2016. október 28., péntek

Játékirodalom

Szeretettel várunk minden játszani vágyót hétfőnként a homoludens.hu Egyesület és a KSH Könyvtár közös társasjátékklubjába, 16 és 19 óra között. Ha valaki emellett szívesen olvasna a játékok ősi eredetéről, arról, hogy mivel múlatták az időt a különböző társadalmi rétegek képviselői az egyes történelmi korszakokban, hogyan kapcsolódott össze a játék az idők folyamán a jóslással, a tanulással, a hadviseléssel, nem ritkán a politikával, érdekli más népek játékkultúrája, esetleg többet tudna meg egy-egy játék fortélyairól, keresse fel könyvtárunkat! Folyosónk egyik vitrinében néhány témába vágó könyvet helyeztünk el, melyek kölcsönözhetők.

2016. október 27., csütörtök

Beszélgetőklub

Ahogy minden hónap első csütörtökén, novemberben is Beszélgetőklub lesz a KSH Könyvtárban Rácz Györgyivel. A november 3-i alkalom témája: emlékezés. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Részletek a plakáton.

2016. október 26., szerda

Kováts Ferenc (1873. március 15. – 1956. október 26.)

60 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Kováts Ferenc, gazdaságtörténész, közgazdász, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. 1900 és 1905 között a Magyar Gazdaságtörténeti Szemle szerkesztője volt, amelynek hasábjain ő maga is jó néhány gazdaságtörténeti tárgyú írást jelentetett meg. Tudományos kutatásai során elsősorban a középkori városfejlődéssel, a pénzforgalom jelenségeivel és a külkereskedelemmel foglalkozott; munkáihoz elsőként használta fel a pozsonyi levéltár anyagait.

Forrás: Lencsés Ákos: Kováts Ferenc. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 423. p.  

2016. október 25., kedd

Kiállítás

A KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt Osztobányiné Mógor Ildikó kiállítására, amely 2016. novemberében tekinthető meg könyvtárunk folyosóján. További információk a plakáton.

2016. október 24., hétfő

Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot?

Eco könyve rámutat arra, hogy az internet használatának elterjedése előtt is lehetett nagyszerű szakdolgozatokat írni. Ehhez elegendő (volt) a megfelelő tervezés, a téma pontos meghatározása, valamint egy-két közeli könyvtár felkeresése. Segít egy végeláthatatlannak tűnő úton megtenni az első lépéseket, amelynek a végére érve egy, a kritikákkal szemben is helytálló szakdolgozat birtokába kerülhetünk. Eközben olyan tartalmi és formai tanácsokkal lát el minket, melyek a mai napig megállják a helyüket, közel harminc év távlatából is. Számomra a könyv szinte olvastatta magát, ugyanakkor egyeseknek túlságosan is explicit lehet Eco stílusa, ettől függetlenül mindenki számára tanulságos olvasmány. Elsősorban olyan szakdolgozatot írók számára készült a mű, akik nem rendelkeznek megfelelő anyagi-, illetve időbeli forrással sem, ezáltal nem tudnak messzebbre elutazni kutatást végezni, vagy megvenni minden fontosnak vélt könyvet. Ajánlott ugyanakkor mindenkinek ez a könyv, akik hosszabb-rövidebb terjedelemben publikálni szoktak, hiszen számukra is nyújthat új – vagy ismert, de már elfeledett – információkat. 

A könyvtárban itt található.

– A. L. L. –

2016. október 23., vasárnap

Galgóczy Károly (1823. január 27. – 1916. október 23.)

