2018. december 31., hétfő

Pilinszky János: Szilveszteri „tizenkettő”

Pilinszky János: Szilveszteri „tizenkettő”

Szilveszterkor lépjük át az új év küszöbét, s az elmúlás szomorúságán átragyog az újrakezdés mosolya. A szilveszteri „hangulat” nagyon is összetett valami, s kivált az a hívő számára. Hála és remény, számadás és tervezgetés, mulatság és komolyság, bánat és öröm találkozója a szilveszteri „tizenkettő”.
   Az egyetlen ünnepünk, mely túlmutatva önmagán az egész esztendőt felidézi bennünk. Szilveszterre azt is mondhatnánk, hogy magának az Időnek ünnepe, magának a titokzatos földi Időnek a megszentelése. Épp ezért sokszor az az érzésem, hogy rosszul ünnepeljük. Tulajdonképpen csendben, szinte hallgatózva kellene fogadnunk, mint valaki a hóesés kezdetét lesi, vagy a csillagok neszére figyel, vagy mint a gazda, ki az éjszaka csendjéből a vetés növését szeretné kihallgatni.
    A Szilveszter mégis a féktelen, a karneváli öröm órája lett, s mintha emögött az öröm mögött még ma is valamiféle pogány szív dobogna. Nem csoda aztán, ha újév napja sokak számára a kijózanodás szürke szomorúságával egyenlő.
   Pedig gyönyörű alkalom az igaz derű s tegyük hozzá: a földi öröm számára. Mert valóban az: „földönjáró” ünnep, s ezt a „földi mosolyt” nem is szabad megtagadnunk tőle.
   Tizenkét óra van. Az éjszakában most fejezte be körforgását a Föld, s most kezd egy újabb égi kör írásába. Fejünk fölött, mint forgó kristálygömb, a csillagos egyetem. De a mi szívünk e pillanatban egyedül Övé, e csodálatos mozgás, múlás és érkezés Uráé. S ezt ne feledjük el a legharsányabb szilveszteri zsivajban se: véghetetlen csendben és szelíden Isten most hajtja át csillagnyájait az óesztendőből az újesztendő mezőire.
(Új Ember, 1961. december 31.)

Kép forrása: https://szilveszter.hu/ejfel-kepgaleria

2018. december 29., szombat

Jeney Andrásné (1943. március 20. – 2013. december 29.)

5 éve ezen a napon (december 29.) hunyt el Jeney Andrásné történeti demográfus, a Központi Statisztikai Hivatal Levéltárának igazgatója.

Fráter Zsuzsanna néven született. 1966-ban magyar–történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1966–1967-ben gimnáziumi tanárként dolgozott Mátészalkán, majd 1967–1968 folyamán nevelőként és művészeti előadóként alkalmazta Budapest XIII. kerületi tanácsa. 1969-ben és 1971-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetem, 1971– 1972-ben az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ könyvtárosa volt. 1972-ben került a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat kötelékébe. Pályáját az 1975-ben önállósult Központi Statisztikai Hivatal Levéltárában folytatta. Itt dolgozott 2006-os nyugalomba vonulásáig, 1984-től igazgatóként. Óraadóként statisztikatörténetet oktatott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 1986-tól részt vett a Magyar Levéltárosok Egyesülete elnökségének munkájában. 1985-ben Kiváló Munkáért elismerésben részesült.

Forrás: Rózsa Dávid: Jeney Andrásné. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 345. p.

2018. december 28., péntek

Christelle Dabos: A tél jegyesei

Christelle Dabos: A tél jegyesei
Fordította: Molnár Zsófi
Tükörjáró sorozat 1.
Kolibri, Budapest 2017. 580 p.
Raktári jelzet: 652812, 655032

A régi bolygónkból már csak a forró mag körül keringő szikladarabok maradtak. Egy dühös gyermek apró darabokra törte a régi világot, és az embereknek alkalmazkodniuk kellett az új szabályokhoz. Óriás Ősök és az ő leszármazottai népesítették be a Földet, furcsa képességeikkel átvéve a pórnép helyét. Érzelmektől életre kelt tárgyak, gondolatokkal manipulált emberek, a fizika törvényeinek kijátszása mindennapos dolog, és közben a múlt lassan a ködbe vész. De vannak, akik nem akarnak felejteni, és veszélyes játszmába kezdenek, nem törődve vele, kinek az életét teszik közben kockára.

A könyvtárban itt található.
 
Mira

2018. december 25., kedd

Karácsonyi ételek könyve

Karácsonyi ételek könyve. Olvasóink kedvenc receptjei
Fel. szerk.: Simonits Erzsébet
Zalaegerszeg, Pannon Lapok Társasága, 2017. 158 p.
Raktári jelzet: 855642

A Karácsonyi ételek könyve egy rendkívül sokszínű válogatás, ideális gyűjtemény azok számára, akik az utolsó pillanatban találják ki az ünnepi menüt, vagy úgy érzik, van idejük még egy plusz desszertet elkészíteni. Egytől egyig kipróbált receptek, hiszen a Pannon Lapok Társaságának olvasói küldték be a szerkesztőségbe saját kedvenceiket. Ennek megfelelően a kínálat nagyon változatos, és az ünnepi menü minden fogásához szolgál több kiváló ötlettel is. Vannak hagyományos húsos, különleges halas ételek, ugyanakkor a szomjoltókat sem hagyták ki a válogatásból, így többféle likőr, valamint forralt bor és karácsonyi tea elkészítése is szerepel a gyűjteményben. 

A könyvtárban itt található.

SzK

2018. december 24., hétfő

József Attila: Karácsony


József Attila versével kívánunk minden kedves Olvasónknak boldog, békés Karácsonyt. 

KSH Könyvtár

József Attila: Karácsony

Legalább húsz fok hideg van,
szelek és emberek énekelnek,
a lombok meghaltak, de született egy ember,
meleg magvető hitünkről
komolyan gondolkodnak a földek,
az uccák biztos szerelemmel
siető szíveket vezetnek,
csak a szomorú szeretet latolgatja,
hogy jó most, ahol nem vágtak ablakot,
fa nélkül is befűl az emberektől
de hová teszik majd a muskátlikat?
Fölöttünk csengőn, tisztán énekel az ég
s az újszülött rügyező ágakkal
lángot rak a fázó homlokok mögé.

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/candle-gyertyaf%C3%A9ny-f%C3%A9ny-l%C3%A1ng-%C3%A9get-3837577/

Debbie Macomber: Szerelem karácsonyra

Debbie Macomber: Szerelem karácsonyra 
Fordította: Ligeti Lujza
Budapest, General Press K., cop. 2018. 208 p.
Raktári jelzet: 654839

Személy szerint nem rajongok a „cukormázas” szerelmes regényekért. Ezért nem fűztem sok reményt a könyvhöz (igazából csak a karácsonyi rohanás ellen kerestem egy könyvet), azonban kellemesen csalódtam. Merry és Jayson története egyszerre vicces, elgondolkodtató és megható. Minden oldallal egyre jobban és jobban magával ragad a cselekmény. A szereplők nem különben. Merry, aki egy irodában dolgozik, emellett pedig gondoskodik a családjáról. Jayson, aki csak a munkájának él, és mindent feketén-fehéren lát. Merry imádni való kisöccse, aki mindent elkövet, hogy a főhőseink megszeressék egymást, és emellett vicces és meglepően érett. Ráadásul mikor azt hinné az ember, hogy végre kiderül az igazság, akkor az írónő mindig belevisz egy-egy fordulatot a történetbe. Bátran ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy jó könyvvel és egy meleg takaróval bekuckózni egy hosszú nap után. 

