2017. október 31., kedd

Novemberben ismét Beszélgetőklub


Meditáció, önismeret és -fejlesztés Rácz Györgyivel! 2017. november 2-án (csütörtökön) folytatódik a Beszélgetőklub a KSH Könyvtárban.
Téma: Grezsa Erzsébet: Egészségvédelem.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

2017. október 30., hétfő

Áprily Lajos: A tűz kialszik

Áprily Lajos: A tűz kialszik

Ezt én az erdőn-alvóktól tudom
- sokszor gondolok irigykedve rájuk,
reggel fenyőtű van a hajukon
és füstszagú a tűztől a ruhájuk:

Későn, mikor a láng már nem harap
s a fáradt szemre is lehull a fátyol,
megsuhog a levegő és lecsap
a nagy fülesbagoly az éjszakából.

Megtámadja a szunnyadók tüzét,
tusázni kezd a lobbanó parázzsal,
s élőszenét csattogva veri szét
viharosan suhogó szárnycsapással.

Pár villanásig tart a fergeteg,
a szikrazáport hamuvá zilálja.
S a dúlt tűz felett győztesen lebeg
az éjjel fénytől ingerült királya.

Eltűnt. A szétszórt tűz kihamvadott.
Egyik se szól, a lelkükben varázs van.
S mintha egy istent láttak volna ott,
utána néznek, némán, babonásan.

2017. október 28., szombat

Beszámoló az Informatikai és Könyvtári Szövetség Tudományos és Szakkönyvtári Tagozata és a KSH Könyvtár közös konferenciájáról

2017. október 16-án az Informatikai és Könyvtári Szövetség Tudományos és Szakkönyvtári Tagozata és a KSH Könyvtár közös szervezésű konferenciát tartott a Központi Statisztikai Hivatal Keleti Károly termében „Ment-e a világ elébb? Változások a tudományos könyvtárak szolgáltatásaiban, új fejlesztési irányok” címmel.
Fülöp Ágnes, a KSH Könyvtár főigazgatójának köszöntője után, Rostás Norbert, az EMMI Közgyűjteményi Főosztályának munkatársa és Ramháb Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke üdvözölték a megjelenteket. Hangsúlyozták, hogy a jelenlegi könyvtári (és közgyűjteményi) rendszer megújítása szükségszerű és tovább nem halogatható feladat, ehhez pedig elengedhetetlen nemcsak az egyes szakkönyvtárak összefogása, hanem a minisztériummal való szoros együttműködés megvalósítása is.
A konferencia első szekciójának nyitányaként Varga Katalin, a Pécsi Tudományegyetem Könyvtár- és Információtudományi Intézetének vezetője idézte fel az idén tavasszal megrendezett műhelynap legfontosabb tanulságait, eredményeit és hangulatát is. Előadásában emellett beszámolt a hazai könyvtári rendszer nehézségeiről, külön kiemelve a magyarországi könyvtárosképzés és -életpályamodell viszontagságos helyzetét.
Horváth Ádám, a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtárának vezetője a szemantikus web és a könyvtárak kapcsolatáról, lehetséges használatáról tartott érdekfeszítő – nemzetközi példákkal is illusztrált – előadást, különös tekintettel a BIBFRAME formátumra.
A szekció zárásaként, mintegy megkoronázva a téma körüljárását, Rózsa Dávid, a KSH Könyvtár főigazgató-helyettese mutatta be a szakkönyvtárak – elsőként az Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár – 2017. évi helyzetét, az új szolgáltatásokat, a bírósági könyvtári hálózat új fejlesztéseit, végül a tudományos tartalmak szabad hozzáférhetősége érdekében indított németországi kezdeményezés fejleményeit. Előadása tökéletes vitaindítónak bizonyult a délutáni kerekasztal-beszélgetésre, amelyen a könyvtárosképzés megújítása, a jogszabályi rendszer kiigazítása mellett a felsőoktatási és a nem felsőoktatási szakkönyvtárak közös cél érdekében történő összefogásának módozatairól is tárgyaltak az egybegyűltek.

HB

2017. október 27., péntek

Bokor Gusztáv (1877. október 27. – 1936. augusztus 12.)

