2018. február 28., szerda

A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2016

A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2016. Közread. a Központi Statisztikai Hivatal. Budapest 2017. 233 p.

A 2007 óta kétévente publikált KSH kiadvány a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos adatokat közöl. Négy fejezetben összesen 103, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia 2012-2024 (NFFT) által meghatározott emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrásra vonatkozó jelzőszámot taglal.
Az első kötetek az Eurostat indikátorrendszerének hazai adaptációját és hazai sajátosságokkal való kiegészítését célozták meg. A korábbi kötetek három fő témáját (környezet, társadalom, gazdaság), most először új szerkezetben 4 váltotta, 26 emberi, 13 társadalmi, 41 környezeti és 23 gazdasági indikátorral, amelyek közt találunk adatokat demográfiával, életkörülményekkel, egészséggel, oktatással, anyagi biztonsággal, társadalmi aktivitással, éghajlat, élővilág, energia, hulladék és anyagáramlással, gazdasági kapcsolatokkal vagy a foglalkoztatottsággal kapcsolatban.
A kötet nagyrészt 1995 utáni adatokat tartalmaz.

A kiadvány elérhető online a KSH Kiadványtárában az alábbi linken: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/fenntartfejl/fenntartfejl16.pdf

Orlicsek József (1921. december 7. – 1988. február 29.)

30 évvel ezelőtt hunyt el Orlicsek József, statisztikus, helynévkutató. 1949-től foglalkozott településstatisztikai kérdésekkel. 1959-ben kidolgozta a községfejlesztési alapra vonatkozó adatgyűjtés és tájékoztatás módszertanát, megszervezte az ipari dolgozók ingavándorforgalmának megfigyelését, 1960-tól pedig az ország települései statisztikai helyzetképének megrajzolásán dolgozott. Ennek eredménye lett a községek 1960 és 1964 közötti főbb adatainak elemző tanulmánnyal ellátott gyűjteménye, amely rendszerezetten tartalmazta a hazai településhálózat fontosabb közigazgatási, funkcionális és fejlettségi adatait az elérhető statisztikai és igazgatási adatforrások alapján. Orlicsek jelentős szerepet játszott az 1967–1968-ban végrehajtott államigazgatási tevékenységi adatgyűjtés előkészítésében és végrehajtásában. E felvétel volt az első, amely statisztikai adatokkal szolgált a tanácsi hatósági munkáról. Később részt vett a tanácsi és az országgyűlési választási statisztika megszervezésében.

A helynévkutatás egyik legjelentősebb hazai szakértője volt. Gondozta a népszámlálási felvételek alapján készített helységnévtárakat és az ország településeinek és külterületi lakotthelyeinek nevét, jogállását, közigazgatási hovatartozását, lélekszámát, illetve a terület- és névváltozásokat rögzítő helységnévkönyveket. 1977 és 1982 között közreműködött a Magyarország földrajzinév-tára című húszkötetes kiadvány megjelentetésének előkészítésében, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Országos Földügyi és Térképészeti Hivatala mellett tanácsadó testületként szolgált földrajzinév-bizottság szakértőjeként.

Forrás: Nádudvari Zoltán: Orlicsek József. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 547–548. p. 

2018. február 27., kedd

Német városok ingyenes tömegközlekedéssel kísérleteznek a légszennyezés csökkentése céljából

Német városok ingyenes tömegközlekedéssel kísérleteznek a légszennyezés csökkentése céljából

German cities to trial free public transport to cut pollution
Philip Oltermann & hírügynökségek


A tömegközlekedés rendkívül népszerű Németországban, 10,3 milliárd utassal 2017-ben. Az ingyenes tömegközlekedéssel kapcsolatos terv a közúti forgalom csökkentésére irányuló erőfeszítés része.