A könyvtárban itt található.

P.G.

2018. december 23., vasárnap

Ady Endre: Kis karácsonyi ének


Ady Endre: Kis karácsonyi ének

Tegnap harangoztak,
Holnap harangoznak,
Holnapután az angyalok
Gyémánt-havat hoznak.

Szeretném az Istent
Nagyosan dicsérni,
De én még kisfiú vagyok,
Csak most kezdek élni.

Isten-dicséretre
Mégiscsak kiállok,
De boldogok a pásztorok
S a három királyok.

Én is mennék, mennék,
Énekelni mennék,
Nagyok között kis Jézusért
Minden szépet tennék.

Új csizmám a sárban
Százszor bepiszkolnám,
Csak az Úrnak szerelmemet
Szépen igazolnám.

Kép forrása: https://www.femcafe.hu/cikkek/christmas/legszebb-karacsonyi-versek-idezetek-magyar?page=3

2018. december 20., csütörtök

Marton Gyula András: Katonavégzet. Don-kanyar, 1943

Marton Gyula András: Katonavégzet. Don-kanyar, 1943
Kairosz Kiadó, Budapest 2018. 367 p.
Raktári jelzet: 654230

Egy valós eseményeken alapuló regényt vehet kézbe az olvasó, a történet a második világháború forgatagába repít el. Az eredeti helyszínek és időpontok felhasználásával megírt munka egy fiatal, Ludovikát végzett hadnagy életébe enged néhány esztendő erejéig bepillantást, tisztté avatásától a különböző állomáshelyeken zajló katonai és magánéleti történéseket is érintve egészen a szovjet fronton bekövetkezett haláláig. A kötet záró oldalai függelékként a főhős néhány katonai vonatkozású iratát, illetve a szerző számára küldött – Marton Gyula az elesett katona unokaöccse –, Jeskó Jánosra vonatkozó katonai veszteségi nyilvántartás és az oroszországi központi magyar katonai temető néhány fényképe vehető szemügyre.

A könyvtárban itt található.

KCs

2018. december 19., szerda

"70 éve történt egy Kárpát-medencei faluban". Lakosságcsere Nagybánhegyesen 1947

"70 éve történt egy Kárpát-medencei faluban". Lakosságcsere Nagybánhegyesen 1947
Nagybánhegyesi Református Templomért Alapítvány, Nagybánhegyes, 2018. 211 p.
Raktári jelzet: E 010981

Évfordulós kötetet tart kezében az olvasó: az 1947 júliusa és októbere között lezajlott csehszlovákmagyar lakosságcsere hatvanadik évfordulójának alkalmából. Ha úgy tetszik, esettanulmány: egy csöppnyi Békés megyei falu, Nagybánhegyes huszadik századi traumája. Nagybánhegyesen és környékén összesen 2012 fő döntött úgy 1947-ben, hogy elhagyja szülőföldjét, és áttelepül Csehszlovákiába. Helyükre a vágsellyei járás Farkasd nevű községéből nem önkéntes alapon 230 magyar családot, összesen 678 személyt telepítettek. E sötét és fájdalmas történelmi időszaknak a levéltári és sajtóforrásait tárták fel a kötet készítői. Az összegyűjtött dokumentumok közreadásával igyekeztek lehetőséget teremteni a felvidéki magyarok nehéz múltjának és a lakosságcserét átélt szlovákok történetének, huszadik századi sorsának teljesebb megismerésére. Az impozáns gyűjtemény nagyobb része nem nyomtatásban, hanem CD-mellékleten kapott helyet. Itt minden irat megtekinthető eredeti formájában. 

A könyvtárban itt található.  

X.

2018. december 18., kedd

Szederkényi Olga (szerk.): és boldogan éltek?

és boldogan éltek? Mesehősnők utóélete. Szerk.: Szederkényi Olga
Cser Kiadó, Budapest, cop. 2018. 182 p.
Raktári jelzet: E 011368

Vajon mi történt kedvenc meséink hősnőivel a boldogan éltek, míg meg nem haltak után? Esténként álmunkban talán tovább is gondoltuk a történetet valamikor. Ezúttal kortárs írónők felnőttmeséit olvashatjuk, melyek többek között Csipkerózsika, Hófehérke, Aranyhaj és a Hókirálynő további életét mesélik el. Így Berg Judit Hófehérkéje a pompás esküvő után a folyton birodalmat irányító férje figyelmét szeretné visszakapni. Ha a klasszikus meséket olvasnánk tovább, itt van Rakovszky Zsuzsa által továbbálmodott, összezavarodott Alice reggelije. Boldizsár Ildikó Csipkerózsikája pedig egy figyelmes, barna szempár segítségével újra megtanul élni és emlékezni, a fehér rózsák és a darabjaira szétesett világ újrarendezésével. Végül Karafiáth Orsolya felnőtt Annája, hogyan talál vissza magában az elfelejtett, világot felfedező Pöttyös Pannihoz. 

A könyvtárban itt található. 

B.A.

2018. december 17., hétfő

S. Sándor Pál (1925. szeptember 19. –2003. december 17.)

15 éve ezen a napon (december 17.) hunyt el S. Sándor Pál gazdaságtörténész, közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár.

Stern Pál néven született, a Sándor nevet később vette fel. Diplomáját a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–történelem szakán szerezte meg 1948-ban. 1956-ban történettudományi kandidátusi címet szerzett, amit 1958-ban a közgazdasági egyetemi doktorátus megszerzése követett. 1973-ban elnyerte az akadémiai doktori címet.
Oklevelének megszerzése után kinevezték az Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem – a későbbi Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem – Gazdaságtörténeti Tanszékére tanársegédnek, ahol 1950-től már mint adjunktus tevékenykedett. Munkahelye mellett 1956-ig tanított az Magyar Dolgozók Pártja iskolájában is. 1955-től docensként oktatott, tanári pályája azonban megakadt, amikor 1960-ban indoklás nélkül elbocsátották. Új munkahelye a Központi Gazdasági Levéltár, majd ennek integrálása után az Országos Levéltár volt, ahol 1963-ig dolgozott. Ekkor a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Agrárgazdaságtani Tanszékére került tudományos munkatársként. Feladata kutatásai mellett az volt, hogy előkészítse a hazai agrártörténet egyetemi szintű oktatását. Mivel azonban az egyetem sem közgazdasági kar létesítésére, sem az agrártörténet oktatására nem mutatott szándékot, távozott az intézményből. Az Magyar Tudományos Akadémia munkatársa lett, és 1968-ban bekerült a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárában működő Történeti Statisztikai Kutatócsoportba, ahol 1974-ig dolgozott. Ekkor az Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa lett. 1987-ben vonult nyugdíjba.

A Magyar Agrártudományi Egyesület és az Magyar Történelmi Társulat tagja volt. 1990-ben címzetes egyetemi tanári címet kapott. Tudományos tevékenysége során a XIX. század, főleg a reformkor gazdaságtörténetével, a jobbágykérdés vizsgálatával, a jobbágy- és parasztbirtokok történeti statisztikai és történeti demográfiai kutatásával foglalkozott. Vizsgálódásainak egy másik jelentős területe Deák Ferenc munkássága és személye volt.

