2018. március 31., szombat

Barackvirág - Babits Mihály meseregénye

Babits Mihály: Barackvirág - meseregény.
Alexandra Kiadó, Pécs 2001. 64 p.

Barackvirág boldog gyermekkora véget ér, mikor a tündér (akinek régen apja szavát adta) elviszi, hogy belőle is tündér legyen. Mégis magányosan, egy toronyszobában tengődik, egyetlen társasága a különös tükör, melyben sosem önmagát látja, hanem a falakon át a kinti világot.
A kastély útvesztőiben egyszercsak feltűnik egy utazó királyfi, akit szintén a tündér varázslata ejtett fogságba. Mi mindent tesz meg egy tündér azért, hogy testet ölthessen? Elég lesz-e a királyfi szeretete, hogy megtörje a gonosz varázslatot?
Babits Mihály tündérmeséje illatos barackokról, tündér által elrabolt királylányról, de leginkább mégis a látszat ellenére való bízni tudásról szól.

B. A.

2018. március 30., péntek

Mesélnek a tavasztündérek

Ida Bohatta: Tavasztündérek
Simon Kiadó, Budapest 2009. 18 p.

Ida Bohatta gyermekkönyveiben minden életre kel. És kik lehetnének a Tavasztündérek, ha nem az első tavaszi virágok!
A Barka, a Szellőrózsa, a Kankalin és az Ibolya kibújik a földből, hogy megmutassa egyszerű szépségét. Szólnak hozzánk a színükkel, illatukkal, hallgassuk őket figyelmesen:

Kankalin
Egy kis kulcs a boldogsághoz
valamennyiünk vágya,
és azt hisszük, hogy dicsőség,
büszke pompa az ára.
Pedig, ki a boldogságot
nagy dolgokban keresi,
átlép rajta, mert e kulcsot
kicsinységekben leli.

B. A.

2018. március 29., csütörtök

Babits Mihály: Húsvét előtt

Babits Mihály: Húsvét előtt

S ha kiszakad ajkam, akkor is,
e vad, vad március évadán,
izgatva bellül az izgatott
fákkal, a harci márciusi
inni való
sós, vérizü széltől részegen,
a felleg alatt,
sodrában a szörnyü malomnak:
ha szétszakad ajkam, akkor is,
ha vérbe lábbad a dallal és
magam sem hallva a nagy Malom
zugásán át, dalomnak izét
a kinnak izén
tudnám csak érzeni, akkor is
- mennyi a vér! -
szakadjon a véres ének!
Van most dicsérni hősöket, Istenem!
van óriások vak diadalmait
zengeni, gépeket, ádáz
munkára hülni borogatott
ágyuk izzó torkait:
de nem győzelmi ének az énekem,
érctalpait a tipró diadalnak
nem tisztelem én,
sem az önkény pokoli malmát:
mert rejtek élet száz szele, március
friss vérizgalma nem türi géphalált
zengeni, malmokat; inkább
szerelmet, embert, életeket,
meg nem alvadt fürge vért:
s ha ajkam ronggyá szétszakad, akkor is
ez inni való sós vérizü szélben,
a felleg alatt,
sodrában a szörnyü Malomnak,
mely trónokat őröl, nemzeteket,
százados korlátokat
roppantva tör szét, érczabolát,
multak acél hiteit,
s lélekkel a testet, dupla halál
vércafatává
morzsolva a szüz Hold arcába köpi
s egy nemzedéket egy kerék-
forgása lejárat:
én mégsem a gépet énekelem
márciusba, most mikor
a levegőn, a szél erején
érzeni nedves izét
vérünk nedvének, drága magyar
vér italának:
nekem mikor ittam e sós levegőt,
kisebzett szájam és a szók
most fájnak e szájnak:
de ha szétszakad ajkam, akkor is,
magyar dal március évadán,
szélnek tör a véres ének!
Én nem a győztest énekelem,
nem a nép-gépet, a vak hőst,
kinek minden lépése halál,
tekintetétől ájul a szó,
kéznyomása szolgaság,
hanem azt, aki lesz, akárki,
ki először mondja ki azt a szót,
ki először el meri mondani,
kiáltani, bátor, bátor,
azt a varázsszót, százezerek
várta lélekzetadó szent
embermegváltó, visszaadó,
nemzetmegmentő, kapunyitó,
szabadító drága szót,
hogy elég! hogy elég! elég volt!
hogy béke! béke!
béke! béke már!
Legyen vége már!
Aki alszik, aludjon,
aki él az éljen,
a szegény hős pihenjen,
szegény nép reméljen.
Szóljanak a harangok,
szóljon allelujja!
mire jön uj március,
viruljunk ki ujra!
egyik rész a munkára,
másik temetésre
adjon Isten bort, buzát,
bort a feledésre!
Ó béke! béke!
legyen béke már!
Legyen vége már!
Aki halott, megbocsát,
ragyog az ég sátra,
Testvérek, ha tul leszünk,
sohse nézünk hátra!
Ki a bünös, ne kérdjük,
ültessünk virágot,
szeressük és megértsük
az egész világot:
egyik rész a munkára,
másik temetésre:
adjon Isten bort, buzát,
bort a feledésre!

