2018. június 30., szombat

Szabó István (1898. június 30. – 1969. február 19.)

120 évvel ezelőtt született (június 30.) Szabó István agrártörténész, levéltáros, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.

Érettségi után 1916-ban bevonult katonának, majd a frontról hazatérve hivatalnokként helyezkedett el. 1920-ban a városi levéltárban kapott állást, s ezzel párhuzamosan a debreceni TITE-n jogi tanulmányokba kezdett.
Az államtudományi doktorátus megszerzése után, 1924 és 1927 között újságíróként dolgozott, közben a bölcsészettudományi doktorátust is megszerezte, disszertációját Debrecen 1848–1849-ben címmel védte meg. Előbb a TITE Történelmi Intézetében mint egyetemi tanársegéd, majd 1928 és 1943 között az Országos Levéltárban mint segédtiszt dolgozott.
1959-es, önkéntes nyugdíjba vonulásáig a Történelem Tanszék tanszékvezető tanáraként dolgozott. 1960-ban Budapestre költözött. Oktatói munkája mellett szerkesztői feladatokat is ellátott. 1935 és 1943 között szerkesztette a Levéltári Közleményeket, tagja volt a Századok és az Agrártörténeti Szemle szerkesztőbizottságának. 1941 márciusától az MTA levelező tagja volt, de tagságát 1949-ben megszüntették. Tagja volt az MTT-nek és a MAE Agrártörténeti Szakosztályának.

Nevéhez számos kulcsfontosságú agrártörténeti, településtörténeti és történeti demográfiai tanulmány kötődik. Kutatásai a két háború közti népi mozgalom hatása alatt a magyar agrármúlt egészét átfogták, jelentős eredményeket ért el parasztság társadalomtörténetének kutatásában.

Foglalkozott a középkori magyar falu kialakulásával és történetével, művelődési viszonyaival.
Másik témája a népiségtörténet volt. A témában folytatott vizsgálódásai keretében Ugocsa megye etnikai viszonyainak történelmi alakulását, az azt befolyásoló gazdasági, társadalmi, politikai folyamatokat tárta fel. A Magyarság életrajza című könyvében a magyarság és a vele együtt élő népek történeti viszonyát elemezte többek között a településtörténet és a történeti demográfia eredményeinek felhasználásával. Foglalkozott szülővárosának és tágabb pátriájának, az Alföldnek a történetével is, a témakörön belül a város múltjának egy-egy szelete, a Debrecent körülvevő tanyarendszer kérdései és a vidéket meghatározó népesség, a hajdúk története foglalkoztatták.

Mindezek mellett végzett történeti demográfiai kutatásokat is. E munkája során a kincstári bevételek 1494. és 1495. évi kimutatásai alapján, azokat egyéb, a birtokos nemességre és a királyi városok népességére vonatkozó források adataival kiegészítve számításokat végzett a XVI. század eleji Magyarország népességére vonatkozóan, amelyet 3,5–4 millió főre becsült.

Főbb művei:
  • Debrecen 1848–1849-ben. Debrecen, 1928, Szerző.
  • Ugocsa megye. Budapest, 1937, MTA.
  • A magyar parasztság története. Budapest, 1940, Magyar Szemle Társaság.
  • A magyarság életrajza. Budapest, 1941, MTT.
  • Ungarisches Volk, Geschichte und Wandlungen. Budapest–Leipzig, 1944, Danubia.
  • A jobbágy birtoklása az örökös jobbágyság korában. Budapest, 1947, MTA.
  • Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Budapest, 1948, Teleki Pál Tudományos Intézet.
  • Magyarország népessége az 1330-as évek és 1526-os évek között. In Magyarország történeti demográfiája. Szerk.: Kovacsics József. Budapest, 1963, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 63– 113.
  • A falurendszer kialakulása Magyarországon. X–XV. század. Budapest, 1966, Akadémiai Kiadó.
  • A középkori magyar falu. Budapest, 1969, Akadémiai Kiadó.
  • A magyar mezőgazdaság története a XIV. századtól az 1530-as évekig. Budapest, 1975, Akadémiai Kiadó.

Forrás: Mészáros Balázs: Szabó István. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 649–650. p.