Forrás: Derzsy Márk: S. Sándor Pál. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 607. p.

Bartis Attila: A szigeteken

Bartis Attila: A szigeteken 
Magvető, Budapest, 2018. 288. p.
Raktári jelzet: Z 2088

Bartis Attila és a fotóművészet kapcsolata nem új keletű. Eredetileg fényképésznek tanult, és elég csupán a 2010-ben megjelent A csöndet úgy mobillal készített képeire, vagy legutóbbi regénye, A vége főszereplőjére, a fotográfus Szabad Andrásra gondolnunk, kétségtelen, hogy írás és fényképezés egyenrangú szerepet tölt be Bartis alkotói életművében. Írásaiban mindegyre felbukkan a fényképész figurája, hősei gyakran ragadnak fényképezőgépet, hogy általuk a szerző kifejthesse fényképezésről vallott művészi felfogását.
   Ennek ellenére míg Bartis nemzetközileg elismert író, fotóművészeti munkásságát a nagyközönség talán kevésbé ismeri.
   A szerző 50. születésnapja alkalmából a Mai Manó Házban megrendezett kiállítás és a hozzá kapcsolódóan megjelent fényképalbum új megvilágításba helyezi Bartis írói munkásságát (is), mint ahogy az írás tükrében más fényt kapnak a képek is. Minden bizonnyal nem véletlen, hogy a borítón lévő kép címe ugyanúgy A séta, mint Bartis első regényéé.
   Az album Bartis elmúlt években, zömmel – a második otthonául választott – Jáván készített felvételeit mutatja be. Ugyanakkor azok, akik Indonéziára kíváncsiak, valószínűleg csalódni fognak, hiszen Bartis fekete-fehér felvételei keveset árulnak el a dél-kelet-ázsiai országról, sokkal inkább Bartis világképére, alkotói személyiségére, egyedi személetmódjára derül fény a fotókat nézve. Különleges kompozícióiknak, mély és összetett jelentéstartalmaiknak köszönhetően a képek elgondolkodtatóak, szemlélőjüket óhatatlan önreflexióra kényszerítik, hogy a valóságról és valóságosról, a világról és a létezésről alkotott fogalmait átértékelje. A szokatlan perspektívának, a különös témaválasztásnak és annak váratlan fókuszba emelése vagy éppen – látszólag – háttérbe állítása, az egzotikum hétköznapisága (vagy a hétköznapiban lüktető egzotikum) mindenképpen megtorpanásra késztetik a nézőt, így sok órára elegendő látnivalót garantál. A fényképész megfigyelő, szemlélődő pozíciójából, művészi alkatából kifolyólag az album egészét ugyanaz a gondolatiság határozza meg, mint ami a Bartis-szövegekben is tapinthatóan állandóan jelen van.
   A fényképekhez Katharina Narbutovič, Szűcs Attila és Petrányi Zsolt magyarul és angolul is olvasható értelmező esszéi támpontot nyújtanak Bartis fotóművészetének minél teljesebb befogadásához.

A könyvtárban itt található.  

E. Á.

2018. december 16., vasárnap

Juhász Gyula: Karácsony felé


Juhász Gyula: Karácsony felé

Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.

…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.

…És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.

Kép forrása: https://www.femcafe.hu/cikkek/christmas/legszebb-karacsonyi-versek-idezetek-magyar

2018. december 14., péntek

Alison Walker: Enni való ajándékok

Alison Walker: Enni való ajándékok.Több mint 100 otthon megvalósítható ajándékötlet
Ford.: Kúnos Linda
Corvina Kiadó, Budapest, 2018. 176 p.
Raktári jelzet: E 011409

Karácsony környékén buzgón gyártjuk a kézzel készült ajándékokat, amelyeket már egy évvel azelőtt kifundáltunk, de természetesen mindig csúszik a tervbe valami hiba, ráadásul idő és pénz szűkében is van az ember. Amikor megláttam az édes pici süteményekkel telezsúfolt szakácskönyvet (mert ugye nem is a receptekért, hanem a fotókért szeretjük) azonnal rárepültem. Jó lesz ez majd az elkövetkezendő évekre is. Minden pánikbeteg későn ébredő ajándékozóknak a kezébe nyomnám. Tömve van sós és édes dunsztos üvegbe tuszkolható krémekkel, likőrökkel és szörpökkel, meg persze apró sukrokkal és kekszekkel. A lényeg, hogy könnyen sokszorosítható és szétosztható legyen. 

A könyvtárban itt található.  

 Mira

2018. december 13., csütörtök

Csépes János (1927. november 25. – 1993. december 13.)

25 éve ezen a napon (december 13.) hunyt el Csépes János statisztikus, a Központi Statisztikai Hivatal Komárom és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei igazgatója.

1950. március 24-én lépett be a Központi Statisztikai Hivatalba. Hat évig Budapesten, 1956. május 1-jétől 1957 végéig a Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatóságon dolgozott előadóként, majd csoportvezetőként. 1957. december 16-án kinevezték a Komárom Megyei, 1962. január 16-án pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság élére. 1985. május 31-ei nyugdíjazásáig itt dolgozott.
Harmincöt éves pályafutása során kiemelt figyelmet fordított az igazgatóság tájékoztatási tevékenységére. 1976-ban az Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztály Területi Statisztikai Szekciója észak-magyarországi munkacsoportjának vezetője lett. Tagja volt a Területi Statisztika szerkesztőbizottságának. 1959 és 1963 között az Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Ipar Kar levelező tagozatán folytatott tanulmányokat, amelyeket miskolci áthelyezését követően abbahagyott. Végül az egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézete által 1971 és 1973 között lebonyolított első statisztikus-szakközgazdász képzés keretében szerzett oklevelet.
Munkáját több kitüntetéssel is elismerték. Kétszer Kiváló Dolgozó kitüntetést, 1960-ban Szocialista Munkáért Érdemérmet kapott, 1965-ben és 1983-ban pedig a Munka Érdemrend arany fokozatában részesült. 1981-ben kitüntették az MKT Széchenyi István-emlékérmével.

Forrás: Szabó Tibor: Csépes János. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 154. p.

Robert Kershaw: Egy utca Arnhemben: a megszállás és a felszabadulás drámája, 1940–1945


Robert Kershaw: Egy utca Arnhemben: a megszállás és a felszabadulás drámája, 1940–1945
Ford.: Molnár György
Jaffa Kiadó, cop. 2018. Budapest. 403 p.
Raktári jelzet: E 011544

A második világháború és a hadtörténet iránt érdeklődők számára Kershaw neve minden bizonnyal ismerősen cseng. Számukra ezért is „kötelező olvasmány” ez a munka, és azoknak pedig, akik még nem találkoztak vele, azért. A szerző az egyik korábbi munkájában (Az arnhemi csata. Akadémiai Kiadó, 2015.) már foglalkozott a szövetségesek részéről, a világháború gyors befejezését célzó Market Garden hadművelettel; akkor német szemszögből dolgozva fel azt. Most egy újabb kötettel jelentkezik a témában, ezúttal azonban egyetlen utca, az Utrechtseweg viszontagságos történetén keresztül mutatja be az arnhemi csatát a tőle megszokott részletességgel és kiváló mondatfűzéssel. A kötetben a német katonák mellett a brit ejtőernyősök, a holland lakosság, sőt még a hadműveletben bevetett lengyel dandár nézőpontjából is beleláthatunk az események alakulásába. A sok forrásnak és az olvasmányos stílusnak köszönhetően egy igen izgalmas kötettel bővült az arnhemi csata szakirodalma. A szerző megfogalmazása szerint „az Egy utca Arnhemben története az egyes ember szempontjából mutatja be, milyen az, amikor idegenek modern háborút vívnak a saját hátsó udvarunkban.” 

