdaságstatisztikai kutatásaiban fontos szerepe volt a nemzetközi összehasonlításoknak; a témának több önálló kötetet szentelt. A népgazdasági hatékonyság és tartalékai címmel 1983-ban megjelent, 1985-ben nagydoktori értekezésként is benyújtott művében bemutatta a magyar gazdasági fejlődés makroszintű elemzését és nemzetközi összehasonlító vizsgálatát, a legfontosabb ágazatok hatékonyságának változásait, a hatékonyság társadalmi vonatkozásait, az ÁKM (ágazati kapcsolatok mérlege) módszerének alkalmazását és az energiaigényesség alakulását. Rámutatott a hatékonyságkutatás továbbfejlesztésének fontosságára, a gazdasági hatékonyság és a társadalmi fejlődés kölcsönhatásaira, a gazdasági expanziót gátló tényezőkre (az alacsony szintű munkatermelékenységre és automatizálásra), valamint a kutatás- és fejlesztésigényes gyártási ágak szerepének szükséges növelésére.

Forrás: Nemes Erzsébet – Rózsa Dávid: Nyitrai Ferencné. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 540–542. p.

2016. június 18., szombat

Télfy Iván (1816. június 18. – 1898. augusztus 2.)

Forrás:Wikipédia
200 évvel ezelőtt született (június 18.) Télfy Iván, bölcsészdoktor, jogász, hellenista, klasszika-filológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Pályája elején két művében foglalkozott a statisztika elméleti kérdéseivel. 1844-ben Pozsonyban – még Zima János néven – megjelent, A’ statistika elmélete című írása egyebek között a nemzetközi szakirodalom legjelesebb képviselőinek a statisztikáról alkotott meghatározásait, a statisztika értelmezéseit, feladatait, tárgyait, elsajátításának módjait, más tudományokhoz való viszonyát tárgyalja. A mű legnagyobb értékét azonban az a több száz tételt tartalmazó irodalomjegyzék jelenti, amely országonként az ókorig visszamenőleg kronológiai rendbe szedve mutatja be a statisztika tárgyaival összekapcsolható műveket. Másik írása 1845-ből és ugyancsak Pozsonyból származik, címe A’ mezei gazdaság elvont statistikája. Irodalmi és oktatói munkásságának túlnyomó része a klasszika-filológia, az ó- és újgörög nyelv tanulmányozásához és ismertetéséhez kapcsolódott, de foglalkozott a magyarság őstörténetével is.

Forrás: Rózsa Gábor: Télfy Iván. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 696. p.

2016. június 17., péntek

A gyakori költözködés ártalmasan hathat a gyermekek egészségére

A dán kormányzat egészségügyi adatainak felhasználásával a kutatók a következő negatív eseményeket katalogizáltak az 1971 és 1997 között született 1 475 030 dán állampolgár esetét vizsgálva: öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet, erőszakos bűncselekmény elkövetése, mentális megbetegedés, droghasználat, korai elhalálozás. A csoportkövetés az első évfolyamok 40 éves koráig tartott.
   Ezt követően azt vizsgálták, hogy az egyes személyek hányszor költöztek 15 éves koruk előtt. Az adatokat összevetve a kutatók arra jutottak, hogy minél többször költözött valaki gyermekkorában, annál nagyobb eséllyel találkozott élete folyamán az említett problémák valamelyikével. A kutatók várakozásával ellentétben, ez a kapcsolat minden társadalmi-gazdasági szinten megfigyelhető volt.
A kutatás rákérdezett a korra, a nemre, a szülők korára, a lakóhelyre, a szülőknél vagy testvéreknél előforduló mentális megbetegedésekre. Bár ezek a tényezők is közrejátszanak, a gyakori költözés hatása így is jelentős: minél többet költöztek, annál több a pszicho-szociális jellegű probléma.
   Mint Roger T. Webb vezető kutató, epidemiológus, a Manchester Egyetem docense kifejtette, a kutatás célja nem felelősök keresése volt. A gyakori költözés és az említett negatívumok közötti ok-okozati viszony nem bizonyított. A kutatás célja az volt, hogy jobban megértsük azokat a káros, negatív hatásokat, amelyek a fiatalokat életük folyamán érik.

