2017. január 31., kedd

Családi társasjátékklub

Ha hétfő, akkor februárban is családi társasjátékklub a homoludens.hu Egyesület és könyvtárunk szervezésében! Délután négy és este hét óra között minden alkalommal egy-egy új játékkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők, de természetesen a jól bevált társasokat is előkészítjük. Részletek a plakáton. 

Február 27-én lesz a 100. játékklub. Ebből az alkalomból különleges játékokkal, ajándéksorsolással várjuk az érdeklődőket!

2017. január 30., hétfő

Beszámoló A forint születése – 1946 című előadásról



2017. január 25-én a KSH Könyvtár Thirring-termében A forint születése – 1946 címmel tartott előadást Garami Erika. Az előadás nagyszámú érdeklődőt vonzott, kiváló hangulatban telt a nagyjából egyórás program. Egyszerre volt információdús és szórakoztató a kora este, ami Garami Erika remek stílusának, kiváló felkészültségének és előadói tehetségének köszönhető.
A forintot 1946. augusztus 1-jén vezették be azzal a céllal, hogy megállítsák az egyre jobban dühöngő inflációt, amely a világ – azóta is – legsúlyosabb inflációja volt. Jó példa a helyzet súlyosságára, hogy amíg békeidőben csupán néhány vagon papírt használtak fel egy évben a pénznyomásra, addig ez a legdurvább inflációs időszakban elérte a száztíz vagonnyi mennyiséget is. Egyre nagyobb és nagyobb címletű pénzeket vezettek be. Magyarországon a legnagyobb használatban lévő pénz a százmillió billpengő volt. Voltak tervek az egymilliárd billpengős bankjegyre is, de ez csak terv maradt.
1946. január 1-jén hozták forgalomba az adópengőt, amely egyfajta arányszámként volt használatban a pengővel szemben, egy idő után azonban ez is inflálódni kezdett. Január elsején 1:1 volt az arányszám, de július végére ez már 1 : 2 000 000 000 000 000 000 000 lett.  Az országban ekkor egyszerre volt használatban a pengő, az adópengő és a Vörös Hadsereg által forgalomba hozott, és használt pengő. (Érdekes, bár véletlen párhuzam, hogy kilencven évvel korábban, január 25-én vezették be Magyarországon a pengőt.)
1946 júliusa volt az infláció csúcsa: ekkor tizenhat óránként duplázódott meg az infláció. Július 10. volt a legsúlyosabb: ekkor csak tizenegy óra kellett a duplázódáshoz. Virágzott a cserekereskedelem az országban; bizonyos áruk töltötték be a pénz szerepét. 1946-ban még a svájci Basel Nachrichten című újság is foglalkozott a magyarországi inflációval, ahol azt fejtegették, hogy ha Ausztriában képesek voltak az infláció megfékezésére, akkor Magyarország is képes lesz erre, hiszen ott sokkal jobbak a kilátások.
1946. augusztus 1-jén, a forint bevezetésekor, a következő árfolyamok léteztek az amerikai dollár, az angol font és az osztrák schilling, valamint a magyar forint között: 

1 USD – 11,74 HUF
1 GBP – 29,35 HUF
1 ATS – 0,17 HUF

A forint a két másik huszadik századi fizetőeszközhöz (korona, pengő) hasonlóan aranyalapú volt, bár a forint nem kötődött úgy az aranyhoz, mint a másik kettő. A bevezetésekor 1 forint aranyban számított értéke: 0,757575 gramm (szín)arany volt.
Ez csak néhány „száraz” információ e színes és szórakoztató előadásból, amelyben elhangzott több korabeli inflációs vicc, a magyar aranykészletet szállító vonatról és a készletek ausztriai elhelyezéséről szóló történet is. Személyesen is megcsodálhattunk régi forintokat, pengőket és adópengőket. Azt gondolom, ez az előadás is hozzátett a negyvenes évekkel kapcsolatos ismereteinkhez, és közelebb hozta hozzánk, hallgatókhoz az évtizedet.

Cseh Gabriella
KSH Könyvtár

Yrsa Sigurdardóttir: Emlékszem rád

Még mindig ráz a hideg ettől a történettől – és nem azért, mert hideg lenne a szobában. Végig feszült és félelmetes könyv. Egy ideig biztosan nem akarok majd kihalt kis településeket meglátogatni – már ha lettek volna eddig ilyen terveim, lemondok róluk. Az izlandi szerzőknek mintha a vérükben lenne a feszültségkeltés, a komor hangulat, a nyomasztó körülmények iránt vágy. Mintha minden izlandi szerző egy kicsi pszichopata lenne – persze abszolút jó értelemben, már ami az irodalmat illeti. 