HB

A könyvtárban itt található. 

2018. december 12., szerda

Miklós Péter (szerk.): Harctér és fogolytábor. Bakanaplók a Nagy Háborúból

Miklós Péter (szerk.): Harctér és fogolytábor. Bakanaplók a Nagy Háborúból 
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ – Emlékpont, Hódmezővásárhely, 2017. 244 p.
Raktári jelzet: E 007420

Idén emlékeztünk meg a I. világháború befejezésének centenáriumáról. Az elmúlt négy év alatt számtalan publikáció és kiállítás született, amelyek igyekeztek korábban nem ismert forrásokat, információkat új módokon a köz számára hozzáférhetővé tenni. Ezek között különleges helyet foglalnak el a személyes naplók, amelyek a társadalom különböző rétegeiből származó elbeszélők szemszögéből mutatják be a háború eseményeit. Ebbe a sorba illeszkedik a Miklós Péter által szerkesztett Harctér és fogolytábor című kötet is, amely négy különböző bakanapló szövegét közli bevezetővel és részletes magyarázatokkal kiegészítve. Mindegyik naplóíró személyisége különböző, ennek következtében a naplók formai és tartalmai jellegzetességei is eltérnek, mégis ugyanazt az embert próbáló időszakot igyekeznek bemutatni a saját eszköztárukkal.

A könyvtárban itt található.

Derzsy Márk

2018. december 11., kedd

A karácsonyi ünnepkör színjátékai Magyarországon (11–18. század)

A karácsonyi ünnepkör színjátékai Magyarországon (11–18. század) 
Szerk.: Medgyesy S. Norbert
Ráció Kiadó, Budapest, 2017. 895 p.
Raktári jelzet: E 009904

A kutatók egy kötetbe gyűjtötték az összes, a 1718. században, Magyarországon előadott, eddig ismert karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó színjátékot. Sőt, helyet kapott egy egészen ősi szokás, a 11. századból ismert "Csillagjáték" (vízkereszti játék) szövege is. A magyarázatokkal, kottákkal, betűhíven kiadott 31 latin, magyar, német és szlovák nyelvű darab betekintést enged az olvasó (néző) számára a kora újkori katolikus és protestáns középiskolák oktatási módszereibe is. Van olyan betlehemes játék, mely máig élő dramatikus népénekek füzérével jeleníti meg a karácsony ünnepének misztériumát. S van, amely a trópus műfaj virágzásának kései tanúja. Ez a gyűjtés legalább nyolc tudományág számára tesz közzé újdonságokat, miközben reméli, hogy a ma pedagógusai is találnak a lapjain lelki-módszertani inspirációt. 

A könyvtárban itt található.

X.

2018. december 10., hétfő

Ágh Attila: Malajzia, Szingapúr

Ágh Attila: Malajzia, Szingapúr 
Kossuth Kiadó, Budapest 2018. 205 p. 
Raktári jelzet: E 011444

Ez a lélegzetelállító képekkel illusztrált könyv Délkelet-Ázsia két csodálatos országába, Malajziába és Szingapúrba csábítja az olvasót. Sokkal többet nyújt, mint egy útikönyv. Segítségével megismerhetjük a két ország történelmét egy rövid visszatekintés útján, gazdaságának és társadalmának jellemzőit az oktatási rendszertől a lakásépítési programokon át egészen addig a fontos információig, hogy mi szükséges ahhoz, ha valaki Malajziát szeretné hazájának választani. Kiderül, hogy Szingapúrban egy fizikai munkás körülbelül annyit keres, mint Magyarországon, ám a „szociális hálót másként szövik”, mint itthon, a szingapúri diákok matematikából a világ legjobbjai között vannak, és az oktatás hivatalos nyelve az angol. A könyv második része tárja elénk a legismertebb látnivalókat szintén csodálatos képekkel fűszerezve. Láthatunk fotót a felföldön élő őslakosok kunyhóiról, a szingapúri híres orchidea-gyűjtemény egy gyönyörű tagjáról vagy a Szingapúr „szeme” elnevezésű óriáskerékről, melynek klimatizált kabinja akkora, mint egy autóbusz. Nem fér hozzá kétség, hogy a könyv nagy segítség a felkészülésben az utazás előtt állóknak, de egy csésze tea kortyolgatása közben az utazásra vágyóknak is kellemes kikapcsolódást nyújthat. 


A könyvtárban itt található.


K.R.

2018. december 7., péntek

Erdélyi írók nyomdokain


Kedves Olvasóink!

December 13-án 17 órai kezdettel kerül megrendezésre a Kölcsey Ferenc Olvasókör Erdélyi írók nyomdokain elnevezésű rendezvénye.

Az est vendége dr. Baritz Zsolt ny. egyetemi adjunktus, akivel dr. Nemes Erzsébet ny. könyvtárigazgató és Rácz András, a Könyvkultúra Magazin főszerkesztője beszélget erdélyi emlékekről és írókról; többek között Tamási Áronról és Kós Károlyról is.

Helyszín: KSH Könyvtár Bibó István terem 1024 Budapest, Keleti Károly utca 5.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

KSH Könyvtár

Tanya Goodin: Off. Digitális elvonókúra a teljesebb életért

Tanya Goodin: Off. Digitális elvonókúra a teljesebb életért 
Ford.: Csomós János
Kossuth Kiadó, [Budapest], cop. 2018. 111 p.
Raktári jelzet: 654717

Tanya Goodin könyve igen aktuális kérdést dolgoz fel könyvében, amelyet nevezhetünk a mai kor népbetegségének is: megoldást kínál a digitális függőségre. Bármennyire azt hihetnénk első olvasatra, hogy teljes lemondást vár tőlünk a szerző, mégsem erről van szó. Az Off abban segít, hogy megtaláljuk az egészséges egyensúlyt az online és az offline világ között. Teszi ezt úgy, hogy közben fokozatosan visszavezet bennünket a való életbe, a természet szépségeihez és a valós emberi kapcsolatokhoz. Hat fejezeten keresztül lát el tanácsokkal és feladatokkal annak érdekében, hogy mi uraljuk a digitális jelenlétünket, és ne legyünk tovább az okostelefon vagy a tablet rabja. 
 
SzK


A könyvtárban itt található.  

2018. december 6., csütörtök

Hunfalvy János (1820. január 21. – 1888. december 6.)

130 éve ezen a napon (december 6.) hunyt el Hunfalvy János földrajztudós, egyetemi tanár, statisztikus, az MTA rendes tagja.

