2016. november 30., szerda

A statisztika névadója: Martin Schmeizel

Felhívjuk szíves figyelmüket a Magyar Statisztikai Társaság Statisztikatörténeti Szakosztályának következő rendezvényére, Verók Attila „A statisztika névadója: Martin Schmeizel” című előadására, amelyre december 6-án (kedden) 14 órakor kerül sor a KSH Könyvtárban.

2016. november 29., kedd

Vizaknai Antal (1863. december 3. – 1911. november 29.)

105 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Vizaknai Antal, statisztikus, a KSH aligazgatója, az MTA levelező tagja. Rendkívüli képességei, „gazdag ismeretei” és „fáradhatatlan szorgalma” miatt a társadalom és a gazdaságstatisztika minden ágában „elsőrendő munkaerőnek” tartották. Jekelfalussy József legfontosabb szövetségesének bizonyult a statisztikai hivatal újjászervezésében, jelentős szerepet játszott az 1897-es statisztikai törvény előkészítésében. Behatóan foglalkozott a népszámlálások, közelebbről a nemzetiségi adatfelvétel módszertani kérdéseivel. 1886-ban született szigorlati értekezésében a magyarországi nemzetiségek létszámadatait ismertette az 1851-es, az 1870-es és az 1881-es népszámlálás alapján. Különösen kitüntette magát az 1890-es népszámlálás foglalkozásstatisztikai adatainak feldolgozásában, és – nemzetközi szinten is – elsőként használta fel a cenzus anyagát az ipari vállalatok számának és gazdasági jelent őségének mérésére, amivel megvetette a vállalati statisztika módszertanának alapjait. Irányította az 1900-as és az 1910-es népszámlálás előkészítését és szervezését. Részt vett a népmozgalmi statisztika reformjában: elsőként javasolta a halálozási statisztikai lap adatainak felhasználását a házassági termékenység mérésének céljára, és a halálokok vizsgálatának pontosabbá tétele érdekében bevonta az orvosokat a népmozgalmi statisztika adatszolgáltatóinak körébe. Az ő nevéhez fűződik a helynevek törzskönyvezésének kezdeményezése és a választójogi reformot megalapozó 1904-es statisztikai adatfelvétel megszervezése, de nem kerülte el figyelmét az áruforgalmi statisztika, a dohányjövedék, a közegészségügy és a betegpénztárak statisztikája, a népoktatási statisztika és a jogi oktatás reformja sem.

Forrás: Rózsa Dávid: Vizaknai Antal. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 744–745. p.  

2016. november 28., hétfő

Kiállítás

A KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt Pouzanova-Galatch Vera Portrék című kiállítására, amely 2016. decemberében tekinthető meg könyvtárunk folyosóján. További információk a plakáton.

2016. november 25., péntek

Beszélgetőklub

Ahogy minden hónap első csütörtökén, decemberben is Beszélgetőklub lesz a KSH Könyvtárban Rácz Györgyivel. A decemberi alkalom témája: advent. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Részletek a plakáton.

2016. november 23., szerda

Bohumil Hrabal: Bambini di Praga 1947

Azt biztosan tudom, hogy az eddig olvasott két másik Hrabal-könyv (Őfelsége pincére voltam, Foghíjak) jobban tetszett, de ahogyan érik bennem a regény, egyre inkább fogadom el, és tetszik is. Kicsit furcsa volt az egyes helyszínekre való ugrálásból fakadó töredezettség, de egy idő után megszoktam, és azután már vártam, hol lyukadunk ki, mi lesz a következő színhely, ahol az ügynökök az átverés iskoláját gyakorolják. Ami a legszürreálisabb volt számomra, talán a szállodai jelenet Tondával, Nadjával és a direktorral. 
De ez is igazi, hamisítatlan Hrabal-könyv volt. 