A könyvtárban itt található. 
– brie –

2017. január 27., péntek

James Bond – A színfalak mögött (szerk. Albert Stark)

Hasznos és érdekes olvasmány volt, pedig nem tartozom a fanatikus James Bond-rajongók közé. Láttam már jó néhány Bond-filmet életemben, és ezzel együtt meglepett a könyv: kiderült, hogy van egy színész (egy filmet forgattak csak vele), akiről még nem is hallottam. Ő volt George Larenby. 
Mindegyik színészt megismerhettem, aki elvállalta a szerepet, sok újdonságot tudtam meg velük kapcsolatban. A könyvben részletesen írnak az egyes filmekről, sok érdekességet megosztva az olvasóval. Számomra az is új információ volt (és nagy öröm is egyben), hogy megtudtam, egyik kedves színészem, A Sakál napjából jól ismert Edward Fox játszotta M szerepét a Soha ne mondd, hogy soha című filmben.
Összefoglalva: ez egy roppant érdekfeszítő olvasmány lehet mindenkinek, aki kicsit is érdeklődik a Bond-filmek vagy általában a filmek iránt. 

A könyvtárban itt található. 
– brie –

2017. január 25., szerda

Beszélgetőklub

Ahogy minden hónap első csütörtökén, februárban is Beszélgetőklub lesz a KSH Könyvtárban Rácz Györgyivel. A február 2-i alkalom témája: konfliktuskezelés. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Részletek a plakáton.

2017. január 23., hétfő

Kálmán Gusztáv (1859. augusztus 4. – 1937. január 23.)

Forrás: huszadikszazad.hu
80 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Kálmán Gusztáv, statisztikus, gazdaságpolitikus, országgyűlési képviselő. 1910-ben a kereskedelemügyi miniszter politikai államtitkára lett. Ebben a minőségében különös gondot fordított a közutak ügyeinek megoldására, így ő készítette elő a beruházási és közúti törvényeket. Gazdaságpolitikai szaktudását politikai berkekben is nagyra tartották, ezen a téren a parlament egyik legjobban felkészült és elismert szakértője volt. Munkáját miniszteri dicsérettel is elismerték. 1912-ben részletes ismertetést tett közzé a Budapesten megjelenő, Revue de Hongrie című francia nyelvű folyóiratban a magyar Kereskedelmi Minisztérium tevékenységéről. 1913-ban nyugdíjba vonult, ám ezután is megőrizte aktivitását, amihez a háborúban felmerülő feladatok is alapul szolgáltak. Megbízást kapott a harctéri csapatok ellátásának irányítására. Számos közgazdasági cikket írt, amelyek a kor népszerű hírlapjaiban, a Nemzetben, a Honban, a Budapesti Hírlapban jelentek meg. 

Forrás: Rózsa Gábor: Kálmán Gusztáv. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 355. p.  

2017. január 20., péntek

Kölcsey Ferenc Olvasókör: A magyar kultúra napja

A KSH Könyvtár, a Kölcsey Olvasókör és a Könyvtárellátó szeretettel várja az érdeklődőket 2017. január 26-án (csütörtökön) 17 órától „A magyar kultúra napja" címmel megrendezett programra. Vendégünk Dr. Boka László, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója, egyetemi oktató, irodalomszervező, kritikus, több kötet szerzője. Beszélgetőpartnere: Buda Attila irodalomtörténész.

2017. január 19., csütörtök

Bernát István (1854. július 3. – 1942. január 19.)

