2018. január 31., szerda

Február 6-án kézműveskedéssel várjuk a gyerekeket


Kedves Olvasóink!

Farsangi kézműves foglalkozást tartanak könyvtárosaink 2018. február 6-án, kedden, 16 és 18 óra között 4 és 10 év közötti gyermekek részére. A foglalkozás ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött annak érdekében, hogy elegendő alapanyag álljon a gyerekek rendelkezésére.

Szeretettel várunk mindenkit!

KSH Könyvtár
2017. január 18-án, a Kölcsey Ferenc Olvasókör, a Könyvtárellátó és a KSH Könyvtár szervezésében került megrendezésre Gereben Ferenc könyvbemutatója könyvtárunkban.

http://www.gondolatkiado.hu/bdquo-most-minden-valamirevalo-ferfinek-itt-a-helye-rdquo-egy-els-vilaghaborus-csaladi-dokumentumegyuttes-vallomasai-1914-ndash-1918





Rendezvényeinkről, új könyveinkről, fontos híreinkről rendszeresen tájékoztatjuk olvasóinkat hírleveleinkben, melyre feliratkozhatnak a ref@ksh.hu e-mail címen, telefonon a +36-1-345-6036-os számon vagy személyesen a könyvtárban.


 – brie –

2018. január 30., kedd

Társasjáték februárban is!


Februárban is szeretettel várunk minden játékos kedvű felnőttet és gyereket a KSH Könyvtár és a homoludens.hu Egyesület közös szervezésében hétfőnként megrendezésre kerülő Családi Társasjátékklubban.

Liane Moriarty: A hipnotizőr szerelme

Liane Moriarty: A hipnotizőr szerelme
Pioneer Books, Budapest 2016. 416 p.


Ellen ​professzionális hipnoterapeuta, aki úgy hiszi, tudja, milyenek az emberek. Felismeri a motivációikat, a problémáik mögött rejlő lélektani okokat, és segít megtalálni a megoldást. Élete végre minden területen jól alakul: újdonsült kapcsolata Patrickkel rendkívül reménykeltőnek tűnik. A férfinak azonban nem egyszerű a sorsa: néhány éve megözvegyült, egyedül neveli a fiát, ráadásul legutóbbi szerelme megszállottan zaklatja őt. Ellen szeretne mindent megtudni a zaklatóról, és nem is sejti, hogy valójában már nagyon is ismeri őt…

„Kellemesen humoros, finoman megrendítő, mégis megnyugtató történet csalódásról és megbocsátásról… Moriarty stílusa lefegyverző: egyszerre pezsdítően eszes és mélységesen lélektani. Átmelegít.” (USA Today)

„Az első három fejezet megírása után azt gondoltam, hm…, ez bizony thriller. S bár a regénynek vannak thrillerhez méltó elemei, A hipnotizőr szerelme valójában egy napjainkban játszódó történet, amely a jó és a rossz között húzódó bizonytalan határterületekről, illetve azokról a határvonalakról szól, amelyeket átlépünk a szerelem érdekében.” (Liane Moriarty)

Liane Moriarty (1966) az első ausztrál szerző, akinek a könyve a New York Times sikerlistájának első helyén debütált. A férjem valamit titkol című regényéből – melyet 2003-ban az Amazon legjobb könyvének választottak – több mint 3 millió kelt el világszerte, és több mint 40 nyelvre fordították le. Big Little Lies című regényéből – mely hamarosan magyarul is olvasható – csak az Egyesült Államokban 1 millió példányt adtak el, és az HBO sorozatot is készít belőle Nicole Kidman, valamint Reese Witherspoon főszereplésével.

2018. január 29., hétfő

A KSH Könyvtár februári kiállítása


Kedves Olvasóink!

Minden érdeklődőt szeretettel várunk a KSH Könyvtárba, Demeter Attila kiállításának megnyitójára 2018. január 30-án, 17 órai kezdettel.

A kiállítás február végéig megtekinthető nyitvatartási időben a könyvtárban.

Számok és történelem – A KSH Könyvtár régi-új sorozata

Régi-új sorozatunk első három kötete, Benda Gyula, Molnárfi Tibor és Hajpál Gyula egy-egy műve még 1973–ban látott napvilágot. Az azóta eltelt évtizedekben több történeti statisztikai sorozatot gondozott a KSH Könyvtár. A megújított „Számok és történelem” ezek legjobb tulajdonságait, a magyar történeti statisztikai kutatások legnemesebb hagyományait kívánja folytatni.