2018. március 28., szerda

Húsvét


Húsvéti vitrinünkben az ünnep tiszteletére állítottak össze a könyvtár dolgozói könyvajánlót Önöknek.

Március 27-a Színházi Világnap

A március 27-i Színházi Világnap tiszteletére kollégáink egy vitrinben állítottak össze könyvajánlót olvasóinknak.


1957. március 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. 1961-ben a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlése által elfogadott határozat alapján e napon van a SZÍNHÁZI VILÁGNAP. A Nemzetközi Színházi Intézet 1975. évi kongresszusa úgy határozott, hogy 1978-tól a világ valamennyi országában üzenettel köszöntsék e napot. A színházi világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását. Ezen a napon köszöntik a színészeket.

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szinhazi_vilagnap

Láng Lajos (1849. október 13. – 1918. március 28.)

100 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Láng Lajos, közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, kereskedelemügyi miniszter, az MTA rendes tagja. Megírta a magyarországi népoktatás és az 1870-es években végbement szellemi és anyagi fejlődés történetét, elemezte az osztrák és a magyar államháztartás ugyanebből az időszakból származó adatait. Keleti Károly és Jekelfalussy József közreműködésével megszerkesztette a Magyarország statisztikája című kézikönyvet, amelynek ő írta a népmozgalmi statisztikáról szóló részét. 1913-ban látott napvilágot fő műve, A statisztika története, amelyben a különféle népesedési elméletek összefoglalását adta, kitüntetett terjedelemben tárgyalva Malthus és Quetelet munkásságát. Közgazdászként a gazdasági szabadság elméletét hirdette. A társadalmi deficit című vitairatában bírálta a dzsentri távolmaradását az ipari és a kereskedelmi élettől, aminek főszerepet tulajdonított az ország lemaradásában. A közgazdaság elmélete című kötetében a klasszikus angol közgazdaságtan tételeit foglalta össze az egyetemi hallgatók számára. Fordításában jelent meg 1879–1880-ban Pierre Paul Leroy-Beaulieu négykötetes Pénzügytana, valamint 1891-ben David Ricardo A közgazdaság és adózás alapelvei című műve

Forrás: Rózsa Dávid: Láng Lajos. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 448–449. p.  

2018. március 26., hétfő

Rendkívüli nyitvatartás március 29-én

Kedves Olvasóink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy könyvtárunk technikai okok miatt 2018. március 29-én (csütörtökön) 11 órától 19 óráig tart nyitva.

Köszönjük megértésüket!

KSH Könyvtár

Húsvéti kézműveskedés a KSH Könyvtárban a kicsiknek

A KSH Könyvtár szeretettel várja az érdeklődő gyerekeket és szüleiket március 27-én (kedden) 16 és 18 óra között egy vidám húsvéti kézműves foglalkozásra.

