2016. szeptember 30., péntek

A népmese napja – Benedek Elek (1859–1929) születésnapja

A népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg, tisztelettel adózva a nagy mesemondó, Benedek Elek emlékének, aki e napon született. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé. 
A könyvtár folyosóján található vitrinben válogatás látható az író munkáiból.

Így készül a gyilkos

Több fajnál, így az embernél is ismert a halálos erőszak, azonban élnek olyan fajok a földön, melyeknél ennek nincs látható jele. Egy spanyol kutatás e jelenség miértjére igyekezett választ találni. 
Az ember és a főemlősök is képesek agresszív magatartást tanúsítani a fajtársaikkal szemben. Míg olyan állatok esetében, mint a bálnák vagy a denevérek, nincs ilyesmire látható bizonyítékunk. 
Az emberi agresszió rendkívül komplex tulajdonság pszichológiai, szociológiai és evolúciós eredettel, mely utóbbit sokáig nem tudták a kutatók vizsgálni. 
A spanyolországi Estación Experimental de Zonas Áridas kutatóinak a Nature című folyóiratban megjelent tanulmánya szerint a halálos erőszakot sokan a kultúra által meghatározott tulajdonságnak vélik, mindazonáltal az emlősöknél, így az embernél is, az agressziónak genetikai összetevője is van, magas öröklődési valószínűséggel. 
A kutatók több mint négymillió haláleset adatait állították össze, 1024 emlősfajta és 600 emberi népcsoport elmúlt 50 ezer évéből, hogy megértsék az erőszak evolúcióját.
Az emlősfajták értékeit felhasználva a szerzők rekonstruálták a halálos erőszak arányát a fejlődés korai szakaszában. 0,30%-ra becsülték, ami 300 halálesetből egy gyilkosságot jelent. 
Idővel ez az arány egyenletesen növekszik, mára az emberek körében a becsült arány eléri a 2%-ot, ami hatszor nagyobb az emlősök rekonstruált értékénél. 
A kutatók mindebből arra a következtetésre jutottak, hogy az emberi agresszió mélyen gyökerező hajlam, ami az emlősökkel együtt fejlődött. 
Mark Pagel, a tanulmány recenzense kiemelte, hogy a környezet képes mérsékelni ezt az értéket. A világ gyilkossági rátája például ma egy a tízezerből, melyen érezhető a törvény, a büntetés-végrehajtás és a közvélemény hatása. 
Az erőszak használatának állami monopolba vétele jelentősen visszaszorította az erőszakot az adott társadalmakban. Ami arra enged következtetni, hogy kultúra képes befolyásolni az embereknél az öröklött halálos erőszakra való hajlamot. Azt viszont ne várjuk, hogy a jelenség teljesen eltűnik majd, hiszen a génjeinkbe van kódolva. 

Forrás: Daily Mail, 2016. szeptember 27.
http://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-3809721/Making-murderer-Lethal-violence-humans-inherited-PRIMATES-evolution.html
Fordította: Sz. R.

2016. szeptember 29., csütörtök

Kiállítás

A KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt dr. Sándor Eszter Anita és Sándor Gyöngyvér Orsolya kiállítására, amelynek megnyitójára a 2016. október 3-án (hétfőn) 17 órakor kerül sor. További információk a plakáton.

2016. szeptember 28., szerda

Országos Könyvtári Napok 2016

Október 3. és 9. között a KSH Könyvtár is több programmal várja az érdeklődőket. Részletek a plakáton.

2016. szeptember 27., kedd

Széchenyi Istvánra (1791‒1860) emlékezünk

2016. szeptember 21-én ünnepeljük gróf Széchenyi István születésének kétszázhuszonötödik évfordulóját. A jeles nappal kezdetét veszi a Széchenyi-emlékév is. A magyar politika egyik legjelentősebb alakja, eszméi, tevékenysége által a modern, új Magyarország egyik megteremtője volt. Nevéhez számos reform végrehajtása fűződik a magyar gazdaság, közlekedés és külpolitika területén. A könyvtár folyosóján található vitrinben válogatás látható a Széchenyiről írt fontosabb munkákból.