Németország nemrégiben a közúti forgalom csökkentése érdekében a tömegközlekedés ingyenessé tételének radikális javaslatával állt elő. Mindez két évvel azután, hogy a Volkswagennél kirobbant az ún. „dieselgate”, a károsanyag-kibocsátási botránya, amely felháborodási hullámot indított el az autóiparban, gazdasági ágazat, amely a német jólét egyik alapköve.
„A tömegközlekedés ingyenessé tételét fontolgatjuk a személygépkocsik számának csökkentése érdekében” - írta három miniszter, köztük a környezetvédelmi miniszter, Barbara Hendricks az EU környezetvédelmi biztosának, Karmenu Vellának címzett levelében.
„Németország számára a legfontosabb prioritás a levegőszennyezés elleni hatékony küzdelem minden további késedelem nélkül” - tették hozzá a német miniszterek.
A javaslatot még ebben az évben, legkésőbb az év vége fele fogják tesztelni öt városban, beleértve Bonnt, a korábbi fővárost és Essen és Mannheim iparvárosát is. Az ingyenes utazáson kívül, az egyéb javasolt intézkedések további korlátozásokat tartalmaznak a buszok és a taxik kibocsátására, az alacsony kibocsátású zónákra, vagy az autómegosztó rendszerek támogatására vonatkozóan.
Sürgős cselekvésre van szükség, hiszen Németország és további nyolc EU-tagállam – köztük Spanyolország, Franciaország és Olaszország – a január 30-i határidőre nem érte el a nitrogén-dioxid és részecskeszennyezésre vonatkozó EU-s határértékeket.
Az életveszélyes szennyezés több mint 130 várost érint Európában, 400.000 halálesetet okozott, és az Európai Bizottság szerint az egészségügyi kiadások az Unió 20 milliárd eurójába kerülnek évente.
Azokat az országokat, amelyek nem tartják be az EU-s levegőminőségi határértékeket, perelhetik az Európai Bíróságon, az EU legfelsőbb bíróságán, amely bírságot szabhat ki a tagállamokra.
A levegő minősége az elmúlt év során, Brüsszel nyomása nélkül is Berlin legmagasabb prioritást élvező céljai közé lépett elő, ugyanis a manipulált kibocsátási adatokkal kapcsolatos aggályok átterjedtek más autógyártókra is, miután a Volkswagen 2015-ben bevallotta, hogy világszerte csaltak 11 millió jármű kibocsátási tesztelésekor.
Olyan gyáróriások, mint a BMW, a Mercedes-Benz anyavállalata, a Daimler, és a világ legnagyobb autógyártója, a Volkswagen megállapodtak abban, hogy 250 millió eurót fizetnek egy, milliárd eurós nagyságrendű alapba a helyi közlekedés fejlesztése érdekében.
A kormánynak „gondoskodnia kell arról, hogy az autógyártók finanszírozzák az ingyenes közlekedésre vonatkozó sürgősségi intézkedést,” hangsúlyozta a Greenpeace, hozzátéve, hogy a városokban a több parkoló és az autópályadíj is csökkenthetné a városi közlekedést.
A tömegközlekedés igen népszerű Németországban, az utóbbi 20 évben a folyamatosan növekvő utazások száma 2017-ben elérte a 10,3 milliárdot. A többi, nagyobb európai országhoz képest a jegyek olcsóbbak: Berlinben egy jegy ára 2,90 euró, míg a londoni metrójegy 4,90 fontba (5,50 euró) kerül.
A javaslat által érintett városok azonnal reagáltak és arra figyelmeztettek, hogy további tervezésre van szükség, hogy az ingyenes utazási projekt sikeres lehessen. „Nem tudok olyan autógyártóról, amely képes lenne szállítani a szükséges számú elektromos buszt”, hogy kielégítse a megnövekedett keresletet abban az esetben, ha a szállítás ingyenessé válna – nyilatkozta Ashok Sridharan, Bonn polgármestere a DPA hírügynökségnek.
Eközben a Német Városok Szövetségének vezetője, Helmut Dedy arra figyelmeztetett, hogy „egyértelmű nyilatkozatot várnak arról, hogy a szövetségi kormány hogyan finanszírozná az ingyenes tömegközlekedést”.
A minisztereknek „újra kellene gondolniuk a tervet a berlini metrón reggel 7.30-kor,” kommentálta a Die Welt. „A következtetés egyértelmű lenne: több metró kocsi, több személyzet, és lehet, hogy jól jönne néhány további metróvonal is.”

Forrás: The Guardian, 2018. február 14., szerda
https://www.theguardian.com/world/2018/feb/14/german-cities-to-trial-free-public-transport-to-cut-pollution
Fordította: B.M.

2018. február 23., péntek

Hoós János (1938. február 23. – 2014. május 15.)

80 évvel ezelőtt született (február 23.) Hoós János, közgazdász, egyetemi tanár, gazdaságpolitikus, a KSH elnöke. Pályája első évtizedeiben elsősorban a gazdasági tervezés, a népgazdasági mérlegek és a beruházások kérdéseivel foglalkozott. Az 1980-as évek gazdasági reformjainak ösztönzői közé tartozott. Az 1990-es évek elejétől kutatásaiban és az oktatásban megkülönböztetett figyelmet fordított a közösségi gazdaságtan és a kormányzás kérdéseire, a globalizáció hatásaira, az európai uniós csatlakozás kérdéseire. Ezeken a területeken is különösen a magyar gazdasági felzárkózás esélyeit, lehetőségeit elemezte. Számos folyóiratcikke, magyar és angol nyelvű könyve jelent meg az ezredforduló után. Egyik utolsó írásában azt elemezte, miként rendeződik át a globalizáció, a nemzeti szuverenitás és a demokrácia viszonya, és rámutatott, hogy Magyarország felzárkózása a fejlett országokhoz nagyban függ attól, milyen válaszokat tud adni e viszonyrendszer problematikus pontjaira, feszültségeire.