A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Ennek célja, hogy minden kézműveskedni kívánó látogatónk számára legyen elegendő alapanyag, mivel ezeket kollégáink a jelentkezők száma szerint készítik elő. Kérjük ezért, hogy telefonon vagy e-mailben keressék Bors Anikó kollégánkat:
Telefonszám: 06-1-345-6339
E-mail cím: aniko.bors@ksh.hu

2018. március 25., vasárnap

Orosz krimik Alekszandra Marinyinától

Az Orosz krimik sorozat hat kötetét is megtalálják az érdeklődők könyvtárunkban.

Jó olvasást!

Alekszandra Marinyina: A sértett neve - senki.
Detektív Kiadó, Budapest 2015. 194 oldal















Alekszandra Marinyina: Idegenbeli játszma.
Detektív Kiadó, Budapest 2015. 290 oldal















Alekszandra Marinyina: A halál célja: halál.
Detektív Kiadó, Budapest 2016. 386 oldal
Alekszandra Marinyina: Kényszergyilkosság.
Detektív Kiadó, Budapest 2016. 262 oldal















Alekszandra Marinyina: Egy halott portréja.
Detektív Kiadó, Budapest 2017. 222 oldal
Alekszandra Marinyina: A sértett neve - senki.
Detektív Kiadó, Budapest 2017. 194 oldal