Sebők László (összeáll.): Az 1949. évi népszámlálás anyanyelvi és nemzetiségi adatai településenként  – Mother tongue and ethnicity data by settlements of the 1949 population census in Hungary
Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, Budapest 2014. 121 p.


A községi bontású anyanyelvi, nemzetiségi és felekezeti adatsorokat tartalmazó kötetek mindig is a magyar népszámlálások kitüntetett érdeklődéssel fogadott kiadványai voltak. Az 1949. évi népszámlálás anyanyelvi és nemzetiségi adatai azonban községi bontásban teljes egészében mind a mai napig nem jelentek meg, s ezen adatok nagy része ma csak a levéltárakban kutatható. Az anyanyelvi adatok egy részét a „Magyarország történeti statisztikai helységnévtára” című sorozat 19 megyei kötetében publikálták ugyan, de nem minden kategóriában, és már az 1950 utáni községegyesítések szerint. Ennél jóval nagyobb hiányosság, hogy Budapest kerületei és az 1950–ben hozzácsatolt települések adatait nem dolgozták fel és publikálták, miként a nemzetiségi adatsorokat sem. E kötet kiadásával a magyar történeti statisztikai tudomány és a népszámlálásokkal foglalkozó szakemberek számára az egyik legrégebbi és legjelentősebb elmaradást szeretnénk pótolni.
Kiadványunk külföldi használata céljából a tartalomjegyzéket, az előszót, a módszertani megjegyzéseket és néhány egyéb információt angol nyelven is közreadjuk.

A kiadvány megvásárolható könyvtárunkban.
További információt könyvtárunk honlapján, a Kiadványok menüpontban találnak az érdeklődők.

2018. január 26., péntek

Vas Gerebenre (Fürged, 1823. április 7. – Bécs, 1868. január 26.) emlékezünk

Voltak olyan évek, hogy Vas Gereben népszerűségben Jókaival vetekedett, és manapság már a nevét is alig ismerik. Rövid túlbecsülés után indokolatlan lebecsülés következett. És tulajdonképpen nem érthető, hogy miért kopott ki ennyire az olvasók köréből. Hiszen nagyon jóízű, kitűnő humorú, gazdag képzeletvilágú, igazi szórakoztató író, aki nagyon sok részletmozzanatot örökített meg a XIX. század első felének magyar világából.

Vas Gereben (született Radákovits József, Fürged, 1823. április 7. – Bécs, 1868. január 26.) ügyvéd és hírlapíró.

Eredeti neve Radankovics (Radákovits) József. Apja Radankovics Mihály, aki herceg Batthyány Fülöp enyingi uradalmában előbb huszár, majd ispán volt. Anyja Fitos Júlia. Iskoláit a VI. osztályig 1838-ban Veszprémben fejezte be; onnét Pécsre ment a ciszterciek gimnáziumába,[1] hogy anyja kívánságára pap legyen; de erre nem került a sor, mert „dévaj társaságba keveredvén”, 1840. február 26-án kizárták. Apja ekkor a gazdasági pályára adta és gyakornokoskodott is pár évig; de mivel tiszttartóját versben és prózában csúfolta, 1842. április 1-jén meg kellett válnia az uradalmi szolgálattól, sőt atyját is nyugdíjazták, akinek költekezéseivel is nagy kárt okozott.

Jogásznak akart menni Győrbe, de arra az évre már elkésett. Ekkor Pápára ment, ahol írnokoskodott és csekély díjért zsidó fiúkat tanított; bejárt a főiskolába is mint benevolus auditor. Egy évi nyomorgás után megismerkedve egy Radákovits Bódog nevű gazdasági gyakornokkal, annak a bizonyítványait megszerezve, beiratkozott Győrben jogásznak, és el is végezte a jogot. Részt vett az ifjúság társadalmi szereplésében.
Golub Vilmos barátjával önképző társaságot alapított és Két garasos Tár című írott lapot adott ki, mely csípős tréfáiért nagy ismertségnek örvendett. Erős élceiért és tréfáért itt kapta a Vas Gereben nevet, melyet aztán kizárólag használt.
Dr. Kovács Pál buzdítása különösen nagy befolyással volt későbbi írói pályájára; feltűnést keltett az Életképekben Darázsfészek című humorisztikus vázlata (1844) és a Honderűben megjelent ünnepély leírása; egyszerre olvasott, népszerű író lett.