Forrás: Rózsa Dávid – Sivák József: Hoós János. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 313–314. p. 

2018. február 22., csütörtök

Ambrus Zoltán (Debrecen, 1861. február 22. – Budapest, 1932. február 28.)

Ambrus Zoltán (Debrecen, 1861. február 22. – Budapest, 1932. február 28.) magyar író, kritikus, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Középiskoláit 1869 és 1877 között Nagykárolyban, majd Budapesten végezte. 1877 és 1881 között jogot végzett a budapesti egyetemen. De az irodalom jobban vonzotta, mint a jogtudomány, így már 1885–1886-ban a párizsi Collège de France-ban és a Sorbonne-on francia nyelvtörténeti és irodalmi előadásokat hallgatott. Hazatérve A Hét munkatársa lett. Írásokat közölt a Borsszem Jankóban is. 1900-tól az Új Magyar Szemle című lapot szerkesztette, és Voinovich Gézával a Klasszikus Regénytárt. 1917 és 1922 között a Nemzeti Színház igazgatója volt.

Tagja volt a Kisfaludy és a Petőfi Társaságnak. A századforduló magyar prózájának egyik kiemelkedő művelője, Gustave Flaubert, Guy de Maupassant, Anatole France követője volt. Finom lélektani megfigyeléseivel az új magyar színikritika megteremtője. A francia realista próza kitűnő fordítója és méltatója. A Nyugat alapítói közé tartozott.
Egyike az első íróinknak, akiknél a modern nagyvárosi lét jelenik meg. Önéletrajzi ihletésű nagyregénye, a Midás király (1891), amelyben a művészlét konfliktusait ábrázolja. A Giroflé és Girofla c. regénye (1901) a dzsentri életforma hanyatlását rajzolja meg.
Művei (regények és novellák) mintegy tizenhat kötetet tesznek ki. Egyéni hangvételű színikritikái, és a realista francia prózából készített fordításai is megőrizték nevét.

2018. február 19., hétfő

Téli olimpia a könyvtárban

A KSH Könyvtár dolgozói egy kisebb összeállítással készültek a téli olimpiára, amely megtekinthető a folyosói vitrinben.
A könyvek kölcsönözhetőek, kérje őket a könyvtárostól.


Totth Benedek: Az utolsó utáni háború

Totth Benedek: Az utolsó utáni háború
Magvető Kiadó, Budapest 2017. 259 p.

"Az utolsó utáni háború posztapokaliptikus kalandregény egy fiúról, aki egy sebesült amerikai deszantossal vág neki a senki földjének, hogy megkeresse halottnak hitt öccsét.
...
Vajon sikerül élve kijutniuk a városból? Mi vár rájuk a város határán túl? Mi tartja őket életben, ha már minden elpusztult?"

Totth Benedek (1977) műfordító, szerkesztő, író
Több mint ötven amerikai és angol regény jelent meg a fordításá, valamint novellák, képregények és forgatókönyvek is. 2014-ben jelent meg az első saját könyve, Holtverseny című regény a Magvető Kiadónál.

Néhány fontosabb fordítása:
Cormac McCarthy: Az út (The Road), Magvető Kiadó, 2010
Cormac McCarthy: Átkelés (The Crossing), Magvető Kiadó, 2012
Aldous Huxley: Szép új világ (Brave New World), Cartaphilus Kiadó, 2008
Aldous Huxley: Majmok bombája (Ape and Essence), Cartaphilus, 2008
Hunter S. Thompson: Rumnapló (The Rum Diary), Konkrét Könyvek, 2005
Chuck Palahniuk: Láthatatlan szörnyek (Invisible Monsters), Cartaphilus Kiadó, 2009
Chuck Palahniuk: Altató (Lullaby), Cartaphilus Kiadó, 2010
Dennis Lehane: Viharsziget (Shutter Island), Agave Kiadó, 2004, 2010
Iain M. Banks: Emlékezz Phlebasra (Consider Phlebas) Agave, 2005
Iain M. Banks: Fegyver a kézben (Use of Weapons) Agave Kiadó, 2006
Stephen King: Lisey története (Lisey’s Story), Európa Kiadó, 2008
Denis Johnson: Mindenki marad! (Nobody Move; Magvető, 2010)

Könyvei:
Holtverseny,  regény, Magvető , 2014
Az utolsó utáni háború, regény, Magvető, 2017

Díjai
Holtverseny című regénye kapta a legjobb első prózakötetért járó Margó-díjat 2015-ben.

2018. február 17., szombat

Kováts Zoltán (1930. június 25. – 2008. február 17.)