2016. szeptember 26., hétfő

Amandine Dardenne: Kavicsfestés

Jópofa könyv, egészen kedvet kaptam a kavicsfestéshez, ahogyan olvastam. Itt az ősz, valahogy számomra az ilyen típusú kézműveskedés mindig a hűvösebb évszakokhoz köthető; szóval még az is lehet, hogy kipróbálom majd. El tudom képzelni az ilyesmit kedves, személyes ajándéknak is születésnapra, névnapra, karácsonyra. 

A könyvtárban itt található. 
brie

2016. szeptember 23., péntek

A klasszikus irodalom olvasása segít az érzelmek felismerésében – is

Ha az ember Tolsztojt vagy Dosztojevszkijt olvas a strandon vagy a metrón, nem csak intelligensnek tűnhet, de megértőbbé is válhat. 
A New York-i New School for Social Research kutatása arra irányult, hogy megvizsgálják, vajon a klasszikus irodalom segít-e mások érzelmeit felismerni. 
A kutatók úgy gondolják, hogy a klasszikus irodalom bonyolult személyiségei olyan feladványt jelentenek az agynak, amilyet egy sci-fi, krimi vagy lányregény sem. Így aki inkább Proust fölött görnyed, mint a Da Vinci kód fölött, könnyebbnek találhatja mások megértését. 
A kísérlet első lépéseként a pszichológusok arra kérték a résztvevőket, hogy a felsorolt 130 névből válasszák ki azokat, akik tudomásuk szerint írók. 
Úgy gondolták, hogy azok, akik felismernek olyan írókat, mint Salman Rushdie, George Orwell, Kazuo Ishiguro vagy T. S. Eliot, több klasszikus művet olvasnak, míg azok, akik számára ismerősebben csengett Dick Francis, Jackie Collins, Danielle Steele and Stephen King neve, kevesebbet. 
A következő lépésben a kutatásban résztvevő kétezer önkéntesnek színészek szeméről készült képeket mutattak, ami alapján meg kellett nevezni az érzelmet, amit a kép kifejez. 
Minél több szépírót ismert fel valaki a nevek közül, annál jobban teljesített ebben a feladatban. 
A kutatócsoport egy korábbi kísérletét gondolta tovább. Korábban szintén tekintetek alapján kellett beazonosítani az érzelmet, miután a résztvevők egy-egy rövidebb szépirodalmi vagy valami „könnyebb” idézetet olvastak, vagy nem olvastak semmit. 
Az eredmény ekkor azt mutatta, hogy a szépirodalmi szöveg növelte a feladatmegoldás pontosságát. 
A szépirodalom komplex személyiségű főhőseinek megértése az olvasó számára sokszor küzdelmes, erőfeszítést igénylő. A könnyedebb olvasmányok inkább hajlamosak a világot és a benne élőket kiszámítható, konzisztens rendszerként ábrázolni belső konfliktusok és önellentmondások nélkül.
Mindazonáltal ezek az olvasmányok is segítenek fejleszteni bizonyos tulajdonságokat és élvezetesebb olvasni is őket. 

Forrás: Daily Mail, 2016. szeptember 15. 
Fordította: Sz. R.

2016. szeptember 21., szerda

Donnie Eichar: Halálhegy

Ezelőtt nem hallottam még soha a Gyatlov-csoportról, és ezeknek a fiataloknak a tragikus haláláról sem olvastam. Donnie Eichar megrázó könyvet írt a tragédiával kapcsolatos kutatásáról, és ezeknek a főiskolásoknak az utolsó néhány napjáról. A szerző kiváló stílusa végig fenntartotta érdeklődésemet, és nagyon tetszett, ahogyan város- és társadalomtörténeti adalékokkal is szolgált. Megrázó erővel hatott rám ez a tragédia, és az, hogy eddig nem sikerült feltárni az idevezető okokat. A fiatal főiskolások értelmetlen halála sokkoló – még hatvan év távlatából is. Talán, ha tudnánk, miért kellett eltávozniuk közülünk, az megnyugvást jelentene az még élő hozzátartozóknak. Eichar felvázol egy lehetséges magyarázatot. De nem bizonyítható, hogy valóban így történtek az események. Attól félek, a valódi okokat mindörökre homály fedi. 