75 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Bernát István, agrárközgazdász, író, gazdaságpolitikus, országgyűlési képviselő, az MTA rendes tagja. Közéleti pályafutását a rimaszombati törvényszéken kezdte, ahol egy évig dolgozott. Ezt követően a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumban lett fogalmazó. Később a miniszter titkára lett, akivel az egész akkori országot bejárta. Miniszteri megbízásból 1884-ben közgazdasági tanulmányokat folytatott Európában és az Egyesült Államokban. Külföldi tanulmányútjain ismerkedett meg a szövetkezeti élettel. 1888-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott, ahol az iparostanonc- iskolák felügyeletével bízták meg. Feladatát 1892-ig látta el, amikor kilépett az állami szolgálatból. 1924-ben az Magyar Nemzeti Bank alelnökévé nevezték ki.
   Az agrárium iránt az 1870-es évek végén kezdett el érdeklődni. 1896-ban alapítója volt az Magyar Gazdaszövetségnek, majd a Gazdák Biztosító Szövetkezetének; előbbinek először ügyvezető titkára, később igazgatója, majd elnöke, utóbbinak igazgatósági tagja, később pedig alelnöke volt. 1898-ban Károlyi Sándorral és több társával megalakította a Hangya Szövetkezetet, amelynek kezdettől igazgatósági tagja, később alelnöke, majd elnöke volt. Úgyszintén igazgatósági tagja, majd alelnöke lett a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének. 1920 után Teleki Pál felkérésére vállalta egy bizottság vezetését, amely a békekötés után a nemzetközi fórumoknak szánt szövetkezeti kérdésekkel, gazdaságpolitikával és agrártémákkal foglalkozó írásokat készített. 
   Munkássága igen gazdag: majdnem kilencven önálló műből áll, és jóval több, mint kétszáz folyóiratcikket számlál. Dolgozott a Vasárnapi Ujságnak, a Pesti Naplónak, a Budapesti Szemlének és a Budapesti Hírlapnak. Szerkesztője volt a Magyar Gazdák Szemléjének 1896 és 1924 között. 1889-ben megalapította és 1901-ig szerkesztette a Szövetkezés című lapot.

Forrás: Kovács Csaba: Bernát István. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 109–110. p.  


2017. január 18., szerda

A forint születése: 1946

Felhívjuk szíves figyelmüket a Magyar Statisztikai Társaság Statisztikatörténeti Szakosztályának következő rendezvényére, Garami Erika (Budapest Főváros Levéltára) „A forint születése: 1946” című előadására, amelyre 2017. január 25-én (szerdán) 17 órakor kerül sor a KSH Könyvtár Thirring Lajos-termében.

2017. január 17., kedd

Nagy Gergely: Budapesti vásárcsarnokok a századfordulótól napjainkig

Érdekesség, hogy a legkorábbi vásárcsarnokok Angliában, Londonban épültek. Maga a piac tehát hosszú múltra tekinthet vissza a brit fővárosban. A város leghíresebb vásárcsarnoka Covent Gardenben például 1828-31 között épült. Voltam is olyan szerencsés, hogy eljuthattam ide és láthattam. 
A könyv állítása szerint „talán a legszebb londoni vásárcsarnok” a smithfieldi, amely egy 1200-tól létező, nagy hagyományú ló- és marhavásár területén épült. A kötet első része azonban nem csak a londoni csarnokokat mutatja be; elkalandozhatunk Párizsba, Berlinbe, Brüsszelbe, Bécsbe és még sok más városba. 
A következő fejezetben már kifejezetten a pesti és budai piacokról, vásárcsarnokokról olvashatunk: előzményeikről, rövid történetükről. A Központi Vásárcsarnokot biztosan mindenki ismeri, ha másért nem is, de elsétált már a gyönyörű, 1894-96 között felépült épület mellett, hogy gyönyörködhessen a partról elé táruló látványban. Fontos tudni, hogy tervpályázaton választották ki a csarnok győztes pályázatát. 1892-ben kilenc pályázatot nyújtottak be, ezek közül került ki Pecz Samu munkája, a döntés 1893 januárjában született meg. Részletesen olvashatunk az építkezésről, a csarnok megnyitásáról. 
A kötet harmadik részében több, más kerületben lévő csarnokot mutat be a szerző, mint például a Rákóczi vagy a Klauzál téri, a Hunyadi téri, a Hold utcai vagy a Batthyány téri épület. 
Izgalmas volt arról olvasni, hogy az 1800-as évek végén majdnem vásárcsarnok épület még a budai Várban is - szerencsére ezt a kérdést a döntéshozók levették a napirendről. A kötet végén nemcsak bőséges irodalomjegyzék található, de megismerhetjük Pecz Samu életét, munkásságát is. 
Kiváló minőségű, színvonalas kiadvány került a kezembe ezzel a könyvvel, amit nem csak kézbe venni, de olvasni is öröm volt. 