2018. január 25., csütörtök

Kemény István: Lúdbőr

Kemény István: Lúdbőr
Magvető Könyvkiadó, Budapest 2017. 228 p
.

„Ennek a könyvnek az anyaga válogatás a kétezres évek elejétől mostanáig született esszészerű írásaimból. Főleg költőkről, versekről, irodalomról, művészetről. És történelemről, politikáról, jövőképről, kivándorlásról. Szabadságról és egyenlőségről, fantasyről és sci-firől. Magyarországról és Európáról. Zrínyi Miklósról és Rejtő Jenőről. És egyéb összetartozó dolgokról.” - írta könyvéről a szerző.

Kemény István esszékötete megfogja az olvasót, gondolkodni valót ad neki.

– brie –

2018. január 24., szerda

Itojama Akiko: A tengeren várlak

Itojama Akiko: A tengeren várlak
Európa Kiadó, Budapest 2009. 218 p.


Itojama ​Akiko, a kortárs japán irodalom egyik legismertebb és legnépszerűbb képviselője 1966-ban született Tokióban, jelenleg Gunma megyében él (a főváros viszonylagos közelségében, de csendes helyen). A patinás Vaszeda Egyetem politikatudományi és közgazdasági karának elvégzése után egy iparvállalatnál kapott állást, megtapasztalta tehát a japán vállalatok működését, sőt áthelyezésben is bőven volt része: dolgozott Fukuoka, Nagoja és Takaszaki városában is. 2001-ben azután kilépett, és 2003-ban már íróként debütált a kötetben is szereplő Csak duma az egész című elbeszéléssel, amelyért megkapta a Bungakukai folyóirat új felfedezetteknek járó díját, és rögtön jelölték a legrangosabb japán irodalmi díjra, az Akutagavára is.

Itojama Akiko elbeszéléskötete meglepően szókimondó volt - ez valahogy taszított, de ugyanakkor nagyon is tetszett benne. Örülök, hogy a kezembe került – és még messze vagyok attól, hogy bármit is értsek a japán társadalomból, de ezzel a könyvel egy kicsit mégis bekukkanthattam a kulisszák mögé.
„Hálaadás a munkáért” – ez volt szerintem a legjobb.
Ajánlom a kötetet a távol-keleti kultúrák (ebben az esetben a japán kultúra) iránt érdeklődőknek; de ugyanakkor bárkinek, aki nyitott egy japán szerző elbeszéléskötete iránt.

A kötetben szereplő elbeszélések:
Hálaadás a munkáért
Zsákutcás eset
Csak duma az egész
NEET
A tengeren várlak

– Gwener –

2018. január 23., kedd

Ízelítő a KSH Könyvtár megvásárolható kiadványaiból

A statisztika történetei című sorozatunkban tudomány- és intézménytörténeti témájú monográfiákat, tanulmány- és szöveggyűjteményeket adunk közre. A statisztika történetei cím egyrészt az elbeszélhető, elbeszélendő históriák sokszínűségére, másrészt az egyazon problémakörrel, eseménnyel, életúttal kapcsolatban felmerülő számtalan legitim kérdés, megközelítés, szempont lehetőségére utal.

Faragó Tamás: Három évtized - A KSH Könyvtár történeti statisztikai kutatócsoportjának története (1954–1985)
Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, Budapest 2015. 270 p.

A kötet egy kicsiny, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának köpönyegében rejtőző kutatócsoport történetéről szól. E csoportról manapság már a történészszakma is keveset tud, holott a gazdaság- és társadalomtörténet terén fontos, a népességtörténetben pedig meghatározó szerepet játszott az 1956 utáni huszonöt évben. Ha a szerző személyes emlékekkel és tapasztalatokkal átszőtt szövegében és közölt dokumentumaiban elmélyedünk, plasztikus képet kapunk a tudományos kutatás Kádár-korszakbeli lehetőségeiről és annak határairól. A kutatócsoport története jól példázza azt, hogy e manapság gyakran meglehetősen egysíkúan bemutatott világban is volt lehetőség az önálló gondolkodásra és az egyéni cselekvésre, amennyiben az közvetlenül nem érintette a politika és az ideológia államilag szorosan ellenőrzött területeit.