Szepességi szász családba született, családneve 1842-ig Hunsdorfer volt. Testvére, Hunfalvy Pál nyelvészként és néprajztudósként lett ismert.
Az egyetemet Berlinben és Tübingenben végezte el 1846-ban. 1842 és 1845 között a Dessewffy-családnál dolgozott nevelőként, ezután Németországban, Hollandiában és Belgiumban tett tanulmányutat. 1846-ban a késmárki evangélikus líceum statisztika- és történelemtanára lett.
Részt vett az 1848–1849-es forradalomban és szabadságharcban, majd annak bukása után hét hónapra börtönbe került, és megfosztották késmárki tanári állásától is. Késmárkról 1852-ben Pestre költözött nevelősködni, majd 1857-től Budán lakott.
1855-től együtt szerkesztette Greguss Ágosttal A Család Könyve című folyóiratot, amely több földrajzi témájú írását közölte. A Magyarország és Erdély eredeti képekben című háromkötetes műve 1860-ban jelent meg Darmstadtban.
1863. december 20-ától helyettes tanárként a Joseph Polytechnicumban földrajzot, statisztikát és történelmet tanított, majd 1866. március 20-ától ugyanitt rendes tanár lett. Az Magyar Tudományos Akadémia 1859. decemberi gyűlésén tudományos kézikönyv készíttetését határozták el, amely összefoglalja a kor tudományos ismereteit a „magyar birodalom” természettanáról. E mű megírására 1860-ban Hunfalvy Jánost kérték fel. Az 1863 és 1865 között megjelent háromkötetes, közel kétezer oldalas munka – amely az ország első földrajzi leltára volt – elnyerte az MTA Marczibányi- díját.
1870-ben alakult meg a Királyi Magyar Tudományegyetemen Magyarország első földrajz tanszéke, amelynek élére őt hívták meg, és ezt a tisztséget haláláig viselte. Az 1887–1888-es tanévben pedig az egyetem rektora lett.

Munkássága nagy hatással volt a későbbi földrajztudós-nemzedékek szemléletére. Megalapozta a korabeli földrajztudomány felsőszintű oktatását, bővítette kutatási körét, megbízható adatai és módszerei iránymutatást adtak a további fejlődéshez. Felhívta tanítványai figyelmét arra, hogy a természeti folyamatokat az emberi beavatkozások erőteljesen alakítják. Az 1884-ben, 1886-ban és 1890-ben kiadott Egyetemes földrajz harmadik kötetét (Éjszaki és Közép-Európa földrajza) tanítványa, Thirring Gusztáv rendezte sajtó alá hátrahagyott kéziratai alapján.
1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, székfoglalójában a földrajz tárgyáról és feladatairól értekezett. 1865-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották. Az Magyar Földrajzi Társaságnak 1872-ben egyik alapító tagja, és haláláig elnöke volt. Kezdeményezésére rendszeres fordítások készültek a földrajzi felfedező utakról szóló tudományos beszámolókról. A tanulmányok magyar nyelvű közlése elősegítette, hogy az új külföldi kutatási eredmények folyamatosan beépülhessenek a hazai ismeretanyagba.

A Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságának tagjaként és a korszak vezető földrajztudósaként sokat tett a hazai statisztikáért és szervezeteinek létrehozásáért. Több mint ötven könyv és még több folyóiratcikk került ki a keze alól. Statisztikai munkássága nemzetközi elismertségét jelzi, hogy Keleti Károllyal együtt hivatalosan képviselte Magyarországot a nemzetközi statisztikai kongresszusokon: 1869-ben Hágában, 1872-ben Szentpétervárott és Párizsban. Keleti Károllyal és Kőrösy Józseffel részt vett az ISI megalapításában és első, londoni kongresszusán.
Az MTA-n 1889-ben Keleti Károly mondta felette az emlékbeszédet.

Forrás: Nádudvari Zoltán: Hunfalvy János. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 322–323. p.

Isabelle Filliozat: Mit kezdjünk egy kamasszal?

Isabelle Filliozat: Mit kezdjünk egy kamasszal? Átvészelhetjük lelki sebek nélkül az ajtócsapkodás időszakát, a 12–17 éves kort 
Ford.: Lovas Anikó
Ursus Libris, Budapest, 2018. 246 p.
Raktári jelzet: 654830

A gyermeknevelés minden korszakának megvan a maga szépsége. Így van ez a kamaszkorral is. Sokan félünk tőle, hogy mi lesz, ha... A francia pszichoterapeuta, Isabelle Filliozat saját tapasztalatait osztja meg az olvasókkal. A közvetlen stílusban megírt szakkönyvet nemcsak a szülőknek ajánlanám, hanem az elszenvedő alanyoknak, a kamaszoknak is. A kötetben található humoros illusztrációk több aspektusból világítanak meg egy-egy szituációt; hol a szülők, hol a kamaszok szemüvegén keresztül szembesülünk egy-egy problémával. A szerző több periódusra osztja a kamaszkort: a 11–12 éves korra, amikor már látszanak az előjelek; a 13 éves korra, amikor már ingadozik a serdülő hangulata; a 14 éves korra, amikor már tombolnak, és nem csak a hormonok; a vitatkozós 15 éves és a világmegváltó 16 éves korra. A személyes tapasztalok mellett a miértekre is választ kapunk, az idegtudomány és a pszichológia ismereteit segítségül hívva. Egy-egy probléma feldolgozásánál pozitív és empatikus szülői viselkedésformát, többféle választási lehetőséget ajánl a kötet. De azt a szerző is jól tudja, hogy minden gyermek egyedi, pláne egy kamasz, tehát többféle jó megoldás is létezik. Néhány problémás helyzet, amellyel egészen biztosan fog találkozni egy kamaszt nevelő szülő: „Nem képes nyugton maradni”, „A szobája kész disznóól”, „Szemtelen”, „Folyton kritizál”, „Csak kólán, hamburgeren és pizzán él”.

P.A.

A könyvtárban itt található. 

2018. december 5., szerda

David Autere: Máglyatűz – Könyvbemutató


Kedves Olvasóink!


December 12-én (szerdán) 17 órakor Demkó Attila mutatja be Máglyatűz című geopolitikai thriller témájú regényét. Az idei Ünnepi Könyvhétre megjelent kötet a rendezvényen kedvezményesen megvásárolható lesz.

Helyszín: KSH Könyvtár Bibó István terem, 1024 Budapest, Keleti Károly utca 5.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

KSH Könyvtár

Novemberi könyvjegyzék

Kedves Olvasóink!

A KSH Könyvtár olvasótermeibe november folyamán beválogatott friss, 2017–2018-as megjelenésű kiadványok jegyzéke ezen a linken olvasható. Ez természetesen csak válogatott lista, a teljes állomány hozzáférhető online katalógusunkban. A Bibó István teremben elhelyezett művek kölcsönözhetők, a szakolvasóban található dokumentumok helyben használhatók.

Jó böngészést kívánunk!

KSH Könyvtár

Gill Farrer-Halls: Illóolajok enciklopédiája

Gill Farrer-Halls: Illóolajok enciklopédiája 
Ford.: Ongrádi Melinda
Cser Kiadó, Budapest, cop. 2018. 160 p.
Raktári jelzet: E 011396

A Cser Kiadó különlegesen szép kiadványa a negyven legnépszerűbb illóolajat mutatja be. De nem csupán az olajakat és felhasználási lehetőségeiket, hanem magukat a növényeket is, amelyekből az olajat nyerik. Lapozzuk fel az enciklopédiát, ha érdekel minket, hogyan használhatjuk őket biztonságosan, a legjobb hatás érdekében. Az illóolajoknak régóta tulajdonítanak spirituális hatást is. Ezekről a kulturális hagyományokról és terápiákról is olvashatunk. Valamint arról is, hogy az egyes illóolajfajtákból milyen keverékek készíthetők, hiszen a citrusfélék például a teafa intenzív illatával nem férnek meg jól. Emellett minden illóolaj mellett olvasható egy-egy praktikus ötlet is, amely pontos receptet ad egy masszázskeverék, nyugtató tea, pezsgőfürdő, füstölő vagy épp padlóápoló készítésére. A könyvet olvasva legjobb lenne mindegyiket kipróbálni, és mindenképp találnánk kedvünkre valót a szokásos decemberi fenyő- és narancsillat mellett.