Forrás: The New York Times, 2016. június 9.
Fordította: Sz. R.

2016. június 16., csütörtök

Robert van Gulik: Az elhagyatott templom titka

Azt kell mondanom, egyre jobban megszeretem Robert van Gulik könyveit. Ez a második tőle olvasott regény, és egyre nő a rajongásom. Most Di bíró első esetéről olvastam, ebben a történetben került járásbírói posztjára Peng-lia körzetbe. Di nagyon szimpatikus figura, azonnal szívébe zárja az ember. Vonzó volt Di igazságérzete, bölcsessége is. Nem bánnám, ha felfedeznék az író regényeit, és egyszer a filmvásznon is viszontlátnám a szereplőket.
   Összetett és érdekes történet volt ez, több bűncselekménnyel, bonyodalommal, amit éppen elég kibogozni egy frissen kinevezett járásbírónak. Nem volt irigylésre méltó helyzetben, hiszen nemcsak elődje gyilkosát kellett megtalálnia, de sorba jöttek a bűnügyek.
   Azért is szeretem ezt a regényt, mert voltak benne humoros jelenetek is, amelyeken igazán jókat tudtam mosolyogni.

A könyvtárban itt található.

– brie –

2016. június 15., szerda

Reményi Péter (szerk.): Állam- és nemzetépítés a Nyugat-Balkánon

Örültem, hogy jókor került a kezembe a könyv. Kadare könyvét, a Kettétört áprilist olvastam éppen, és akkor elém került ez a remek tanulmánykötet.
  Volt szó – többek között – a háború utáni Horvátország társadalmának reintegrálásáról, Koszovó külpolitikájáról, Szerbia EU-csatlakozási törekvéseiről, Bosznia-Hercegovina gazdaságáról, és szintén Bosznia-Hercegovina „vallási köntösben felerősödő nemzeti identitástudatáról”. De Törökország és a Balkán, Olaszország és a Balkán, illetve Oroszország és a Balkán kapcsolatáról is olvashattam egy-egy tanulmányt.
 
A könyvtárban itt található.

– brie –

2016. június 14., kedd

Pierre-Olivier Lenormand: Sajtok

Párizsban nem messze az Eiffel-toronytól van egy igazi hangulatos, francia étterem a Le CasseNoix, vagyis Diótörő. Ennek az étteremnek a konyhafőnöke Pierre-Olivier Lenormand elhatározta, hogy egy receptsorozattal közelebb hozza a gyerekekhez a sütés-főzés szenvedélyét. A receptek nagyrészt a francia konyhát mutatják be a sajtok, csokoládék, torták, kekszek és a tészták témakörén keresztül, nyolc füzetben. Az ételek elkészítésének minden lépése képekkel illusztrált, valóban kezdőknek, gyerekeknek (kis segítséggel) ajánlható. Minden füzetben öt recept található, nagyon praktikus, úgynevezett maszatbiztos lapokon, hogy ne egy csokicsepp vagy tojásfolt legyen a maradandó emlék a sütésről… én a kecskesajtos-almás-rozmaringos süteményt készítettem el és csak ajánlani tudom mindenkinek!

A könyvtárban itt található.

ankalinka

2016. június 13., hétfő

Európa-bajnokság 2016

Legyen Ön is szakértő! A vitrinünkben található összeállítás egy kis segítség, hogy felkészülhessen az EB-re.