Joseph Piercy: Szimbólumok: egy egyetemes nyelv

Joseph Piercy: Szimbólumok: egy egyetemes nyelv
Budapest, Saxum Kvk., 2018. 220 p.
Raktári jelzet: 652439

A Szimbólumok című könyv egy igazán könnyed nyári olvasmány. Az öt részre tagolt kultúrtörténeti ismertető az őskortól a jelenkorig kalauzolja az olvasót a jelképek birodalmában. Az első fejezetben olyan szimbólumok kapnak helyet mint a paleolit barlangrajzok, a rosette-i kő és a középkori heraldika gyakori jelképe, a liliomvirág. A második részben az ideológiák, identitás és közösségek szimbólumaival (jin és jang, Krisztus keresztje, Dávid csillag, sarló és kalapács, halálfej, smiley) ismerkedhetünk meg. A harmadik nagyobb egységben az érték, a tulajdonjog és a csere szimbólumai (a pénznemek jelei: angol font, euró, dollár; matematikai szimbólumok: pí, százalék jele; a copyright) kerülnek terítékre. A negyedik fejezetben az oltalmazással, az útbaigazítással, a túléléssel kapcsolatos szimbólumokról olvashatunk, mint például a közlekedési jelek, a londoni metróhálózat térképe, a jelnyelvek és a hobókód. Lezárásként a jelen és a jövői szimbólumaiból válogatott a szerző. Megtudhatjuk, hogy honnan ered a „kukac” és az „és” jel, mit jelképez a Bluetooth-szimbólum és mire használjuk a Pioneer-táblát.

P.A.

A könyvtárban itt található.

2018. június 29., péntek

Juhászné Miklós Judit kiállítása a könyvtárban

Kedves Olvasóink!

Bejáratok címmel Juhászné Miklós Judit kiállítását tekinthetik meg könyvtárunk folyosóján júliusban és augusztusban, nyitvatartási időben.

Helyszín: 1024 Budapest, Keleti Károly utca 5.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Cara Delevingne–Rowan Coleman: Mirror, Mirror

Cara Delevingne–Rowan Coleman: Mirror, Mirror
GABÓ Kiadó, Budapest 2018. 362 p.
Raktári jelzet: 651769

Hallottad már azt a mondatot valaki szájából, hogy „minden rendben lesz” vagy „majd elmúlik”? Számomra ez a szimpátia teljes hiányát jelenti, mintha egy ajtót csaptak volna az orromra. „Oldd meg magad, nincs időm ezzel foglalkozni!” Pedig, ha egy kicsit belegondolnának az emberek, ők is találnának olyan helyzetet az életükben, ami kétségbe ejtőnek tűnt. Bárki, aki nem cukormázas üvegburában nőtt fel, tíz év és a halál között fél úton megtalálja azt az időpontot, amit sokan csak fintorogva kamaszkornak neveznek.
Ó, csak a hormonok teszik, azért ilyen kiállhatatlan ez a kölyök! Pedig sokkal inkább a környezetünk idézi elő ezt a káoszt. Még fél lábbal a biliben, de a kezedre már gyömöszölik a vasalt öltönyt. Lehullik a szemedről a gyermekkor fátyla, és szembetalálod magad a valósággal, a felnőttek világával. Hát mit teszel? Elmenekülsz a saját kreálmányodba, a csak általad ismert szabályaidhoz, de közben párhuzamosan kell létezned a valósággal. És mi lesz a vége? Természetesen egy káosz! De ezt is csak te látod.

Mit ne mondjak, ez a könyv imádni való, ezért is volt olyan nehéz olvasni. Régen szippantott magába könyv ennyire, de néha le kellett tennem, mert már túl fájdalmas volt. Aki azt hiszi, a banda életéről, vagy vérfagyasztó krimiről fog hallani, másik ajtón kopogtasson. Itt sokkal érzékenyebb témákról lesz szó.

Tálalás: Ez a borító hihetetlen, az élénksárga színe jó időre beleégett a retinámba.

Ajánlom annak: aki valaha is volt kamasz (mindenki!), és még emlékszik erre az időszakra kisebb-nagyobb botlásaival, és hajlandó is beismerni legalább önmagának (nem sokan).

Ui.: Az írónő egy jelenleg szép karriert befutott modell, az elmúlt években színészi karrierre is tört. Nem emiatt olvastam el, de mikor rájöttem, jót nevettem, és ezzel a tudattal kezdtem neki a könyvnek. Hát kigondolta volna, hogy ilyet is tud!