140 évvel ezelőtt született (október 27.) Bokor Gusztáv, jogász, statisztikus. A KSH-ban munkája kezdetén egy történeti mű összeállításával bízták meg, amelyet A magyar hivatalos statisztika fejlődése és szervezete címmel adtak ki a millennium évében magyarul és németül. Kezdőként a statisztikai tájékoztatás hivatali feladatait is ő végezte. 1896-ban a munkaközvetítés statisztikájáról, 1897-ben Oroszország első népszámlálásáról, majd – az 1901-es budapesti kongresszushoz kapcsolódóan – az International Statistical Institute-ról jelent meg tanulmánya. Mindezek mellett ismertetéseket közölt a székesfőváros statisztikai évkönyveiről. 1902-től 1904-ig közgazdasági és statisztikai munkásságát a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége titkáraként folytatta. Ezt követően megválasztották a Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete főtitkárának, és ebben a tisztségében 1904 és 1919 között végzett gazdaságszervező munkát. Feladata többek között a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és tagszervezetei hazai és nemzetközi kapcsolatainak szervezése, a tájékoztatás, a tárgyalások előkészítése, illetve az egyeztetéseken való képviselet volt. 1908 és 1918 között a Vegyészeti Lapok című folyóiratot, 1925 és 1932 között – Gratz Gusztávval együtt – az Ungarishes Wirtschafts-Jahrbuch című német nyelvű évkönyvsorozatot szerkesztette. A magyar gazdaságról tájékoztatást adó mű keresett volt külföldön is. A sorozat amellett, hogy elősegítette a külföldiek részére a magyar gazdasági viszonyok megismerését, kézikönyvként szolgált a belföldi szakembereknek is. 

Forrás: Nádudvari Zoltán – Rettich Béla: Bokor Gusztáv. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 120. p.    

2017. október 26., csütörtök

The European population since 1945 - könyvajánló



Franz Rothenbacher: The European population since 1945
Palgrave Macmillan, Basingstoke, 2005. 1030 p.

Júliusban került a könyvtár tulajdonába ez az európai országok második világháború utáni népmozgalmi és egyéb demográfiai adatait felsorakoztató, továbbá azok népesedéstörténetét elemző angol nyelvű kiadvány. A szerző az adatokat európai és országos szinten, ez utóbbi esetében a korabeli területi egységekre vetítve (pl. az NDK és az NSZK adatai külön), és rendkívül részletesen (esetenként tartományi/regionális szinten is), éves bontásban ismerteti. Az ország területi változásait, nemzetközi szervezetekben és szövetségi rendszerekben betöltött tagságait, továbbá 1945 utáni népesedési tendenciákat bemutató rész segít megérteni a számok mögött meghúzódó társadalmi és gazdasági folyamatokat. Hiányossága a kiadványnak, hogy a (volt) szovjet és jugoszláv tagköztársaságok és Románia adatai egyáltalán nem szerepelnek benne. Néhány érdekességet is megtudhatunk; például Hollandiában az 1960-as évek végén, illetve az 1970-es években olyan nagy volt az ellenállás a népszámlálással szemben, hogy az 1981-es összeírást végre sem hajtották. A könyv helyben tanulmányozható a szakolvasóban.

R. B.

2017. október 25., szerda

Szinyei Merse Anna (írta és összeáll.): Koszta József

Szinyei Merse Anna (írta és összeáll.): Koszta József
Kossuth Kiadó - Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 2014. p. 79.

"A XX. századi magyar festészet sokféle irányzatot, stíluskört, művészegyéniséget felölelő gazdag tárházában különleges hely illeti meg a század első felében működő Koszta Józsefet." - írja a kötet elején Szinyei Merse Anna. A magyar festészet mesterei sorozatban megjelent kötet tehát ezt a nagyszerű alkotót mutatja be az olvasóknak. Alkotott Olaszországban; a nagybányai és a szolnoki művésztelepen, de híresek - többek közt - alföldi témájú képei is.
Festményei hihetetlenül gazdagok színekben; annyi élet van bennük, hogy néha azt érzem, a szereplők hirtelen megmozdulnak a vásznon - még akkor is, ha csak növények azok.

Koszta József méltó rá, hogy egy szintem emlegessük Szinyei Merse Pállal, Munkácsy Mihállyal, Rippl-Rónai Józseffel  vagy akár Aba-Novák Vilmossal (aki alkotótársa is volt a szolnoki művésztelepen) vagy éppen más híres magyar festőművésszel. Ez a könyv segít benne, hogy megismerkedhessünk életével és alkotásaival: részletesen mutatja be a művész életpályáját, és a képeket -  kiváló minőségben. A további utánaolvasást pedig a kötet végén irodalomjegyzék segíti.