B.A.

A könyvtárban itt található.


2018. december 4., kedd

Rendhagyó nyitvatartási napok decemberben

December 14. (péntek): a könyvtár 8 és 12 óra között tart nyitva.
December 15. (szombat): a könyvtár 8 és 14 óra között tart nyitva.
December 24. (hétfő): a könyvtár zárva tart.
December 27–28. (csütörtök–péntek): a könyvtár 8 és 16 óra között tart nyitva.
December 31. (hétfő): a könyvtár zárva tart.
2019. január 1–2. (kedd–szerda): a könyvtár zárva tart.
A külön nem jelölt napokon a könyvtár a szokásos nyitvatartási rend szerint üzemel. 

2019. január 3-ától (csütörtöktől) a szokott nyitvatartással várjuk látogatóinkat!

KSH Könyvtár

Fenntartható fejlődés plusz, 2019

Fenntartható fejlődés plusz, 2019
HVG Kiadó, Budapest, 2018. 122 p.
Raktári jelzet: 474268/2019

A HVG Kiadó lapcsaládjához tartozó Fenntartható fejlődés plusz című kiadványban a fenntartható és élhető gazdaságról olvashatunk cikkeket. A magazinban több elgondolkodtató írást is találhatunk, azonban engem a körforgásos gazdaságról szóló fogott meg leginkább. Körforgásos gazdaság alatt olyan folyamatot értünk, melynek során a termékek előállításához/csomagolásához csak újrahasznosított/újrahasznosítható anyagokat használnak. Mivel az Európai Unió nyáron elfogadta, hogy 2030-tól az unióban csak újrahasznosítható műanyag csomagolóanyagokat lehet majd használni, így Magyarországon is egyre sürgetőbb az újrafeldolgozható anyagokra való átállás. Saját tapasztalatból mondhatom, hogy túl sok olyan tárgy jut a szemétlerakókba, ami még használható lehetne valamilyen módon. Azonban a szeméttelepek befogadóképessége is véges, így minél hamarabb át kellene térnünk egy másik, fenntarthatóbb életformára. Remek példa erre Bea Johnson csomagolásmentes otthona. A szerző könyvéről korábban már írtunk egy ajánlót blogunkon.

P.G.

A könyvtárban itt található.

Kép forrása: https://static.hvgrt.hu/kulcs/2018/KI-1810-01_fenntarthato-2019_bolt-fejlec_r01m-small.png

2018. december 3., hétfő

Adventi játék a Facebookon és az Instagramon

Kedves Olvasóink!

December 1. és 24. között minden nap egy-egy könyvre nyitunk ablakot virtuális adventi naptárunkban. Amellett, hogy a könyvekhez szeretnénk kedvet csinálni, játékra is invitáljuk Önöket! :) Az adott napi könyvhöz kapcsolódó kérdésre kommentben várjuk válaszaikat Facebook- és Instagram-oldalunkon. Azok között, akik minden kérdésünkre válaszolnak, egy éves könyvtári tagságot és további ajándékokat sorsolunk ki!

Akik tehát szeretnek játszani, látogassák meg Facebook- vagy Instagram-oldalunkat.

További részletek is várhatóak hamarosan, figyeljék közösségi oldalainkat!

A képeken a decemberi első három nap fotóját láthatják.

 

Vizaknai Antal (1863. december 3. – 1911. november 29.)

155 évvel ezelőtt (december 3.) született Vizaknai Antal statisztikus, a Központi Statisztikai Hivatal aligazgatója, az Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja

Vizneker Antal néven született, a Vizaknai nevet 1897-ben vette fel. A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen szerzett jogi oklevelet 1886-ban és tett államtudományi szigorlatot 1887-ben.
Tanára, Láng Lajos biztatására ekkor jelentkezett a Központi Statisztikai Hivatalba, ahol 1889-ben letette a statisztikai szakvizsgát. 1901-ben a hivatal aligazgatójává, 1906-ban miniszteri tanácsossá léptették elő. Részt vett az Országos Községi Törzskönyvbizottság és a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem államtudományi államvizsgabizottságának munkájában. Az Magyar Közgazdasági Társaságon belül 1895-ben megalakult Statisztikai Szakosztály első titkára volt. 1905-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, székfoglalóját Az 1910 végén tartandó magyar népszámlálás címmel adta elő. Ugyanebben az évben az International Statistical Institute-nak (Nemzetközi Statisztikai Intézet) is tagja lett.
Jelentős szerepet játszott az 1897-es statisztikai törvény előkészítésében. Behatóan foglalkozott a népszámlálások, közelebbről a nemzetiségi adatfelvétel módszertani kérdéseivel. 1886-ban született szigorlati értekezésében a magyarországi nemzetiségek létszámadatait ismertette az 1851-es, az 1870-es és az 1881-es népszámlálás alapján. Különösen kitüntette magát az 1890-es népszámlálás foglalkozásstatisztikai adatainak feldolgozásában, és – nemzetközi szinten is – elsőként használta fel a cenzus anyagát az ipari vállalatok számának és gazdasági jelentőségének mérésére, amivel megvetette a vállalati statisztika módszertanának alapjait. Irányította az 1900-as és az 1910-es népszámlálás előkészítését és szervezését. Részt vett a népmozgalmi statisztika reformjában: elsőként javasolta a halálozási statisztikai lap adatainak felhasználását a házassági termékenység mérésének céljára, és a halálokok vizsgálatának pontosabbá tétele érdekében bevonta az orvosokat a népmozgalmi statisztika adatszolgáltatóinak körébe. Az ő nevéhez fűződik a helynevek törzskönyvezésének kezdeményezése és a választójogi reformot megalapozó 1904-es statisztikai adatfelvétel megszervezése.
Buday László értékelése szerint Vizaknai reformmunkásnak született, akinek „mindig tevékeny gondolatvilágában egymást kergették az új ötletek”, s páratlan statisztikai érzékkel és virtuóz technikával dolgozta fel a begyűjtött adatokat.
Kovács Alajos szintén az eszét „folyton reformokon törő”, nagy szervez_ként emlékezett meg róla, akinek munkássága nyomán „alig van ága a statisztikának, […] amelynek mai szervezetén az ő kezenyoma ne látszanék”. Pogány Frigyes a „legvérbelibb magyar statisztikusként”, Laky Dezső a hivatal „csendes, szerény, halkszavú bölcseként” jellemezte. Szülőháza falán az MST 1928-ban emléktáblát avatott.
Hamvait 1968-ban a pécsi köztemető díszsírhelyébe helyezték át.

Forrás: Rózsa Dávid: Vizaknai Antal. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 744 – 745. p.

Decemberi kiállításunk – Karger-festmények


A 2018-as esztendő utolsó hónapjában Karger Barbara kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők a KSH Könyvtár folyosóján.

Helyszín: KSH Könyvtár 1024 Budapest, Keleti Károly utca 5.