Cs. T.

A könyvtárban itt található.

2018. június 27., szerda

Paizs János (1938. június 27. – 1991. október 24.)

80 évvel ezelőtt született (június 27.) Paizs János, közgazdász, statisztikus.

Az egyetem elvégzése után, 1960 és 1963 között a Pénzintézeti Központ Deviza Osztályának devizaügyi előadója volt. 1963–1964-ben a KSH könyvtárának Folyóirat és Dokumentációs Osztályán dolgozott, ahol elsősorban az angol nyelvű szakirodalmat tanulmányozta. 1964 és 1968 között a KSH Ökonomentriai Laboratóriumának tudományos kutatójaként tevékenykedett.
1968-tól haláláig az MKKE oktatója és kutatója volt, kezdetben egyetemi adjunktusként, majd 1983-tól egyetemi docensként a Népgazdaság Tervezése és Irányítása Tanszéken (illetve a jogutód Népgazdasági Tervezési Intézetben).

Munkásságának középpontjában az ökonometria állt. A KSH-ban elsősorban ökonometriai modelleket dolgozott ki társszerzőkkel. Kutatásaik az Ökonometriai Laboratóriumban főként statisztikai jellegű alkalmazásokra vonatkoztak. Ilyen módszertant készítettek például a gazdasági elemzésre, előrejelzésre és szimulációra, valamint komplex módszertani feladatokat oldottak meg az első magyar ökonometriai modell (M-I.) kidolgozásakor. Közreműködött a modellek szimulációs-prognosztikus célokra történő felhasználásának kísérletsorozataiban. Részt vett a második ökonometriai modell (M-II.) előkészítésével kapcsolatos módszertani problémák megoldásában is.
Egyetemi kutatómunkája egyik legfontosabb eredménye a Bevezetés az ökonometriába című egyetemi jegyzet.
A Statisztikai Szemle számos szakirodalmi ismertetését közölte 1963 és 1969 között.

Főbb művei:
  • Nem-lineáris regressziós függvények alkalmazása sztochasztikus makroökonómiai modellekben. Budapest, 1966, SKV.
  • A legkisebb négyzetek klasszikus módszerének szimultán ökonometriai modellek paraméterbecslésére kidolgozott változatai. In Korszerű statisztikai törekvések Magyarországon. Az állami statisztika 100 éves évfordulóján. Szerk.: Mód Aladárné. Budapest, 1968, Akadémiai Kiadó. 333–342.
  • Népgazdasági tervezés és irányítás. Budapest, 1968, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. (szerk.; Kovács Gézával és Zalai Ernővel)
  • Szezonális kiigazítási eljárások összehasonlítása. Budapest, 1968, SKV. (Hrubos Ildikóval)
  • Szimultán ökonometriai modellek paraméterbecslési módszerei. I–II. Statisztikai Szemle, 1968. 7. sz. 717–730., 8–9. sz. 855–864.
  • Mezőgazdasági tervezés és irányítás. Budapest, 1969, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. (szerk.; Kovács Gézával és Zalai Ernővel)
  • Paraméterbecslési módszerek kisminta-tulajdonságai és specifikációs hibákkal szembeni érzékenysége. Budapest, 1969, SKV.
  • Bevezetés az ökonometriába. I. köt. Budapest, 1972, MKKE.
  • Ökonometriai modellek és gazdaságpolitikai döntések. II. köt. Budapest, 1975, MKKE. (összeáll.)
  • A magyar népgazdaság kísérleti ökonometriai modellje. Budapest, 1985, OT Tervgazdasági Intézet. (Hügye Mihállyal, Bugnics Richárddal és Székely Istvánnal)

Forrás:
Hrubos Ildikó – Nádudvari Zoltán: Paizs János. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 551–552. p.

2018. június 24., vasárnap

Salinger Richárd: Erdei jógakaland

Salinger Richárd: Erdei jógakaland
Bookline, [Budapest] cop. 2017. 37 p.
Raktári jelzet: 648045

A Széll Adrienn illusztrációival díszített könyv igazán kedvemre való volt. Nem egyszerűen mese volt ez: játékos formában hozza meg a gyerekek kedvét a mozgáshoz.
Jópofa volt a történet is, bár olvastam jobbat is, de úgy gondolom, itt a nagyobb hangsúly inkább a gyerekek érdeklődésének felkeltése volt a mozgás iránt. Ennek a célnak pedig tökéletesen megfelel.

brie

A könyvtárban itt található.