Kép forrása: http://fidelio.hu/vizual/2015/12/11/koszta_jozsef_kiallitas_nyilt_a_varkert_bazarban/

- brie -
Párizsi kirakat, 1911

2017. október 24., kedd

Álomi táj


Radnóti Miklós: Álomi táj

Ha az éjszaka korma lecsöppen,
Ha lehervad az alkonyi, égi szeszély:
fonogatja fölöttem a mélyvízi csöndben
csillagkoszorúit az éj.

Ha a hold feje vérzik az égen
s gyürüző köröket ver a tóban a fény:
átkelnek az árnyak a sárga vidéken
s felkúsznak a domb peremén.

S míg táncra libegnek az erdőn,
toppantva, riadtszívű fészkek alatt,
lengő levelek szeme nézi merengőn
a tükörre csapó halakat.

Majd hirtelenül tovalebben,
nagy szárnyakon úszik az álomi táj;
sodródik a felleges égen ijedten
egy féleleműzte madár

s a magány szelídebb a szívemben
s rokonabb a halál.

2017. október 23., hétfő

1862. október 23-án hunyt el Teleki Blanka

1862. október 23-án hunyt el Teleki Blanka grófnő, pedagógus, a magyar nőnevelés úttörője

Az erdélyi arisztokrata gróf széki Teleki családban, Nagybánya közelében született 1806. július 3-án. Édesapja Teleki Imre (1782-1848), édesanyja pedig korompai gróf Brunszvik Karolina (1782–1843), az első magyarországi óvodák megalapítójának, gróf Brunszvik Teréznek a húga volt. Két ifjabb testvére: Emma 1809-ben, Miksa 1813-ban született.

Fiatalon Münchenben és Párizsban festészetet, Budán Ferenczy Istvánnál szobrászatot tanult. Későbbi pályájára a legnagyobb hatással mégis nagynénje, Brunszvik Teréz volt, aki magával vitte külföldi utazásaira. Blanka is a nőnevelést választotta hivatásául: 1846-ban magyar tanítási nyelvű leánynevelő intézetet nyitott Pesten, a mai Szabadság téren. Ez az iskola számít az első olyan magyarországi leányiskolának, ahol szakszerű oktatás folyt. A kiváló tanárok között volt Vasvári Pál (történelem), Hanák János (természetrajz) és Leövey Klára (nevelőnő). A szabadságharc alatt, 1848 végén kénytelen volt az intézetet bezárni; Leövey Klárával előbb Debrecenbe, Nagyváradra, végül Szegedre menekült. A szabadságharc bukása után részt vett a forradalmárok rejtegetésében. Miután a bécsi rendőrség kezére jutott Teleki Blanka levelezése, 1851-ben Bécsben elfogták, és Pestre, az Újépületbe szállították. 1853-ban a haditörvényszék 10 évi várfogságra ítélte; az ítéletet is az Újépületben hirdették ki. Teleki Blanka Brünnben, Olmützben és végül Kufsteinben raboskodott. Miután 1857. május 11-én amnesztiával szabadult a kufsteini börtönből, többé nem tért haza. Ausztriában, majd Franciaországban élt a húgánál. Ekkor a menekültek ügyét karolta fel. Párizsban érte a halál.
A montparnasse-i temetőben nyugszik

2006. október 11-én a párizsi Magyar Intézet emléktáblát helyezett el Teleki Blanka grófnő és testvére, Emma egykori lakhelyén, a Vaugirard utca 37. szám alatt álló párizsi épület homlokzatán.

Könyvajánló a KSH Könyvtárban fellelhető, Teleki Blankával foglalkozó irodalomból:
Szöveg és kép forrása:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Teleki_Blanka
http://montazsmagazin.hu/hires-magyar-nok-teleki-blanka-grofno/

1894. október 23-án nyitotta meg kapuit a budapesti New York Kávéház



A New York-palota Budapest VII. kerületében, az Erzsébet körút 9–11. szám alatt álló volt biztosítótársasági székház, ma New York Palace Hotel néven luxusszálloda. A Nagykörút egyik legjellegzetesebb, legimpozánsabb épülete. Egyúttal művelődéstörténeti jelentőségű épület: a földszintjén berendezett New York kávéház az 1900-as években itt alakult irodalmi és művészi asztaltársaságok, kávéházi szerkesztőségek révén vonult be a magyar kultúrhistóriába.