A könyvtárban itt található. 
– brie –

2017. január 16., hétfő

Bevezetés a Wikipédia-univerzumba 2. A Wikipédia és a térképek

A KSH Könyvtár és a Wikimédia Magyarország Egyesület szeretettel meghívja Wikipédia-sorozatának második előadására január 19-én (csütörtökön) 17 órára, amelynek címe: Bevezetés a Wikipédia-univerzumba 2. A Wikipédia és a térképek. Előadók: Báthory Péter és Hajdu Kálmán.

2017. január 13., péntek

Szépírók a KSH Könyvtárban: Csaplár Vilmos és Bán Magda

Szeretettel várjuk Önöket a Szépírók Társasága és könyvtárunk közös sorozatának hetedik rendezvényére 2017. január 18-án (szerdán) 17 órára. Vendégünk: Csaplár Vilmos író. Beszélgetőtársa: Bán Magda szerkesztő.

2017. január 12., csütörtök

Az MKE Társadalomtudományi Szekciójának januári kamaraprogramja

A KSH Könyvtár és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Társadalomtudományi Szekciója szeretettel vár minden érdeklődőt a szekció A fiúkból férfiak lesznek. Beavatási szertartás egy északkelet-nigériai faluban című kamaraprogramjára január 17-én (kedden) 17 órakor.

2017. január 11., szerda

Vathy Zsuzsára (1940–2017) emlékezünk

Január 7-én hunyt el Vathy Zsuzsa József Attila-díjas író, újságíró, szerkesztő, vegyészmérnök, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja. A könyvtárunk folyosóján található egyik vitrinben néhány kiadvánnyal emlékezünk meg róla.

2017. január 10., kedd

Koltai Gábor–Rácz Attila: Ezerarcú Erzsébetváros

Ez a kötet számomra különösen kedves, mivel anyai nagymamám a kerületben lakott, gyermekkoromban sokat sétáltunk a környéken, és felnőve is ugyanúgy szeretem Erzsébetvárost, mint kisgyermekként.
 A kerület – a szokásos, legtöbb kerületet érintő problémáktól eltekintve – nagyon szép; ahogy ennek a kiadványnak a minősége is kiemelkedő. Rengeteg színes és fekete-fehér fotó mutatja be a kerület múltját és jelenét, s ebben az írókat a Budapest Fővárosi Levéltár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye és a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma segítette. 
Azt is fontos megjegyezni, hogy a VII. kerület történelmi, társadalomtörténeti szempontból is rendkívül jelentős. A kiadvány elolvasása után pedig a továbbolvasást, továbbgondolkodást a kötet végén található irodalomjegyzék segíti. 

A könyvtárban itt található. 
– brie –

2017. január 9., hétfő

Agatha Christie: Ferde ház

Nem szerepel benne sem Hercule Poirot, sem Miss Marple, számomra mégis a legkedvesebb krimi az írónőtől. Rendkívül izgalmas és érdekes történet egy családról, ahol az ember nem is csodálkozik, hogy ilyesmi megtörténhet, legfeljebb azon, hogy eddig nem történt meg. A feszültség minden oldalon jelen van, kicsit olyan, mintha egy pszichokrimit olvasna az ember. Találunk benne szerelmi szálat is, a bűntény kiderítésében pedig nagy szerepe van ennek a két fiatalnak. 
Aki elolvassa ezt a könyvet, azt gondolom/remélem, szintén kedvencévé válik. Nehéz nem a hatása alá kerülni. Nagyon sajnáltam a befejezést, de tudom, máshogyan nem érhetett volna véget a regény. 

A könyvtárban itt található. 
– brie –

2017. január 7., szombat

Bogyó Samu (1857. január 7. – 1928. április 10.)

160 évvel ezelőtt született (január 7.) Bogyó Samu, biztosítási matematikus, tanár Több nagybank matematikusaként főleg biztosítási matematikával foglakozott. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter felkérte, hogy vegyen részt az országos tanítói és nem állami tanári nyugdíjintézet megszervezésében. 1900-ban közreműködött az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédpénztár megalapításában is. Számos szaktanulmánya jelent meg folyóiratokban, tankönyvei pedig a legelterjedtebb kereskedelmi tankönyvek közé tartoztak.

Forrás: Bedecs Éva: Bogyó Samu. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 119. p.  

2017. január 6., péntek

Kovács Alajos (1877. január 6. – 1963. április 14.)


