2017. május 30., kedd

Keleti Károly halálának 125. évfordulója alkalmából


125 éve ezen a napon, 1892. május 30-án hunyt el Keleti Károly. A német eredetű családból származó, az 1848–1849-es szabadságharcban Magyarországért küzdő Keleti személyében a magyarországi hivatalos statisztika megteremtőjét tisztelhetjük. Az 1867-ben a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumban felállított statisztikai osztály vezetőjeként jelentős szerepet vállalt a statisztika tudományának hazai népszerűsítésében. Kimagasló szervezőkészségének köszönhetően sikeresen szervezte meg és bonyolította le az ország szempontjából szükséges és időszerű adatgyűjtéseket. Nemcsak idehaza, hanem külföldön is elismert szaktekintélyként tartották számon, emellett – közreműködésének köszönhetően – az 1871-től már önállóan működő hivatal eredményesen kapcsolódott be a nemzetközi összehasonlító statisztika munkálataiba. A statisztikai kongresszusok aktív résztvevője, a Nemzetközi Statisztikai Intézet (ISI) alapító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, rendes, majd igazgató tagja, illetve számos hazai és nemzetközi kitüntetés birtokosa. Szakmai munkássága mellett figyelemreméltó irodalmi-publicisztikai tevékenysége. A statisztika mellett kedvenc hobbiját, a vadászatot is hasonló intenzitással művelte.
Könyvtárunk folyosóján található vitrinekbe Keleti Károly fényképeiből, könyveiből, munkásságához kapcsolódó dokumentumokból válogattunk.
 
 





2017. május 29., hétfő

Csaplovics János (1780. szeptember 1. – 1847. május 29.)

Forrás: Wikipédia
170 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Csaplovics János, ügyvéd, jószágigazgató, néprajztudós, aki elég ellentmondásos figurája a (néprajzi, statisztikai, népismereti) tudománytörténetnek. Többen a korszerű magyar néprajz megteremtőjének tekintik, sokan azonban alig tartják említésre méltónak. Mindenesetre ő használta Magyarországon először az ország- és népismeret jelentésű ethnographia szót abban az értelemben, hogy annak fő feladata: „a népeket mostani valóságos állapotuk szerint minden tekintetben festeni”. A Magyarországon élő népcsoportok leírásaiban úttörőként alkalmazta a statisztikai szemlélettel átitatott etnográfiát. Szemléletére hatással volt a korai statisztikus, Schwartner Márton munkássága. Leírásai értékes etnológiai és antropológiai megfigyeléseket tartalmaztak, módszertani és tartalmi téren azonban munkáiban gyakoriak a pontatlanságok, sőt a tudománytalanságok is. Művei az ország természeti földrajzát, népeit és nemzetiségeit, azok nyelvét, vallását, építkezési hagyományát, foglalkozását és szokásait, az egyes területek közigazgatását, a törvénykezési sajátosságokat, a katonaságot és a gazdaságot járták körbe, a történetiség azonban némileg háttérbe szorult. Szerkesztője és egyik írója, illetve a magyarról németre történő szövegátültetés révén egyik fordítója is volt a magyar királyságról összeállított, német nyelvű Topographisch-statistisches Archiv des Königreichs Ungern című kétkötetes statisztikai munka első kiadásának, a javított azonban már az ő neve alatt jelent meg. Az Ethnographiai értekezés Magyarországról című tanulmánya a táji, a kulturális és a nyelvjárási elkülönülés szempontjaival foglalkozott. Írt benne a palócokról, a Duna és a Tisza mellett lakókról, valamint a székelyekről is. 

Forrás: Kovács Csaba – Nádudvari Zoltán – Ternovácz Bálint: Csaplovics János. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 144–145. p.      

2017. május 22., hétfő

Vendégkönyvi bejegyzések 4.


Tegzes Ottó (1917. május 22. – 2008. március 16.)