Rózsa Dávid (főszerk.): Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből - Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig
Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, Budapest 2014. 807 p.

„Számtalanok a világ történetei” – és számtalanok a nemzetek, a családok, az intézmények, a tudomány történetei is. Kötetünk több mint négyszáz szereplőjének élete fél évezredet ölel át a Mohács körüli évtizedektől napjainkig. A statisztikát hivatásszerűen művelő szakemberek és előfutáraik mellett mindazok bekerülhettek válogatásunkba, akik egyéb szempontból jelentős (orvosi, mérnöki, biológusi, biztosításmatematikusi, büntetőjogászi vagy akár sporttörténészi) munkásságuk során alkotó módon használták fel a statisztikai módszereket, megkerülhetetlenek az adatok vizualizációjának történetében, vagy fontos szerepet játszottak a statisztikai kultúra hazai elterjesztésében, népszerűsítésében. Az életrajzgyűjteményt a magyar statisztika történetét bemutató tanulmánnyal, tematikus bibliográfiai összeállítással, tárgymutatóval és fényképekkel egészítettük ki.

További információt könyvtárunk honlapján, a Kiadványok menüpontban találnak az érdeklődők.

2018. január 22., hétfő

Georges Simenon: A vonat

Georges Simenon: A vonat
Agave Könyvek, Budapest 2017. 160 p.

"Marcel Féron átlagos életet él a ritkán lakott Ardennek kis falvainak egyikében egészen 1940. május 10-ig, amikor német tankok lépik át a belga határt. A férfinak a környezetéhez hasonlóan el kell hagynia az otthonát – a dél felé menekülő lakosság nagy része tehervagonokba zsúfolódik –, hogy szembenézzen azzal a „sorssal”, amelyre titokban mindig is várt. A zűrzavarban elszakad a családjától, és megismerkedik a fekete ruhás, szomorú Annával. Viszonyt kezd vele, de ekkor még nem sejti sem a nő hátterét, sem a vele való kapcsolat veszélyeit. Mégis vonzza a helyzet, amelyben úgy érzi, valódibb életet él, mint azelőtt." – olvasható a könyv fülszövegében.

A történet egészen különleges. Simenont legtöbben a krimik egyik kiválóságának ismerik, azonban nagyszerű lélektani regények is születtek tollából. Ez az egyik ilyen könyve. Bevallom, ha választás elé állítanának, hogy döntsem el, melyik műfajban alkotott nagyobbat, nem tudnék dönteni. Több lélektani regényét olvastam már, mint például Az özvegy című is. A vonat-ból és Az özvegy-ből is készült film, kiváló színészek szereplésével.

Jó olvasást!

– brie –

2018. január 20., szombat

Babits Mihály:  RÉGI SZÁLLODA

Van Budán egy vén szálloda,
abban van egy öreg szoba,
papir helyett faburkolat
lepi magassan a falat;
itt minden barna és aszú,
vén bútorokon rág a szú.
És e szobán ül egy titok,
melyet ki tudja, hogy tudok?
s nem babonából, Istenem!
de nem hálnék meg benne, nem!
Itt hajdan gyilkosság esett –
és a sötét faburkolat
alatt
nesz nélkül bomlik a hulla.

Itt minden barna és aszú,
vén bútorokon rág a szú.
Itt hajdan gyilkosság esett,
mit a törvény se keresett,
mert messziről az áldozat
jött és magával pénzt hozott,
s nem volt környéki ismerőse:
kirabolá a vendéglőse,
s meggyilkolá s elhantolá
a fal alá, a fa alá,
jól illeszté a barna deszkát,
míg neje tartotta a gyertyát
s bár saját kőmüvesse volt,
a tábla rejti, mit vakolt –
és a sötét faburkolat
alatt
nesz nélkül bomlik a hulla.

És e vendéglős unokája
ma gazdag polgár s közbecsült,
s a szálloda legtöbb szobája
már megmodernigényesült;
de – bár nehányban – megmaradt
a régi bútor s burkolat,
melyekre ha kigyúl a villany,
otthontalan vendégül villan.
S sok vendég ottan költözik,
vetkőzik, meghál, s öltözik
vagy meglakik, hosszabban is,
minden szobában… abban is,
s nem sejtenek tragédiát –
és a sötét faburkolat
alatt
nesz nélkül bomlik a hulla.