Útikönyvajánló a Balatonhoz

Futó János: Túrajavaslatok
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága, Csopak 2013. 176 p.
Raktári jelzet: 787023

A könyvtárban itt található.











Zsiga Henrik: Balaton 100
Kalliopé Kiadó, [Veszprém] 2016. 269 p.
Raktári jelzet: 640388

A könyvtárban itt található.












Kovács András István: Balaton és vidéke
Tudex, Budapest cop. 2002. 235 p.
Raktári jelzet: 743662

A könyvtárban itt található.












Farkas Zoltán et al.: Budapest–Balaton gyerekekkel
Jel-Kép Kiadó, Budapest 2013. 304 p.
Raktári jelzet: 619671

A könyvtárban itt található.














– brie –
 

2018. június 23., szombat

Eberhard Straub: Az élő város : az urbánus életformák változásai

Eberhard Straub : Az élő város : az urbánus életformák változásai
Typotex Kiadó, Budapest 2018. 232 p.
Raktári jelzet: 651794

A városok mindig is lenyűgöztek. A fények, a forgatag, a minden olykor biztonságot adó, olykor nyomasztó közelsége. Éppen ezért jó szívvel ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki hasonlóan érez, és persze annak is, aki a manapság oly divatossá vált kertvárosok nyugalmát választja a nyüzsgés helyett, ám kíváncsi a nagyvárosok fejlődéstörténetére. S mivel a szerző úgy véli, hogy „a városok Kelethez is hozzátartoztak”, a városi életforma változásait sorra véve elkalauzolja az olvasót keletről nyugatra, nyugatról keletre; Athén, Párizs, Madrid, Róma utcáira, a demokrácia és a szabadság színtereire. Feléledő, elszunnyadó, s majdan romjaiból ismét felvirágzó városok történetén keresztül követhetjük végig a városiasodás és a városodás csaknem háromezer éves folyamatát.

A város mindenkié – szögezi le 1998-ban az Új Athéni Charta. Ám „ettől a régi európai ígérettől mostanra a legtöbb városlakót félelem tölti el. Rettegnek az élet drámájától, az utcákon és tereken kialakult spontán fellépésektől, attól, hogy bizonyos csoportok egyszerűen birtokba veszik azokat” – összegzi saját, 21. századi tapasztalatait Straub. A német történész úgy véli, a városok ma már nem töltik be alapvető funkciójukat. Esszégyűjteményében az urbánus életformák katasztrófáiról és metamorfózisairól is értekezik, szerinte a valódi város nem csupán védelmező lakóhely, hanem egy önszerveződésre is képes emberi közösség, mely a sokféleségből táplálkozik. A szerző annak a városi kultúrának a szerelmese, melyet a biztonság mindenek fölé helyezése kihalással fenyeget. „A játékos urbanitást és annak elevenségét háttérbe tolva a biztonság, az egészség és a környezet nevében a városlakóknak ügyelniük kell magukra” – véli Straub. Vajon ez valóban így van? Jobban félünk, mint amennyire kellene? Ezt döntse el maga a városlakó!

K.R.

A könyvtárban itt található.

Csapody Kinga: Irány a Balaton!

Csapody Kinga: Irány a Balaton!
Manó Könyvek K. Kft., Budapest 2017. 62 p.
Raktári jelzet: 646690

Az Egerrel foglalkozó kötet került korábban a kezembe, abban túlzásba vitték a reklámot, a különböző szállások és helyszínek marketingjét, de ebben a kötetben tökéletes volt az arány. Érződik, hogy a szerző őszinte lelkesedéssel írta meg a könyvet. Sajnálom, hogy a későbbi kötetek nem ennyire jók.
Remekül építette be a mesébe Csapody Kinga a különböző látnivalók történetét, az idegenforgalmi látványosságokat. Színes, érdekes könyv lett az eredmény, amit érdemes elolvasni a gyerekeknek (és akár a felnőtteknek is) egy balatoni látogatás előtt.
 
– brie –


A könyvtárban itt található.