A palota felépítésére egy amerikai biztosítótársaság, a New York Life Insurance Company adott megbízást Hauszmann Alajosnak, aki Korb Flóris és Giergl Kálmán közreműködésével tervezte meg az 1894. október 23-án megnyitott négyemeletes, eklektikus stílusú palotát és a földszintjén helyet foglaló kávéházat. A külső szobrok és szobordíszek, a kávéházi portált koronázó tizennégy faunalak Senyey Károly műve.

A rendszerváltást megelőzően hosszú ideig a Pallas Lap- és Könyvkiadó központja volt az épületben. Az állami tulajdonban lévő épületet az 1990-es rendszerváltást követően egy évtizeden keresztül nem tudta értékesíteni az állam. Végül 2001 februárjában az olaszországi Boscolo csoport vette meg, amely az épület teljes felújítása után, 2006. május 5-én nyitotta meg 107 szobás luxusszállodáját, illetve a földszinten az egykori pompát idéző New York kávéházat.

Az épület felújítását 2007-ben Europa Nostra medállal tüntették ki.

Az 1956-os forradalom emlékére


A KSH Könyvtár egy - könyveiből álló - kiállítással emlékszik meg az 1956-os forradalom hőseiről.

A könyvek - igény esetén - kölcsönözhetőek.

2017. október 22., vasárnap

Könyvbemutató szerdán a KSH Könyvtárban


A KSH Könyvtár és a Syllabux Könyvkiadó szeretettel meghívja Önt 2017. október 25-én (szerdán) 17 órára Előd Nóra Szétszínvirág című kötetének bemutatójára.

A szerző beszélgetőtársa Mérei Anna rendező, forgatókönyvíró.

2017. október 20., péntek

Október 20-a az Európai Statisztika Napja


Az Európai Statisztikai Tanácsadó Bizottság (European Statistical Advisory Committee, ESAC) kezdeményezésére 2017. október 20-án, második alkalommal tartják meg az Európai Statisztika Napját (European Statistics Day).  Az Európa szerte számos programmal tarkított tematikus nap célja, hogy az ötévente szintén október 20-án megrendezett ENSZ Statisztika Világnapja között eltelt időszakban felhívja a figyelmet a statisztika társadalomban és gazdaságban betöltött kiemelkedő szerepére. Ezen felül a változatos programok lehetőséget biztosítanak, hogy a nagyközönség közelebbről megismerkedhessen a hivatalos statisztikai szolgálatokkal. Az Európai Statisztika Napját 2016. október 20-án ünnepelték meg először, a nap központi rendezvényét Budapesten, a Központi Statisztikai Hivatalban tartották.

Louvre-beli kalandozások gyerekeknek

María Maneru: Kaland a Louvre-ban
Napraforgó Könyvkiadó, Budapest 2017. 137 p.

Hasonlóan a sorozat általam olvasott eddigi részéhez, ez a kötet is izgalmas kalandokat tartogatott a Mindentudók Klubja tagjai számára – csak éppen ezúttal Párizsban. Megtudhatjuk, hogy a francia főváros „nagyon népszerű város, gyakran szerepel a filmekben és a regényekben is. Sokszor nevezik a szerelmesek városának is, bár fogalmam sincs, hogy miért” – ahogyan történetünk elmesélője, Laura írja.
Aput ugyanis meghívják, hogy legyen a Louvre egyik időszaki kiállításának igazgatója, aki el is fogadja a megtisztelő felkérést, így a család a nyarat a francia fővárosban szándékszik tölteni. Persze a gyerekek figyelmét semmi nem kerülheti el, így rögtön fel is fedeznek egy rejtélyt, aminek a nyomába erednek.

Tetszett a történetben, hogy nemcsak élményeket akar nyújtani a gyerekeknek a könyv, hanem sok-sok tudást is átad, így észrevétlenül tanul az olvasó.
A könyv egész kivitele szimpatikus, és megragadja a szemet a látvány. Kellemes az összhang minden szempontjából: betűk, illusztrációk, papírtípus és -vastagság. A borítót is megszerettem.
Az egész igazi, színvonalas, sok-sok évig értékálló gyerekkönyv úgy, ahogy van.

A sorozat darabjai:
1. Maria Mañeru: Tutankhamon átka
2. Maria Mañeru: A torinói királypapirusz rejtélye
3. Maria Mañeru: A szfinx titka
4. Maria Mañeru: A Nílus kincse
5. Maria Mañeru: A sivatagi expedíció
6. Maria Mañeru: Kaland a Louvre-ban

- brie -

2017. október 19., csütörtök

Pikler J. Gyula (1864. május 12. – 1952. október 19.)