10 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Kováts Zoltán, történész, történeti demográfus, főiskolai tanár. A bonyolult és fáradságos, de számos későbbi népesedési folyamat megértését is elősegítő családrekonstrukciós módszert Magyarországon Andorka Rudolf mellett elsősorban Kováts Zoltán alkalmazta eredményesen. A történeti demográfiai kutatás eredményei lehetővé tették, hogy eljusson az aktuális népességfogyási folyamatok okainak feltárásához is. 1970-ben, néhány évvel a hazánkban, illetve Európában tapasztalható negatív népesedési változások megindulása után az országban az elsők között Kováts hívta fel a figyelmet e tendenciák várható következményeire. 1972-ben Hullámvölgyből hullámvölgybe? címmel írt cikkében a népesedéspolitikai intézkedések hatását vizsgálta, a nemzetközi összehasonlítások, a várható (és 1980-tól be is következett) népességfogyás veszélye, a munkaerő-utánpótlás fontossága szempontjait is figyelembe véve. Az 1980-as években már arról írt, hogy szinte lehetetlen lesz a magyarországi népesség elfogyásának megakadályozása. Történeti demográfiai munkásságának részeként továbbra is foglalkozott több megye és település népességtörténetével, egyebek mellett ugyancsak ilyen összefüggésekben szülővárosa Debrecen és a tanulmányainak, majd munkájának helyszínéül szolgáló Szeged népesedési viszonyaival. 1993-ban szerezte meg a történelemtudományok kandidátusa fokozatot. 1995-ben történt nyugállományba vonulását követően sem hagyott fel a tudományos munkával. Halála után, 2011-ben jelent meg az Ormánság népesedéstörténetéről írott könyve, amelyben a térség földrajzi és gazdasági jellemzőinek bemutatását követi a demográfiai viszonyok áttekintése, kitérve a népesedési folyamatok családdal, gyermekvállalással, etnikai és nemzetiségi viszonyokkal összefüggő sajátosságaira, majd településszintű és az egyes családokat bemutató adatolására

Forrás: Rózsa Gábor: Kováts Zoltán. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 424–425. p. 

2018. február 16., péntek

Vendégünk Fenákel Judit

A Kölcsey Ferenc Olvasókör, a Könyvtárellátó és a KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt 2018. február 22-én (csütörtökön) 17 órára. Az est vendége Fenákel Judit író, újságíró, akivel Király Kató, a Nyugdíjasok Budapesti Szervezete irodalmi tagozatának elnöke beszélget 1960 és 2007 között megjelent műveiről.

Mindenkit szeretettel várunk!

2018. február 15., csütörtök

Élet a titói Jugoszláviában

A Zentai Történelmi Levéltár és a KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt 2018. február 21-én (szerdán) 17 órára A titói Jugoszlávia levéltári forrásai című, hat kötetet magába foglaló sorozat beszélgetéssel egybekötött bemutatójára.

Az est vendége Fodor István, a Zentai Történelmi Levéltár igazgatója és Molnár Tibor, az intézmény főlevéltárosa.
Beszélgetőpartnerük Kovács Csaba történész-levéltáros, a KSH Könyvtár munkatársa.

2018. február 14., szerda

Deborah Moggach: Tulipánláz

Deborah Moggach: Tulipánláz
Művelt Nép Könyvkiadó, Budapest cop. 2017. 302 p.

illetve
Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest 2000. 237 p.


Lenyűgöző történet szerelemről, szenvedélyről, hatalomról és árulásról. A történet az XVII. századi Amszterdamban játszódik, ahol Sophia férje, Cornelis örömében és halhatatlansági vágyában megbízást ad egy ifjú festőnek, Jannak, hogy fesse meg a portréjukat. A fiatal feleség és a festő között azonban bűnös, de annál élvezetesebb szenvedély lángol fel. Csakhogy a vágyaik és az álmaik érdekében árulást és vakmerő hazárdjátékot kell űzniük.

A Tulipánláz egy letehetetlenül izgalmas, fordulatokban, érzelmekben gazdag regény, mely visszarepít minket a tulipánlázban égő Amszterdamba.

P. G.

2018. február 13., kedd

Február 11–18. Házasság hete

A Házasság hete alkalmából kollégáink érdekességekkel készültek könyvtárunk folyosóján, egyik vitrinünkben.


Rendkívüli nyitvatartás

Kedves Olvasóink!

Könyvtárunk 2018. február 23-án (pénteken) 11 és 16 óra között lesz nyitva. Megértésüket köszönjük.

KSH Könyvtár

Csáth Géza (Szabadka, 1887. február 13. – Kelebia és Szabadka közelében, 1919. szeptember 11.)