100 évvel ezelőtt született (május 22.) Tegzes Ottó, statisztikus, programozó, műszaki-gazdasági tanácsadó. Részt vett a KGST Statisztikai Állandó Bizottsága Ügyvitelgépesítési Szakcsoportjának a munkájában, amely a KGST-országok által használt elektronikus gépekhez igyekezett egységes nemzetközi statisztikai nyelvet, a Stalgolt kifejleszteni. Dolgozott a középiskolai statisztikai oktatás feladatainak ellátásában, például a különböző tanulmányi versenyek feladatainak összeállításában és értékelésében. A KSH vezetőinek szakmai háttéranyagokat, vizsgálati jelentéseket készített az időszerű statisztikai, informatikai témákhoz, valamint értékelte a társintézmények előterjesztéseit a KSH Számítóközpont működésével és fejlesztéseivel összefüggésben. Rendszeresen figyelemmel kísérte az informatikai rendszerek statisztikai alkalmazásainak nemzetközi gyakorlatát, a Statisztikai Szemle is közölte tanulmányait – szakírói munkásságának igen jelentős része a külföldi szakirodalom ismertetésére irányult. Ezek sorában 1965-ben például a számítógéppel végzett üzemgazdasági elemzést, 1974-ben pedig az agrárgazdaságban bevált mintavételes statisztikai becslések szakirodalmát mutatatta be. Több alkalommal járt külföldi kiküldetésen, továbbképzése.
Felkészültsége, nyelvtudása évtizedekig jól hasznosítható volt a hazai számítástechnika meghonosításához kapcsolódó műszaki, gazdasági, jogi és programbeszerzési feltételek vizsgálatában. Szervező és rendszerező munkája nélkülözhetetlen volt a hazai előzmények nélküli elektronikus adatfeldolgozó rendszerek hatékony alkalmazásában, az aktuális statisztikai feladatok szerinti hatékony programozásában. Munkája során sokat tett azért, hogy a számítóközpont fiatalabb munkatársai, valamint az informatikai területek irányítói kellő felkészültséget szerezzenek.

Forrás: Kovács Csaba – Nádudvari Zoltán: Tegzes Ottó. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 686–687. p.   

2017. május 16., kedd

Vetési Tamás Csaba: Isten Nekünk háttal 1914–1918

A KSH Könyvtár, a Könyvtárellátó és a Kölcsey Ferenc Olvasókör szeretettel meghívja Önöket május 18-án, (csütörtökön) 17 órára Vetési Tamás Csaba Isten Nekünk háttal 1914–1918. Napló a Román háborúról című, az első világháború időszakában játszódó kötetének bemutatójára. A szerző beszélgetőpartnere Nagy Zsolt Csabáné ny. könyvtárigazgató. Az est házigazdája Rácz András, a Könyvkultúra Magazin főszerkesztője.

Vendégkönyvi bejegyzések 3.


2017. május 15., hétfő

Kecskés József (1927. május 15. – 2013. július 6.)

90 évvel ezelőtt született (május 15.) Kecskés József, könyvelő, könyvvizsgáló, hivatalnok. 1947 és 1965 között több intézmény, vállalat főkönyvelője, számviteli rendszerének fejlesztője volt. 1954-től 1957-ig a Szakszervezetek Országos Tanácsánál dolgozott főkönyvelőként, majd igazgatóhelyettesként. 1961 és 1964 között a Nehézipari Minisztériumban a számítógépek alkalmazásával kapcsolatos szervezési feladatok megoldásával foglalkozott, illetve a vegyipari ágazat rendszerszervezőjeként működött. Később a Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézetének főelőadója, majd főmunkatársa volt. 1965-től 1969-ig a KSH Számítóközpont munkatársa volt, ahol rendszerszervezőként a készlet- és anyaggazdálkodás modelljének kialakításában végzett eredményes munkát. Szervezői tevékenysége révén elősegítette a lyukkártyás technológia hazai alkalmazását. 1969-től az Statisztikai Kiadóvállalat igazgatója volt. 1989-ben vonult nyugdíjba. Kezdeményezésére az Statisztikai Kiadóvállalat számos új ismeretterjesztő számítástechnikai kiadvány megjelentetését tette lehetővé, többek között ilyen volt az Információ–Elektronika folyóirat, a Számítástechnikai Évkönyv sorozata, az Neumann János Számítógép-tudományi Társaság-évkönyv, a Számítástechnika című lap és a Mikrógép magazin.

Forrás: Derzsy Márk – Nádudvari Zoltán: Kecskés József. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 361. p.      