A könyvtárban itt található. 

brie

2016. szeptember 20., kedd

Fügedi Erik-konferencia

Szeptember 22-én (csütörtökön) ünnepeljük a magyar középkortörténet-írás nagy alakja, könyvtárunk történeti statisztikai kutatócsoportjának egykori tagja, Fügedi Erik (1916–1992) születésének századi évfordulóját. Ebből az alkalomból a Central European University, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, a KSH Könyvtár, a Magyar Történelmi Társulat és a MECERN (Medieval Central Europe Research Network) egész napos konferenciát szervez az ELTE BTK Kari Tanácstermében és a CEU-n. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! 

A részletek itt olvashatók.

2016. szeptember 19., hétfő

Könyvtári esték – Izland, a tűz és jég szigete

A KSH Könyvtár, a Könyvtárellátó és a Kölcsey Ferenc Olvasókör szeretettel meghívja Önt a 2016. szeptember 22-én (csütörtökön) 16:30-kor kezdődő programra, amelyen Deák Tiborné, Kiss Borbála, Kóródy Judit és Nemes Erzsébet vetítéssel egybekötött élménybeszámolót tart izlandi útjáról. Beszélgetőtárs: Rácz András, a Könyvkultúra Magazin főszerkesztője. További információk a plakáton.

2016. szeptember 16., péntek

Barbara Krzyszton: Karolina, ne zavarj!

A kedves, izgalmas krimi a hetvenes évek Krakkójában játszódik, központi figurája pedig Karolina, egy fiatal bűnügyi nyomozó kotnyeles nagymamája. Minden van benne, ami egy jó krimihez kell; most is beigazolódott, hogy nem csak a modern kor krimije lehet izgalmas és lendületes. A Képzőművészeti Főiskola fiataljai pezsgővé teszik a történetet, Janota tanár úr jelleme-története pedig oldalról-oldalra bontakozik ki előttünk.

A könyvtárban itt található.

– brie –

2016. szeptember 15., csütörtök

A vakáció is erősíti az immunrendszert

Azt eddig is tudtuk, hogy a nyaralás nagyszerű dolog, egy orvosi kutatásból pedig már azt is tudjuk, miért. 
A Nature kiadványaként megjelenő Translational Psychiatry friss cikke szerint egy kis vakáció feloldja a stresszt, megfiatalítja a sejteket és felveszi a harcot az öregedés hatásaival. 
Ha nem tud az ember elszabadulni, kipróbálhatja a meditációt is. A tanulmány rámutat, hogy egy kis elmélkedés javítja az ember anyagcseréjét, immunrendszerét és hosszútávon a stressz-választ is. 
Az Icahn Orvosi Egyetem és a Harvard orvosi karának kutatói 94 egészséges 30 és 60 év közötti nőt vizsgáltak, akik ugyanazon az üdülőhelyen töltöttek egy hét szabadságot. A csoport fele egy meditációs programot követett, melynek jóga és mantra is a részét képezte. A minta metszetében 30 olyan meditáló „állt”, aki az egyhetes vakáción is részt vett. 
Utazás előtt és utazás után is alapos vizsgálatnak vetettek alá mindenkit. Elsősorban a stresszhez, a sejtek egészségi állapotához és az öregedéshez kapcsolódó biomarkereket vizsgálták. A mintavételt a kísérlet után egy hónappal, majd tíz hónappal is megismételték. 
A tudósok húszezer gén változásait figyelték a három csoportnál, hogy megállapítsák, mely gének reagáltak az egy hetes vakációra. 
Jelentős változás azoknál volt megfigyelhető, akik ekkor kezdtek el meditálni és az egyhetes nyaraláson is részt vettek. A kutatók ezt „vakáció hatásnak” nevezték el. 
Figyelemreméltó változásokat a stressz-válaszhoz és az immunreakciókhoz kapcsolódó géneknél lehetett megfigyelni. Azoknál, akik már régóta meditáltak, a vakáció ideje alatt látványos volt ez a hatás. 
Egy hónappal a kísérlet után az összes részt vevő úgy nyilatkozott, hogy összességében jobban érzi magát. Tehát a pszichológiai hatás is maradandónak tűnik. 
A kutatók arra jutottak, hogy a meditáció segíti az anyagcserét, hosszútávon védi a sejteket, míg a klasszikus vakáció inkább mentálisan eredményez javulást, de sajnos csak rövidtávon. 
Rudolph Tanzi, a Harvard Egyetem professzora kiemelte, hogy a meditáció olyan tevékenység, mely segíti az immunrendszert és enyhíti a mindennapos stresszt. És segítségével várhatóan az öregedés folyamatában tovább megőrizhető a jobb egészségi állapot. 