100 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Galgóczy Károly, közgazdász, statisztikus, jogász, mezőgazdász, az MTA rendes tagja. Az Országos Statisztikai Hivatalban elsősorban mezőgazdasági és birtokstatisztikával foglalkozott. Összegyűjtötte az egyes községhatárokra vonatkozó tagosítási és legelő-elkülönítési térképeket, birtokosztályozási táblázatokat és területmennyiségi kimutatásokat. A képviselőválasztási összeírások alapján – elsőként az országban – statisztikát készített a jobbágybirtokok megoszlásáról és a választójoggal rendelkező népesség foglalkozási szerkezetéről. Összeállította a hivatal szervezeti, személyzeti és munkabeosztásának tervezetét, amely azonban már nem léphetett érvénybe. Cikkei számos gazdasági szaklapban és hírlapban jelentek meg változatos témákról, így a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem kérdéseiről, de emlékbeszédeket és életrajzokat is írt.

Forrás: Derzsy Márk – Lencsés Ákos: Galgóczy Károly. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 235. p.  

2016. október 21., péntek

Az 1956-os forradalom 60. évfordulója

2016. október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját ünnepeljük, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A könyvtár folyosóján található egyik vitrinben erről emlékezünk meg néhány kiadvánnyal.

2016. október 20., csütörtök

Ludmann Mihály: Művészek a háborúban, 1914−1918

Azért volt számomra különösen fontos ez a könyv, mert a benne felvonultatott művészek egy része a Szolnoki Művésztelep alkotója volt, amelynek története mostanában különösen érdekel. Ilyen alkotó volt Aba-Novák Vilmos, Mednyánszky László vagy Vaszary János is. Rippl-Rónai József, habár nem fogadta el a Művésztelepre szóló meghívást, a visszautasítás által mégis része annak történelmének. 
Ludmann Mihály könyvében nemcsak hadirajzolókat és -festőket találhatunk meg, hanem szobrászokat, építészeket is bemutat a szerző. A kiváló minőségű kiadványt az első világháború 100. évfordulójára jelentették meg. 

A könyvtárban itt található.

 – brie –

2016. október 19., szerda

Kiss Éva: Lakás és bútor, 1920−1948 között

Nagyon szeretem a 20. század első felét, akár történelmi, akár más szempontból figyelem. Emellett kedvelem a bútortörténetet és az építészetet. Szerencsésnek tartom azokat, akikben elég tehetség és kitartás van ahhoz, hogy iparművészettel vagy építészettel foglalkozzanak. Nagyon izgalmas téma ez, bármelyik korszakot veszem is górcső alá. 
Ez a könyv Magyarország 1920−1948 közötti bútor- és lakástörténetét mutatja be, amely időszakra nagy hatást gyakorolt a Bauhaus is. Az első világháború után a lakosság elszegényedett, a rossz gazdasági viszonyok átalakították a családok életét is. "A lakás többé már nem a reprezentáció, az úrhatnám polgári magamutogatás helyszíne, hanem észszerűen, racionálisan berendezett, lehetőleg két-három szobás lakóhely, ahol nincs semmi, ami felesleges lenne, de amire szükség van, az könnyen elérhető, egyszerűen tisztán tartható, jól működő környezet." 
Izgalmas olvasmány volt ez a színvonalasan megalkotott könyv. Sok bútornál gondoltam arra: "Igen, ezt akarom". 

A könyvtárban itt található.

– brie –

2016. október 18., kedd

Bánlaky Adorján (1866. november 22. – 1951. október 18.)

65 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Bánlaky Adorján, statisztikus, a KSH aligazgatója. 1899-től a KSH II. főosztályának egyik alosztályát vezette, s ebben a minőségben a statisztikai évkönyvet és a havi közleményeket szerkesztette. 1900-ban a IV. főosztályhoz került főosztályvezető-helyettesi minőségben, ahol továbbra is a statisztikai évkönyv szerkesztését végezte, az 1900. évi népszámlálás összeállítási munkálatait vezette, és a választási statisztikai adatok feldolgozásának irányításában vett részt. A népszámlálással kapcsolatos munkák befejezése után a közigazgatási statisztikai ágak vezetésével foglalkozott, a külkereskedelmi statisztikákat kivéve. 1924-ben a KSH aligazgatója volt. Még ugyanebben az évben nyugállományba vonult.

Forrás: Derzsy Márk: Bánlaky Adorján. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 231–233. p.  