S nem sejtenek tragédiát!
S jön a grizettel a diák,
ki őt először ölelé…
Ez lesz a chambre séparée. –
Ó édes élet, ifju kor,
midőn szeszünknek színe forr,
bár minden perc vaskörmü szem,
mely a lejtő felé viszen,
mint fogaskerekű vonat…
mért szállna erre gondolat?
Ma ifjak vagyunk. S hajt a vágy!
Meleg a szoba, kész az ágy. –
De milyen ágy? De mily szoba? – -
Milyen hát? Régi szálloda.

Vagy feljön a vidéki polgár,
s utazva gyermekes család:
az apa Pesten többször volt már,
fia mindent csodálva lát,
az anya fáradt, feje fáj. –
Vagy lányos ház jön. Itt a bál,
és Pesten drágák a szobák.
Vagy, Szent Istvánra, vén slovák.
Vagy Bécsből könyvben utazó
kereskedelmi utazó.
Avagy eladni gabonáját
derék szorgalmas gazda jön:
számolva rágja garaskáját,
hogy tékoz fiának legyen. –
És a sötét faburkolat
alatt
nesz nélkül bomlik a hulla.

Nesz nélkül! Ó mi lenne, ha
egyszer mind nesszel bomlana
s a rothaj hangot költene?
Minő hangverseny? Mily zene?
Szárnyalva a világon át?
Tulzengve az élők zaját?
Nyögő, csikorgó hangelem,
melyben fulóznánk szüntelen,
s kerék csikorg, kopik a tengely –
szférák zenéje! zenetenger! –

Mi volt ez? Szörnyű! – Ah, ne félj!
Ne gondolj erre! Küzdj, remélj:
csak ablak zörge. Alszanak:
Nesz nincs, s temetve rab a szag.
Közel vagy távol: egyre megy,
a végtávolság mindig egy.
Jó gazda, számláld pénzedet,
vén bűnös, élvezd vétkedet:
nézzünk körül nyujtózva, bátran,
ha már megszálltunk e világban.
Te is fiú, tanulj, csodálj!
Leány, mulass! Tiéd a bál!
– Kinek bál, kinek ispotály. –
Élvezz te is, s ne únd roué:
ma még, ma még a gyönyöré,
holnapra vár más szeparé,
hol majd fehér kőburkolat
alatt
nesz nélkül bomlik a hullád.

FOTO: FORTEPAN / Fortepan

2018. január 19., péntek

2017. január 17-én Szépírók a KSH Könyvtárban sorozatunk keretében Jász Attila és Tóth Imre volt Bán Magda vendége könyvtárunk Bibó Istvánról elnevezett termében.
Sokan voltak kíváncsiak a beszélgetésre.

Jász Attila (Szőny, 1966. március 26.) magyar költő, szerkesztő, esszéíró. 1989 óta publikál. 1989–1993 között az Eszterházy Károly Főiskola diákja volt. 1993 óta a tatabányai Új Forrás szerkesztője és főszerkesztő-helyettese, 2010-től főszerkesztője. A Szépírók Társasága érdekvédelmi szövetség tagja.
http://www.szepiroktarsasaga.hu/tagjaink/J%C3%A1sz_Attila

Tóth Imre (Zalaegerszeg, 1966. július 2. –) magyar költő, szerkesztő, könyvtáros. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett diplomát. 1988 óta dolgozik a Deák Ferenc Megyei Könyvtárban.
2003 óta a Pannon Tükör folyóirat munkatársa, majd rovatvezetője, 2017-ben online szerkesztője.2011-ben Zalai Prima Primissima-díjra jelölték irodalom kategóriában.
Tagja a Szépírók Társaságának és a Magyar PEN Clubnak.
A kert és más novellák című kötete 2015-ben elnyerte a Magyar Írószövetség és a Canon digitális könyvnyomtatási pályázat díját.
http://www.szepiroktarsasaga.hu/tagjaink/T%C3%B3th_Imre




Rendezvényeinkről, új könyveinkről, fontos híreinkről rendszeresen tájékoztatjuk olvasóinkat hírleveleinkben, melyre feliratkozhatnak a ref@ksh.hu e-mail címen, telefonon a +36-1-345-6036-os számon vagy személyesen a könyvtárban.