65 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Pikler J. Gyula, orvos, statisztikus, közgazdász, a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal aligazgatója. 1896-tól a Pester Medizinisch-Chirurgische Presse főmunkatársaként a magyar orvosi tudományos irodalmat a külföld előtt ismertető rovatot szerkesztette. A magyarországi orvosegyesületek üléseiről rendszeresen tudósította a Wiener Medizinische Wochenschrift című lapot. A nagyvárosi nyomorról, betegpénztári orvosként szerzett tapasztalatairól tárcákban adott számot; benyomásairól Don Quixote álnéven közölt írásokat különböző munkás szaklapokban. Statisztikusként elsősorban mortalitási vizsgálatokkal és lakáskérdéssel foglalkozott. 1897-től Budapest halandósági statisztikáját készítette. A Városi Szemlében 1908-tól 1948-ig számos tanulmánya, közleménye látott napvilágot. A georgizmus szellemében fogant tanulmányaiban kiállt a tiszta városi telekértékadó, vagyis – a közterületek, a közhasznú egyesületek és a közintézmények épületeinek helyet adó telkek kivételével – az adott törvényhatóság területén lévő összes beépített vagy beépítetlen, percellázott vagy parcellázatlan telek megadóztatásának bevezetése, illetve a termelést és a fogyasztást sújtó adók mérséklése mellett. Ezt az általa telekértékadó-rendszernek nevezett szisztémát a társadalom jogos önvédelmi eszközének tekintette a munkanélküliséggel, a drágasággal, a lakásínséggel, a zsúfoltsággal és ennek egyik szövődményével, a tüdővésszel szemben. Az infláció, az érték és a stabil pénz elméletével kapcsolatos kérdésekről értekezett a Schmollers Jahrbuchban 1927-ben napvilágot látott nagy tanulmányában. 1934 és 1936 között Állam és Polgár címmel közgazdasági folyóiratot szerkesztett.

Forrás: Nemes Erzsébet – Rózsa Dávid: Pikler J. Gyula. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 580–581. p.    

2017. október 18., szerda

Kalmár Miklós: Historizmus, századforduló

Andrássy út, 1896.
Kalmár Miklós: Historizmus, századforduló: a polgári építészet kialakulása
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2001. 364 p.

A kötet Az építészet története című sorozat részeként jelent meg 2001-ben, majd 2007-ben ismét. A felsőoktatásban tankönyvként használatos munka részletesen bemutatja az építészet három korszakát: a historizmust (1750-1850), az eklektikát (1850-1900) és a századfordulót – nemcsak Magyarországot alapul véve, de európai kitekintést is adva a korszakokról.
Magam sokat nézegetem jártomban-keltemben az épületeket, ennek a könyvnek a segítségével kicsit jobban megismerkedtem a stílusokkal ebből az időszakból.

Kedvcsinálónak pedig Az eklektika Magyarországon című fejezet összefoglalóját kínáljuk Olvasóinknak.

A magyarországi eklektika megjelenése a 19. század második felében szorosan összefüggött a megváltozott társadalmi körülményekkel. A Bach-korszak pesszimista vagy eltökélten makacs romantikája után az 1867-es kiegyezés egészen új gazdasági és politikai környezetet teremtett. Az építési kedv soha nem ismert méreteket öltött, s a Béccsel szembeni kritikus magatartás következtében hamarosan Pest nagyvárosi jellege is kialakult.
Az új építészet Friedrich August Stüler (1800-1865) Tudományos Akadémia tervének megjelenésével győzedelmeskedett. A kiírt pályázatra klasszicista és középkori stílusú, romantikus tervek is beérkeztek, de a megváltozott közízlést a német építész sikere jelezte. Az 1862 és 1864 között felépült épület után már a reneszánsz építészet jelentette a széles körben elismert stílust. Ezt többek között Ybl Miklós (1814-1891) munkásságának is köszönhetjük.

Fekete István: Ősz


Fekete István : Ősz

Estnek árnyán, alkony szárnyán
A szürkület végiglebben,
Régi tőkék mámort rejtőn
Kapaszkodnak kopasz lejtőn,
S rőt levelük meg-megrebben.

Int egy árnyék, elmúlt szárnyék,
Dús fürtöknek takarója,
Késő darázs zsongva-bongva,
Szeptemberi titkot mondva,
Pihenni száll a karóra.