2016. október 17., hétfő

Kölcsey Ferenc Olvasókör: Mit olvasunk mi, olvasóköri tagok?

A KSH Könyvtár, a Könyvtárellátó és a Kölcsey Ferenc Olvasókör szeretettel meghívja Önt 2016. október 20-án (csütörtökön) 16:30-ra. Az olvasókör tagjai beszélnek az általuk legutoljára olvasott könyvről, arról, hogy az hogyan hatott rájuk, milyen gondolatokat ébresztett bennük.

2016. október 15., szombat

Bob Dylan előtt tisztelgünk

Bob Dylan (1941−) amerikai énekes, dalszerző, zenész, költő közel öt évtizede a popzene egyik meghatározó alakja és állócsillaga. Idén ő nyerte el az irodalmi Nobel-díjat. Ez alkalomból a könyvtár folyosóján található egyik vitrinben válogatás látható Dylan önéletrajzi kötetéből, a vele készült interjúkötetből és dalszövegeiből.

2016. október 14., péntek

Szépírók a KSH Könyvtárban: Bevezetés a Wikipédia-univerzumba. 1. A Wikipédia-szerkesztés alapjai

A KSH Könyvtár és a Szépírók Társasága szeretettel meghívja Hajdu Kálmán előadás-sorozatának első alkalmára október 19-én (szerdán) 17 órára. Az előadás címe: Bevezetés a Wikipédia-univerzumba. Az érdeklődők betekintést nyerhetnek a Wikipédia-szerkesztés alapjaiba. Részletek a plakáton!

2016. október 13., csütörtök

Alberto Manguel: Az olvasás története

Az illusztrációkkal és jegyzetekkel bőségesen ellátott kiadvány igazi filozófiai, társadalom-, művelődés- és kultúrtörténeti utazás az olvasást szerető közönségnek. 
Az ókortól a 20. század végéig, Európától Ázsiáig tartó utazás alatt sok érdekes információval lehetünk gazdagabbak erről az elmélyült, élvezeteket és tudást rejtő tevékenységről. 
Olyan könyv ez, amit érdemes magunk mellett tudni a könyvespolcunkon, hogy bármikor elővehessük és belelapozhassunk. Szerettem olvasni és olvasgatni. Máris előkelő helyen áll könyves kívánságlistámon. 

A könyvtárban itt található.

– brie –

2016. október 12., szerda

KortárS kiHívás − Olvass velünk!

Középiskolás olvasóknak szól a következő, moly.hu-n meghirdetett könyves kihívásunk. Olvassatok el az utóbbi öt évben megjelent kortárs ifjúsági irodalomból (magyar és külföldi) legalább tíz könyvet a kihívás végéig! A feladatot teljesítők között 3 db könyvcsomagot sorsolunk ki és a 16 éven felülieknek ezen felül egy éves ingyenes beiratkozás jár könyvtárunkba. A kihívás 2016. október 6-tól 2017. május 31-ig tart. 

Részletek a moly.hu-n.

2016. október 10., hétfő

Steven Saylor: Caesar diadala

Első regényem Saylortól ez a történelmi bűnügyi történet, és nem okozott csalódást a szerző. Fantasztikusan írja le az ókori Rómát, él az egész történet. Minden utcarészlet, minden egyes séta vagy éppen beszélgetés a kert hűvösében izzóan eleven.
A történet pedig izgalmas és pergő. Persze, néha lelassul, de mindez illeszkedik a történet egészébe és ütemébe. Sok emberre gyanakodtam, ki lehet a merénylő, de a valósi tettes nem jutott volna eszembe. Azt hiszem, azért, mert úgy el lett rejtve a megoldás, hogy az még magának Gordianusnak is meglepetés volt. 

A könyvtárban itt található. 
– brie –

2016. október 7., péntek

70 éve hunyt el Bethlen István (1874–1946)

Ezen a képen a Központi Statisztikai Hivatal főbejárata előtti lépcsőn látható Kenéz Béla (balra), Kovács Alajos (mögötte) és mások társaságában, miniszterelnöksége idején.