Csáth Géza, eredeti nevén Brenner József (Szabadka, 1887. február 13. – Kelebia és Szabadka közelében, 1919. szeptember 11.) magyar író, orvos, pszichiáter, pszichoanalitikus, zenekritikus, zeneszerző. Jász (Brenner) Dezső bátyja és Kosztolányi Dezső unokatestvére.

Brenner József és Decsy Etelka gyermekeként született Szabadkán, 1887-ben. Csáth anyja korán meghalt, főügyész apja későbbi feleségével együtt nevelte. Szenvedélyesen zenélő apja hegedűművészt akart nevelni belőle, de ő festő akart lenni. Alkotásvágya miatt nem volt türelme gyakorolni, festményeit pedig a rajztanára kinevette, és csak elégségesnek ítélte. Írásait viszont környezete már korán értékelte. A Bácskai Hírlap közönségének 14 éves korában mutatkozott be mint zenekritikus, de tizenhét éves koráig nagyon keveset írt. Nyolcadikos gimnazistaként Bródy Sándornak, a Jövendő akkori főszerkesztőjének küldte el A kályha című novelláját. Bródy biztatására kezdett komolyabban foglalkozni az írással.

1904-től, az érettségi után a Budapesti Orvosi Egyetemen tanult, az anatómia és az élettan lekötötte minden idejét. 1906-tól a Budapesti Naplóban jelentek meg írásai, de más lapokban is publikált. A Nyugatnak 1908-as alapításától munkatársa volt. Ugyanebben az évben jelent meg első novelláskötete, A varázsló kertje. 1909-ben szerezte meg orvosi diplomáját, majd Budapesten, a Moravcsik-féle Elme- és Idegkórtani Klinikán kezdett dolgozni gyakornokként. (Az épületben ma a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája működik, és márványtábla őrzi Csáth emlékét, amelyet 2005 szeptemberében Kéner Balázs újságíró, Csáth-kutató állított.)
Idegorvosi munkásságának kiemelkedő alkotása az Egy elmebeteg nő naplója, mely – saját naplóját leszámítva – egész munkásságának legnagyobb szabású darabja. Ebben egy paranoiás nő kórképét írta meg, amelyben a hagyományos pszichiátria és a pszichoanalízis szempontjai keverednek. Többek között ez a mű ihlette Szász János filmrendező Ópium – Egy elmebeteg nő naplója című filmjét, mely a 38. Magyar Filmszemlén négy díjat is nyert. Az alkotás irodalmi szakértője az emléktáblát állító Kéner Balázs volt.

2018. február 12., hétfő

Aino Havukainen - Sami Toivonen: Tatu és Patu, asztalhoz! Kézikönyv mindazoknak, akik valaha ettek már, éppen most esznek, vagy tervezik, hogy enni fognak
Cerkabella Könyvkiadó, Szentendre 2016. 118 p.


A Tatu és Patu sorozat legfrissebb kötete az evésről szól. Érdemes minden apró részletet megfigyelni! A furavári testvérpár számtalan rövid, képekkel illusztrált fejezetben mutatja be miért eszünk, mit eszünk, hogyan együnk. Olyan egyszerű folyamatokról is olvashatunk, mint a rágás; de nem ijednek meg egy kis temperált füstöltdévérkeszeg-mousse-szendvics malátás kenyérrel, avokádóhabbal és szarvasgombás olajban pácolt, salottahagymás belugalencse-zselével recepttől sem… Bizony fél kézzel és egy biciklisisakkal elkészítik… Hogy viselkedjünk az asztalnál? Mit érdemes enni, hogy egész nap jól érezzük magunkat? Milyen alapanyagokkal főzzünk, és hol lehet ezekhez hozzájutni? A válaszokat megtalálja mindenki a Tatu és Patu, asztalhoz! című tudományosan szórakoztató képeskönyvben.

A sorozat korábbi kötetei is megtalálhatóak a könyvtárban.

B. A.

2018. február 9., péntek

Ismét szépíró a KSH Könyvtárban

Kedves Olvasóink!

A KSH Könyvtár és a Szépírók Társasága szeretettel meghívja Önt Szépírók a KSH Könyvtárban című közös sorozatának rendezvényére 2018. február 14-én (szerdán) 17 órára.

Vendégünk Nagy Gabriella író, irodalomszervező. Az est háziasszonya Bán Magda szerkesztő.