A könyvtárban itt található. 
– brie –

2016. november 22., kedd

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek

Márai Sándor kiváló mestere annak, meddig égnek pontosan a gyertyák. Sem nem túl rövid ideig, sem nem túl sokáig. 
1899. július 2. – ekkor kezdődik a történet, amely azután 41 évvel később folytatódik a vacsoraasztalnál. Nem gondoltam, hogy Márai ennyire szépen ír. Percről percre izgalommal követtem, mi fog történni később. Habár váltakozott a jelen és – a visszaemlékezések révén – a múlt, ez olyan remekül volt megoldva, hogy egyetlen pillanatra sem volt zavaró, nem éreztem a zökkenőket az idő váltakozásában. 
Ami a legjobban felkeltette az érdeklődésemet a vacsora és a vacsoravendég iránt, az a tábornok és Nini párbeszéde volt a vacsora előkészületeivel kapcsolatban. Mi történhetett a két ember – tábornok és vendége között 41 éve? Mi vonzza vissza ennyi idő elteltével a másikat a kastélyba? Csupa olyan kérdés, amire tudni akartam a választ, és képtelen voltam úgy lefeküdni, hogy ne kapjam meg ezeket a válaszokat. 
A vacsora utáni párbeszédben, beszélgetésben, monológban sok mindenről szó esett: barátság, ölés-ölelés, zene, magány, hűség, boldogság… Csupa rendkívül fontos téma; főleg a két idős ember életében fontos téma. Mind a ketten elmúltak már hetven évesek, és ahogyan olvastam a történetet, az járt a fejemben, hogy minden idős embernek múltja van, amiről nem is tudunk. Nem is hinnénk, hogy a nagyszüleink, a szomszéd idős ember életében milyen drámai események történhettek, és lehetséges, hogy senkinek nem mondta el. És ha találkoznánk Henrikkel és Konráddal, csak két idős férfit látnánk, nem is sejtve, milyen múltjuk van, és ha megtudnánk, csodálkoznánk, hiszen mi nem fiatal emberekként tekintünk rájuk, talán el sem tudjuk képzelni, hogy voltak valaha harmincas, tetterős emberek. És hogy mit tettek vagy éppen nem tettek meg akkor. 
Szeretem ezt a regényt. 

„Mit ér mindenféle szeretet, ami jutalmat akar?” 
„Az ember nem azzal vétkezik, amit csinál, hanem a szándékkal, amivel elköveti.” 
„Aki nem fogad el részleteket, az valószínűleg mindent akar.”
„A barátság nem eszményi hangulat, hanem szigor törvény.”

A könyvtárban itt található. 
– brie –

2016. november 21., hétfő

Mikulás-váró kézműves-foglalkozás a KSH Könyvtárban

November 29-én (kedden) 16 órától Mikulás-váró kézműves-foglakozást tartanak könyvtárosaink 4 és 10 év közötti gyermekek részére. Részletek a plakáton.

2016. november 18., péntek

A magyar népdal és népköltészet hete

November harmadik hete a magyar népdal és népköltészet hete, kedvenc gyermekkori népmeséink, népdalaink ünnepe. Országszerte több iskolában és művelődési házban szerveznek az eseménnyel kapcsolatos programokat: népdaléneklő, népmeseszavaló-, meseillusztráló-, valamint rajzversenyeket. Folyosónkon ebből az alkalomból rendeztek be egy polcot kollégáink.

2016. november 17., csütörtök

Emlékülés Kőrösy József halálának 110. évfordulója alkalmából

Felhívjuk szíves figyelmüket a Magyar Statisztikai Társaság Statisztikatörténeti Szakosztályának november 24-ei Kőrösy József-emlékülésére. Részletek a plakáton.

2016. november 16., szerda

Hatvani István (1718. november 21. – 1786. november 16.)

Forrás: Wikipédia
230 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Hatvani István, orvos, teológus. Filozófiai és teológiai munkái mellett természettudományos munkássága is jelentős. Nem volt ugyan statisztikus, de ismerte a valószínűség-számítás és a politikai aritmetika korabeli eredményeit, és azokat Magyarországon elsőként publikálta. 1757-ben megjelent Introductio ad principia philosophiae című tankönyve harmadik fejezetében a nagy számok törvénye és a valószínűségszámítás ismertetésével lényegében a statisztikai gondolkodás alapjait rögzítette. Elkülönítette az a priori, vagyis a jövőre vonatkozó és az a posteriori, vagyis a múltra vonatkozó valószínűségeket. Utóbbit a várható emberi életkor kiszámításával és a halálozások törvényszerűségeinek bemutatásával szemléltette, s ennek keretében a konkrét debreceni születési és halálozási adatok alapján eljutott a magas csecsemőhalandóság problémájának statisztikai exponálásáig. Munkájában javaslatot tett a meteorológiai statisztikai adatok gyűjtésére, hogy ezek alapján több év adatai ismeretében lehetővé váljon meteorológiai előrejelzések készítése. Népességstatisztikai megfigyelései és módszerei saját korában és tanítványaira kevéssé hatottak, de mint a politikai aritmetika első magyarországi képviselője, a hazai statisztika egyik úttörőjének számít.

Forrás: Mészáros Balázs: Hatvani István. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 283–284. p.  

2016. november 14., hétfő

Szabó Magda: Sziget-kék

Általános iskolásként egyszer elolvastam már a könyvet, de mivel nagyon régen volt, már nem emlékeztem semmire belőle, így igazán az újdonság erejével hatott. Nagyon élveztem a regény minden percét. Gyengéd, bájos, szeretnivaló történet volt, mindegyik állat a szívemhez nőtt, amikor pedig megtudtam, hogy Kelemen, a hiúz női fodrász a szigeten, hát nagyot mosolyogtam. 
„Hát kell, ahhoz törvény, hogy az ember azt tegye, ami jó? Ki tehet arról, hogy néha olyan furcsa dolgok a jók, a jó dolgok meg rosszak?” 
„A harmadik alaptörvény: Az árulót elfelejtjük. Az áruló nincs, meghalt, nem is ismertük soha. Nem terheljük az emlékezetünket a képével. A legnagyobb büntetés a felejtés.” 
„Aki hazudik, az gyáva!” 
Nem lehet erre a könyvre egyszerű meseregényként tekinteni. Fontos mondanivalót hordoz gyereknek és felnőttnek egyaránt, érdemes elolvasni bármely életkorban. Igazi Szabó Magda-regény. 