Forrás: Daily Mail, 2016. szeptember 1.
http://www.dailymail.co.uk/health/article-3769778/Why-vacation-good-Study-shows-retreating-resort-clears-stress-immune-pathways.html
Fordította: Sz. R.

2016. szeptember 13., kedd

Nyílt napok a KSH-ban a Kulturális Örökség Napjai alkalmából

A Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat keretében idén is megnyitja kapuit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) épülete. A nyílt napok ideje alatt a látogatók vezetett épületsétán vehetnek részt és megismerhetik az 1898-ban átadott, historizáló stílusú székházat. Számos érdekességet tudhatnak meg az épület történetéről, meglátogathatják az elnök dolgozószobáját, és betekintést nyerhetnek a sajtószoba mindennapjaiba, így például az utolsó pillanatig szigorúan titkos GDP-adatok közzétételébe is. Az első vezetés 9.00-kor indul, az utolsó túrára 14.00-kor kerül sor, 13.15-kor pedig angol nyelvű vezetés is lesz. A séta időtartama kb. egy óra, a részvétel pedig előzetes regisztrációhoz kötött. A hétvége során számos egyéb program várja az érdeklődőket, sor kerül statisztikai érdekességek bemutatójára, lesz játéksarok, a 2016. évi mikrocenzust (kis népszámlálást) bemutató vetítés és plakátkiállítás, valamint lehetőség nyílik rá, hogy vizualizációs technikák kipróbálásával néhány percre mindenki statisztikussá váljon. A mintegy 900 ezres kiadvány- és kötetállománnyal rendelkező KSH Könyvtár szintén látogatható lesz a hétvége alatt. A látogatók megismerkedhetnek az olvasótermekkel, régi térképeket és hajdan titkosnak minősített kiadványokat böngészhetnek, valamint lehetőségük nyílik a kedvezményes beiratkozásra is.

2016. szeptember 12., hétfő

Harctéri naplók - könyvbemutató

A KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt 2016. szeptember 15-én (csütörtökön) 17 órára a Mesék a Nagy Háborúból. Kovács György harctéri naplójának és A pokol tornácán. Imre Gábor kadét doberdói naplójának bemutatójára. További információk a plakáton.

2016. szeptember 9., péntek

Könyvtári Nap az ELTE két campusán

Könyvtárunk is részt vesz az idén immár nyolcadik alkalommal megrendezett Könyvtári Napon, amelynek elsődleges célja, hogy a Budapesten tanulmányaikat folytató egyetemisták egyszerre ismerkedhessenek meg a legfontosabb fővárosi könyvtárakkal, valamint – néhány esetben kedvezménnyel – beiratkozhassanak. A rendezvény ezúttal két helyszínen és két napon várja az érdeklődőket, szeptember 13-án az ELTE BTK-n, a Trefort-kertben, valamint szeptember 15-én a Lágymányosi Campuson, mindkét napon 10–16 óráig. A KSH Könyvtár mindkét helyszínen négy hónapos ingyenes beiratkozást biztosít. Szeretettel várunk minden érdeklődőt és beiratkozni vágyót! A kitelepülő könyvtárak listája megtekinthető az alábbi linken.

2016. szeptember 8., csütörtök

Családi társasjátékklub

Ha hétfő, akkor szeptemberben is családi társasjátékklub a homoludens.hu Egyesület és könyvtárunk szervezésében! Délután négy és este hét óra között minden alkalommal egy-egy új játékkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők, de természetesen a jól bevált társasokat is előkészítjük.

2016. szeptember 7., szerda

Baross János (1875. december 21. – 1926. szeptember 7.)