Mindenkit szeretettel várunk

KSH Könyvtár

2018. február 8., csütörtök

A Yale legnépszerűbb kurzusának címe: Boldogság

A Yale legnépszerűbb kurzusának címe: Boldogság

Yale’s Most Popular Class Ever: Happiness
David Shimer


Január 12-én, alig néhány nappal a tárgyfelvételi felület megnyitása után, a Yale Pszichológia és a jó élet című kurzusára mintegy 300 hallgató jelentkezett. Három nap alatt ez a szám több mint kétszeresére nőtt. Újabb három nap elteltével mintegy 1.200 diák, pontosabban a Yale hallgatóinak majdnem egynegyede vette fel a tantárgyat.
A kurzus előadója Laurie Santos, 42 éves pszichológus professzor heti két előadásban azt próbálja megtanítani a hallgatóknak, hogyan élhetnek boldogabb, kielégítő életet.
„A diákok szeretnének megváltozni, boldogabb életet élni, és megváltoztatni az egyetemi kultúrát” ‒ nyilatkozta Dr. Santos egy interjúban. „Ha a Yale minden negyedik diákja részt vesz ezen a kurzuson, ha új, jó szokásokat látunk, például hallgatókat, akik több hálát mutatnak, kevesebbet halogatnak, több kapcsolattal rendelkeznek, akkor megalapozzuk az iskolai kultúra változását.”
Dr. Santos feltételezte, hogy a Yale diákjai érdeklődnek majd a kurzus iránt, ugyanis a középiskolában saját boldogságuk helyett arra koncentráltak, hogy bejussanak az egyetemre, és ez úgynevezett „mentális egészségi válsághoz vezet olyan helyeken, mint a Yale.” A Yale College Council 2013-as jelentése szerint a hallgatók több mint fele részesül mentális egészségügyi ellátásban egyetemi évei alatt.
Woo-Kyoung Ahn, a pszichológia alapképzés igazgatója szerint a hallgatók régóta igényelték, hogy a Yale pozitív pszichológia kurzust indítson, és nagyon meg volt elégedve Dr. Santos kurzusjavaslatával. Dr. Ahn, nagyszámú jelentkezőre számított, azonban senki sem számított ilyen nagy érdeklődésre.
A Pszichológia és a jó élet című kurzus a jelenleg beiratkozott 1.182 hallgatóval a Yale 316 éves történetében a legnépszerűbbnek számít. A korábbi rekordtartó előadást – Pszichológia és a törvény címűt – 1992-ben tartották, és körülbelül 1.050-en hallgatták Marvin Chun, a Yale dékánja szerint. A Yale legtöbb nagy előadása nem haladja meg a 600-as létszámot.
Az ilyen nagy létszámú kurzus kihívásokkal jár, az előadótermek biztosításától a szükséges 24 tanársegéd alkalmazásáig. Mivel a Pszichológia tanszéken nem állt rendelkezésre ennyi munkatárs, a szükséges munkaerőt többek közt a Közegészségügyi és Jogi karról toborozták. Mivel ilyen sok egyetemi hallgató vesz részt egyetlen előadáson, a Yale több száz egyéb kurzusának valószínűleg csökkent a hallgatósága, különösen azoknak, amelyek egy időben vannak Dr. Santos-éval.


A félév elején a kurzus megoszlott a 844 férőhelyes Battell-kápolnában tartott előadás, és egy-két kisebb auditórium között, ahol több száz további diák követte Dr. Santos-t kivetítőn. Néhány hét elteltével úgy döntöttek, hogy az előadást a Woolsey Hallba ‒ a szimfonikus koncertek helyszínére ‒ helyezik át, amely képes az összes résztvevő befogadására.
Egyes diákok elismerik, hogy a kurzusban egy kevésbé szigorú elvárásokat támasztó előadás lehetőségét látták, de míg mások könnyű krediteket látnak benne, Dr. Santos szerint ez a „legnehezebb kurzus a Yale-n”. Ahhoz, hogy valós változást lássanak életmódjukban, szokásaikban, a diákok nap, mint nap saját maguknak tartóznak felelősséggel.
A kurzus középpontjában a pozitív pszichológia és a viselkedésbeli változás áll, avagy hogyan kell a leckéket átültetni a való életbe. Ez bizonyítottan nagyszámú főiskolai diákot vonz. A Harvardon 2006-ban mintegy 900 hallgató vett részt a Pozitív pszichológia címmel tartott előadáson. Ami azonban megkülönbözteti Dr. Santos kurzusát a 2006-os harvarditól az, hogy a viselkedésbeli változásra összpontosít.
A kurzus népszerűsége ellenére, Dr. Santos nem tervez újabb kurzust a jövőben. Dr. Ahn, a Pszichológia tanszékről elmondta, hogy „a nagy létszámot vonzó kurzusok igen érdekfeszítőek, de nem lenne igazságos más kurzusokkal és tanszékekkel szemben, hogy elcsábítsák diákjaikat”.
Dr. Santos azt is elmondta, hogy a kurzus anyagáról szóló többrészes szeminárium-sorozat, amely a Jólét tudománya címet viseli, hamarosan ingyenesen elérhető lesz a Coursera online oktatási felületen. Jelenleg azonban arra kíváncsi, hogy előadása megváltoztatja-e az egyetemi életet a Yale-n.