 – brie –

Január 22-e A magyar kultúra napja

A magyar kultúra napja tiszteletére sok helyen és színes programok várják az érdeklődőket. A budapesti művelődési házak programjait ajánljuk most figyelmükbe. Kiemeltünk néhány eseményt, a teljes listát az itt található honlapon érhetik el.

A Magyar Kultúra Napja 2018. – a budapesti művházakban
http://www.bmknet.hu/fovarosi-muvelodesi-hazak-kiemelt-rendezvenyei/8691-magyar-kultura-napja2018-a-budapesti-muvhazakban

Újpesti Kulturális Központ - Ifjúsági Ház (1042 Budapest, István út 17-19.)
Időpont: 2018. január 20. (szombat) 18.00 óra - A Bem Táncegyüttes folklór előadása a Magyar Kultúra Napja alkalmából
A belépés ingyenes!

Józsefvárosi Galéria és Rendezvényközpont (1085 Budapest, József krt. 70.)
Időpont: 2018. január 22. (hétfő) 18.00 óra - A Józsefvárosi Zenebarát Kör hangversenye
A MAGYAR KULTÚRA NAPJA ALKALMÁBÓL
Műsoron:
Kölcsey Ferenc: Himnusz
Részletek Erkel Ferenc operáiból, régi magyar dalok, virágénekek, magyar operett és – filmdalok
Előadók: Bartha Eszter, Ihring Anna, Kecskés Sándor, Kozári János, Ormándi József, Portisch Lajos, Tarnai Dávid, Zöld Ildikó (szerkesztő – műsorvezető)
Zongorán közreműködik: Hosmann Erzsébet
A belépés ingyenes!

Budapesti Művelődési Központ (1119 Budapest, Etele út 55/A.)
Időpont: 2018. január 22. (hétfő) 18.00 órától - Ének a semmiről – a Magyar Kultúra Napja a BMK-ban
Meghívjuk Önt és kedves Barátait A Magyar Kultúra Napja alkalmából Ének a semmiről c. irodalmi délutánunkra. Kosztolányi Dezső versei és prózarészleteit M. Koltai Judit, a Budapesti Versmondó Klub tagja adja elő.
A belépés díjtalan!

Vigyázó Sándor Művelődési Ház (1173 Budapest, Pesti út 113.)
Időpont: 2018. január 20. (szombat)

    17.00 órától - Bánkuti István szobrászművész „Kapcsolódások” című kiállításának megnyitója
    A kiállítást megnyitja: Ilosfai Krisztián festőművész
    Közreműködik: Makrai Pál színművész
    18.00 órától - PALYA BEA ÉS SZOKOLAY DONGÓ BALÁZS DUÓMŰSORA

A belépés díjtalan!

Időpont: 2018. január 21. (vasárnap) 10.00 órakor - Kokopelli Jazz Matiné – gyerekeknek szóló jazzkoncert a magyar kultúra napja tiszteletére
Improvizáció; hangszerbemutató; interaktív közös zenélés a gyerekekkel.

Közreműködik:
Vörös Niki – ének; Vörös László – zongora;
Bögöthy Ádám Viktor – bőgő; Jeszenszky György – dob;
Strausz Eszter – fuvola, szoprán szaxofon;
Sélley Szabolcs –alt szaxofon; Balogh Lázár – harsona
A belépés díjtalan!
Ajánlott egy éves kortól.

A koncertekről felvétel készül.

Ferenczi Izsó (1881. július 19. – 1958. január 19.)