2018. március 22., csütörtök

A vízhiány 2050-re 5 milliárd embert érinthet, figyelmeztet egy ENSZ-jelentés

A vízhiány 2050-re 5 milliárd embert érinthet, figyelmeztet egy ENSZ-jelentés

Water shortages could affect 5bn people by 2050, UN report warns
Jonathan Watts

Egy férfi sétál kutyájával a Paraibuna vízgyűjtő kiszáradt medrében, amely a Sao Paulo vízszükségletét fedező Cantareira víztározó része
Fotó: Roosevelt Cassio/Reuters
2050-re, több mint 5 milliárd ember szenvedhet az éghajlatváltozás, a megnövekedett vízkereslet és a szennyezett vízkészletek okozta vízhiány miatt egy ENSZ-jelentés szerint, amely a világ vizeinek állapotáról jelent meg a hét elején.
Az évente publikált átfogó tanulmány figyelmeztet a problémákra és civilizációs veszélyekre, amelyek kialakulhatnak abban az esetben, ha nem intézkedünk a folyókra, tavakra, vízhordó rétegekre, vizes élőhelyekre és víztározókra gyakorolt nyomás csökkentése érdekében.
A szárazsággal sújtott Brazíliában közreadott Víz Világjelentés szerint a pozitív változás lehetséges, különösen a kulcsfontosságú mezőgazdasági ágazatban, de csak akkor, ha olyan természetes megoldások felé mozdulnak el, amelyek inkább a talajra és a fákra támaszkodnak, mint az acél és beton megoldásokra.
Az emberek évente mintegy 4.600 köbméter vizet használnak, ebből 70%-ot a mezőgazdaságban, 20%-ot az iparban és 10%-ot a háztartásokban – derül ki a Víz Világfórumon bemutatott jelentésből. Világszinten a vízkereslet hatszorosára nőtt az elmúlt 100 év során, és évente további 1%-os növekedéssel számolhatunk.
Ez már jelenleg is olyan nyomást jelent, amely tovább emelkedik 2050-ig, amikor a világ népessége várhatóan eléri akár a 10,2 milliárd főt (a jelenlegi 7,7 milliárd főről), és amikor a Föld lakosságának kétharmada városlakó lesz.
A víz iránti kereslet várhatóan a fejlődő országokban növekszik a leggyorsabban. Eközben az éghajlatváltozás is fokozott nyomásnak teszi ki a vízkészleteket, ugyanis a nedves területek (ti. mocsarak, lápok) nedvesebbek, a szárazak pedig szárazabbak lesznek.
A szárazság és a talajromlás már most is a természeti katasztrófák legnagyobb kockázatai – állítják a szerzők – és ez a tendencia valószínűleg felerősödik a jövőben. „A szárazság vitathatatlanul az éghajlatváltozás legnagyobb veszélye.” Idén ez leginkább Fokvárosban mutatkozott meg, ahol a lakosok szigorú vízkorlátozásokkal szembesülnek az aszály következtében, amely legutóbb 384 éve volt ilyen súlyos. Brazíliában pedig közel 2 millió embernek csapjából apad el a víz, miután ötnaponta egyszer szüneteltetik a vízszolgáltatást egy szokatlanul elhúzódó száraz időszak miatt.
A jelentés előrejelzése szerint 2050-re 4,8 milliárd és 5,7 milliárd közötti ember él majd olyan területeken, amelyek évente legalább egy hónapig vízhiányosak, míg az árvízkockázatnak kitett emberek száma 1,6 milliárdra emelkedik 1,2 milliárdról.
A víz minősége is romlik. Az 1990-es évektől kezdve a szennyezési szint nőtt csaknem minden afrikai, ázsiai és latin-amerikai folyó esetében, és az elkövetkező két évtizedben várhatóan tovább romlik, főként a műtrágya és más agrokémiai anyagok miatt, amelyek olyan tápanyagokkal telítik az édesvizeket, amelyek a kórokozók növekedéséhez és az algák elszaporodásához vezetnek. Az ipar és a városok szintén jelentős problémát jelentenek. Az ipari és kommunális szennyvizek mintegy 80%-a kezeletlenül jut a vizekbe.
A változás kulcsa a mezőgazdaság, ami a vízfogyasztás és szennyezés legnagyobb forrása. A jelentés „konzerváló talajművelésű mezőgazdaságra” szólít fel, amely inkább az esővizet hasznosítja az öntözés helyett és szabályozza a vetésforgót a minimális talajborítás fenntartása érdekében. Ez döntő fontosságú lenne a talajerózió és a degradáció visszafordításához is, amely jelenleg a bolygó földterületének egyharmadát érinti egy tavaly közétett ENSZ tanulmány szerint.
Audrey Azoulay asszony, az UNESCO főigazgatója kiemelte, hogy a világ erdőinek és vizes élőhelyeinek kétharmada elveszett a 20. század fordulója óta, és ezt a tendenciát meg kell állítani.

Forrás: The Guardian, 2018. március 19., hétfő
https://www.theguardian.com/environment/2018/mar/19/water-shortages-could-affect-5bn-people-by-2050-un-report-warns#img-1
Fordította: B.M.

Március 22-e a víz világnapja

A víz világnapjának megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhíva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.

„A 2018-as Víz Világnap nemzetközi szlogenje nem véletlenül lett a „Védd természetesen!”. Bolygónk legégetőbb problémáival a XX. században csak regionális szinteken foglalkoztak a nemzetek, mára azonban már nem csupán a víz tisztasága a globális kérdés. Árvizek, aszályok, vízszennyezés - mind károsítják a növényzetet, talajt, folyókat, tavakat. Hogyan csökkenthetjük az ezek által okozott károkat? Hogyan szabhatunk gátat a környezetszennyezésnek?
A megoldást a természet maga kínálja. A jellemzően egyetlen funkciót – például csatornázás – betöltő szürke infrastruktúra megoldásai mellett a zöld infrastruktúra térhódítása azért fontos, mert több probléma egyidejű kezelésére is lehetőséget nyújt. Új erdőket kell telepíteni, vissza kell kapcsolni a folyókat az árterekhez, helyre kell állítani a vizes élőhelyeket, hiszen ezek tartják egyensúlyban a víz körforgását, javítva az emberiség egészségét és életminőségét.
E jeles nap minden évben más nézőpontból hívja fel figyelmünket a víz alapvető szerepére.” – írja honlapján a Duna Múzeum csapata.