2018. június 22., péntek

Hatnut & Veronika Hug: Horgoló zoo

Hatnut & Veronika Hug: Horgoló zoo
Tölgy Kiadó, Üllő, cop. 2016. 84 p.
Raktári jelzet: E 009784

A mai könyvet azoknak ajánlom, akik szeretnek színes fonalakból mindenféle kedves dolgot alkotni. Veronika Hug és a Hatnut-fiúk közös könyvükben összesen 17 állatfigurát mutatnak be, melyeket a fonal szerelmesei könnyedén elkészíthetnek maguknak vagy akár ismerőseiknek, családtagjaiknak. A leírások között mindent megtalálunk, amire szükségünk lesz a horgoláshoz: az alapoktól kezdve, a szükséges eszközökön keresztül az elkészítési technikáig, műhelytitkokig. Ezen kívül olvashatunk néhány személyes történetet a fiúktól, valamint rengeteg vidám képet láthatunk az elkészült állatkertről. Aki kézbe veszi könyvet, annak „állati jó szórakozást” ígér a szerző, Veronika Hug.

A könyvtárban itt található.

SzK

2018. június 20., szerda

Tea Stilton: Fotómodell kerestetik

Tea Stilton: Fotómodell kerestetik!
Kolibri Kiadó, Budapest 2018. 118 p.
Raktári jelzet: 651915

Ha kezdő olvasó vagy, és még csak most ismerkedsz a betűk világával, biztosan hallottál már Geronimo és Tea Stiltonról, akiknek különböző színes kalandjai már sok kötetben megjelentek. A Fotómodell kerestetik! Tea angyalainak legújabb története.
A Cinnford Egyetemre, ahol az öt egérlány tanul, vendégtanárként a híres Miranda de Csini érkezik. Mindenki a legjobb eredményt szeretné elérni a fotópályázaton, amit a tanárnő meghirdet. De nem csak Tea angyalai, hanem vetélytársuk, Vanília is, aki ráadásul mindenre képes a sikerért. Nehéz lehet divatszakértőnek lenni, ha valakit elbűvölnek a szép ruhák és ahogy a tanárnő is elmondja, nem biztos, hogy mindig a legkülönlegesebb ruhát kell felvenni. Ezt bizonyítja Colette Divat a kempingben fotósorozata is. Már csak az a kérdés, mivel állnak elő a többiek, és mi a véleménye erről Miranda de Csininek…

B. A.

A könyvtárban itt található.

2018. június 19., kedd

II. Kerület Napja, Millenáris 2018 – Képriport




Bea Johnson: Zero Waste otthon

Bea Johnson: Zero Waste otthon
Tericum Kiadó, Budapest 2018. 372 p.
Raktári jelzet: 652244

Bea Johnson könyve tökéletes iránymutatást ad azoknak, akik szeretnének egy környezetbarátabb (nem mellesleg költségkímélőbb) életmódot folytatni. Természetesen, ahhoz hogy tényleg jelentős változást érhessünk el, egy teljes életmódváltásra, életszemlélet-váltásra van szükségünk. Azonban a kezdéshez nincs szükség másra, csak egy kis átgondolásra a mindennapi életünkkel kapcsolatban. Ehhez és az életmódváltáshoz is remek, könnyen kivitelezhető tanácsokkal lát el minket az írónő. Bátran ajánlom a könyvet mindenkinek, aki szeretne egy jobb világot magának és a gyerekeinek.

P.G.

A könyvtárban itt található.

2018. június 18., hétfő

Ifj. Fekete Gyula volt a vendégünk

2018. június 13-án 17 órától ifj. Fekete Gyula közgazdász tartott a Könyvtári esték című sorozat keretében politika- és eszmetörténeti előadást a KSH Könyvtárban. A jelenleg is parlamenti szakértőként dolgozó statisztikus a rendszerváltozást közvetlen közelről tapasztalta meg, hiszen részt vett az 1987. évi lakiteleki találkozón, valamint 1989 nyarán az új alkotmányt kidolgozó ún. „háromoldalú” tárgyalásokon is.