Mindenkit szeretettel várunk!

Újra elérhető a születésnapicsomag-szolgáltatás

Kedves Olvasóink!

Örömmel értesítjük Önöket, hogy népszerű születésnapicsomag-szolgáltatásunk újra elérhető! A szolgáltatással kapcsolatban további információ kérhető a +36 (1) 345-6109-es telefonszámon vagy a firat@ksh.hu e-mail-címen.

KSH Könyvtár

Szabó Judit: Anya – nyelv – tudor. Irodalmi és nyelvi játékok, fejtörők

Szabó Judit: Anya – nyelv – tudor. Irodalmi és nyelvi játékok, fejtörők
Tinta Könyvkiadó, Szombathely, 2018. 124 p
Raktári jelzet: 651387

Egy közmondás bújt meg a szótagok kavalkádjában: CSI, KE, RAT, NEM, EGY, NÁL, FECS, NYA. Igen, „Egy fecske nem csinál nyarat”. Ha szívesen játszana hasonló, a nyelv elemeiből felépülő játékot, akkor a Tinta Könyvkiadó idén megjelent kötetét bátran ajánlom.
A könyv első néhány fejezetében földrajzi nevekhez, állat- és növénynevekhez, tájszavakhoz, idegen szavakhoz köthető nyelvi játékokat fejthetünk meg. A kötet második nagyobb egysége a közmondások, szólások világába kalauzolja a játékos kedvű olvasókat. A szavak és mondatok birodalmán túl összefüggő szövegekkel is kísérletezgethetünk, próbára téve szövegalkotási készségünket. Az irodalmi játékok között rendezhetjük egy-egy vers összekeveredett sorait, regények címei és szerzői találhatnak egymásra. Dramatizálási gyakorlatra is van példa a kötetben: egy adott műalkotást szoborképben kell megjeleníteni az arra vállalkozóknak vagy egy-egy mesét kell eljátszania a szereplőknek. A kiadványban helyet kaptak azok a játékok is, amelyek nemcsak az izmaikat mozgatják meg, hanem elménket is megdolgoztatják. A fejtörők úgy vannak összeválogatva, hogy minden korosztály megtalálja a kedvének valót. Hasznos és izgalmas időtöltést kívánok kicsiknek és nagyoknak!

PA

A könyvtárban itt található.

2018. december 2., vasárnap

Schweng Loránd (1905. augusztus 18. – 1988. december 2.)

30 éve ezen a napon (december 2.) hunyt el Schweng Loránd közgazdász, statisztikus

A Magyar Királyi József Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát 1928-ban, majd az London School of Economics and Political Science-enn 1929-ben közgazdászoklevelet. Doktori fokozatát 1940-ben nyerte el.
1935-től 1940-ig Budapesten, a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen statisztikát és gazdaságpolitikát tanított adjunktusként, majd 1940 és 1947 között a szociális statisztika meghívott előadója volt, és 1945-től a statisztika módszerének egyetemi magántanára is. Közben 1938–1939-ben Münchenben a közgazdaságtan egyetemi előadójaként tevékenykedett. 1940-től az Magyar Nemzeti Bank főellenőre volt, és mezőgazdasági szakértőként az intézmény kutatóosztályának vezetői posztját töltötte be 1945-ig.
A háború után rövid időre bekapcsolódott a politikai életbe is. A Nemzeti Parasztpárt tagjaként 1945 júniusától decemberéig az ideiglenes Pénzügyminisztérium államtitkára volt. 1945 januárjában a kormány megbízásából átvette a Teleki Pál Tudományos Intézet vezetését, amelynek igazgatói tisztét 1946 augusztusáig viselte. 1946–1947-ben a Magyar Nemzeti Bank igazgatóhelyettesi, majd igazgatói és a Közgazdasági Osztály vezetői posztját töltötte be.
1947-ben Nagy-Britanniába emigrált, és két évig a Londoni Egyetemen közgazdaságtant tanított. 1949-ben szakértőként Washingtonba, a Nemzeti Tervező Társasághoz került. 1950-től egy évig New Yorkban a Közép-európai Tanulmányi Központ kutatója, majd 1951-től a FAO technikai szakértője volt. 1953 és 1955 között a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank földfelosztási tanácsadójaként tevékenykedett El Salvadorban, Guetamalában, Haitiban, Mexikóban és Panamában. 1955–1956-ban az International Labour Organization (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) bolíviai fejlesztései tervalapjának vezetői tisztségét töltötte be. Magyarországi pályafutása során több szakmai szervezetben is szerepet vállalt. Svájcban hunyt el.

Forrás: Derzsy Márk: Schweng Loránd. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 626 – 627. p.

2018. november 30., péntek

John Hajnal (1924. november 26. – 2008. november 30.)

10 éve ezen a napon (november 30.) hunyt el John Hajnal demográfus, gazdaságtörténész, statisztikus, egyetemi tanár.

Hajnal-Kónyi néven született, szülei Hajnal-Kónyi Kálmán statikus és Baracs Éva voltak. Családja 1936-ban emigrált Németországból Angliába, míg ő Hollandiában járt kvéker iskolába. 1937-ben csatlakozott szüleihez Londonban. 1943-ban végzett Oxfordban közgazdászként. 1944 és 1948 között a Royal Commission on Population, majd 1948 és 1951 között New Yorkban az ENSZ számára dolgozott demográfiai szakértőként. 1951 és 1953 között a Princeton University-n képezte magát és végzett kutatásokat az Office of Population Research keretein belül. 1953 és 1957 között a University of Manchesteren oktatott egészségstatisztikát, majd 1957-ben az LSE-re került, ahol demográfiát és statisztikát tanított. 1975-ben egyetemi tanári fokozatot szerzett. 1986-ban vonult nyugdíjba.

1961-től az ISI, 1966-tól a Brit Tudományos Akadémia tagja, valamint 1964-ben a Journal of Applied Probability egyik alapítója volt. A cambridge-i Trinity College, a Rockefeller University és az Australian National University vendégtanáraként is tevékenykedett. Elsősorban szociális kérdésekkel foglalkozott a vallás és az iskolázottság témakörében. Tudományos tekintélyét a nyugat-európai házasodási szokások és családi formák egyedi vonásainak rendszerezésével és kimutatásával, valamint a háztartás-alakítás iparosodás előtti típusainak jellemzésével kapcsolatos kutatásai és publikációi révén szerezte meg. A történeti család- és háztartásmodellek kidolgozásában a demográfiai elméletek, valamint a jelenkori demográfiai elemzések hagyományából indult ki, amely aggregált adatokra támaszkodva szabályokat állapít meg, régiókat különít el és világméretekben általánosít.
Nevéhez fűződik a demográfiában a Hajnal-vonal (egy képzeletbeli határvonal a házassági adatok alapján Nyugat- és Kelet-Európa között), amely az e téren folytatott kutatások sarokkövévé vált. Statisztikusként a sztochasztikus folyamatokhoz és az inhomogén Markov-láncokhoz kapcsolódóan ért el jelentős eredményeket. Tudományos érdeklődése kiterjedt a matematika és a genetika területére is.

Forrás: Lencsés Ákos: John Hajnal. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 563 – 564. p.