Ajánlott honlapok:
http://www.vizvilagnap.hu/
https://sokszinuvidek.24.hu/eletmod/2018/03/22/viz-vilagnap-2018/
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/a_viz_vilagnapja
https://hu.wikipedia.org/wiki/A_v%C3%ADz_vil%C3%A1gnapja

Egy kiállítás(megnyitó) képei

Március 5-én, hétfőn került megrendezésre dr. Werner Gábor kiállításának megnyitója könyvtárunkban. A művész képei március végéig megtekinthetőek könyvtárunk folyosóján.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!





A további képek Galériánkban megtekinthetőek.

2018. március 21., szerda

Statisztikatörténeti előadások a KSH Könyvtárban

A Magyar Statisztikai Társaság Statisztikatörténeti Szakosztálya, az MTA Agrártörténeti és Faluszociológiai Osztályközi Állandó Bizottsága és a KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt 2018. március 27-én (kedd) 17 órakor kezdődő rendezvényére.

Előadók:
Fehér György: Tények és tendenciák A mezőgazdaság helyzete Magyarországon a 19. század második felében
Valkó Gábor: A dualista időszak mezőgazdasági összeírásainak bemutatása 20. századi kitekintéssel

Helyszín: KSH Könyvtár Thirring Lajos-terem, Budapest 1024 Keleti Károly utca 5.

2018. március 20., kedd

Mike Gyula (1890. január 16. – 1978. március 20.)

40 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Mike Gyula, Statisztikus, a KSH alelnöke. A hivatalban eltöltött negyven éve alatt különböző osztályokon és statisztikai területeken tevékenykedett. 1908-tól 1914 közepéig a KSH ipari osztályán, 1914 második felében a könyvtárban dolgozott. 1918. április 16-tól 1918. október 22-ig a Közélelmezési Minisztériumba rendelték. Ezután a KSH elnöki osztályán teljesített szolgálatot. Néhány hónapig a béketárgyalások céljára készített térképészeti munkálatokkal volt megbízva, 1919 augusztusától 1920 áprilisáig a Tanácsköztársaság ideje alatt tanúsított magatartás megvizsgálására alakított bizottság jegyzői teendőit látta el. 1920 áprilisától 1932. június 30-ig beosztottként és az elnöki osztály vezetőjének helyetteseként, 1932. július 1-jétől az elnöki osztály vezetőjeként szolgált. 1936. június 30-án a statisztikai ügyek előadói teendőinek ellátására a miniszterelnökséghez rendelték. 1946. március 2-ától nyugállományba vonulásáig a KSH alelnöke volt. Szervezője és irányítója volt több jelentős adatgyűjtésnek. A mezőgazdasági népességöregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosításának előkészítése céljából 1928 októberében végrehajtott statisztikai felvétel és feldolgozás munkálatainak vezetője volt. Számos cikke jelent meg a Magyar Statisztikai Szemlében, és nevéhez főződik a Magyar statisztikai zsebkönyv megindítása is, amelyet 1933 és 1948 között szerkesztett. A sportstatisztika egyik hazai úttörője volt. Részt vett a KSH sportéletében is: 1938-ban a hivatal sportegyesületén (KSH Tisztviselőinek Sportegyesülete) belül működő teniszszakosztály egyik elnöke lett, majd 1941-ben az egyesület főtitkárává, 1943-ban pedig elnökévé választották meg. Az egyesület elnöki posztját egészen 1945-ig töltötte be. Egyik kezdeményezője volt annak, hogy az egyesület részére sporttelep épüljön a Városmajorban

Forrás: Bedecs Éva – Farkas Balázs: Mike Gyula. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 496–497. p.  

2018. március 18., vasárnap

Szinnyei József (1830. március 18. – 1913. augusztus 9.)

Idősebb Szinnyei József (1868-ig Ferber József, Komárom, 1830. március 18. – Budapest, 1913. augusztus 9.) bibliográfus, könyvtáros, irodalomtörténész, lexikográfus.