2016. október 6., csütörtök

Szinnyei Júlia: Erdészház

"A Mecsek erdeiben húzódik meg az a kis erdészház, ahol Vadas Zsuzsanna – aki nem tűri, hogy becézzék! – szüleivel és nővérével él. Még csak tíz éves, de nem szereti, ha gyerekszámba veszik, és legfőbb vágya, hogy „hasznosan” éljen. Persze ez korántsem olyan könnyű dolog – csak az tudja, aki már próbálta –, hiszen a felnőtteknek gyakran homlokegyenest ellenkező elképzelésük van arról, hogy mi hasznos és mi nem. Szinnyei Júlia kedves regénye az örökké tervezgető, nyughatatlan Zsuzsika – bocsánat: Zsuzsanna! – apró-cseprő baklövéseiről ad számot, s legnagyobb tervéről, amely végül is sikerül, és alkalmat ad hősünknek arra, hogy mint már annyiszor, most megint „újra kezdje” életét." 
Használtan került hozzám ez a Pöttyös könyv – ahogyan a többi is –, de nem is baj, mert így legalább nem volt lelkifurdalásom kiskamaszként, hogy "rongyosra" olvastam. Bájos és megható ez a történet, és gyönyörű környezetben játszódik. A főszereplők családja igazi család – vitákkal, összeborulásokkal, barátokkal és gyerekszerelmekkel. Érdekes látni a változást, ahogyan Zsuzsanna érettebbé válik a regényben: kisgyerekből felelősségteljes ember lesz. Szeretem mindegyik szereplőt – vagy majdnem mindet. 

A könyvtárban itt található.
– brie –

2016. október 5., szerda

Korizmics László (1816. március 29. – 1886. október 5.)

130 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Korizmics László, mezőgazdász, agrárpolitikus, országgyűlési képviselő, az MTA tiszteleti tagja. Első írásai az Ismertető című lapban jelentek meg, később pedig a Magyar Gazdában publikált rendszeresen. 1849-ben elindította a Gazdasági Lapok című folyóiratot, amely 1849 második felében megszűnt, 1850 januárjában azonban újraindult. A lapnak e két évében szerkesztője, a kezdetektől 1879-ig pedig kiadótulajdonosa is volt. A szakmai, közéleti témákat közlő folyóirat révén kezdett újra gazdasági, társadalmi kérdésekkel foglakozni. 1850-ben Benkő Dániellel közösen megjelentette magyar nyelven a skót Henry Stephens A mezei gazdaság könyve című művét, amely jelentős hatást gyakorolt a hazai mezőgazdaság fejlődésére. Az 1862-ben megalakult Földhitelintézet kölcsönosztályát a kezdettől fogva igazgatóként irányította.

Forrás: Kovács Csaba – Lencsés Ákos: Korizmics László. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 408. p.  

2016. október 4., kedd

Beszélgetőklub

Minden hónap első csütörtökén Beszélgetőklub a KSH Könyvtárban Rácz Györgyivel. Az október 6-i alkalom témája: családi kapcsolatok. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Részletek a plakáton.

2016. október 3., hétfő

Családi társasjátékklub októberben is

Ha hétfő, akkor októberben is családi társasjátékklub a homoludens.hu Egyesület és könyvtárunk szervezésében! Délután négy és este hét óra között minden alkalommal egy-egy új játékkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők, de természetesen a jól bevált társasokat is előkészítjük. Részletek a plakáton.

2016. október 2., vasárnap

Mozolovszky Sándor (1885. augusztus 7. – 1951. október 2.)