A könyvtárban itt található. 
– brie –

2016. november 10., csütörtök

Kölcsey Ferenc Olvasókör: A magyarok asztala. Beszélgetés Benke Lászlóval

A KSH Könyvtár, a Kölcsey Olvasókör és a Könyvtárellátó szeretettel várja az érdeklődőket 2016. november 17-én (csütörtökön) 16:30-tól „A magyarok asztala" címmel megrendezett programra, melynek vendége Benke László többszörös világbajnok mesterszakács.

2016. november 9., szerda

Kocsis Zoltánra (1952–2016) emlékezünk

November 6-án elhunyt Kocsis Zoltán, kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester, zongoraművész és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója, érdemes és kiváló művész. A könyvtárunk folyosóján található egyik vitrinben néhány kiadvánnyal emlékezünk meg róla.

2016. november 8., kedd

Bohumil Hrabal: Őfelsége pincére voltam

Imádtam a filmet, többször is láttam már. Ahogy olvastam a könyvet, az volt az érzésem, sokkal melankolikusabb, mint a film volt – de ennek oka az is lehet, hogy sok éve, hogy utoljára megnéztem. Kifejezetten tetszett ez a Hrabal-könyv. Igaz, voltak olyan részei, amiknél kicsit elkalandoztam, nem kötött le teljesen; néhol pedig idegesítő volt, de ezen is át lehetett lendülni. Minden fejezetben megtaláltam azonban azt, ami miatt megfogott. Kiváló az író humorérzéke, remekül mutatja meg itt is a történelem viharait, a politika változását. 

A könyvtárban itt található. 

– brie –

2016. november 7., hétfő

„Századunk költője”? Bob Dylan és az irodalmi Nobel-díj

A KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt 2016. november 16-án (szerdán) 17 órára a Bob Dylanről szóló zenés beszélgetésre. Vendégeink Bob Dylan pályafutásáról, személyiségéről, zenei és irodalmi munkásságáról cserélnek eszmét, emellett szó lesz a 2016-os irodalmi Nobel-díjról és fogadtatásáról is. Részletek a plakáton.

2016. november 4., péntek

Bohumil Hrabal: Foghíjak

Egyszerre szerettem ezt a könyvet és fájt, de hiába fájt, olvastam tovább, olyan megrendítő és magával ragadó volt – mindegy, hogy a történelmi vagy a magánéleti szálat nézem (amit át- és átsző a történelem). Érdekes volt egy Hrabal feleségének szemszögéből megírt élettörténetet olvasni: én biztos, hogy nem bírtam volna ki az író mellett. Az fogott meg nagyon, hogy Hrabal mennyire racionálisan volt képes látni magát – ismerve gyengeségeit, és ami fontos: volt benne annyi bátorság, hogy ezt meg is mutatta az olvasónak. Számomra ettől lett Hrabal olyan emberi, és ettől került olyan közel hozzám. 
Egy másik rész a könyvben az, amelyikben az író – falánksága miatt – kórházba kerül: itt meséli el akkor Hrabal felesége nézőpontjából, felesége gondolataival: hogyan viszonyulnak az élethez rokkant emberek és hogyan az író. Mélyen megérintettek ezek az oldalak is. Szívből remélem, hogy Bohumil Hrabal úgy tisztelte és szerette a feleségé, ahogyan az asszony megérdemelte – hiszen nem lehetett könnyű az író mellett az élet. 
Biztos vagyok benne, hogy ezt a könyvet el fogom még olvasni. 

A könyvtárban itt található. 

 – brie –

2016. november 3., csütörtök

A magyar tudomány napja: november 3.

1825. november 3-án gróf Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a pozsonyi országgyűlésen a Magyar Tudós Társaság megalapítására, lehetővé téve ezzel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. A Magyar Tudósok Világtalálkozóján (1996) döntés született arról, hogy ez a nap lesz minden évben A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, amelyet először 1997-ben ünnepeltek meg. A könyvtár folyosóján található egyik vitrinben erről emlékezünk meg.

2016. november 2., szerda

Családi társasjátékklub novemberben is

Ha hétfő, akkor novemberben is családi társasjátékklub a homoludens.hu Egyesület és könyvtárunk szervezésében! Délután négy és este hét óra között minden alkalommal egy-egy új játékkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők, de természetesen a jól bevált társasokat is előkészítjük. Részletek a plakáton.