Fő műve az 1891 és 1914 között kiadott Magyar írók élete és munkái című, összességében mintegy 10500 oldal terjedelmű, 14 kötetes hatalmas lexikon-sorozat, amely közel 30.000 addig élt – tágan értelmezett – magyar író (szépíró, költő, tudós, filozófus, hittudós stb.) életrajzát és műveinek jegyzékét tartalmazza.

1872. december 23-án nevezték ki a budapesti Egyetemi Könyvtárhoz másod-könyvtártisztnek. 1875. április 26-án első könyvtárigazgatói teendők ideiglenes vezetésével bízták meg, és a könyvtárrendezési munkálatokat az ő felügyelete és közreműködése mellett végezték. 1879. július 29-én első őri állásában véglegesen megerősítették. 1884-től az Országos Hírlapkönyvtár létesítését tűzte ki legfőbb feladatául, melynek érdekében nemcsak a napi sajtóba írt cikkeket, hanem kormánysegéllyel 1885-től 1887-ig Magyarország és Erdély majdnem minden városában megfordult a hírlapok összegyűjtése céljából.

1888. november 9-én az egyetemi könyvtártól a Magyar Nemzeti Múzeum hírlapkönyvtárához helyezték át őri minőségben. 1901-ben igazgatóőrré nevezték ki. 1896. szeptember 21-én a kereskedelmi miniszter az ezredéves országos kiállítás II. (közművelődés) csoport zsűritagjának nevezte ki; működéséért 1897. február 2-án őfelsége legfelsőbb elismerését és a miniszter köszönetét nyilvánította. A király 1897. április 29-án kelt okirattal a királyi tanácsosi címet adományozta neki.
A Magyar Tudományos Akadémia 1899. május 5-én megválasztotta levelező tagjának; a Magyar Történelmi Társulatnak alapító és 1878. december 5-től igazgató választmányi tagja, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságnak alapíttatása (1883) óta választmányi tagja, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának tagja; 1902. március 23-án az 1848/49-es Honvéd-egyletek Országos Központi Bizottsága rendes tagjának, 1905. május 17-én a Komárom Vármegye és Városi Múzeum Egyesület tiszteleti tagjának, 1908. január 6-án a Petőfi Társaság szintén tiszteleti tagjának választotta.
Emléktábla Szinnyei József szülőházán, a komáromi Ferencesek utcájában
1992-ben megalapították a róla elnevezett Szinnyei József-díjat. Ez azoknak a könyvtárosoknak adományozható, akik hosszabb időn át kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, és tevékenységükkel, kezdeményezéseikkel szakterületek fejlődését segítik elő. A kitüntetett adományozást igazoló okiratot és érmet kap. Az érem kerek alakú, bronzból készült, átmérője 80, vastagsága 8 milliméter. Az érem Szilágyi Bernadett szobrászművész alkotása, egyoldalas, Szinnyei József domború arcképét ábrázolja, és SZINNYEI JÓZSEF-DÍJ felirattal van ellátva.

Nevét viseli a révkomáromi járási könyvtár, de utcát is elneveztek róla szülővárosában.

Forrás: Wikipédia

2018. március 22-én vendégünk Vidra Szabó Ferenc

A Kölcsey Ferenc Olvasókör, a Könyvtárellátó és a KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt 2018. március 22-én (csütörtök) 17 órára Vidra Szabó Ferenc szociológus, minőségmenedzser, pszichodráma-vezető Határmezsgyék vándorai című trilógiájának bemutatójára.

A szerző beszélgetőtársa Rácz András, a Könyvkultúra Magazin főszerkesztője. 

Helyszín: KSH Könyvtár Bibó István-terem, Budapest 1024 Keleti Károly utca 5. 

2018. március 17., szombat

Ízelítő a könyvtárban megtalálható, 2017-ben megjelent gyermekkönyvekből

May Szilvia: A Fásli Utcai Állatkórház: felújítás alatt [zavartalanul üzemel].
Cerkabella Könyvkiadó, [Szentendre] 2017. 39 p.