60 ezelőtt ezen a napon hunyt el Ferenczi Izsó, statisztikus, iparpolitikus, a KSH könyvtárának vezetője. Széles körű közgazdasági ismereteinek köszönhetően tehetségét elsősorban a külkereskedelmi statisztika terén kamatoztatta, de 1904–1905 folyamán a hivatal könyvtárnokaként, 1917-ben a könyvtári katalógus szerkesztőjeként is működött. Hivatali pályafutása során előbb az áruforgalmi osztályon töltött be helyettes vezetői, majd a külkereskedelmi osztályon vezetői pozíciót. 1918. február 7-én áthelyezték a kereskedelemügyi minisztériumba, amelynek a következő évben osztálytanácsosa lett. 1921-től az önálló vámtarifatörvény kidolgozásáért felelt, amelyet végül 1924. augusztus 3-án cikkelyeztek be. A Horthy-korszak iparpolitikájának meghatározó alakjaként rendszeresen képviselte a magyar kormányt különböző nemzetközi közgazdasági konferenciákon. Miniszteri biztosként felügyelte a Magyar Külkereskedelmi Intézetet. 1938-ban a kereskedelemügyi minisztérium külkereskedelmi ügyosztályának vezetője lett. Szakirodalmi munkái a magyar külkereskedelem és vámpolitika kérdéseit járják körül. Ő írta az ország 1912 és 1914 közötti külkereskedelmi forgalmáról kiadott hivatalos közlemények bevezet ő értekezését. Előadott az Magyar Közgazdasági Társaság 1922-es, az új autonóm vámtarifának szentelt és 1927-es, Kereskedelmi mérlegünk passzivitása című ankétján is. Magyar Statisztikai Társaság-székfoglalóját a vámtarifák nómenklatúrájának nemzetközi egységesítéséről tartotta 1930-ban. A Magyarország közgazdaságát és pénzügyeit bemutató évkönyv, az Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch kereskedelempolitikai fejezetének szerzője volt 1925 és 1938 között. Írásaiban és előadásaiban a magyar vámrendszer elsődleges feladataként a hazai ipar védelmét jelölte meg.

Forrás: Rózsa Dávid: Ferenczi Izsó. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 208–209. p.  

2018. január 18., csütörtök

Új könyveink

Kedves Olvasóink!

Új, idegennyelvű könyveinkből találnak válogatást könyvtárunk folyosóján lévő vitrinünkben. A könyvek kölcsönözhetőek, igény esetén kérje a könyvtáros segítségét.

Jó olvasást!

Földművelésügyi miniszter a II. kerületből

A KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt dr. Fehér György történész, egyetemi tanár, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum korábbi főigazgatója Darányi Ignác élete (1849–1927) című művének beszélgetéssel egybekötött bemutatójára 2018. január 24-én (szerda) 17 órára.

2018. január 17., szerda

Rhys Bowen: Holttest a fürdőkádban
Lettero Kiadó, Budapest 2017. 416 p.

A harmincas évek Nagy-Britanniájában játszódó történet főhőse egy családjából kitörtni vágyó arisztokrata lány, a huszonegy éves Georgie, aki hatalmas lépésre szánja el magát: a család ősi fészkéből a család londoni palotájába költözik. Mivel apanázsát bátyja megvonta tőle a nehéz anyagi helyzetükre hivatkozva, a lánynak magának kell boldogulnia abban az életben, amit csak most kezd megtapasztalni a maga valóságában. Munkát vállal!
Mindezt az írónő szórakoztató formában tálalj, miközben ízelítőt kaphatunk a brit arisztokrácia viselt dolgairól, neveltetéséről, viselkedési szokásairól.
Persze egy krimiből nem hiányozhat a holttest sem (ezt is megkapjuk), amiből érdekes bonyodalmak is származnak.

A történet lendületes, igazán humoros és valóban szórakoztató, az olvasó nem is veszi észre, mennyit haladt az olvasással. A több, mint négyszáz oldalas könyv akár félnapos olvasmány is lehet a szórakozásra vágyó érdeklődőknek.

Jó olvasást!



– brie –

2018. január 16., kedd

A nagy londoni pestisjárvány és a nagy londoni tűzvész

Korábban már ajánlottuk olvasásra Mary Hooper könyvét, a Édességek kicsiny boltjá-t, amely történet az 1665-ös nagy pestisjárvány idején játszódik. A könyvnek folytatása is van, az egy évvel később, 1666-ban játszódó Szirmok a hamuban című regény. A címből már sejthető, hogy ennek a Hooper-regénynek a cselekménye a londoni tűzvész idején játszódik.
Mindkét könyv megtalálható a KSH Könyvtárban is.átvehető a Kölcsönzésben.

A témához (a pestisjárványhoz és a tűzvészhez) kapcsolódik még egy könyv, amit szívesen ajánlok az érdeklődőknek. Daniel Defoe könyve, A londoni pestis című regény, ami több példányban is elérhető, szintén a törökbálinti raktárból bekérhető formában.

Jó olvasást!

- brie -