Vén diófa zizeg-susog,
Egy-egy dió halkan koppan,
Holt levél száll a mély kútba,
Tejút néz a bedőlt kútba
S gyalogúton lépés dobban.

Lépés dobban, korsó koccan,
Öregember ballag ottan.
Elmúlt a nap, s csak a sötét
Látja és a csillagos ég,
amint köszön meghatottan

Foszlott szélű kalapjával.
Megemelve lassan, mélyen
Annak, aki mindig ott van
Sötétben és világosban
Tárt karral a gyepűszélen.

Kép forrása: http://www.ng.hu/Foto/Onok_kuldtek/?1502486256@Skip=4960
 

2017. október 17., kedd

Bakó Zsuzsa (írta és összeáll.): Paál László.
Kossuth Kiadó - Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 2006. 79 p.

Paál Lászlót a legtehetségesebb magyar festőművészek között tartom számon. Dallos A Nap szerelmese és az Aranyecset című könyvei által ismerkedtem meg vele tizenévesen, miközben Munkácsy életéről olvastam. Sajnos tragikusan fiatalon hunyt el, pályája és élete elején. Ahogyan Bakó Zsuzsa is írja ebben a kötetben: "Tizenkilencedik századi festészetünk költői ihletettségű, őstehetséggel megáldott művésze volt Paál László (1846-1979)."
"Paál László mindössze 33 évet élt, és mint minden zseniális alkotó, titkos ösztöneivel érezte a sors által szűkre szabott idő korlátait. Tisztában volt a maga által választott út nehézségeivel, miként ezt egyik, húgának írott levelében olvashatjuk: "Nincs nehezebb, tövisesebb pálya a művészetnél, de nincs szebb sem, ha az ember arra jutott, hogy lelke minden költészetét ki tudja fejezni" Életművében e költészet szabta álmok tökéletes megvalósulását láthatja a hálás utókor."

Szinte egyesülünk a természettel, ahogy képeit figyeljük, ahogyan Paál László is érezhette magát alkotás közben. Az erdő hangjai, a növények illata bújik bele érzékeinkbe.

- brie - 

Paál László: Jegenyék közt

2017. október 16., hétfő

Teleki Blanka életéről



Hornyák Mária: Brunszvik Teréz „szellemi gyermeke”: Teleki Blanka (1806-1862).
Brunszvik Szellemi Hagyatéka Alapítvány – Teleki Blanka Hölgyklub, Martonvásár 2012. 72 p.

Az 1806. július 3-án született Teleki Blanka életét egészen sajátos módon ismerhetjük meg ebből a könyvből: nemcsak Blanka (és általa a többiek – Leövey Klára, Brunszvik Teréz, Vasvári Pál és mások) életét bemutató száraz életrajz, hanem naplórészletek, művelődéstörténeti-sajtótörténeti adalékok segítségével személyessé tett életút az, amit kapunk. Könnyen olvasható, rövidke kiadvány, amit érdemes megismerni.


- brie -

2017. október 14., szombat

A Kaukázus gyöngyszemei

A Kölcsey Ferenc Olvasókör, a Könyvtárellátó és a KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt 2017. október 19-én (csütörtökön) 16.30-tól megrendezésre kerülő rendezvényére.

2017. október 13., péntek

Könyvajánló Budapestről


Barbara Olszanska – Tadeusz Olaszanski: Budapest.
Panemex Kft. Grafo Kiadó, Budapest 2004. 262 p.

A kiadvány első részében megismerkedhet az olvasó Budapest történetével és a várossal kapcsolatos legfontosabb információkkal; majd körzetről körzetre segít bejárni a magyar fővárost. Külön pozitív élmény volt, hogy – igaz, csak 12–13 oldalon, de – megismertet minket néhány, Belvároson kívüli látnivalóval is, mint pl. a Wekerle-telep, a Józsefvárosi plébániatemplom, az Új Köztemető. A könyv ötleteket ad egynapos, környékbeli kirándulásokra is, majd egy következő részben tippeket olvashatunk a szálláshelyekkel, éttermekkel, kávézókkal kapcsolatban; vagy éppen, hogy hol érdemes vásárolni vagy szórakozni.

Az utolsó részben Budapesttel kapcsolatos gyakorlati tanácsokat kap az olvasó.

Az Útitárs sorozat ezen része kiváló segítség a Budapestet bejárni szándékozóknak, legyenek akár turisták, akár pedig budapestiek, akik szeretnék jobban megismerni lakóhelyüket.

- brie -