2017. május 11., csütörtök

Rendhagyó nyitvatartási napok májusban

A könyvtár 2017. május 15-én (hétfőn) 12 órától 19 óráig, 
2017. május 19-én (pénteken) 8 órától 12 óráig  tart nyitva.

2017. május 9., kedd

Beszélgetőklub

Május 11-én (csütörtökön) 16:30-tól 18:30-ig Beszélgetőklub lesz Rácz Györgyivel. A program a „Közösségek hete” elnevezésű új, országos rendezvénysorozat keretében kerül megrendezésre. Ezúttal az emberi kapcsolatokról lesz szó. Helyszín: Thirring Lajos-terem.

Heller Farkas (1877. május 9. – 1955. szeptember 29.)

Forrás: Wikipédia
140 évvel ezelőtt született (május 9.) Heller Farkas, közgazdász, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. A két világháború között a magyarországi tudományos élet egyik ismert és elismert szereplőjévé vált. Egyszerre volt nemzetközi tekintélyű tudós és iskolateremtő professzor. Fő kutatási területei a közgazdasági elméletek fejlődése, az elméleti és alkalmazott közgazdaságtan, a pénzügytan volt, valamint jelentős eredményeket ért el az ökonometria és az árelmélet terén is. A határhaszon- elmélet, ezen belül is az osztrák közgazdasági iskola követője volt. A határhaszon elmélete című pályamunkájával elnyerte az MTA Ulmann-díját. Bebizonyította, hogy a háborús gazdaság a hagyományos közgazdasági fogalmakkal is leírható, és nem tekinthető önálló résztudománynak. Kétkötetes közgazdaságtani tankönyvét számos külföldi egyetemen használták alapműként. A Die Entwicklung der Grundprobleme der volkswirtschaftlichen Theorie című közgazdasági elmélettörténeti munkája nemzetközi hírnevet hozott szerzőjének 1921-ben. Az 1925-ben német nyelven megjelent Nationalökonomie című lexikon átdolgozásából született meg Közgazdasági lexikon című munkája, amely részletes képet adott a korszak közgazdaságtanának egészéről. 1943-ban látott napvilágot élete fő művének tekintett A közgazdasági elmélet története című könyve, melyben részletesen sorra vette a közgazdaság- tudomány addig megjelent elméleteinek ismeretanyagát. 1948 után az új hatalom nem tartott igényt tudományos tevékenységére. Elmélettörténeti munkájának angol kiadása részben ezért, részben pedig a lefordított szöveg Budapest ostroma során történt megsemmisülése miatt már nem valósulhatott meg. 

Forrás: Derzsy Márk: Heller Farkas. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 303–304. p.     

2017. május 8., hétfő

Kőszeghy Miklós: Népszámlálások a Bibliában

A Magyar Statisztikai Társaság Statisztikatörténeti Szakosztálya tisztelettel meghívja Önt május 9-én (kedden) 17 órától Kőszeghy Miklós ókortörténész Népszámlálások a Bibliában című előadására, amelyre a KSH Könyvtár Thirring Lajos-termében kerül sor.

Családi társasjátékklub

Ha hétfő, akkor májusban is Családi társasjátékklub a homoludens.hu Egyesület és könyvtárunk szervezésében. Délután négy és este hét óra között minden alkalommal egy-egy új játékkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők, de természetesen a jól bevált társasokat is előkészítjük.

2017. május 5., péntek

Havas Sándor (1822. május 5. – 1894. november 2.)