140 évvel ezelőtt született (január 6.) Kovács Alajos, statisztikus, demográfus, a KSH igazgatója, elnöke, az MTA levelező tagja. Tudományos érdeklődése homlokterében a népesedés- és a nemzetiségi statisztika állt. Az egyes vidékekre vonatkozó kutatásait rendszerint helyszíni tanulmányokkal is kiegészítette. Buday Lászlóval és Bud Jánossal együtt összeállította az 1900-as népszámlálás általános jelentését, irányításával és több esetben bevezető tanulmányaival készültek el az 1910-es cenzus publikációi. Ő vezette az 1920-as népszámlálás munkálatait. Írta és szerkesztette az 1900 és 1912 közötti népmozgalmi adatokat feldolgozó köteteket. A század elején az elsők között hívta fel a figyelmet az egykézés elterjedésére és következményeire. A nevek és a névváltoztatások statisztikájáról készített tanulmányaiban a tiszti cím- és névtárak, valamint iskolai értesítők elemzésével próbálta kimutatni az idegen nevűek arányát a magyar értelmiségen belül. A zsidósággal kapcsolatos statisztikai adatsorok antiszemita szemléletű, a fajelmélet fogalmaival operáló értelmezését két terjedelmesebb értekezésben, több kisebb tanulmányban és tucatnyi, főként az Új Magyarság című szélsőjobboldali napilapban publikált cikkben tette közzé. Írt a közegészségügyi és a lakásviszonyokról, valamint a lakosság nyelvtudásáról, publicisztikájában pedig síkraszállt a „gyökeres földbirtokreform” mellett.

Forrás: Rózsa Dávid: Kovács Alajos. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 410–413. p.  

2017. január 5., csütörtök

Marcello D'Orta: Ha nem volna nagyapám, ki kéne találni

Megható és kedves gondolatok arról, hogyan látják a gyerekek a nagyszüleiket. Mit gondolnak a pocakos nagypapáról, a magát örök fiatalnak gondoló nagymamáról, és mennyire szeretik elhunyt nagyszüleiket. Sok mondatánál álltam meg, elmerengtem… És irigykedtem, amiért ilyen nagyszülei vannak a gyerekeknek. Sokáig fogok még gondolkodni a könyv kapcsán. 

A könyvtárban itt található. 
– brie –

2017. január 4., szerda

Balás Károly (1877. január 4. – 1953. október 8.)

140 évvel ezelőtt született (január 4.) Balás Károly, közgazdász, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, az MTA levelező tagja. Nemzetközi szinten is elismerést váltott ki a gazdaság és a jog közötti kapcsolatokat kifejtő munkássága. Behatóan vizsgálta többek között az adózás elméleti és gazdaságpolitikai hátterét, a vámok, a pénzügyek piaci és foglalkoztatási hatásait, a tőke és a kamat elméletét, valamint a népesedés és a jövedelemeloszlás kérdéseit, szociálpolitikai összefüggéseit. A szabadkereskedelmi gazdaságpolitikát bírálva a védvámok mellett érvelt. Kivándorlásunk és visszavándorlásunk, tekintettel Ausztriához való gazdasági viszonyunkra című tanulmányában bőséges adatanyag segítségével elemezte a munkaképes korú népesség hazai helyzetét és a századforduló tömeges kivándorlásának távlati hatásait, valamint a hazai iparfejlődés korlátozott fejlődési lehetőségének okait. Népesedéspolitikai írásaiban a „népesedés világegyensúlya” kialakításának szükségességét hangsúlyozta. Javasolta a társadalmi, a kulturális, a gazdasági és a faji jellemzők figyelembevételét a népesedéspolitikai irányelvek kidolgozásánál. Fajegészségügyi megfontolásból, a nemzet lezüllésének elkerülése érdekében szükségesnek tartotta a kiszolgáltatott szociális helyzetűek körülményeinek, higiéniai viszonyainak, valamint az orvosi ellátás rendszerének javítását. A jobboldali radikális eszmék híveként kiterjedt publicisztikai munkásságot folytatott; kiállt a zsidókat érintő korlátozások, többek között a III. zsidótörvény intézkedései mellett.

Forrás: Nádudvari Zoltán – Rózsa Dávid: Balás Károly. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 72–73. p.  

2017. január 3., kedd

Családi társasjátékklub

Ha hétfő, akkor januárban is családi társasjátékklub a homoludens.hu Egyesület és könyvtárunk szervezésében! Délután négy és este hét óra között minden alkalommal egy-egy új játékkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők, de természetesen a jól bevált társasokat is előkészítjük. Részletek a plakáton.