2016. június 10., péntek

Svédországban többségbe kerültek a férfiak

Ez az aggasztó tendencia a következő évtizedekben valószínűleg erősödni fog. A nyugati világban szinte egyedülálló, hogy a népességen belül a férfiak kerüljenek többségbe. Svédországban ez a jelenség tavaly márciusban kezdődött, ekkor 277 fővel a férfiak javára billent a mérleg nyelve. Jelenleg ez a különbség 12 ezer fő.
  Statisztikusok szerint a jelenség hátterében egyrészt a férfiak várható élettartamának növekedése áll, másrészt a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkező migránsok, akiknek a jelentős többsége férfi.
Egy 2016 elején megjelent felmérés szerint a nők várhatóan egyre rövidebb ideig élnek jó egészségi állapotban, míg a férfiak esetében ez az adat javuló tendenciát mutat.
   Egy 2014-ben született lánygyermek várhatóan 64 évet leélhet olyan egészségi problémák nélkül, amelyek az életvitelét bármilyen módon korlátoznák. A 2009 és 2011 között születettek esetében ez még 64,2 év volt.
   Az ugyanezen időszakban született férfiak várhatóan 63,2 évet tölthetnek jó egészségi állapotban, míg a 2012 és 2014 között születettek már 63,4 évet.
    A Nemzeti Statisztikai Hivatal elemzése kimutatta, hogy az elmúlt tíz évben folyamatosan csökken a különbség férfiak és nők várható élettartama között. Bár a nők még mindig tovább élnek a férfiaknál, a férfiak élettartama nagyobb mértékben növekszik, mint a nőké.
   A nők egészségben töltött életéveinek számában kimutatható visszaesés az elmúlt néhány évtized életvitelbeli változásaihoz köthető. A svéd statisztikai hivatal felhívta a figyelmet, hogy a jelenség összefüggésben áll a nők tömeges munkába állásával, ami közismerten magasabb stressz terheléssel jár, továbbá növeli az alkoholizmus és a dohányzás kockázatát.
   Mindezek mellett a gyermekvállalás ideje egyre jobban kitolódik, a 35 év felettiek körében a terhességek száma megkétszereződött 1990 óta.

Forrás: Daily Mail, 2016. május 30.
Fordította: Sz. R.

2016. június 9., csütörtök

II. kerület napja

Június 11-én (szombaton) 10 és 16 óra között a Millenárison részt veszünk a II. kerület napján, ahol olvasási és kölcsönzési lehetőséggel, gyerekasztallal, a homoludens.hu Egyesület által biztosított társasjátékokkal, többféle kvízzel, ajándéktárgyakkal és – a könyvtárunkat még nem ismerők számára – négy hónapos ingyenes beiratkozással kedveskedünk látogatóinknak.

2016. június 8., szerda

Találkozzunk a 87. Ünnepi Könyvhéten!

Június 9. és 13. között kerül sor a 87. Ünnepi Könyvhétre. A legnagyobb hagyományú hazai könyves rendezvénysorozat fő helyszínén, a Vörösmarty téren idén is a Központi Statisztikai Hivatallal közös (120-as) pavilonban várjuk az érdeklődőket. 20–60%-os kedvezménnyel kínált kiadványaink mellett újdonságként 1945 előtti vármegyei és országtérkép-gyűjteményünk alapján készült képeslapokat és A3-as reprodukciókat is árusítunk. Mindazoknak, akik még sohasem voltak könyvtárunk tagjai, a helyszínen négyhónapos ingyenes regisztrációs lehetőséget biztosítunk.

2016. június 7., kedd

Archie Brown: The myth of the strong leader

A hatékony és eredményes politizálásnak számtalan módozata létezik. Sokféleképpen lehet sikeres egy politikai vezető, de sokféleképpen bukhat is el. De miben áll vajon egy vezető sikeressége? Miért van az, hogy míg egyesek kiemelkedő teljesítményre, komoly eredmények elérésére képesek, addig a nagy többség csak „botladozik” a politikai porondon? A híres oxfordi professzor, Archie Brown ebben az egyedülálló, az elmúlt száz esztendő legjelentősebb politikai alakjait és azok vezetési módszereit bemutató kötetében erre – is – keresi a választ. A szerző ismerteti a politikusok által elért vagy nekik köszönhető eredményeket, de hibáikról, gyengeségeikről sem feledkezik meg. Akár az „újító” vezetőkről (F. D. Roosevelt, L. B. Johnson vagy Margaret Thatcher), vagy a meglévő rendszereket „átalakítókról” (Charles de Gaulle, Mihail Gorbacsov, Nelson Mandela) legyen szó, Brown vitába száll és leszámol a politikai hatékonysággal, teljesítőképességgel és erővel kapcsolatos általános hiedelmekkel.

