2017. február 27., hétfő

Beszélgető klub

Sok szeretettel várjuk az érdeklődőket 2017. március 2-án, csütörtökön 16:30 órától a Beszélgetőklub következő alkalmára, melynek témája az önelfogadás lesz.

2017. február 24., péntek

Fekete István: Téli berek



Azt kell mondanom: gyerekként mindenkinek szüksége van egy Matulára. Régi adósságomat törlesztettem most, hogy elolvastam a Téli berek című könyvet. A berek épp olyan mesés télen is, amilyen nyáron; nem okoz csalódást soha. Fekete István csodaszép leírásai egyetlen perc alatt a Kis-Balatonhoz repítik az embert. Gyönyörű ez a könyv. Mosolyogtam Gyula kajlaságán és Bütyök végtelennek tűnő türelmén barátja felé. Mennyire szeretem Matulát! El nem tudom mondani, mennyire megindított, mennyire búsul az öreg, miután szilveszter után a fiúk nélkül tért visszatért a berekbe. Az öregember tudása, szeretete, türelme, bölcsessége annyira szép, hogy az ember szíve belesajdul.

A könyvtárban itt található.

– brie –

2017. február 20., hétfő

Könyvtári esték

A KSH Könyvtár, a Könyvtárellátó és a Kölcsey Ferenc Olvasókör szeretettel meghívja Önt 2017. február 23-án, csütörtökön 17 órára.

2017. február 14., kedd

Szépírók a KSH Könyvtárban

Sok szeretettel várjuk a Szépírók Társaság és a KSH Könyvtár következő rendezvényén 2017. február 15-én, szerdán 17 órától, amelyen Zoltán Gábor író beszélget Bán Magda szerkesztővel.

2017. február 12., vasárnap

Szabady Egon (1917. február 12. – 1999. április 30.)

100 évvel ezelőtt született (február 12.) Szabady Egon, közgazdász, statisztikus, demográfus, egyetemi tanár, a KSH elnökhelyettese. A demográfiai kutatások európai trendjeit és a hazai népességfejlődés várható problémáit felismerve egyik kezdeményezője volt a KSH keretei között a Népességtudományi Kutatócsoport létrehozásának, amely 1963 januárjától kezdte meg működését Szabady vezetésével, és 1967-ben intézeti rangot kapott. 1963 decemberében miniszterhelyettesi besorolással kinevezték a KSH elnökhelyettesévé a népesedés- és társadalomstatisztikai területek irányítására. Ezt a posztot 1980-ig, hivatali pályafutása végéig megőrizte, miközben 1977-ig az NKI igazgatója is maradt. Szabady törekedett arra, hogy a népességkutatás fellendítése érdekében a legkitűnőbb, ám különféle profillal rendelkező szakembereket válassza maga mellé, így került például az NKI-ba Andorka Rudolf, Nemeskéri János, Tamásy József, Tekse Kálmán és Valkovics Emil. Irányításával bonyolították le az 1963. és 1968. évi mikrocenzust, ez utóbbi egyben az 1970. évi népszámlálás próbaösszeírása is volt. Ugyancsak egyik alapítója az MTA Demográfiai Bizottságának és a Demográfia című, negyedévenként megjelenő folyóiratnak, amelynek 1958-tól felelős szerkesztője, majd 1968 és 1979 között főszerkesztője volt. 1959 és 1974 között a Statisztikai Szemle, 1971 és 1980 között a Szociológia című folyóirat szerkesztőbizottságának elnöki tisztét is ellátta. 1964-ben Szabady szerkesztésével készült el és jelent meg a korszak meghatározó demográfusainak közreműködésével a Bevezetés a demográfiába című, a magyar népességtudományban úttörőnek számító tankönyv. Történeti és nemzetközi összehasonlításokkal is foglalkoznak egyes írásai, az 1960-as évek második felétől pedig többször írt a hazai népesedés perspektíváiról, a családtervezés különféle vonatkozásairól – ideértve az abortuszhelyzetnek, a női foglalkoztatottságnak, a nők általános helyzetének elemzését is –, a magyar családok demográfiai jellemzőiről, az alkoholizmus demográfiai hatásairól és a népesedéspolitika időszerű kérdéseiről. 

Forrás: Rózsa Gábor: Szabady Egon. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 645–647. p.   

2017. február 7., kedd

Zafir Mihály (1925. május 12. – 2007. február 7.)