Forrás: Wikipédia
195 évvel ezelőtt született (május 5.) Havas Sándor, jogász, egyetemi tanár. 1851-től karrierje egyenesen ívelt felfelé: Békés és Csanád vármegye titkárává, majd püspökladányi szolgabíróvá, később Szabolcs és Bihar vármegye első megyei biztosává nevezték ki. 1858-tól 1862-ig Borsod vármegye megyefőnöke volt. 1862-ben a Helytartótanácshoz osztották be valóságos osztálytanácsosi pozícióban. 1867-től a Belügyminisztériumban osztálytanácsos, majd 1871-től miniszteri tanácsos volt. A Belügyminisztériumban töltött évei során írta meg A szent korona országainak állam-szervezete és közigazgatása című statisztikai művét, amelyet 1869-ben adtak ki. Rövidesen a Honvédelmi Minisztériumba helyezték át, osztálytanácsosi minőségben. Ebben az időben merült fel az, hogy a hadsereg élelmezését és fölszerelését tőkepénzesek konzorciuma lássa el. 1874-ben régi barátja, Bartal György földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter hívta államtitkárnak az általa vezetett minisztériumba. Innen vonult nyugdíjba 1875. április 4-én. Nyugdíjba vonulása után a Királyi Magyar Tudományegyetemen a közigazgatási jog magántanáraként tanított, valamint a Budapest Városi Erdészeti s Kültelki Bizottmány elnöke volt. Az ő indítványára kezdték meg az aquincumi ásatásokat, továbbá ő lett az elnöke és szószólója az e célra kiküldött bizottságnak.

Forrás: Ternovácz Bálint: Havas Sándor. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 287. p.     

Anyák napja


Minden év május első vasárnapján ünnepeljük Magyarországon az édesanyákat. Óvodai, iskolai ünnepségek keretében; otthon, szűk körben köszöntjük őket, akik életet és szeretetet adtak-adnak nekünk; nevelnek és óvnak minket. Könyvtárunk folyosóján az egyik vitrint az édesanyákkal kapcsolatos könyvekkel rendeztük be.




A KSH Könyvtár Devecsery László versével köszönti az édesanyákat ezen a napon. 

 Devecsery László: Édesanyámnak

Napraforgó fényre fordul,
én tehozzád szólhatok:
Édesanyám! Hozok néked
messzi-égről csillagot.

Ám, ha őket el nem érem,
a szemedet keresem,
belenézek és megértem:
mily nagy kincs vagy énnekem.

Fénylőbb, szebb a csillagoknál,
minden égi ragyogásnál,
az, amit én tőled kaptam:
e szépséges nagy titok,
HOGY A GYERMEKED VAGYOK!