A könyvtárban itt található.

HB

2016. június 6., hétfő

Dunajcsik Mátyás: Balbec Beach

Majdnem tökéletes, bár nekem néha kicsit öncélú volt, vagy nem is tudom mi a pontos szó arra, hogy mekkora hangsúlyt fektetett a nemiségére. Ettől függetlenül maximális pontszámmal értékelem, mert elkezdtem olvasni és megint azt a pezsgést éreztem, amit csak kortárs magyar novelláknál lehet, hogy végre megint itt van valami nagyon jó, friss, érdekes, ami nekem teljes mértékben fekszik és annyira kár, hogy véget ért a kötet.

A könyvtárban itt található.

Zsófi

2016. június 3., péntek

Trianon-vitrin

1920. június 4-én írták alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A békeszerződés többek között meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. A könyvtár folyosóján berendezett vitrinben erről az évfordulóról emlékezünk meg.

2016. június 2., csütörtök

Kérész Gyula: Életképek

Folyosónk falán júniusban Kérész Gyula művészeti szakíró Életképek című fotókiállításának képeit tekinthetik meg.

2016. június 1., szerda

Egyre kevesebb felnőtt dohányzik az Egyesült Államokban

Míg Magyarországon nő a rendszeresen dohányzók száma, addig az Egyesült Államokban nemrégiben készült felmérés szerint a felnőttkori dohányzás egyre inkább visszaszorulóban van.
   Amerikában 2014-ben a 18 év felettiek 16,8%-a dohányzott, 2015-re ez az arány már csupán 15,1% volt. Ez a szám illeszkedik abba az általános tendenciába, ami 1997 óta megfigyelhető, ekkor még a felnőtt lakosság több mint 25%-a dohányzott: a felnőttkori dohányzás lassan, de biztosan visszaszorul.
   Arra nem tér ki a tanulmány, hogy mi állhat e jelenség hátterében, illetve mekkora az e-cigarettára áttérők aránya. Az viszont kiderül, hogy a hagyományos cigarettát fogyasztók aránya a férfiak körében 16,7%, míg a nőknél 13,6%.
   Kenneth E. Warner professzor, a Michigani Egyetem munkatársa kiemelte, hogy az elmúlt két év változásai egészen figyelemreméltók és reménykeltőek. A dohányzás visszaszorulásának pontos okait ugyan nem sikerült azonosítani, de feltételezhető, hogy az országos dohányzásellenes kampányokra reagál a lakosság. „Lehetséges, hogy a dohányosok jelentős része alternatív nikotinforrásokkal helyettesíti a hagyományos cigarettát, amilyen például az e-cigaretta is.” tette hozzá.
   A tinédzserek körében is megfigyelhető az e-cigaretta térnyerése. Több felmérés is rámutatott azonban, hogy az elektromos cigaretta egészségkárosító hatása miatt egyre több amerikai aggódik.
Az amerikai Élelmezési és Gyógyszerészeti Hatóság folyó év májusában benyújtott javaslata a 18 év alattiak számára tiltaná az e-cigaretta használatát, de 18 és 26 év között is csak fényképes igazolvány felmutatásával vásárolhatnák meg.
   A dohányzás a vezető halálok a megelőzhető halálozások között, az Egyesült Államokban évente 480 ezer ember hal meg dohányzás következtében.

Forrás: The New York Times, 2016. május 25.
Fordította: Sz. R.