Forrás: Wikipédia
90 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el, Baross János, jogász, statisztikus, újságíró, agrárpolitikus, országgyűlési képviselő. Statisztikai ismereteit mindenekelőtt agrárjogi műveiben kamatoztatta. Elemezte a parasztbirtokok öröklési problémáit, és politikai intézkedést kezdeményezett azok elaprózódásának megakadályozására. Országgyűlési felszólalásaiban foglalkozott az agrárhitelezés kérdéseivel is. Támogatta a parcellázás, a mérsékelt földreform végrehajtását. Több tanulmányában tárgyalta a földben rejlő ásványkincsek és a földtulajdon összefüggéseit. Utolsó nagyobb lélegzetvételű írása Magyarország földjének nemzetiségi és szociális megoszlásáról 1923-ban látott napvilágot. 1895–1896-ban az Egyetemi Lapok felelős szerkesztője volt. Vezércikkeit a Magyarország és a Hazánk, szakmai tanulmányait a Magyar Gazdák Szemléje, a Budapesti Szemle, a Huszadik Század és a Közgazdasági Szemle közölte. Politikai és gazdasági tárgyú röpiratokat is megjelentetett.

Forrás: Nádudvari Zoltán – Rózsa Dávid: Baross János. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 83. p.  

2016. szeptember 6., kedd

Karsay Márta kiállítása

Folyosónk falán szeptemberben Karsay Márta Pillanatképek című kiállításának képeit tekinthetik meg.

2016. szeptember 5., hétfő

Korpádi Péter: 15-20 perces ételek

Finomságok kicsiny tára ez a szakácskönyv. Ízletes, valóban gyorsan elkészíthető ételeket mutat be, amelyeket nem lehet megunni. Színesek, finomak, szemet gyönyörködtetőek. Ha szeretne valaki néhány új ötletet belevinni a hétköznapok megszokott étkezéseibe, jó szívvel tudom ajánlani ezt a pár oldalas füzetet.

A könyvtárban itt található.

– brie –


2016. szeptember 4., vasárnap

Szádeczky-Kardoss Tibor (1898. december 18. – 1956. szeptember 2.)

60 évvel ezelőtt szeptember 2-án hunyt el Szádeczky-Kardoss Tibor, jogász, közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár. Első előadásainak jegyzete A magyarországi pénzintézetek fejlődése címmel látott napvilágot. Bemutatta a fejlődési folyamat történeti előzményeit a kezdetektől az 1920-as évekig, az önálló magyar jegybank megalapításáig. Részletesen elemezte a hivatalos bankfelügyeleti adatgyűjtésekből összeállítható statisztikai adatsorokat. Teljesen új módszert alkalmazott a pénzintézetek birtokában levő irányítási jogok, az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és egyéb működő tőke hasznosulására, elemezte az ilyen nem pénzügyi tevékenységeik szerepét a háborút követő inflációs évek során, elsősorban a bankok vagyoni helyzetének stabilizálásában. Statisztikai munkásságának további eredményei azok a tanulmányok, amelyeket Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala jelentetett meg közleménysorozatában. Forrásértékű műveiben bemutatta például az ipari munkabérek, a munkanélküliség statisztikai mutatóit, az árstatisztika és a lakbérek adatsorait, a hazai gazdasági feltételek között kivetett adók és más közterhek alakulását.

Forrás: Derzsy Márk – Nádudvari Zoltán: Szádeczky-Kardoss Tibor. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár.654–655. p. 

2016. szeptember 3., szombat

Jakó Zsigmond Pál (1916. szeptember 2. – 2008. október 26.)

Forrás: http://lexikon.adatbank.ro
100 évvel ezelőtt született (szeptember 2.) Jakó Zsigmond Pál, művelődés- és gazdaságtörténész, levéltáros, paleográfus, az MTA tiszteleti tagja. Fő kutatási területét az erdélyi középkori és kora újkori művelődéstörténet, igazgatástörténet, gazdasági élet, településtörténet és történeti demográfia jelentette. Ezen kívül tudományos tevékenysége kiterjedt a történeti segédtudományokra, a paleográfiára, diplomatikára, pecséttanra. Jelentősek könyv-, könyvtár- és levéltártörténeti munkái is. Sokrétű tudományos kutatói és gazdag publikációs tevékenységét magyar és román nyelven folytatta. Kutatói pályája első szakaszában többnyire gazdaság- és településtörténettel, illetve az etnikai viszonyok változásával foglalkozott. Kiemelkedő tudományos teljesítményei közé tartozott az Erdélyi Nemzeti Múzeum archívumában a gyalui váruradalom urbáriumainak összeállítása, valamint sok évtizeddel később a kolozsmonostori konvent 1289 és 1556 közötti időkből megmaradt jegyzőkönyveinek sajtó alá rendezése, amelyek a forráskiadványok módszertanának jelentős fejlesztését is jelentették. Ugyancsak nagy jelentőségő munka volt az Erdélyi Okmánytár elkészítése, amelynek első kötetei 1997-től jelentek meg.