A sorozat részei:
1. May Szilvia: A Fásli Utcai Állatkórház
2. May Szilvia: A Fásli Utcai Állatkórház – Újabb esetek
3. May Szilvia: A Fásli utcai Állatkórház a felújítás alatt zavartalanul üzemel









Bíró Szabolcs: A sárkány, aki nem akart aludni.
Manó Könyvek Kiadó Kft., Budapest 2017. 35 p.
















Csapody Kinga: Türelmesek lettünk!: a szüleim és én is
Manó Könyvek Kiadó Kft., Budapest 2017. [45] p.














Balázsy Panna: Csobbanós.
Manó Könyvek Kiadó Kft., Budapest 2017. 93 p.

A sorozat tagjai:
1. Balázsy Panna: Csuromvíz
2. Balázsy Panna: Csupaszív
3. Balázsy Panna: Csillagfény
4. Balázsy Panna: Csakazértis
5. Balázsy Panna: Csobbanós
6. Balázsy Panna: Csúcsszuper

2018. március 16., péntek

Márciusban is Szépírók a KSH Könyvtárban

Kedves Olvasóink!

A KSH Könyvtár és a Szépírók Társasága szeretettel meghívja Önt Szépírók a KSH Könyvtárban című közös sorozatának rendezvényére 2018. március 21-én (szerda) 17 órára.

Vendégünk Saly Noémi író, irodalom- és várostörténész.
Az est házigazdája Bán Magda.

Helyszín: KSH Könyvtár Bibó István-terem, Budapest 1024 Keleti Károly utca 5. 

A századforduló és a századelő szerelmeseinek

A századfordulón játszódó történeteket kedvelő olvasóinknak ajánlom Baráth Katalin Dávid Veron-sorozatát, amelyben végigkövethetjük az ókanizsai talpraesett, fiatal lány kalandjait előbb szülővárosában, később Budapest és máshol.


Baráth Katalin: A fekete zongora: krimi a Monarchia idejéből.
Freund Kiadó, Budapest 2009. 274 p.

Baráth Katalin: A fekete zongora.
Agave Könyvek, [Budapest], cop. 2010. 303 p.













Baráth Katalin: A türkizkék hegedű: [krimi].
Agave Könyvek, [Budapest] 2011. 289 p.
















Baráth Katalin: A borostyán hárfa: [krimi].
Agave Könyvek, [Budapest], cop. 2011. 317 p.
















Baráth Katalin: Az arany cimbalom: [krimi].
Agave Könyvek, [Budapest], 2014. 440 p.






2018. március 15., csütörtök

1848. március 15-re emlékezünk

Könyvtárunk az egyik folyosói vitrinben készített kiállítással tiszteleg 1848. március 15-e hősei előtt.

Kováts Ferenc (1873. március 15. – 1956. október 26.)

145 évvel ezelőtt született (március 15.) Kováts Ferenc, gazdaságtörténész, közgazdász, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. Tudományos kutatásai során elsősorban a középkori városfejlődéssel, a pénzforgalom jelenségeivel és a külkereskedelemmel foglalkozott; munkáihoz elsőként használta fel a pozsonyi levéltár anyagait. 1900 és 1905 között a Magyar Gazdaságtörténeti Szemle szerkesztője volt, amelynek hasábjain ő maga is jó néhány gazdaságtörténeti tárgyú írást jelentetett meg. 

Forrás: Lencsés Ákos: Kováts Ferenc. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 423. p.  

2018. március 14., szerda

Március 14-e a Nemzetközi Pí Nap

Ezen a napon született Einstein, s ennek kapcsán ünneplik minden évben a Nemzetközi Pí Napot. A matematika egyik leghíresebb száma 3.1415926535…-el kezdődik és a végtelenségig tart. Minden évben különböző rendezvényekkel, vetélkedőkkel, konferenciákkal „ünneplik” a számot, számos könyv jelent meg már a témával kapcsolatban.