1990-ben az első szabad választásokat követően Újpest országgyűlési képviselője lett a Magyar Demokrata Fórum színeiben. Előadásában a magyar történelem jelentősebb eseményei mellett, izgalmas és érdekes részleteket közölt arról a miliőről, amelynek az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején részese volt. Beszélt többek között az Országgyűlésben és a Költségvetési Bizottságban végzett munkájáról, az újonnan megválasztott kormány család- és gazdaságpolitikájáról; a létminimum, illetve a nemzeti vagyon számítás változásáról is. A hallgatóság soraiból több kérdés is elhangzott az előadás végén, mutatva a téma iránti változatlanul magas érdeklődést.


HB

A rendezvényen készült fotók megtekinthetőek könyvtárunk honlapján, a Galériában.

Kaszab-Asztalos Emese – Sidó Anna: „Melyik talál?” Arany János életében készült képmásai

Kaszab-Asztalos Emese – Sidó Anna: „Melyik talál?” Arany János életében készült képmásai
Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2018. 79. p.
Raktári jelzet: E009766

Arany János születésének 200. évfordulóját ünnepeljük, ennek kapcsán a Petőfi Irodalmi Múzeumban Önarckép álarcokkal című emlékkiállítást szerveztek. A könyv apropóját az adta, hogy a tárlatra sok eddig ismeretlen portré érkezett. A szerzők kötelességüknek érezték, hogy ezeket a festményeket, grafikákat, szobrokat, fotográfiákat egy rendszerezett, az irodalmi és művészettörténeti szempontokat is figyelembe vevő képkorpuszban tárják a nagyközönség elé. Mindenki találkozott már azzal a néhány tipikus Arany-arcképpel, amelyeket a tankönyvekből ismerünk. Nos, ebben a kötetben nagy költőnk más-más arcát mutatja.Ha egy kicsit is otthon vagyunk a korszak irodalomtörténetében, akkor nem nehéz kitalálunk, ki örökíthette meg először, 1847-ben Arany arcvonásait. Igen, Petőfi Sándor alkotta meg barátjáról az első profilképet. Arany ezt nem hagyhatta szó nélkül, négysoros magyarázatot fűzött az illusztrációhoz.

"Arczom vonásait ez ábrázolatban
Szemed, hiszem hogy hiven fölleli:
De ugy ha, a mit a festő hibázott.
A költő azt utána képzeli."

A nagyidai cigányok szélrajzai között bújt meg egy – a szerző által készített – karikatúra. Az 1851-ben keletkezett kéziratban Arany "tudatos szellemességgel játszik rá elbeszélői önmaga megjelenítésére". A kötetben különféle élethelyzetekben láthatjuk a költőt, például akkor, amikor Széchenyi emlékezete című versét szavalja az Akadémián; olyan fényképen, ahol családfőként tűnik fel gyermekei és felesége körében; Ellinger Ede fotóján kalappal és bottal a kezében.

"Hogy melyik arcképem választom rajzai közzűl?
Fényképíró úr! a botos és kalapost.
Mint maradó vendég űl s áll a többi nyugodtan,
Menni csak egy készűl: útja van: ez leszek én!"
(Melyik talál?, 1880. március 30.)
   
Ha a könyv lapozgatásakor kedvet kaptak a kiállításhoz, még nem késtek le róla, mert a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2019. február 28-ig megtekinthető a kiadványban is szerepelő képanyag, sok-sok érdekes adalékkal kiegészítve.
https://pim.hu/hu/kiallitas/onarckep-alarcokban

P.A.

A könyvtárban itt található.

2018. június 16., szombat

Pierre Lemaitre: Viszontlátásra odafönt

Pierre Lemaitre: Viszontlátásra odafönt
Park Könyvkiadó, Budapest 2017. 519 p.
Raktári jelzet: 650192

A Lemaitre könyvéből készült film premierje nemrég volt a magyar mozikban, volt szerencsém nekem is látnom, és azonnal magával ragadott.
Majd a könyv... Az először magyarul 2015-ben megjelent regény engem lebilincselt, az első világháborúban megnyomorodott fiatal férfi élete és tragédiája.

A kötet fizikai megjelenése is szimpatikus: ugyan vaskos kötetről van szól, de nem nehéz, lapozni is kényelmes; és ami nekem különösen szimpatikus volt, hogy a lapok szellősek, van elég sorköz, és  a betűméret egy rosszabbul látó olvasót sem riszt el attól, hogy megismerkedjen a regénnyel.


– brie –

A könyvtárban itt található.