Forrás: NYTimes.com, 2018. január 26.
https://www.nytimes.com/2018/01/26/nyregion/at-yale-class-on-happiness-draws-huge-crowd-laurie-santos.html
Fordította: B.M.

2018. február 7., szerda

Egy másik Kelet-Európa - könyvajánló

Bartha Eszter – Bezsenyi Tamás (szerk.): Egy másik Kelet-Európa. Munkás- és társadalomtörténeti tanulmányok Mark Pittaway emlékére
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest 2017. 303 p.
Kelet-európai tanulmányok 8.


A kötet egy konferenciából nőtt ki, amelyet az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék és a Kelet-Európa Története Tanszék Doktori Programjai közösen szerveztek fiatal kutatók számára, akiknek munkája kapcsolódik a munkástörténet-íráshoz. A konferenciára 2015. február 18-19-én került sor az ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszékén. 

Bartha Eszter és Bezsenyi Tamás kötetének bemutatója 2017 novemberében volt szintén az ELTE BTK Történeti Intézetének Kelet-Európa Története Tanszékén. A tanulmánykötet a Kelet-európai tanulmányok sorozat 8. köteteként jelent meg.


– brie –
 

Beniczkyné Bajza Lenke (Pest, 1839. február 7. – Budapest, 1905. április 2.)

Beniczkyné Bajza Lenke (Pest, 1839. február 7. – Budapest, 1905. április 2.) magyar írónő, újságírónő. Bajza József költő lánya, Bajza Jenő költő testvére.

Írásai 1857-től kezdve jelentek meg a korabeli lapokban. 1854-ben házasságot kötött Heckenast Gusztáv könyvkiadóval, akitől később elvált. 1862-ben másodszor is férjhez ment Beniczky Ferenc későbbi Pest vármegyei főispánhoz. Nyugat európai körútra utazott, férjével együtt.
Nagyszámú regénye jelent meg, ezek a maguk idejében igen népszerűek voltak. Mesterségesen bonyolított, konfliktusoktól mentes történetekben rajzolta meg a főúri világot.
A Petőfi Társaság tagja volt.

A Nővilág című lap fő munkatársai közé tartozott. Olyan hagyományokat indított el a nőknek szóló újságírás történetében, amelyek aztán később, a dualizmus évtizedeiben is tovább éltek más lapok szerkesztésénél. Egyrészt tudósított a külföldi divatújdonságokról, különös tekintettel a francia divatra, másrészt világhírű színésznők és énekesnők fellépéseit követte nyomon, harmadrészt pedig nagy hangsúlyt fektettek a lap újságírói idegen tájak, elmúlt történeti korok nőinek bemutatására. Az újság számos cikket külföldi lapokból „ollózott”, kissé átalakítva az eredeti sorokat, amely eljárás a későbbiekben is bevett szokás lett az újságírás gyakorlatában, sőt manapság is gyakorta találkozhatunk e módszerrel.

Művei:
Beszélyek (Pest, 1858.)
A fátyol titkai (regény, 1884.)
A vér hatalma (r., 1886.)
A gyöngysor (regény, 1888.)
A házasság titka (regény, 1890.)

Források:
Beniczkyné Bajza Lenke https://hu.wikipedia.org/wiki/Beniczkyn%C3%A9_Bajza_Lenke
Beniczkyné Bajza Lenke http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/b/b01542.htm
Beniczkyné Bajza Lenke http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.html
Búcsúzunk Beniczkyné Bajza Lenkétől http://www.huszadikszazad.hu/1905-aprilis/kultura/bucsuzunk-beniczkyne-bajza-lenketol

– brie –

2018. február 6., kedd

A KSH Könyvtár kiadványaiból ajánljuk

A kiadványok megvásárlásával kapcsolatban érdeklődhetnek a kultszervezes@ksh.hu e-mail címen, illetve személyesen könyvtárunkban. Bővebb információ a KSH Könyvtár honlapján, a Kiadványok menüpont alatt található.

Rózsa György – Rózsa Dávid: Legvégül a tópart
MTA KIK – KSH Könyvtár, Budapest 2015. 262 p.


"Több szempontból is fontos, érdekes kötet a két Rózsa szerzőségi közléssel ellátott munka. Napjainkban, amikor az előttünk járók életművéről lekicsinylően szokás beszélni, társadalmilag és emberileg aláznak meg építő generációkat, akik két kezükkel kaparták ki az országot a II. világháború romjai alól, üdítő látni egy könyvet, amellyel az unoka tiszteleg nagyapja munkássága, emberi és szakmai teljesítménye előtt. Rózsa György felkészült tudós, közéleti szereplő volt, jó könyvtáros szakember és – ez a könyvnek egy következő rétege – a személyes sorsát (de milyet!) megélt ember. Kortörténet, szakma, emberiesség. Ezeket találja a kötetben az olvasó."