Forrás: Babel Antikvárium
65 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Mozolovszky Sándor, statisztikus. Első nagyobb munkái az 1920-as népszámlálás előkészítéséhez köthetők, de jelentős szerepet játszott az eredmények közzétételében is. Az 1920-as évek második felében osztályvezetési feladatain túl szervezte és irányította az öregségi-rokkantsági törvény előkészítéséhez, valamint a szellemi munkások összeírásához szükséges adatgyűjtés és feldolgozás munkálatait. Ő tervezte és vezette be a halálos kimenetelő balesetekről és a lakóház-építkezésekről való adatgyűjtést, amelyet hivatali ideje alatt folyamatosan végzett. 
  Az 1930-as népszámlálásban már kulcsfontosságú volt a szerepe. Részt vett a népszámlálási törvényjavaslat készítésében, majd a munkálatok előkészítésében, valamint irányította az adatfelvételt és a feldolgozást is. Ő volt a szerzője a népszámlálási közleménysorozat első (demográfiai) kötetének. Számos szaklap és napilap közölte statisztikai tárgyú cikkeit, ismertetőit. Legtöbb munkája – közel száz cikke – a Magyar Statisztikai Szemle hasábjain jelent meg. Ezekben főleg népességtudományi kérdésekkel foglalkozott, de rendszeresen közölt cikkeket lakásépítési statisztikákról is, illetve éves összefoglalókat írt a magyarországi munkaviszályokról

Forrás: Derzsy Márk: Mozolovszky Sándor. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 514–515. p.  

2016. október 1., szombat

Hieronymi Károly (1836. október 1. – 1911. május 4.)

Forrás: commons.wikimedia.org
180 évvel ezelőtt született (október 1.) Hieronymi Károly, mérnök, statisztikai oktató, bankigazgató, belügyminiszter, kereskedelmi miniszter. Mérnökként átfogó fejlesztési programot valósított meg, ekkor épült ki az összekötő vasút, valamint a pályaudvar a Duna partján. A közlekedés igényei szerint megépült a Margit-híd, a vízi szállításhoz kapcsolódó rakodótereket, állandó budai és pesti rakpartot alakítottak ki, szabályozták a Duna és a Tisza szakaszait. A minisztériumi tevékenységéhez kapcsolódott a hazai folyók rendezése, az ármentesítés műtárgyainak megépítése, egyúttal kiterjedt öntözőhálózatokat is létesítettek. Az akkor létrehozott hazai vízvédelmi szervezet érdeme, hogy az Alföld értékes termőföldjei megmenekültek az árvizektől. 
  Tevékenysége a vasúti hálózat fejlesztésében is eredményes volt, meghirdetett közlekedési politikája az ország nyugati részére is megvalósult az osztrák államvasúttal kötött egyezség alapján. Ez a program átalakította a hazai vasúthálózatot, az elszórtan létesített helyi érdekű vasutakat, az új csoportosítás révén, a kor követelményei szerint fejlesztette. 
  1892-től 1894-ig belügyminiszter volt. E minőségében a közigazgatást hatékonyabbá tette, kialakította Budapest főváros kerületeinek elöljárósági rendszerét. A főváros közegészségügyi viszonyainak javítását elősegítette a vízművek és a közműcsatorna-hálózat kialakításával. Tevékeny részese volt az egyházpolitikai törvények kidolgozásának, ő vezette be az állami anyakönyvezés teljes körű alkalmazását. 1893 januárjában elrendelte a magyarországi cigányok összeírását, amely a magyarországi cigányok történetének egyik legfontosabb dokumentuma. A feladat elvégzésével a KSH-t bízta meg. 
  Kétszer is kinevezték kereskedelmi miniszeterré, 1903 és 1905 között, majd 1910-től haláláig, Minisztersége alatt sokat tett az ipar és a közlekedés műszaki fejlesztéséért, többek között kezdeményezte a Duna–Tisza-csatorna megvalósítását. 
  A statisztikusok részére egyetemi szintű előadást tartott 1868 tavaszán, majd 1869 őszén Előadása könyvként is megjelent A közlekedés címmel, amelyben a korabeli közlekedési módozatokat társadalmi és gazdasági szempontból is elemezte

Forrás: Nádudvari Zoltán – Pásztor Angelika: Hieronymi Károly. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 306–308. p.