2017. május 4., csütörtök

Szépírók a KSH Könyvtárban: Závada Pál és Bán Magda


A Szépírók a KSH Könyvtárban sorozat keretében Závada Pál volt a könyvtár és Bán Magda vendége 2017. május 3-án. A nagy érdeklődéssel kísért esemény kiváló hangulatban zajlott; az író kedves, szimpatikus személyisége megnyerte a közönséget. 
    „Mi vezet arra embereket, hogy csoportba verődve mások ellen támadjanak? És miféle helyzetek, beidegződések és indulatok idézhetik elő azt, hogy falusi járókelők, piaci vevők nekiessenek olyan szomszédaiknak, akik nemrég halálgyárakból menekültek meg? Hogy kerülhet valaki lincselők közé? Závada Pál új regénye 1946-os magyarországi antiszemita pogromok történetén keresztül keresi a választ. Egy piacnapon az elbeszélő főszereplő, a falu tekintélyes kereskedőjének lánya, egy tanárember felesége tanúja lesz egy zsidó tojáskereskedő elleni támadásnak, amely vérengzéssé fajul. Asszonyok vezetik a rettentő pusztítást, amely nem kímél sem nőket, sem gyermekeket. A pogromot követően nyomozás indul, és tárgyalások során tárulnak fel az előzmények, a háború alatti és az utána kialakult állapotok. Az események előterében azonban emberek és eltorzuló emberi viszonyok állnak. A történelem, amely bármely pillanatban ma is próbára tehet bármelyikünket.” (Az Egy piaci nap című könyv fülszövege) 
   Az író 2016-ban megjelent legfrissebb könyve, az Egy piaci nap volt az apropója a beszélgetésnek tegnap. Nyolc nappal azután, hogy visszaérkeztem az Auschwitz-Birkenauban rendezett nemzetközi megemlékezésről, illetve azután, hogy megnéztem az 1945 című magyar filmet, nehéz volt ott ülnöm, mégis azt kell mondanom, nagyszerű élmény volt Závada Pált hallgatnom a könyvéről, ebben a témában. 
   A második világháború után több vérvád is volt az országban – ennek jelentős részét a zsidók visszatérésétől való félelem, a gyűlölet táplálta. Bán Magda, az est vendéglátója elmondta, a könyv olvasása közben érezte, hogy az írót mennyire érdeklik az 19451946-os események, és Závada ki is fejtette, milyen hatalmas kutatómunka előzte meg az könyv megírását. A miskolci vérvádnál jelentős szerepe volt a kommunista pártnak is a történetben, akik hergelték a munkásokat. A háború után amúgy is elégedetlen, dühös embereket nem volt nehéz feltüzelni. A gyűlölet nagyon könnyen kialakul, az antiszemitizmus ”kártyáját” bármikor elő lehetett venni és használni. A kommunista párt pedig már csak azért is szította a gyűlöletet, nehogy azt hihesse bárki, hogy a párt köreiben zsidók vannak.
   Az első letartóztatások után a megvadult tömeg megint tüntetésbe kezdett, hogy a letartóztatott munkásvezetők szabadon bocsátását követeljék, akiket az általuk zsidó irányításúnak tartott rendőrség állítólagos kínvallatásoknak vetett alá. A miskolci rendőrségen ekkor – szerencsétlenségére – éppen egy lágerből éppen hazatért, a holokausztot túlélt zsidó származású főhadnagy volt a vezető, aki ezt a zsidó pogromot már nem élte túl – a tömeg meglincselte. 
   Hosszabban beszélgetett az író és Bán Magda a könyvről is, ami a Tótkomlóson történt hasonló tragédiát eleveníti fel. Závada Pál elmondta, hogy a tényeken nem változtatott, csupán a különben ismeretlen családi hátterű vádlottaknak-szereplőknek adott egyfajta személyesebb hátteret a regény kedvéért, de egyébként minden más abszolút tényszerű, kutatások eredménye. 
   A beszélgetés második felében hallhattunk egy másik nagy tragédiáról is, a magyarországi németség, szlovákság kitelepítéséről is, illetve a magyarság áttelepítéséről Magyarországra; hogy ez milyen hatalmas törést okozott családok, emberek életében. A lakosságcseréről nem lehetett beszélni a két ország között; a családtagok között csupán ünnepek alkalmával jöttek-mentek a képeslapok, de levelet nem lehetett írni, hiszen azokat bármikor elolvashatták illetéktelen személyek. 
   Majd visszatérve a könyvre, Bán Magda elmondta, hogy őt igazán a nők szerepe döbbentette meg ebben a tragédiában, és a beszélgetés vége felé megtudtuk azt is, hogy Závada most több témában gyűjt anyagot, több témában kutat. Azt gondolom, a beszélgetésen jelen lévőket felcsigázta az író, és mindenki kíváncsian várja következő regényét. 
   Az est végén pedig Závada Pál részletet is olvasott fel az Egy piaci nap című regényéből

-brie- 

2017. május 3., szerda

Folyosónk falán májusban Benkőné Kovács Márta Hazai tájakon című kiállításának képeit tekinthetik meg. A művésznő május 9-én 15 és 16 óra között tárlatvezetést tart.

Könyvtári esték – Szépírók a KSH Könyvtárban: Závada Pál és Bán Magda

2017. május 3-án, szerdán 17 órától Závada Pál író, szociológus lesz a Szépírók Társasága és a KSH Könyvtár vendége. A szerzővel Bán Magda beszélget, témájuk Tótkomlós az irodalom és társadalom térképén. Helyszín: Bibó István-terem.

2017. május 2., kedd

Závada Pál: Harminchárom szlovák népmese





Holnap lesz vendégünk a Könyvtári esték keretén belül Závada Pál. A ráhangolódáshoz osztom meg egyik könyvélményem.
A Harminchárom szlovák népmesét harmincegy nap alatt olvastam el, beosztva, hogy január minden napjára jusson. Érdekes volt, hogy sok népmese mennyire egyezik a magyar „változattal”: többször a történet volt rendkívül hasonló, máskor a hangulatnál éreztem ezt. Egyvalami biztos: sosem marad el a tanulság; hol „filozófiai”, hol pedig nagyon is valós, fizikai értelemben. Avattam több kedvencet is a mesék közül – mindenkinek azt javaslom, olvassa el a gyűjteményt, hogy saját kedvencet avathasson.
-brie-