Forrás: Rózsa Gábor: Jakó Zsigmond Pál. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 337–338. p. 

2016. szeptember 2., péntek

Memet Baydur: Szemek barna vizei

Összességében jó könyv volt. Kissé hullámzó volt a novellák színvonala – de persze lehet, hogy csak én nem értettem némelyik mondanivalóját. Voltak a kötetben kifejezetten kedvemre való novellák is. Jó pár idézetet is kiírtam a könyvből. Néhol nehezen értelmezhető volt a szöveg, máshol kifejezetten szórakoztató. Időben elég szétszórt a keletkezésük, ami meg is érződik a novellákon, de nem negatív értelemben. 

A könyvtárban itt található.

– brie –

2016. szeptember 1., csütörtök

„Ki a jó kutya?”

Nos, ez természetesen attól függ, kit kérdez az ember. Mindenesetre, ha legközelebb a kutyádhoz szólsz, nem árt, ha jobban megválogatod a szavaidat. 
„Nem csak az számít, ahogy a kutyánkhoz szólunk, hanem az is, amit mondunk.”- olvasható Andics Attila és Miklósi Ádám, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóinak tanulmányában, mely a héten jelenik meg a Science című tudományos szaklapban. 
Az emberi agyhoz hasonlóan, a kutyák agyának is más része reagál a kimondott szó jelentésére és más annak hangzására, érzelmi töltetére. Ugyanúgy az agy balfélteke reagál a jelentésre, a jobbfélteke pedig az intonációra. És ami talán a legérdekesebb a gazdik számára, hogy egy pozitív hangsúllyal kimondott dicsérő szó is aktiválja a kutya agyában a „jutalom-rendszert”. 
Maga a kísérlet is jelentős eredmény. A kutyákat idomították, hogy egy MRI gépben nyugodtan feküdjenek, amíg a kísérlet zajlik és rögzítik az agyi aktivitás képeit. 
A tréner olyan dicsérő szavakat használt, amilyeneket bármelyik kutya gazdája, mint pl. „jó kutya”, „szuper”, „ügyes voltál”. Majd olyan, jelentés szempontjából semleges szavakat, amilyen például az „egyébként”, „azonban”. Minden szót elismételtek pozitív és semleges intonációval. 
A pozitív hangsúllyal kimondott pozitív szavak erős agyi aktivitást indukáltak az agy ún. jutalomközpontjában. Minden további variáció jelentősen kisebb aktivitást mutatott, és mind ugyanazon a szinten mozgott. 
Más szóval ugyanolyan válasz érkezett, ha a tréner semleges hangszínnel mondta, hogy „jó kutya” és ha pozitív hangszínnel mondta, hogy „egyébként”. 
Hogy ez mit jelent? A gazdik számára azt, hogy a kutya figyel a jelentésre is, így jobb, ha ők is így tesznek. Persze ez nem azt jelenti, hogy a kutya nem kezd boldog farok csóválásba, ha lelkes hangon hallja, hogy „Te büdös disznó”. De figyeli a testbeszédet és a tekintetet is, és talán arra jut, hogy a „büdös disznó” egyfajta dicséret. 
A nyelvfejlődés szempontjából az eredmények azt mutatják, hogy az a képesség, ami lehetővé teszi a jelentésnek és az érzelemnek az agy különböző területei által feldolgozott információinak összekapcsolását, egyáltalán nem emberi sajátosság. Ez a képesség az emlősöknél is kifejlődött még sokkal azelőtt, hogy az ember először megszólalt. 

Fordította: Sz. R.