2018. március 8., csütörtök

Kollégánk a Budai Polgárban

A Budai Polgár 2018. február 24-i számában kollégánkkal, Horváth Balázzsal készített interjú jelent meg.
A lapszám a következő linken olvasható, a 27. oldalra lapozva: http://www.budaipolgar.hu/data/cms164429/BP_2018_03.pdf

2018. március 7., szerda

Ékes Ildikó (1948. március 7. – 2008. december 16.)

10 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Ékes Ildikó közgazdász. Munkássága az életszínvonal vizsgálatához kapcsolódott, többek között a munkaerőpiac folyamatainak átalakulásához, a lakosság jövedelméhez és fogyasztásához, a közterhek alakulásához, a rejtett gazdasághoz, a háztartások pénzügyeihez, illetve a nyugdíjrendszerhez. Kutatta a munkaügyi és a szociálpolitikai helyzet összefüggéseit, a hazai jövedelmi egyenlőtlenségek alakulását azok társadalmi hatásaival együtt. Kutatásaiban felhasználta a nemzetközi összehasonlítások eredményeit is. Az életszínvonallal összefüggő módszertani kutatásainak eredményeit, például az atipikus munkavégzéssel kapcsolatos adatgyűjtéseket a statisztika is hasznosította. Vizsgálta továbbá a hazai privatizálás és a globalizáció következményeit az életszínvonal fontosabb mutatói alapján. Kutatásai kiterjedtek az inflációs folyamatokra és a jövedelemelosztást átrendező hatásokra is. Felkért szakértőként közreműködött az ILO, a Világbank, az IMF és az OECD tanulmányainak elkészítésében, módszertani fejlesztéseikben, illetve nemzetközi konferenciáik szervezésében és kiadványaik szerkesztésében. Az egyetemi és főiskolai képzésben – például az ELTE-n – évekig tanított előadóként.

Forrás: Kovács Csaba – Nádudvari Zoltán: Ékes Ildikó. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 180–181. p.  

2018. március 6., kedd

Március 6. Energiatakarékossági Világnap


Az 1998-ban Bécsben tartott első nemzetközi energiahatékonysági konferencia óta március 6-a Energiatakarékossági Világnap.

2018. március 4., vasárnap

Szemelvények a kulturális statisztika évszázados történetéből - előadás


A Magyar Statisztikai Társaság Statisztikatörténeti Szakosztálya tisztelettel meghívja Önt 2018. március 7-én (szerda) 17 órakor tartandó előadására.

Program: Szemelvények a kulturális statisztika évszázados történetéből.
Előadó: Bárdosi Mónika, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa és szakértője

A rendezvény helyszíne: KSH Könyvtár, Thirring Lajos-terem 1024 Budapest, Keleti Károly utca 5.

2018. március 3., szombat

Családi társasjátékklub márciusban is


Kedves Olvasóink!

A KSH Könyvtár és a homoludens.hu Egyesület ingyenes társasjátékklubja hétfőnként 16 és 19 óra között várja az érdeklődőket a Thirring Lajos-teremben.
Márciusban négy alkalommal találkozhatnak a játékos kedvű gyerekek és felnőttek.

2018. március 2., péntek

Márciusi kiállításunk a könyvtárban


Kedves Olvasóink!

A KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önöket dr. Werner Gábor kiállítására, amely 2018 márciusában tekinthető meg könyvtárunk folyosóján.
A kiállítást 2018. március 5-én (hétfő) 17 órakor Kerényi-Moen Katalin kurátor nyitja meg.

2018. március 1., csütörtök

Márciusi változások a nyitvatartásban

Kedves Olvasóink!

Márciusban az alábbi napokon módosított nyitvatartással várjuk Önöket:

2018. március 10. (szombat): 8.00 órától 12.00 óráig
2018. március 14. (szerda): 8.00 órától 15.00 óráig

A következő napokon a könyvtár ZÁRVA tart:

2018. március 15-én (csütörtök) ZÁRVA
2018. március 16-án (péntek) ZÁRVA
2018. március 30-án (péntek) ZÁRVA

A többi napon a megszokott nyitvatartással várjuk kedves látogatóinkat.

KSH Könyvtár