10 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Zafir Mihály, közgazdász, statisztikus. A KSH-ban az 1950-es és az 1960-as években a kiskereskedelem, valamint a vendéglátás statisztikáinak összeállítását irányította, ennek keretein belül 1955-ben megszervezte a bolthálózat összeírását. Közreműködött a KGST-országok értékmutatóinak kétoldalú összehasonlítási programjaiban, amelyek tapasztalatait hasznosították az ENSZ nemzetközi összehasonlító programja, az ICP módszertanában is, a vásárlóerő-paritások nemzetközi összehasonlítására. Az 1960-as években részt vett az életszínvonal-mérés hazai statisztikai módszertanának kidolgozásában, amely felhasználta a háztartás-statisztika költségvetési felvételeinek eredményeit is. Nyugdíjazása utáni szakértői munkája középpontjában a mikroszimuláció módszertani fejlesztése állt. Az ő irányításával dolgozták ki az árindexszámítás mérési, és elemzési módszertanát, amelyet széles körű árösszeírásra alapoztak. 1995 és 2000 között a reprezentatív háztartás-statisztikai felvételek újjászervezését is ő végezte, továbbá közreműködött az 1996-ban kiadott Magyarország népessége és gazdasága. Múlt és jelen című statisztikatörténeti mű összeállításában. Tankönyvei révén szerepet vállalt a statisztika középfokú oktatásában is.

Forrás: Kovács Csaba – Marton Ádám – Nádudvari Zoltán: Zafir Mihály. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 756–757. p.   

2017. február 6., hétfő

Nemzetközi Statisztikai Figyelő

Örömmel értesítjük, hogy megjelent könyvtárunk elektronikus referáló lapjának 2016. évi 4. száma, amelyben a demográfia, a gazdaság és a társadalom friss nemzetközi szakirodalmából olvashatóak cikkismertetések. Nemzetközi Statisztikai Figyelő

2017. február 4., szombat

Michnay András Dániel (1804. június 22. – 1857. február 4.)

160 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Michnay András Dániel, pedagógus, jog-, filozófia- és pszichológiatanár. Kutatási területét, a jogtudományt és bölcseletet már az 1840-es években magyar nyelven adta elő, az ekkor felerősödő tanügyi mozgalmakban jelentős részt vállalt, a líceum érdekeit lelkiismeretesen és sikeresen szolgálta. Eötvös József első minisztersége idején Michnay jelentős szerepet játszott a magyar felelős kultuszkormányzat közoktatási politikájának kialakulásában. Szorgalmazta a népiskolák színvonalának emelését, valamint a magyar tannyelv bevezetését a gimnáziumokban és líceumokban. Statistika című műve 1844-ben jelent meg, magyar nyelven. E munka kézikönyv jellegű, főiskolai hallgatók számára készült, s hosszan értekezik a statisztikai elméletről, a statisztikát az állam politikai leírásaként azonosítva. A statisztikai tudomány módszereiként a néprajzi, összehasonlító, táblázatos és képleges módszereket említi, amelyek közül a legjobbnak az összehasonlító módszert tartja, az ugyanis lehetővé teszi a politikai tanulságok összegzését.

Forrás: Ternovácz Bálint: Michnay András Dániel. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 495. p.  

2017. február 1., szerda

Laky Dezső (1887. február 1. – 1962. június 30.)

130 évvel ezelőtt született (február 1.) Laky Dezső, statisztikus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, közellátásért felelős tárca nélküli miniszter, az MTA rendes tagja. Munkássága alapján őt tekintik a hazai társadalomstatisztika és üzemgazdasági statisztika megteremtőjének. Nevéhez főződik a közgazdaság-tudomány és a statisztika hazai összekapcsolása, illetve az elméleti és gyakorlati közgazdaságtan kérdéseinek a statisztika tudományában való adaptálása. A statisztikára társadalomtudományként tekintett, amelynek eredményeit elsősorban a politikának kell felhasználnia az állami és a társadalmi élet objektív szervezése érdekében (politikai hatékonyság követelménye). Ennek érdekében legfontosabb feladatának az adatok gyűjtését (az adatbázis megteremtését) tartotta. Kutatásai átfogják a gazdaságstatisztika, a bűnügyi statisztika, a családstatisztika, a devianciák, a háztartás- és életmódstatisztika tárgyköreit, a közigazgatás és a statisztika kapcsolatát.
   Korai munkái közül kiemelkedik a magyar városok háztartásainak elemzése az 1910. évi népszámlálási adatok alapján, valamint a ki- és bevándorlást 1899 és 1910 között bemutató tanulmánya. A háború után részt vett a pusztítás okozta károk felmérésében és az adatok elemzésében, majd vizsgálta a tuberkulózis okozta halálozások alakulását. Az 1930. évi adatfelvételek alapján új módszert vezetett be az egyetemi hallgatók szociális viszonyainak elemzésében. Jelentősek Budapesttel foglalkozó munkái is, amelyek sorát a népességfejlődés 1900 és 1920 közti alakulását gazdasági összefüggésben vizsgáló kétkötetes munkája nyitotta meg, ezt további kisebb elemzések követték az életviszonyokról, a munkabérekről, az adóbevételekről, a különböző társadalmi csoportok szociális és gazdasági viszonyairól. A két háború között meghatározó szerepet játszott a hazai statisztikaoktatás megszervezésében és a statisztikusok nevelésében

Forrás: Mészáros Balázs: Laky Dezső. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 445–446. p.