Kép forrása: https://www.thebritishacademy.ac.uk/sites/default/files/11%20Hajnal%201808.pdf

Peter Wohlleben: Az állatok érzelmi élete

Peter Wohlleben: Az állatok érzelmi élete
Park Könyvkiadó, Budapest 2017. 232 p.
Ford.: Balázs István
Raktári jelzet: E 007522, E 010914

Túlbuzgó állatvédők, elmebeteg delfinek, hazudós kakasok és életük végéig gyászoló varjak. A könyvben történeteken keresztül próbálja bebizonyítani az erdészként dolgozó író a maga szerény stílusában, hogy az állatok (és a növények, mert szeretett témájától nehezen szabadul) cselekedeteikben és gondolkodásukban gyakran közelebb állnak hozzánk, mint hinnénk.
Saját tapasztalatokat oszt meg saját háza tájáról (a népes állatseregletről), az erdőből és összegyűjtött anyagokat, tudományos publikációkat. Ezek gyűjteménye a könyv végén fellelhető.

CsT

A könyvtárban itt található.

2018. november 29., csütörtök

Törökbálinti raktári kérések átvétele pénteken

Kedves Olvasóink!

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a törökbálinti raktárunkból november 29-én (csütörtökön) kért könyveket november 30-án (pénteken), technikai okok miatt, csak 14 óra után tudják átvenni a KSH Könyvtárban.

Megértésüket és türelmüket köszönjük!

KSH Könyvtár

Családi társasjátékklub decemberben a könyvtárban


Kedves Olvasóink!

A KSH Könyvtár és a homoludens.hu Egyesület ingyenes társasjátékklubja hétfőnként 16 és 19 óra között várja sok szeretettel a kicsiket és nagyokat a Thirring teremben decemberben is.

Helyszín: KSH Könyvtár, Thirring Lajos terem, 1024 Budapest, Keleti Károly utca 5.

Időpontok: december 3., december 10. és december 17.

Wilhelm Lübbecke: Leningrád kapujában. Az Észak hadseregcsoport katonájának története.

Wilhelm Lübbecke: Leningrád kapujában. Az Észak hadseregcsoport katonájának története.
Ford.: Morczok Péter 
Hajja és Fiai Könyvkiadó, Debrecen, cop. 2018. 252. p.
Raktári jelzet: 655192

A második világháborús német katonai visszaemlékezések sorába illeszkedő kötet 2006-ban látott napvilágot angol nyelven, és a téma iránti szűnni nem akaró érdeklődés következtében idén magyarul is megjelent a Hajja és Fiai Könyvkiadó gondozásában. A mű Wilhelm Lübbecke, egykori Wehrmacht-tiszt, az Észak hadseregcsoport katonájának szemszögéből, és leírásai, tapasztalatai alapján mutatja be a keleti front harcait a Barbarossa hadművelet kezdetétől egészen a háború befejezéséig. Habár nem egykorú feljegyzések, hanem egy interjúsorozat képezi a munka alapját, a szerkesztő és az egykori katona is törekedtek az eseményeknek csakis a háború alatti személyes benyomások és élmények alapján történő ismertetésére. Lübbecke a háborút követően előbb a vasfüggönyön szökött át feleségével, ezt követően először Kanadában, majd végül az Egyesült Államokban telepedtek le. A szerkesztő kiemeli, hogy a kötet – és a szerző megnyilatkozásai – révén lehetőség nyílik az események német és amerikai megítélésének összevetésére, valamint talán az is kiolvasható a sorokból, miért és hogyan voltak képesek német katonák milliói kitartani a rezsim és a háború folytatása mellett.

HB

A könyvtárban itt található.

2018. november 28., szerda

Kézműveskedés a KSH Könyvtárban


Karácsonyváró kézműves foglalkozás a KSH Könyvtárban!

Karácsonyváró kézműves foglalkozást tartanak könyvtárosaink 4 és 10 év közötti gyermekek részére, akik utána a gyereksarokban kedvenc meséjük mellett pihenhetik ki magukat!

A foglalkozás ingyenes, de regisztrációhoz kötött annak érdekében, hogy megfelelő mennyiségű alapanyaggal készülhessünk.

Helyszín: KSH Könyvtár Bibó István terem, 1024 Budapest, Keleti Károly utca 5.

Időpont: 2018. december 4. (kedd) 16 és 18 óra között.

Billnitzer Ernő: Két világháború emlékei

Billnitzer Ernő: Két világháború emlékei
Akadémiai Kiadó, Budapest, 2017. 283 p.
Raktári jelzet: E 005534

A 20. század közismert eseményeit a korszak egy kevésbé ismert szereplőjének életútján keresztül követheti végig az olvasó, ha kezébe veszi Billnitzer Ernő memoárját. Az alárendeltjei által szeretetteljesen csak Bill apónak nevezett tábornok az Osztrák–Magyar Monarchia katonájaként kezdte pályafutását, az összeomlást követően belépett a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregébe, majd a Magyar Királyi Honvédség tisztjeként harcolt a II. világháborúban. A két világháború között jelentős szerepet játszott a rohamtüzér csapatnem kialakításában, sőt Budapest ostroma idején ő vezette a városból kitörő rohamtüzér egységeket.
Hozzáférhető írásos források híján emlékezetből írta meg életének történetét, amelyet Bonhardt Attila, a Hadtörténelmi Levéltár és Irattár igazgatója rendezett sajtó alá és látott el bőségesen jegyzetekkel. A kötetet különösen érdekessé teszi, hogy írója nem csupán közli, hanem egyúttal értelmezni is próbálja a korszak sorsfordító történéseit, így például a Monarchia tisztjeinek szerepvállalását a Vörös Hadseregben, vagy a fegyveres erők Szálasi hűségére térését a sikertelen kiugrást követően.

Derzsy Márk

A könyvtárban itt található

2018. november 26., hétfő

Nyitvatartásunk december 1-jén

Kedves Olvasóink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy könyvtárunk 2018. december 1-jén (szombaton) 8 órától 14 óráig tart nyitva.

Köszönjük megértésüket!

KSH Könyvtár

Jean M. Twenge: iGeneráció

Jean M. Twenge: iGeneráció
Ford.: Hadarcsik Piroska
Édesvíz Kiadó, Budapest 2018. 414 p.
Raktári jelzet: 654262

I mint internet… Ezzel az egyetlen szóval teljesen beazonosítható az 1995 után született generáció. Az internet szoros, olykor kesze-kusza világában nőttek fel, szocializálódtak. Nem ők alkalmazkodnak a világhoz, hanem a világot alakítják, kötik magukhoz. Teljes életüket áthelyezték az internet világába, már nem a nagybetűs Életet akarják megismerni, hanem olyan információt szerezni, amelyet saját maguk fejlődésében fel tudnak használni. Nincs könnyű dolguk sem nekik, sem a körülöttük élőknek. Rejtélyes, érdekes, kutatni való generáció. Így gondolta ezt a könyv szerzője, Jean M. Twenge is, aki a San Diegó-i Állami Egyetemen tanít pszichológiát, és közel huszonöt éve kutatja a generációs különbségeket. Átfogó vizsgálata során négy nagyobb, országosan reprezentatív felmérésből (11 millió amerikait vizsgáltak meg az 1960-as évekből kezdődően) merítve gyűjtött adatokat. A jelen könyvben osztja meg velünk feltáró munkájának eredményét, azzal a céllal, hogy megismerjük, megértsük és persze elfogadjuk „a felnőtté válás kapujában toporgó” generáció gondolkodásmódját, álmait, céljait.

K.R.

A könyvtárban itt található.