Monok István


Lelkes György: Magyar helységnév-azonosító szótár
KSH Könyvtár - Argumentum Kiadó, Budapest 2011. 1048 p. 3., bővített és javított kiadás


Az utóbbi két évtized geopolitikai változásai következményeként igen sok település és vár hovatartozása megváltozott, emellett a szomszédos államokban bekövetkezett változások a kisebbségi helységnevek bizonyos fokú állami elfogadottságában is megnyilvánulnak. Ezek, és a nagyszámú, más jellegű mai adat közlése is, de még inkább a történeti földrajz területén a szerző által végzett évtizedes kutatómunka, nemkülönben a szótár évtizedes hiánycikk volta indokolják annak jelentősen, több irányban bővített megjelentetését. Kiadványunk 1049 A/4-es oldalt és 74 színes térképszelvényt tartalmaz.

A szótárban lexikonszerűen megtalálhatjuk a volt Magyar Királyság Horvát-Szlavónország nélküli területének összes helységét, Horvát-Szlavónország városait, vármegyei és járási székhelyeit, magyarok által is lakott településeit (az 1913. évi helységnévtár alapján), valamint a Magyar Királyság középkori területén fekvő fontosabb várakat és várkastélyokat.

2018. február 5., hétfő

Magyarok a Kárpát-medencében - könyvajánló

Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Magyarok a Kárpát-medencében 2. Tudományos nemzetközi konferencia
Egyesület Közép-Európa Kutatására, Szeged 2017. 532 p.
Közép-európai monográfiák: történészek, közgazdászok, regionalisták és geográfusok tudományos könyvsorozata 16. kötet


2016. november 17-18. között tartották Szegeden a MAGYAROK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 2. című tudományos nemzetközi konferenciát.
A konferencia szervezője a Szegedi Tudományegyetem TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének adjunktusa, Szónokyné Ancsin Gabriellának volt. A tudományos eseményen több magyarországi egyetem és határontúli felsőoktatási intézmény képviselői is részt vettek, mint a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem, az Újvidéki Egyetem, illetve a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Főiskola. Résztvevők Magyarországról, Szerbiából, Amerikából, Ukrajnából és Romániából is voltak.


– brie –
 

Surányi-Unger Tivadar (1898. február 4. – 1973. november 1.)

Forrás: Wikipédia
120 évvel ezelőtt született (február 4.) Surányi-Unger Tivadar, közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Kutatásai igen szerteágazó témákat öleltek fel. Az 1920-as években főleg a közgazdaság és a filozófia viszonyával foglalkozott. Első igazán jelentős elmélettörténeti műve, a Philosophie in der Volkswirtschaftslehre 1923-ban és 1926-ban megjelent két kötetében Platóntól Marxig tekintette át a közgazdasági elméletek filozófiai alapjainak témáját. 1927-ben az elsők között foglalta össze a közgazdaságtan fejlődéstörténetét a XX. század első negyedében. Figyelme ezután – különösen az 1930-as években – a gazdaságpolitikára és a konjunktúraelméletre irányult. Gazdaságpolitikai téren az állami beavatkozás híve volt. Kapitalizmuskritikájának középpontjában a termelés és a fogyasztás közötti hiányzó összhang, valamint a fejlődést gátló és a piacot szőkítő jövedelemeloszlási egyenlőtlenségek bírálata állt. Magyar nemzetgazdaság és pénzügy címmel 1936-ban megjelent tankönyvében a gazdaságpolitika általános kérdései mellett az árszabályozás és a tőkeirányítás témakörével is foglalkozott. A nemzetközi szakirodalomban elsőként, Colin Clark és Jean Fourastié kutatásait egy évtizeddel megelőzve tett kísérletet a statisztikai közgazdaságtan kialakítására. Az emigráció ideje alatt a társadalmi-gazdasági rendszerek összehasonlító vizsgálata volt a fő érdeklődési területe.

Forrás: Kovács Csaba – Lencsés Ákos – Rózsa Dávid: Surányi-Unger Tivadar. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 641–642. p. 

2018. február 4., vasárnap

Vendégünk volt dr. Fehér György

Január 24-én volt könyvtárunk vendége dr. Fehér György történész, egyetemi tanár, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum korábbi főigazgatója, akivel kollégánk, Horváth Balázs beszélgetett 2016-ban a Gondolat Kiadónál megjelent könyve kapcsán, melynek címe: Darányi Ignác élete (18491927).




Rendezvényeinkről, új könyveinkről, fontos híreinkről rendszeresen tájékoztatjuk olvasóinkat hírleveleinkben, melyre feliratkozhatnak a ref@ksh.hu e-mail címen, telefonon a +36-1-345-6036-os számon vagy személyesen a könyvtárban.


– brie –